Új Néplap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-29 / 175. szám

10. oldal Megyei Tükör 1997. július 29., kedd Négyszázharminc éves a mezőtúri reformáció Az első rektorra emlékeznek A protestáns vallásra való áttérés - több forrás szerint - négy- százharminc évvel ezelőtt, 1567-ben fejeződött be Mezőtúron. A jeles, történelminek mondható esemény méltó megünneplé­sének előkészületeiről dr. Perjési Károlyt, a Mezőtúri Reformá­tus Lekészi Hivatal vezetőjét kérdeztük. Megtudtuk, a megemlékezése­ket az október végén megren­dezendő protestáns napok ren­dezvényei keretében tartják. A teljes programot egyeztették dr. Bölcskei Gusztáv zsinati elnök­kel. Szegedi Kis István, Mezőtúr református iskolája első rekto­rának munkásságát emelik ki az idei eseményeken. Tudo­mányos szimpóziumon felidé­zik az iskolaalapító életét. A tanácskozásra neves előadó­kat hívnak meg, többek között dr. Szilágyi Ferencet, a Károli Egyetem rektorát, dr. Tö- kéczki László budapesti, Imre Mihály debreceni történésze­ket. Mivel Szegedi Kis István Mezőtúrról Laskóra (Horvát­ország) költözött, Lábodi Ká­roly, a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa is előadást tart a nagy elődről. Kevesen tudják, Szegedi Kis István több könyvet írt, azonban hazájában egy sem jelent meg. Ezért most díszes emlékkötet kiadását tervezik, amelyben bemutatják az első rektor teljes életútját és re­mélhetőleg munkáiból is tud­nak majd közölni. Azonban nem könnyű feladat írásainak nyomda alá rendezése, mert a dokumentumok igen ré­giek, illetve Szegedi Kis István Skaricza Máté nevű íródeákja nehezen olvasható külalakkal és nyelvezettel írt. scsj Szigligeti - a „tulajdonos” szemével Örülhetünk, hogy ilyen színházunk van Estéről estére telt házas előadások, „csak örökölhető” bérletek, napokkal előbb gazdára találó pótszékjegyek - mindez ékesen bizonyítja, hogy a közönség elégedett volt a szolnoki Szigligeti Színház 1996/97-es évadával. De hogyan látta az elmúlt szezont a város polgármestere, Várhegyi Attila, aki erősen átvitt érte­lemben „tulajdonosa” az intézménynek? Kertész Marcella és Kárpáti Norbert a Sevillai borbélyban- Schwajda György igazgatói pályázatában népszerű, a nézők széles rétegének megfelelő s£Ípl)ázat ígért, melyben könnyedebb műfajok megfér­nek a drámával. Ismert, nagy művészeket és fiatal tehetsége­ket egyaránt a szolnoki szín­padra akart hozni, mindezt olyan anyagi feltételekkel, ame­lyek nem haladták meg az előző direktor igényeit. Az öt­éves ciklus első teljes évadját fejezte be idén, s véleményem szerint vállalását maradéktala­nul teljesítette - természetesen időarányosan. Beszámolóját a képviselő-testület elfogadta. A színház 104 százalékos látoga­tottsága is mutatja, hogy jól dolgoznak a Szigligetiben.- Nézőként miként értékeli az egyes darabokat?-Talán az életkoromból adódik, hogy két kedvenc dara­bom egyike a Hair. A négy rendkívül ígéretes ifjú színész - Kertész Marcella, Lugossy Claudia, Kárpáti Norbert és Kiss Zoltán - bebizonyította, lehet egyszerre kitűnően éne­kelni és játszani is. Sajnos, az elmúlt években nem ez volt a jellemző itt Szolnokon. Nagyon örülök neki, hogy ilyen hallat­lanul tehetséges fiatal művé­szek lépnek fel most a Sziglige­tiben.- Természetesen a többiek is kitettek magukért; a válójában prózai társulat profi módon állí­totta színpadra ezt a musicalt. Mégis talán a koreográfia tet­szett legjobban, Román Sándor és táncosai szenzációsat alkot­tak. A falu rossza inkább az elő­története miatt ragadott meg, számtalan új információhoz ju­tottam a próbaidőszakban. Emellett Törőcsik Mari, Her­nádi Judit, Iglódi István bemu­tatta, hogy egy alapjában véve édeskés darabot is lehet jól ját­szani. A Rómeó és Júliában a lenyűgöző jelmezek tetszettek igazán, no és Töfőcsik Mari alakítása, őt sosem tudom el­fogulatlanul nézni. Sajnos a másik két darabot nem láttam, de a visszhangok, illetve a né­zettségi mutatók alapján biztos vagyok benne, hogy színvona­las előadások voltak. A Sevillai borbély című vígopera sikeré­ről is csak hallottam, remélem, a jövő évadban alkalmam lesz megnézni.- A következő szezon műsor­tervét látva mire számít?- Igen nagy felkészültséget igényelne összeszámolni, hány művészeti díj van a birtokuk­ban azoknak az országosan, sőt nemzetközileg is elismert szí­nészeknek, akik nálunk lépnek fel ősztől. Az igazgató úr eddigi munkásságát ismerve jogosak a közönség komoly elvárásai, s remélem, ismét lehetőségünk lesz, „Száz év magány-szintű” előadások végén tapsolni. Óri­ási dolognak tartom, hogy Ana- tolij Vasziljev itt rendez majd, ez a világ bármely nagy kultu­rális központjában - New Yorkban, Párizsban - is jelen­tős esemény lenne.- Büszkék lehetnek rá Szol­nok lakói, hogy ilyen színhá­zuk van. szilvási A polgármesternek a főiskolások éneke mellett a koreográ­fia tetszett legjobban a Hairben fotó: mészáros ílj ügyfélfogadóval és Bosch motordiagnosztikai műhellyel bővült a kunszentmártoni Győri Szerviz. A széles körű szolgáltatást nyújtó műhelyben lehetőség van személy- és kiste­herautók műszaki felkészítésére és vizsgáztatására is. fotó: cs. i. Február 1-jéig ideiglenesen rendelhetnek Kocsma és természetgyógyászat Július elsejétől lépett hatályba a természetgyógyászatról szóló törvény. Ezzel e „munka” egészségügyi tevékenységnek minő­sül, és a természetgyógyászoknak vizsgázniuk kell. Az eddigi jogszabályi rende­zetlenségben a jegyző, a mun­kaügyi hivatalok adtak ki számukra működési enge­délyt, de sokan e nélkül is praktizáltak. A kormányrendelet értel­mében csak azok a természet- gyógyászok dolgozhatnak to­vább, akiknek az Állami Nép­Mibe kerül a tudás? Egyes diákok a nyár egy ré­szét is nyelvtanulásra fordít­ják. Segítik őket a különböző nyelvstúdiók és a pénzkereset érdekében magánórákat adó lelkes egyetemisták vagy fő­iskolások. Szeptemberben ország­szerte megkezdődnek a nyelvvizsgáztatások, és ezt havonta újabb időpontok kö­vetik. A nyári szünidő kivá­lóan alkalmas az idegen nyel­vek tanulására. Persze ehhez pénz is kell, hiszen az egye­temisták és főiskolások által tartott magánórák 500-tól 700 forintig terjednek. Az általá­nos iskolásoknak a kezdő képzés olcsóbb, mint a nyelv­vizsgára felkészítő. Szolno­kon a nyelvstúdiókat illetően augusztustól indulnak tanfo­lyamok, valahol óránként 165-280 forintért, máshol kéthetes kurzusként, és tanfo­lyamoknak megfelelően 8000-től 25 ezer forintig. A csoportok általában nyolc-ti- zenkét fős létszámmal indul­nak, korosztálytól függetle­nül. Általában a kurzusok kezdő, középhaladó, haladó, szuperintenzív és nyelvvizs­gára előkészítőként szerepel­nek. F. Zs. egészségügyi Tisztiorvosi Szolgálattól (ÁNTSZ) van működési engedélyük. A jövő év február 1-ig azonban csak ideiglenes ez az engedély, ad­dig kell ugyanis vizsgát ten­niük abból a szakterületből, amelyből praktizálni akarnak. Megyénkben nem sok ter­mészetgyógyász működik, de A kísérlet, a tavalyi kedvező tapasztalatokat felhasználva idén folytatódik. Míg a tardosi szociális fog­lalkoztató más dunántúli in­tézményekhez hasonlóan ke­rékpáros vándortábort szer­vez, a homoki iskola - Balogh József táborvezető irányítása mellett - megkezdte az előké­születeket a vezsenyi rév mel­letti „Nádor-parton” július 30-án kezdődő kilencnapos program megvalósítására. A központi táborhelyhez szükséges területet Nádor Iván vállalkozó ingyen adja a táborozóknak, aki a kezde­ményezés iránti szimpátiáját tavaly többek között azzal is kinyilvánította, hogy ajándék palacsintát sütött a gyerekek­nek. Tavaly az enyhén sérült ta­nulók az ugyancsak homoki általános iskola diákjaival ellenőrzésüket az ÁNTSZ már megkezdte. Az engedélyek vizsgálata során egészen elké­pesztő dolgok derülnek ki, so­kaknak az engedélye a termé­szetgyógyászati tevékenység mellett például büfé, kocsma üzemeltetésre is szól. Lehet, a vizsgán sokan ki­esnek, és elsősorban azok ma­radnak meg, akik orvosi dip­lomával vagy ápolónői szak- képesítéssel is rendelkez­nek. pé minden nagyobb gond nélkül összebarátkoztak. Közös él­ményekkel tértek haza a csil- lagtúraszerűen lebonyolított kerékpár-, kajak-, gyalog- és horgásztúrákról. Idén a negy­ven táborozó közé hat gondo­zott két kísérővel a Szolnoki Szociális Foglalkoztató Inté­zetből érkezik, ami az integ­rációs kísérlet további bővíté­sét jelenti. Á 600 ezer forintba kerülő program megvalósulását - amelynek alapos szervezésére utal, hogy minden negyedik­ötödik táborozom jut egy fel­nőtt pedagógus, kísérő - a So­ros Álapítvány, a Kézenfogva Alapítvány, a Szociális Munka Álapítvány, az Ér­telmi Fogyatékosok Érdekvé­delmi Szövetsége és a Magyar Gyógypedagógusok Egyesü­lete is támogatja. S. Cs. J. Csillagtúra másodszor Barátság ép és fogyatékos gyermekek között A Tiszafölvár-homoki Általános Iskola és Diákotthon tavaly csatlakozott első ízben a dr. Göllesz Viktor, a Szociális Munka Alapítvány elnöke által kezdeményezett szakmai programhoz, amelynek lényege, hogy a nyári szünetben integrált táborok­ban együtt üdülnek, regenerálódnak fogyatékos és ép tanulók. Az lenne a jó, ha mindenki visszakerülhetne a családi környezetbe „Fogalmam sincs, mi lesz a jövőmmel” A Kék Sziget Alapítvány tiszasülyi otthona tizenkét édesanya és huszonnégy gyermek lakóhelye. Az itt élők hat hónapot, esetleg egy évet tölthetnek itt, aztán el kell hagyniuk az intéze­tet. Talpra állni azonban egyáltalán nem könnyű. Setéth Diána 24 éves, egy más­fél éves kisfiú édesanyja, jöve­delemmel, munkahellyel, csa­ládi háttérrel nem rendelkezik.-Sátoraljaújhelyen szület­tem, kétévesen csecsemőott­honba kerültem, a naplóba azt írták, erkölcsi-szociális okok miatt. A szüleim alkoholisták voltak, és egy olyan lakásban, ahol nincs se víz, se fűtés, nem lehet nyolc gyereket felne­velni. Egyedül a húgom élt otthon, rajta kívül csak két testvéremet ismerem, a többi- ekről nem tudok semmit.- Mennyi időt töltött a cse­csemőotthonban ?- Egy évet, utána a miskolci gyerekvárosba kerültem. Húszéves koromig az volt az otthonom. Jófejű gyerek vol­tam, csak lusta. Bármibe fog­tam, azt sosem csináltam vé­gig. Miután befejeztem az álta­lános iskolát, elvégeztem egy kétéves kertésztanfolyamot. Miskolcon dolgoztam mint parkrendező, de csak egy hétig volt meg a munkám, mert egy­szer elkéstem. Próbálkoztam az esti gimnáziummal is, de azt is otthagytam. Akkor kezdtem el keresni önmagam, diszkóba jártam, szórakozni, kallódni. Azóta is sokat gondolkodom, mi lett volna, ha elvégzem a gimit.- Mikor hagyta ott a gyer­mekotthont?- 1996 februárban született meg a kisfiam, Zsolt János. Nágócsra kerültem az anyaott­honba. Mikor letelt az egy év, amit egy otthonban el lehet töl­teni, ide jöttünk. Hiányzik a rendezett család, ráadásul na­gyon nehéz a gyereknevelés úgy, hogy nem volt előttem példa. Az igazgatónő olyan, mint egy anya, mindenki imádja. Mikor kiszáll az autó­ból, a gyerekek rögtön szalad­nak hozzá. Somogybán jobbak voltak az életkörülmények, de ott mégsem éreztem olyan jól magam. Itt úgy érzem, elfo­gadnak, hogy én is vagyok va­laki, és nekem erre van szük­ségem.-Hogyan telnek itt a nap­jai?- Monoton az életem. Nap­közben, miután elláttam a ki­csit, oda megyek, ahová beosz­tottak. Mindenkinek van mun­kája, a konyhán segítünk, a fo­lyosót vagy a mellékhelyiséget tartjuk rendben, van, aki a gye­rekekre vigyáz, és van, aki az udvaron felügyel, aztán váltjuk egymást. Közben a fiamra is ránézek, szoktam neki olvasni és énekelni, azt nagyon szereti. Nemrég nyaraltam a nővérem­nél Miskolcon. Egyébként nem hagyom el az otthont.- Milyen a kapcsolata a többiekkel?- Elég jó, de különcnek tar­tanak, akivel nehéz kijönni. Sokat morgok, és azt hiszem, sajnos az a fajta vagyok, ha va­laki a kisujját nyújtja, akkor a karja is kell. De már kezdek változni.- Mi lesz a jövöddel?- Fogalmam sincs. El kéne végezni a gimit, de mikor? Most azt mondom, hogy ta­nulni szeretnék, de holnap le­het, már mást gondolok. Ez a kisfiú nagyon sokat alakít raj­tam, de nem tudom, mikor fo­gok felnőni. Csak én tudok se­gíteni azon, hogy tisztába jöj­jek saját magammal. A gondozónő szerint húszán jelentkeznek egy helyre. Van, aki a férje elől menekül, de van, akinek családja sincs. Szeren­csére néhány anyának rendező­dik a helyzete, és ők hazamen­nek. Segítség nélkül azonban nem lehet boldogulni, a családi pótlékon és a segélyen kívül ezeknek az anyáknak nincs jö­vedelmük, de szakképzettségük sem. Az albérlet drága, és kis­gyermekes szülőt egyébként sem látnak szívesen. Az lenne a megoldás, ha mindenki vissza­kerülhetne a családi környeze­tébe. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a sorsa Diánának, így válaszol:- Nem tudom, mi lesz vele, és a hasonló sorsú társaival. Egyszerűen nem látom az út végét. Barta Krisztina Sár helyett beton Aki Tiszaföldvárról Öcsödre akar menni, annak jókora kerülőt kell tennie Martfű felé. Pedig az út helye meg­van, csak éppen föld borítja, nem pedig aszfalt. Száraz időben néhány meré­szebb autós, esetleg kerékpáros megpróbálkozik az átkeléssel, de a többség a kerülő mellett dönt. El lehet képzelni, hogyan nézhet ki az út egy-egy nagyobb eső után. Talán most jó esély van arra, hogy változzon valamiképpen ez az állapot. A tiszföldvári önkor­mányzat pályázatot nyújtott be a megyei területfejlesztési tanács­hoz, hogy ha nem is teljesen, de legalább a Martfűt Kunszentmár- tonnal összekötő útig szilárd burkolatot kapjon a földút. Erre a kis szakaszra öt-hat mil­lió forintot kellene költeni, amit - ha minden jól alakul - a terü­letfejlesztési tanács segítségével sikerül kivitelezni. PE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents