Új Néplap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-22 / 169. szám

* ÚJ KÉPLAP * TÚROK INNÉK - KÉVÉN TÚL * ÖV NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL » ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN MWFfffIITIITIIffnilWf llhFilllTIlBrriWtirra^ fWOTI'a'lXfflt iVbM OTí'iiMf IW« W wMmCTBIii fimbAm TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL __ wMíK» * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL Jól jött a csapadék, ha hátráltatja is az aratást Ártott is, használt is az eső A zöldségnek, paprikának jót tett Az utóbbi hetekben Mezőtúr térségében - hasonlóan az ország más területeihez - nem kevés csapadék hullott. A laikus azt gondolná, az esőből is megárt a sok, ám a me­zőgazdasági szakemberek, amellett, hogy sok gondot okoz a hirtelen lehullott, viszonylag nagy mennyiségű csapadék, máshogyan látják ezt.- Bár a búza aratását hátrál­tatta, mégis jól jött az esőzés- nyilatkozta Simon József, a Túrkevei Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. Elmondta, a csapadék hasznos volt a kukoricának, a napraforgónak és a náluk nagy területen termesztett zöldségféléknek. A fűszer- paprika virágzását is jótéko­nyan segítette, a bogyóképző­déshez pedig jelentős meny- nyiségű vízre van szükség.- Ha egyenleget akarnék vonni, azt mondhatom, több haszna volt az esőzésnek, mint amennyi bosszúságot okozott, az aratás hátráltatásával. Bodnár Miklós, az Agro- keve Kft. ügyvezetője szerint a kukoricának, a napraforgó­nak és a paprikának nagyon jót tett a csapadék. A borsó­nak szárazabb időjárásra lenne szüksége, mivel a sok eső elősegítheti a rothadást. Az aratást hátráltatta a csapa­dék, de a lemaradás még be­hozható.- A legnagyobb haszna az esőnek abban volt, hogy most nem kell öntöznünk, így je­lentős költségmegtakarítást érhetünk el - hangsúlyozta.- Az utóbbi időszak ned­ves, hűvös időjárása a zöld­ségfélék gombásodásának kü­lönösen kedvez - nyilatkozta Király István, a Mezőtúri Kis­termelők Szövetkezetének el­nöke, aki kiemelte: szinte minden zöldségfélének hi­ányzott már a csapadék. Mezőtúr. Kunsági hangulatok címmel nyűt fotókiállítás a főiskolán. A tárlat „főszereplői” balról jobbra: Juhász Péter fotós, Baróczki Orsolya grafikus, Krizsán Józsefné, a ren­dezvény szponzora és Takács Antal fotós. Sérült és a nem sérült gyermekek együtt Nem elkülönítve kell nevelni Aki fogyatékos gyermeket nevei, az tudja, mennyi tö­rődést, odafigyelést igényel­nek a sérült gyermekek. A mezőtúri Kilián óvodában a nap egy részében leveszik ezt a gondot a szülők válláról, s odafigyelnek arra, hogy biz­tosítsák a kicsik fejlődését. Az intézmény vezetője el­mondta, nem szerencsés megoldás ezeket a gyermeke­ket elkülönítetten nevelni egészséges társaiktól. Termé­szetesen a foglalkozásaikat - mint á többi csoportban - kü­lön szobában tartják meg, de nagyon sok közös programot is szerveznek. A gyermekek­kel speciális tanfolyamot végzett pedagógusok foglal­koznak. Felkészültségüket szakmai továbbképzésekkel és a buda­pesti Pető Intézetben szerzett ismeretekkel tartják szinten. A csoporthoz rendszeresen jár gyógypedagógus és logopé­dus. Speciális eszközöket és játékokat vásárolnak, melyek hatékony segítői az oktató­munkának. Jelenleg hét gyermekkel foglalkozik két óvónő. Munkájukban rugal­masak. Van olyan kicsi, aki csak néha jár be a foglalkozá­sokra, mivel egészségi álla­pota nem teszi lehetővé az ál­landó részvételt. „Irigylik a fizetésemet, de nem ülnének a kombájnra” Csak a foga és a szeme világított Az aratás a korszerű kombájnnal is fogós munka A mezőtúri Tóth Zoltán nem ma kezdte szakmáját. Aratott a nyitott tetejű aratógépekkel is, de beszélgetésünkkor egy modern kombájn fülkéjéből irányította a frissen vágott kalászokat a gép belsejébe. Az aratók fáradságos munká­járól faggattuk.- Nehéz innen, a légkondicionált fűikéből felidézni azokat az ara­tásokat, amikor csak egy könnyű tető volt a fejünk felett, körbe pe­dig a nagy semmi. Természete­sen szép idők voltak azok is, de nagyon nehezek. Legtöbbször a nap végére csak a fogunk és a szemünk világított, olyan koszos volt az arcunk a sok portól.- Jöttek később az NDK- kombájnok, panorámafülkével. Nehéz volt velük a munka. A vá­góasztal több mint hét méterét szinte lehetetlen volt állandóan figyelemmel tartani. A fülke tete­jére ugyan fel volt szerelve egy porszűrő, de mivel az állandóan eltömődött, gyakorta nyitva kel­lett hagyni az ajtót. A sok üveg összegyűjtötte a meleget, az ajtón egyfolytában dőlt befelé a por.- Ezt a gépet tavaly vásárolta a szövetkezet. Hát hogy is jel­lemezzem? Ezzel már kényel­mes a munka. A fülke porszű­rője nem tömődik el, a kellemes hűvösségről légkondicionáló gondoskodik. Erre szükség is van, hiszen júliustól novembe­rig szinte állandóan aratok. Kezdődik az árpával, majd a búza, a répa, a fénymag, zárás­ként pedig a kukorica.- Hogy anyagilag megéri-e? Nem mondom, hogy nem kere­sek jól az aratáskor, régen azonban jobban megbecsülték a kombájnost. Talán azért, mert nehezebb munka volt. Ma már csak azt mondják: - Jól elüldö­gélsz egész nap a klimatizált fülkédben, s kapod érte a nagy pénzt. Ám azt még senki sem mondta, hogy szívesen beülne helyettem akár egy napra is a gépbe. Szakmai kirándulással zárták a diákkonferenciát Barangolás a Körös-Maros vidékén A konferencia résztvevői a kiránduláson hektáron - mutatta be a ma­dármentő létesítményt Széli Antal, a rezervátum vezetője. Elmondta, 1994-ben sikerült az állatok védett életterét 12 ezer 800 hektárra kibővíteni. Alapelvük: a szabad termé­szetben biztosítani a madarak életterét. Ha az ember mester­ségesen tovább már nem is szaporítja, legalább önálló létfenntartásra legyenek ké­pesek. A kis csapat útja a Hor- tobágy-Berettyó partjára ve­zetett, ahol dr. Tóth Albert rövid előadás keretében mu­tatta be a jellemző növénye­ket és madarakat. A gazdag madárvilág és az érintetlen partszakasz mindenkit lenyű­gözött. A III. környezetvédelmi diákkonferencia záróakkordjaként a rendezvényen részt vevők hangulatos kirándulást tettek a Kö­rös-Maros Nemzeti Parkba. A barangolókat szakavatott kí­sérő, dr. Tóth Albert tanár úr vezette, aki szakmai körökben el­ismert szaktekintélye a környezet- és természetvédelemnek. Az előző napon hallott elő­adások gondolatai még a diá­kok fülében csengtek, amikor az autóbusz megállt a gyomai Körös-holtágnál. A tanár úr bemutatta az ott található ős­honos fákat, vízi növényeket. A hallgatóság figyelmébe ajánlotta, kevés olyan holtág található a Körös mellett, melynek környezetét ennyire a természethez igazították az ott élők. Mivel itt megfelelő az élet­tér a rovarfauna számára, sza­badon engedtek egy korábban befogott termetes szarvasbo­garat. A következő megálló néhány kilométerrel Dévavá- nya után, az Európában is kü­lönlegességnek számító tú­zokrezervátumban volt. Az itt dolgozók azon fáradoznak, hogy a valamikor őshonos, nagy testű futómadár kipusz­tulását megakadályozzák, azok szaporodását elősegít­sék.- A rezervátum megvalósí­tásának gondolata 1971-ben fogalmazódott meg egy ro­mániai tanácskozáson. A je­lenlegi telep elődje 1975-ben jött létre, mintegy 3 ezer 434 Mindenkit lenyűgözött a Hortobágy-Berettyó Ha kell, békéltetnek Akita-tartók A vidéken található kutyák többsége az úgynevezett keverékek közé tartozik. Az év elején alakult Mező­túri Kutyások és Akita-tar­tók Egyesülete ezen állatok tartóinak képviseli az ér­dekeit. Az egyesület vezető­jével, ifj. Csikós Istvánnal beszélgettünk. Megtudtuk, hogy szerveze­tük alapvető célkitűzése a kutyások és nem kutyások közötti ellentétek csökken­tése. Mint kutyás egyesület, elsősorban az ebtartók érde­keit kívánják képviselni. Országos versenyeket ren­deznek Mezőtúron. Erre, úgy tudják, még nem volt példa. A vetélkedés négy kategóriájában a keverék kutyáknak is lehetőséget adnak a megmérettetésre. Gazdijuknak ők éppoly kedvesek, mint másnak a drága fajkutya. Több vizsgát terveznek, mely egyszerű engedelmességi, vagy akár komplett őrző-védő is lehet. Négylábú társaikkal közös kirándulásokon vesznek részt. Törekednek arra, hogy Mezőtúron legyen el­ismert kutyasétáltató hely, megszűnjön a torzsalkodás a lakosság és a kutyások kö­zött. Az állatvédelmet is cél­juknak tekintik. Megnyug­tató módon szeretnék ren­dezni a városban található kóbor ebek sorsát. Humánus lehetőséget keresnek ehhez.- Vétek ezeket a kutyákat elpusztítani, amikor sokan több ezer forintot is kiad­nak, hogy egy hűséges négylábú társra szert tegye­nek - mondja Csikós István. Céljuk, hogy legyen kikép­zett rrtunltatárs az' Illatok befogására-a egy olyan hely, ahol el lehet helyezni a be­fogott ebeket. Szemlélet- formálással arra törekednek, hogy minden kutyás megfe­lelő módon bánjon a hűsé­ges négylábúakkal. Az emlőrák ellen Több orvos szerint a mellrák kialakulása korai stádiumában gyógyítható. Hogy a baj idejé­ben felismerhető legyen, alap­vető a gyakori önvizsgálat, me­lyet minden húsz évet betöltött nőnek rendszeresen el kell(ene) végeznie.- Ma már mellrákban egyet­len nőnek sem kellene meghal­nia - vallja dr. Ecseki Teréz mezőtúri háziorvos, aki mód­szerét az érdeklődőkkel szíve­sen megismerteti. Az oldalt szerkesztette: Simon Cs. József A fotókat készítette: Takács Antal Könyvtári tervek A mezőtúri Móricz Zsig- mond Könyvtár és Közös­ségi Házban folyóirat-be­szerzésre - százféle perio­dikát járatnak - 300-400 ezer forintot költhetnek évente. Tervezik, hogy a könyv­tári számítógépes nyilván­tartások kiépítését köve­tően a főiskolai és az egyéb iskolai könyvtárak állomá­nyának „láttatásával” a tel­jes városi kínálatot be tud­ják mutatni. E szolgáltatás révén, ha üres kézzel menne is el egy-egy ínyenc könyvbarát a közösségi házból, a megfelelő könyv­tárba tudnák irányítani a jövőben. A közösségi ház művészeti kiscsoportja, a Túri Teátrum július 20-án Pápán lépett fel egy orszá­gos diákfesztiválon. „Véletlenül lettem Bandi bácsi munkatársa” A néprajzi illusztrátorra emlékeztek Nemrég nyílt meg a túrkevei Finta Múzeumban Csikós Tóth András néprajzkutató emlékkiállítása. A vendégek között találkoztunk dr. Györgyi Erzsébet főmuzeológussal, aki a mester munkatársa volt a Nép­rajzi Múzeumban.-A múzeumban mindig prob­léma volt elhelyezni valakit, ke­vés volt a státus - mondja a fő­muzeológus. - Amikor odamen­tem, csak a grafikusoknál volt hely, így odahelyeztek Csikós Tóth András, Bandi bácsi mellé. Csak néhány évig dolgozhattunk együtt, mivel a mestert korán el­ragadta a halál, megfosztva a to­vábbi alkotás lehetőségétől.- Bandi bácsi közvetlen volt mindenkivel. Jó hangulatot tu­dott teremteni, ha kedve úgy hozta, vagy erre kérték. Társa­ságban gyakran játszotta kedvenc dalait zongorán - folytatódott az emlékezés.- Honnan származhatott Csikós Tóth András tehetsége?- Fiatalkorát itt töltötte Bandi bácsi Túrkevén. Nagyon sok népművészeti tárgyat használat közben figyelt meg. fgy későbbi munkája során sokkal na­gyobb átéléssel tudta megfesteni, le­rajzolni. Képei, illusztrációi valóság- hűbbek voltak, mint az akkori fényké­pek. Rajzainak az adta az élménysze­rűségét, hogy maga is tudta, mire kell használni mindazokat az eszközöket, ruhákat, amiket lefestett, megrajzolt.-Mennyire ismert ma Csikós Tóth András?- Sajnos kevesen ismerik a nevét. Bár sokan látják illusztrációit a külön­böző kiadványokban, nem figyelnek arra, azokat ki készítette. Külföldön is találkozhattak nevével a néprajzot sze­retők, mivel több idegen nyelvű kiad­vány elkészítésében segédkezett. Ám legtöbbet múzeumi katalóguscédulák készítésével foglalkozott. Nem tudni, hány dokumentum viseli a keze nyo­mát. Talán majd valaki felfigyel erre, és kiállítás alá rendezi ezeket. író-olvasó találkozó Jól sikerült író-olvasó találkozón talál­kozhattak a mezőtúriak Kopátsy Sándor író-közgazdásszal a Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Házban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents