Új Néplap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-31 / 177. szám

4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1997. július 31., csütörtök Gyászkeretben Kényszerű és szomorú köteles­ség együttérzésünket kifejezni, de meg kell tenni. A részvéttáv­irathoz egy fekete keretes borí­ték tartozik. Szerettem volna hozzátartozóim fájdalmát leg­alább azzal enyhíteni, hogy nem a gyászkeretes borítékban kérem a távirat kézbesítését, ne emlékeztessem őket még én is fájdalmukra. De nem lehetett; a posta a gyásztáviratot csak a gyász „dísz” borítékban továb­bítja. Meg kell hát kérdeznem: miért nem mindegy a postának, hogy a feladott gyászszöveget milyen borítékban kézbesíti? Ha már egy pár szavas gyászszövegért elkér 680 forin­tot, akkor legalább bővíthetné szolgáltatását, kínálhatná a vá­lasztás lehetőségét, hogy érez- hessük, itt az ember a fontos - nem a szabvány! H. I.-né, Szolnok Az adu az állampolgárnál van Mindenki tudja, hogy a társa­dalmi fejlődésnek egy új szaka­sza kezdődött el a rendszervál­tozással, de generációváltás kell ahhoz, hogy a politikusok által elképzelt és megtervezett új rendszer megvalósuljon. Az ellenzékiek egy része türelmet­len, és mindenáron szeretné be- vésetni pártja és saját nevét Magyarország történetébe; nem vesz tudomást arról, hogy idő kell az átalakuláshoz. A gazda­sági szerkezetváltás megtör­tént, a privatizációval kialakult a magántulajdon, tehát az ala­pok megvannak. Csak a tudat átalakítása nem történt meg. S mivel a választók sokasága igen nehéz anyagi helyzetbe, létbizonytalanságba került, még kevésbé tudja elfogadni, helyeselni a folyamatot. A pol­gárok csak akkor nyerhetők meg, ha az előző rendszerhez viszonyítva jobb életkörülmé­nyek közt élhetnek. A választók sokasága juttatta a pártok képviselőjelöltjeit a hatalomba. Ne felejtsék el, hogy ezért a bizalomért elvárá­sai vannak az állampolgárnak! Egyszer már - 1994-ben - vé­leményét kinyilvánította, de 1998-ban is megteszi. Mind a parlamenti ülések, mind a szocialista párt prog­ramja bizonyítja, hogy komoly tényezőként kell számba venni a választópolgárok nagy több­ségének baloldaliságát. Az el­lenzékiség ne azt jelentse, hogy minden kormányjavaslatot el­utasít és pocskondiáz: elvár­ható, hogy legyen használható véleménye. Egyértelmű, hogy a szocialista párt volt egyedül képes a társadalmi átalakulást „levezényelni”, és a továbbiak­ban is kizárólag a baloldali pár­tok a letéteményesei a társa­dalmi átalakulásnak - azokkal az ellenzéki pártokkal együtt, amelyek felelősséggel vállalják szerepüket. Dikó Károly, Szolnok Tiltott helyen életveszélyes fürödni Olvastuk a cikket az Új Nép­lap július 18-ai számában Do­bos Krisztináról, és nagyon felháborodtunk. A nővérem­mel én is ott voltam a tábor­ban, s nem minden úgy volt, ahogyan arról olvastunk. Minket arra tanítanak a szü­léink - és az iskolában is -, hogy a valóságot mondjuk. A baleset nem szerdán volt, ha­nem kedden, amikor megér­keztünk. Nem egy felnőtt kí­sérő volt. Amikor jött a sod­rás, nem csak Dobos Krisztina mentette az úszni nem tudó­kat, hanem mindenki, aki ész­revette a bajt. Engem Kiss Gergő húzott ki. Kísérőnk, Trinyik Márti jött oda először hozzám és segített, míg Gergő oda nem ért és ki nem vitt. Nagyon megijedtem, de Márti megnyugtatott. Trinyik Márti egyik elsodródott gyerektől a másikig ment, és segített ne­kik, míg ki nem jutottak vagy valaki más értük nem ment. Akik segítettek, senkinek nem volt ideje és kedve azt szá­molni, hány gyereket mentett meg. Az volt a lényeg, min­denki kiért, és nem lett ko­moly baj. Szerintem nem csak Dobos Krisztinának kellett volna az újságban szerepelnie. Mások is ugyanúgy kivették részüket a mentésből. Ha va­lakit dicséret illet, az a kísérő­ink közül Trinyik Márti, aki tényleg mindent megtett, hogy mindenki kijusson a vízből. K. T. tanuló Mezőtúr * Kedves K. T.l Örültem levelednek, mert a balesetnek, amely tragikusan is végződhetett volna, számos tanulsága van a gyerekek számára is. A baleset valóban kedden volt, nem szerdán, ezt Krisztina eltévesztette, ami­kor az interjú készült vele. Amikor azonban a Tiszához mentetek, csak egy kísérő tar­tott veletek - ezt a táborveze­tőd is elismerte -, 15-20 perc múlva ment utánatok két fel­nőtt. Az interjúban nincs arról szó, hogy csak Kriszti men­tette a gyerekeket. Ellenkező­leg, éppen ő nyilatkozta: „Minden felnőtt szaladt és bekapcsolódott a mentésbe.” Az interjú a legnagyobb veszélybe került, kórházba szállított kislány életmentő­jével készült. Senki nem vonja kétségbe a többi segítő helytállását. A felnőtt kísérőtöknek ez erköl­csi kötelessége is volt, hiszen ő felelt értetek. Számotokra legyen az eset örök tanulság: tiltott helyen életveszélyes fürödni! S. Cs. J. Küldjön egy képet! Az inasbarátokat keresem Hat évtized egy emberöltő. A harmincas évek vége felé készült ez a megsárgult, tö­redezett fotó a szolnoki Pe­tőfi utcai ipari iskola tanu­lóinak tanévzáróján. A tab­lón több szakma tanulói, ahogyan akkor hívták, ina­sok láthatók, pincérek, fod­rászok, hentesek, kereske­dők és más szakma képvise­lői. Aki felismeri magát, ké­rem, jelentkezzen Nagy Fe­rencnél Szolnokon, a Ko­lozsvári út 8. szám alatt, mert szép lenne a találkozás azokkal, akiknek megadta a sors az idős kort. Nagy Ferenc, Szolnok Napirenden a NATO-tagság Beindult a NATO agitációs gépezete. Járják az országot, hogy megmagyarázzák, nem érdemes a semlegességet még felvetni sem, mert az túl sokba kerülne. A Néplap jú­lius 16-ai számában megje­lent „Biztonságunk Európá­ban” című tudósítás erre en­ged következtetni. A Honvé­delmi Minisztérium államtit­kár-helyettese előadásából megismerhettük mindazokat az előjátékokat, amelyeket megtettünk a belépés érdeké­ben. Az előadó azt is el­mondta, hogy „kulcskérdés egy komoly magyar védelmi koncepció letétele”. Megje­gyezte, éppen most érkezik egy NATO-küldöttség vé­delmi tervezésünk felméré­sére. Nálunk valamikor ezt úgy nevezték, hogy „szemre­vételezés”. Ezt a felmérést körülbelül úgy lehet értel­mezni, hogy „szabad a gazda”, nézzék meg a nagy­testvérek, hol akarnak tá­maszpontokat (vagy báziso­kat) kialakítani. Aztán arról is beszélt, hogy a hangsúlyt át kell helyezni a „parancsvég­rehajtásról” a feladat-végre­hajtásra”. Az új koncepció­ban parancsot adni nem szük­séges? Akkor hogyan szerez a szerencsétlen végrehajtó tu­domást a feladatról? Én ugyan már régebben voltam katona, de ezt a fogalmat nem értem. „Békeidőben hazánk területén nincs szükség nuk­leáris fegyverek állomásozta- tására” - jelentette ki. Véle­ményem szerint a veszélyez­tetettségnek különböző foko­zatai vannak, és ezt a kérdést állandóan spiccen kell tartani, tehát ez a kérdés sokfélekép­pen értelmezhető. A finanszí­rozás kérdése még nyitott - hangzott el -, nem tudni, hogy mennyibe fog mindez kerülni nekünk, az viszont biztosra vehető, hogy a had­sereg modernizációja NATO- tagként lényegesen kevesebb, mint ha függetlenek lennénk. - Már az eredeti ajánlathoz képest is (GDP 2.5 százalék) sokkal többet kell fizetni a maroknyi zsoldos hadsere­gért! Úgy gondolom, hogy nem első eset a beetetés. A kormánynak és az újgazda­goknak a NATO-tagság biz­tosan megéri. Nekünk, máról holnapra élőknek és sok éhe­zőnek viszont nem. Tolnai Antal Rákóczifalva Megkérdeztük A munkanélküli-járadék folyó­sításának egyik feltétele, hogy a munkanélkülivé vált polgár je­lentkezzen a munkaügyi köz­pontban. A hivatal viszont nem tart a hét minden munkanapján ügyfélfogadást. Hogyan törté­nik a munkanélküli-járadék ki­számítása abban az esetben, ha a munkaviszony megszűnését követő napon - az ügyfélfoga­dás szünetelése miatt - a jára­dékra jogosult nem tud beje­lentkezni? - kérdeztük a me­gyei munkaügyi központ jogta­nácsosától.- A munkaügyi központ szervezeteinél - mint sok más közigazgatási szervnél - szük­ség van ügyfélfogadás-mentes munkanapra is, mert az egyes ügyek adminisztratív intézésére ekkor van alkalmuk az ügyinté­zőknek. A foglalkoztatás elősegítésé­ről és a munkanélküliek ellátá­sáról szóló 1991. évi IV. tör­vény szerint munkanélküli-já­radék annak jár, aki munkanél­küli. Ha a munkanélküliség első napján ügyfélfogadási szünnap van, nem éri hátrány az ügyfelet, a számára megálla­pított járadék folyósítási időtar­tama nem rövidül meg, ugyanis ahány nappal később állapítják meg járadékát, annyival később jár le a jogosultsága. Református tábor Tahiban Közel száz alsó tagozatos kisdiák utazott el a kar­cagi Nagykun Református Általános Iskolából Tahiba, az első református táborba. Az egyházi és szórakoztató prog­ramokon túl kirándulások is színesítették az ott töltött na­pokat. Köszönjük a különleges élményt a kedves pedagógu­soknak, az iskola vezetésének és a lelkészeknek. Boldizsár Erzsébet, Karcag Vendégségben a tűzoltóknál A szolnoki, Szép Utcai Gyermekotthon lakói emlékezetes délelőt­töt töltöttek a szolnoki tűzoltó-parancsnokságon. Megismerkedtek a szolgálatot teljesítők napi munkájával, az eszközök használatá- Wk jj^ztás előkészületei^ is. x. Ezúton is köszönjük Pluhár András századosnak és Rózsahegyi Béla zászlósnak a lelkes kalauzolást és a szolgálatoUeljesítőknek a szíves fogadtatást. A gyermekotthon lakói és Fehérvári Teodóra nevelő Alkotótábor festőművészeknek Hagyományteremtő szándékkal az idén festőművészeknek szer­veztünk alkotótábort. Az itt töltött napok alatt számos alkotás szü­letett, amelyekből a Katolikus Kör kiállítótermében tárlatot is ren­deztünk. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik szándé­kunkat készséggel támogatták és hozzájárultak az alkotótábor sike­réhez. Service-plus Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft., Tiszafüred A Conavis Rt. adományát köszönjük A szolnoki Arany-Híd Érdekvédelmi Egyesület köszönetét mond a törökszentmiklósi Conavis Rt.-nek az egyesületnek nyújtott anyagi támogatásért. Jó érzéssel tölt el bennünket, hogy a gondok megol­dásában együttéreznek velünk. Lukács Mihály Zsolt, az egyesület elnöke Kisfiámmal biztonságban hazaérkeztünk A nyilvánosság előtt is szeretnék köszönetét mondani annak a tö­rökszentmiklósi gépkocsivezetőnek, aki a BIW 647-es rendszámú Nisa kisbusszal július 24-én este elhozott engem és kisfiámat a MÁV-kórház baleseti ambulanciájáról. Hálás vagyok segítőkész­ségéért. Katona Mihályné és kisfia, Bence, Rákóczifalva Előzzük meg a betegséget! A világ egészségügye egyre inkább arra tart, hogy a szűr­hető betegségek megelőzését szorgalmazza. Mi ebben (is) hátul kullogunk. Sajnos la­kosságunk sem veszi komo­lyan a betegség megelőzését, ami pedig anyagilag lényege­sen olcsóbb lenne, mint a ke­zelés, és hatásosabb is, mint a kialakult kór gyógyítása. Megéri a szűréssel járó kis kellemetlenség - különösen negyven év felett. Rákszűrés: bizonyos elválto­zás korai esetben biztonsággal gyógyítható. Az elhanyagolt elváltozásokkal szemben (pél­daként említve a mell- és vég- bélrákot, a prosztatamegna­gyobbodást) az orvostudomány tehetetlen. Tüdó'szűrés: nem csak a sza­porodó tuberkulózis miatt fon­tos. A tüdőben ugyanis sok más betegség is előfordulhat. Allergia: az elhanyagolt eset a szervezet teljes kimerülését eredményezheti. Alapos vizs­gálattal szűrhető és jól kezel­hető. Szemvizsgálat: A „lélek tükre” megérdemel egy vizsgá­latot. Csak az tudja, milyen kel­lemetlen lehet a látás rosszab­bodása, aki szédül, aki nem lát jól. (Nem véletlen az íriszdiag­nosztika.) Fogászati szűrés: sokkal könnyebb kezdeti stádiumban egy fogat kezelni, megmenteni, mint később kihúzni. Az AIDS korunk rákfenéje. Terjednek a női-férfi nemi szervek betegségei is. Az előb­biről jobb tudni, hiszen ma már közeledünk a gyógyításához, az utóbbi óriási közegészségügyi jelentőséggel bír. Természetes, hogy a kérdésben a tisztesség, a lelkiismeret, a megértés is sze­repet játszik. Hajlandók vagyunk elbaga­tellizálni a jelzéseket, hivatko­zunk lustaságra, hajlamosak vagyunk a titkolózásra, pedig nincs nagyobb kincs, mint az egészség. Jupá Harminc év után újra együtt töltött egy szép napot a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium 1967-ben végzett IV. C osztályának huszonhárom egykori tanulója és kilenc ta­nára. Az érettségi évfordulóra az ország legtávolabbi helyeiről és Európa számos országából is hazautaztak az egykori diákok. Szabó József, Jászapáti Jubileumi találkozó A szolnoki repülőtiszti főisko­lai kar általános katonai tan­széke jubileumi találkozót ren­dezett aktív és nyugdíjas taná­rainak s polgári alkalmazottai­nak. A repülőtéri művelődési házba meghívott vendégeket ál­lófogadás várta. A kihelyezett főiskolai kar főigazgató-helyet­tese az alkalomból igen szép emléklapot nyújtott át a meghí­vottaknak, majd a Tisza-parti dandárpihenőben többfogásos vacsorával és hosszan tartó be­szélgetéssel, az emlékek felidé­zésével folytattuk az estét, ahol kellő tisztelettel emlékeztünk meg elhunyt tanárainkról és polgári alkalmazott társainkról. Tisztelettel és szeretettel megköszönjük az utódoknak és a szponzoroknak a színvonalas, múltat is felidéző rendezvényt. Mi, nyugdíjasok, azt kérjük, a jövőben is hazájukat szerető, kiemelkedő képességű katonai vezetőket neveljenek! T. A., ny. tanár őrnagy

Next

/
Thumbnails
Contents