Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-13 / 188. szám

1997. augusztus 13., szerda 3. oldal Megyei Körkép Gyenge termés a Jászságban Sírunk még a hagyma miatt - de már az árától Az elmúlt évek negatív tapasztalatai óvatosságra intették a hagymatermelőket, kevesebbet vetettek a sokéves átlagnál. A tavasz és a kora nyár kedvezőtlen időjárása megtépázta a hagymaföldeket, a betegségek is jobban terjedtek. Mindezek eredményeként jóval kevesebb hagyma termett, mint azt évek óta megszoktuk. A termelők véleménye, hogy az árak emelke­dése várható - derült ki a Dankó Istvánnal, a jászladányi Jász­föld Szövetkezet elnökével folytatott beszélgetésből. A kivitelezők szerint tizenkilenc nap alatt elkészülnek Menetrendi pontosság az indóháznál Mint ismeretes, a szeptember elsején Szolnokon tartandó vasúti jubileum egyik fő eleme lesz az ószolnoki pá­lyaudvaron lévő indóház em­lékhelyként való felavatása. A sokáig romos állapotban lévő épületet jelenleg a MÁV Rt. miskolci Magas- és Mély­építési Kft.-je újítja fel. Teg­nap műszaki bejárást tartottak a területen, és ennek kapcsán Deregi János cégvezetőtől azt kérdeztük: vajon elkészül-e az épület és a környéke három hét alatt a nevezetes napra? Az ügyvezető igazgató el­mondta, jelenleg egyidejűleg építik a tetőt, vakolnak és ren­dezik a terepet. Hamarosan megkezdik a kerítés építését is. A munkálatokat a műem­lék-felügyelőség által készített tervrajzok alapján végzik, és ha kell, dolgoznak a hétvége­ken is. Deregi János meg­ígérte: az indóház készen lesz szeptember elsejére. A kész ál­lapotot azonban úgy kell ér­telmezni, hogy az épületen be­lül csupán egy emlékszobát és a hozzá vezető folyosót alakít­ják ki. Az indóház közvetlen környezetében pedig két vá­gányt hozna helyre; jelenleg a MÁV Rt.-tői kapott 90 millió forintból ennyire futja a hely­reállítás első ütemében. L. J. A karcagi Fém- és Hőtechnikai Kft. német exportra gyárt huszonkétféle típus­ban hordozható és beépített kandalló-kályhákat, valamint klímaberendezésekhez tartozéko­kat, évi 2,5-3 millió német márka értékben. fotó: illyés Terjeszkedőben a Neusiedler-csoport Szolnok mint „papírfellegvár” Pár éve még majdnem bezárták a gyárat Azzal, hogy a Neusiedler Szolnok Papírgyár Rt. megvásá­rolta a dunaújvárosi finompapírgyárat, a néhány évvel ez­előtt „végítéletre” szánt szolnoki papírgyár hazánk legna­gyobb famentespapír-gyártó óriásává vált. A két gyár együt­tes kapacitása már korábban is mintegy kétszerese volt a hazai felhasználásnak, ám az 1998 végére befejezendő du­nántúli fejlesztésekkel évente összesen közel 170-180 ezer tonna papír előállítására lesznek képesek. A szeméttelepek visszajáró „vendége” volt már az utóbbi években az eladhatatlan vörös­hagyma. A termelők ezért ebben az évben már óvatosabbak vol­tak, kevesebb hagymát vetettek el tavaly ősszel és most tavasz- szal. A kellemetlen időjárás idén nem járult hozzá a rekordtermé­sek eléréséhez, a nagy szélviha­rok igencsak megtépázták a hagymát, ezzel is alaposan csök­kent a fejlődő növények mennyi­sége. Dankó István véleménye, hogy országos szinten mintegy 50-60 százalékkal kevesebb vö­röshagyma van a megelőző évek átlagához képest. Mindehhez já­rni még, hogy a kifejlődött nö­vény is apróbb szemű, mint azt megszoktuk például a jászladá­nyi hagymánál. Idén az Alsó- Jászság ezen részén mintegy 160-180 mázsás hektáronkénti átlagtermésre lehet számítani. Jászladányban ez inkább gyenge, Augusztus 20. alkalmából is­mét többen vehetik át a Jász- Nagykun-Szolnok Megyéért díjat. Olyan magánszemélyek és szervezetek kapják ezt, akik/amelyek kiemelkedően sokat tettek a megyéért. A ki­tüntetettek között van Nász Margit, a Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Egyesületének elnöke is. Nász Margit 1988 óta rokkant- nyugdíjas. Leszázalékolása óta még intenzívebben foglalkozik a fogyatékos emberek érdekeinek védelmével, helyzetének javítá­sával. Feladata bőven van. A munkájának eredményes­ségét jelző egyik mutatóként em­lítette, hogy amikor elnökké vá­lasztották, a megyei egyesület vagyona hatszázezer forint volt, most negyvenegymillió. Nagy­nak látszik ez a vagyon, de sok a fizetnivalójuk is, és nagyon gyakran meg kell előlegezniük a kiadásokat, a pályázati és egyéb segítséget csak utólag kapják mint jó eredménynek mondható. Összességében néhány tízezer tonna hagymával kevesebb lesz hazánkban az elnök becslése sze­rint, mint amennyire a belföldi és a külpiacnak szüksége volna. Mindezek mellett az országhatá­rainkon túlra tekintve, a cseh, és lengyel árvizek miatt jelentős többletigény mutatkozhat majd a magyar hagyma iránt külföldön is. A fentieket figyelembe véve nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy az árak emelkedését megjósoljuk. S hogy az éremnek mennyire két oldala van: az utóbbi évek, önköltséget sem fe­dező árai után, az a termelő, aki most a vöröshagymáját jó ütem­ben tudja értékesíteni, az egy ki­csit visszahozhat sokéves veszte­ségeiből. Mi fogyasztók azonban már kevésbé tudunk örülni a várható áremelkedésnek. bcs meg. Az elnöknő munkáját jól működő vezetőség segíti, amelyben jogász, pap, gyógype­dagógus, üzemgazdász, mérnök egyaránt van. Segélyt elvi okokból nem osz­tanak, inkább abban segítenek, hogy a rokkantak munkát kapja­nak. Megszervezik a rászorulók számára a segítséget, eljárnak az ügyeikben, föllépnek az olykor tapasztalt hátrányos megkülön- böztéíéseÉ ellem M' Ha lehet, : nem kémek anyagi segítséget. Mint mondta, ma Magyarországon adományokat sokan nem azért adnak, mert adni jó, hanem sajnálatból. Még szomorúbb, hogy a súlyosan rokkantak sokszor szinte teljesen ki vannak szolgáltatva környeze­tüknek, amely gyakran visszaél a helyzetükkel. Többek között ezért is fordítanak sok energiát a készülő tiszakürti otthonra, ahol 14 szobában helyeznek majd el rokkantakat. Önmagáról nem szívesen be­szélt. Amikor személyes véle­ményéről, érzelmeiről faggat­tuk, csak annyit mondott: „Gondok és örömök egyaránt vannak ebben a munkában. A gondokról már beszéltem. A legnagyobb öröm, ha igazán rá­szoruló embereken tudunk segí­teni. Ha kétségbeesett, maguk alatt lévő emberek életkedvét vissza tudjuk adni azzal, hogy munkát szerzünk nekik, hozzá­segítjük őket, hogy megálljának a lábukon, visszataláljanak a társadalomba, hogy teljes életet élhessenek.” B. A. A Neusiedler-csoport tulajdo­nosa erőteljes terjeszkedést folytai a papírvertikumban. Nemrég vásárolták meg Orosz­ország legnagyobb cellulóz- és papírgyárának közel 20 száza­lékos részvénypakettjét. Az em­lített üzem, mely a Komi Köz­társaságban működik, évente 600 ezer(!) tonna finompapír előállítására képes. Hasonló lé­pés történt Lengyelországban, s a magyarországi vétel is e prog­ram keretében zajlott. A dunaújvárosi finompa- pírüzem esetében kedvező fordulat hozta meg a vétel le­hetőségét. Ez abból adódott, hogy az osztrák Prinzhorn- csoport - mely korábban a szolnoki gyárat is birtokolta - profiltisztításba kezdett, s így ajánlotta vételre a finompa- pírüzemet. A tárgyalások so­rán a pálmát a Neusiedler vitte el, s így a Neusiedler Szolnok Papírgyár Rt. lett a tulajdo­nosa az üzemnek. Mint dr. Kardos György al- elnök-igazgatató elmondta, a versenytörvény előírásainak való megfelelés érdekében a társaság felvette a kapcsolatot a Versenyhivatallal, s a hivatal döntése után válik a vétel vég­legessé. „Nincs okunk azt feltéte­lezni, hogy a Versenyhivatal ki­fogást találna, miután a két gyár együttes kapacitása eddig is mintegy kétszerese volt a teljes hazai famentespapír-felhaszná- lásnak. Ráadásul a magyar igé­nyek kielégítésére piacra dobott mennyiségnek 1996-ban mint­egy 45 százaléka importból származott” - fejtette ki dr. Kardos György. Az új üzemnek külön dunántúli központja nem lesz, minden ügyet Szolnokról intéznek. Ez a lépés, figyelembe véve a teljes papírpiacot, összhang­ban van a világban végbemenő tendenciával, miután a termelés és értékesítés globalizálódik, s a nemzetközi téren hazánk is egy kis részt képez. A két gyár nem csak exportpozícióit tudja erősíteni, hanem a versenyt is fel tudja venni a hazai piacon az importtal szemben. A legfőbb munka a termékek azonos minőségi szintre ho­zása, mely egyúttal tartalmaz bizonyos profiltisztítást is. Szolnok az íves és másolópapí­rok gyártására, Dunaújváros pedig a tekercses megjelenésű tennékeire koncentrál majd. Egyúttal alig másfél év alatt a dunántúli termelőegység kapa­citását duplájára növelik. Mindeközben Szolnokon minden a tervek szerint halad, s időarányosan teljesítették az előirányzatokat. Júliusban pél­dául hétezer tonna papírt gyár­tottak, nyereségük pedig - egy hónap alatt - elérte a negyven- ötmillió forintot. -ez­Péntektől garden party Ismét Etelköz az ínyenceknek Ismét kedveznek az ínyen­ceknek a szolnoki vendéglátó­sok. Második alkalommal nyílik meg ugyanis augusztus 15-20. között az Ételköz, ahol négy étterem négy nemzet ételeit kínálja. Etelköz első ízben tavaly volt Szolnokon. Az ötlet Vass Lajos­tól, a Városi Művelődési Köz­pont Kht. igazgatójától szárma­zik. A helyszín a művelődési központ előtti tér lesz, itt állítják fel az éttermek sátraikat. A Pelikán Szálló étterme az ősmagyar konyhát képviseli, bár inkább „mai” magyaros ételeket - például töltött káposztát - ké­szítenek. A saját ötletük alapján született, augusztus 20-a körül aktuális fantázianevet viselő Szent István-tál is szerepel kíná­latukban. A tavalyi szokáshoz híven idén is állítanak fel jurtát. Az ét­termekre egyébként jellemző, hogy előnyben részesítik a ros­ton, grillen, faszénen készülő éte­leket, amelyek sütése a szabad ég alatt látványnak sem utolsó. A Gösser söröző izraeli étele­ket kínál, elsősorban szárnyaso­kat, bárányhúsból, bélszínből ké­szült fogásokat. Az indonéz konyha bemutatá­sát vállalta a Tisza Szálló ét­terme. Olyan különlegességek­kel rukkolnak elő, mint mangó- leves papayával, ráksate. A Ris- torante da Michéle pedig az olasz konyha fogásaival - mint lazagna, bongó, nápolyi csirke­mellfiié - jelenik meg az Etel­közben. Az éttermek a nagykövetsé­gek, nemzeti éttermek, szak­könyvek segítségével készültek fel az ételközi nagy szolnoki „garden partyra”, amelybő. e- mélhetően hagyomány lesz. Paulina Éva Többet kell fizetnünk,.. (Folytatás az 1. oldalról) A terméktanácsban létrejött egyezség alapján az idei esz­tendő az első év, amikor a répa felvásárlási árát a cukor árához kötötték. Mivel azonban a kész­letek jelentősek, ezáltal a cukor átlagára is alacsonyabb, a ter­melők is valamivel kevesebbet kaphatnak a répájukért, ami né­zeteltérésekhez vezethet a be­takarítás időszakában. Domonkosi Imre szerint a cukor áfa-mentes termelői árá­nak a jelenlegi kilónkénti 90 fo­rint helyett száz forintnak kel­lene lennie ahhoz, hogy a ter­mékpálya valamennyi szereplő­jének megérje a befektetés. Ami az új cukor árát illeti, a vezérigazgató kisebb áremel­kedésre számít, kompenzá­landó főként az energiahordo­zók drágulását. Továbbra is kérdés azonban, hogy mikortól kell többet fizetni az édessé­gért: a jövő évtől vagy netán már az ősz közepétől? L. Z. Visszaadni a sérültek életkedvét Bicskával támadott az intézkedő rendőrre a részeg férj Elgázolt feleségéért akart bosszút állni Balszerencsék sorozata a falu főutcáján Az események meglehetősen gyorsan követték egymást Tisza- burán az elmúlt szombaton este a Kossuth Lajos utcában. Azt talán azóta sikerült kibogozni, mi is játszódott le - voltaképpen néhány pillanat alatt - a sötétben, arra viszont egyelőre még nem vállalkoznak maguk a rendőrök sem, hogy a valóban rendkívüli esetet jogilag minősítsék. Az sajnos már most tény, hogy a rendőr elleni támadással is kombinált közlekedési bal­esetnek súlyos, életveszélyes állapotba került áldozata is van. A kocsmából az úttesten haza­felé baktató férj és feleség ci­vakodott valamin. Szinte biz­tos, hogy az soha nem derül ki, akkor éppen min kaptak össze, mindenesetre a vita odáig fa­jult, hogy férfi keze jókorát csattant a nő arcán. Ezt, már­mint a pofont, utólag egyébként tagadja a házaspár, egy szem­tanú azonban rendőrségi jegy­zőkönyvbe mondta a történte­ket. A különös eseményeket vi­szont, úgy tűnik, mégis ez a mozdulat indította el, az asz- szony ugyanis - vélhetően az ütés hatására - az aszfaltra ke­rült. A sors épp akkor vetett arra egy furcsa autóst, akiről a későbbi rendőri intézkedés so­rán derült ki, hogy feltételezhe­tően ittasan vezette járművét. Az út közepén „kacsázó” Wartburg egyik kerekével át is hajtott a nőn. A férj erre bicskát rántott, de az autó vezetője he­lyett „tévedésből” a balesethez segítségnyújtási szándékkal ér­kező utcai járókelő ellen for­dult. A fiatalember szerencsés menekülését követően aztán a helyszínre érkező intézkedő rendőr került sorra. A férj ismét támadott, ám végül bilincs ke­rült a csuklójára. Többféle eljárás is indult az eseménysorozat kapcsán - tud­tuk meg a tiszafüredi kapitány­ság közrendvédelmi osztályve­zetőjétől, Potornai Zoltán fő­hadnagytól. A rendőrt ért táma­dás ügyében az ügyészségi nyomozóhivatalnak küldték meg az iratokat, ők helyben pe­dig az eset közlekedési részét vizsgálják szakértők bevonásá­val. Kit és milyen mértékben terhel felelősség ebben a szö­vevényes ügyben? Ennek tisz­tázása nem ígérkezik könnyű feladatnak. H. GY. A fénymag közepes, a kukorica jól fizet bizony-bizony nem könnyű a sorsa. Rengeteg az ilyen-olyan elvonás, fizetnivaló, azután ha az ember utánaszámol: alig marad valami. Gazdálkodik: akad tizenhét hektár afféle se jó, se rossz, szóval közepes szántója. Ti­zenötbe fénymagot vetett, erre szerződése van, a fennmaradó két hektárba kukorica került. A fénymag gyenge közepes termést ígér, a kukorica pedig - ha így marad - jó lesz. Hír­mondóként tizenöt birkával is bíbelődik az aprólékon kívül. A felesége munkanélküli. Négy gyereket neveltek, ne­velnek. A legkisebbik szak­középiskolás, a másik fod­rász, kettő már családot ala­pított, éli a maga életét, amelybe azért apa, anya se­gítsége éppúgy belefér, mint önnön boldogulásuk. D. Sz. M. Szászberekén járva találkoz­tunk vele. Megkérdeztük tőle: Ön Gortva úr?- Gortva István vagyok, de hogy úr lennék, ez aligha jel­lemző rám - mentegetőzött. Már nem messze a hatvan­tól, változatosan telt az eddigi élete. Dolgozott 11 évet a té- eszben, tizennyolcat az áfész- nál, és több mint egy évtizede vállalkozó fuvarszállító, bár igazolványát éppen most adta vissza. Mert előnyugdíjas, és A gépeken mindig akad valami igazítanivaló fotó: cs i.

Next

/
Thumbnails
Contents