Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-06 / 130. szám

1997. június 6., péntek Megyei Tükör 19. oldal Egy iskola igen jó cégére Népszerű a Suli butik A tiszafüredi 630. Számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet idén tavasszal nyitotta meg önálló boltját, a Suli butikot. Ez az üzleti tevékenység úgy indult, hogy a harmadéves ta­nulók vizsgamunkáit a vizs­gamunkát biztosító vállalatok az iskolának ajándékozták. A raktárra való gyártás tovább növekedett amiatt is, hogy a Jeanett varroda a saját szab­ványait átadta az iskola tan­műhelyeiben foglalkoztatott tanulóknak, hogy ezzel még jobban felkészítse őket az üzemi gyakorlatra. Lényegé­ben ez a támogatás, no meg a tanulók rátermettsége terem­tette meg azt a stabil hátteret, amivel valóban nyithatóvá vált a tanvarroda melletti ki­csiny boltocska. Az árukínálat palettája az­tán divatlapokból kivágott szabásminták alapján színe­sedett ötletes gyermekhol­mikkal, horgász- és vadászru­hákkal, vízálló mellényekkel, praktikus munkaruházati cik­kekkel. A minőséget persze a jól felkészült szakoktatók ellen­őrző és irányító munkája is óvja: így nem csoda, hogy az igazán szép holmik mindig gazdára találnak. Talán azért is, mert a gyerekek által ké­szített kínálat árai igazodnak a fürediek pénztárcájához. A Suli butik népszerűségét az sem ronthatja, hogy a tanulók a tanműhelyben jelképes ösz- szegért átalakítanak már kész ruhákat, és a kisebb-nagyobb javításokat is elvégzik. Érdemes arról is szót ejteni, hogy az iskola ruhakollekció­jából mindig jut különböző jótékonysági akcióra, gyer­meknapi, karácsonyi ajándé­kokra is. P. M. A fájdalom csökken, a beteg újrajár A fizikoterápia házhoz megy Sok olyan idős ember él, aki nem tud elmenni fizikoterápiás rendelésre vagy befeküdni a kórházba. Esetükben az a leg­célszerűbb, ha házhoz viszik a szolgáltatást, vagyis a fiziko­terápiás szakasszisztens otthonukban kezeli őket. Erre a feladatra szerződött a társadalombiztosítással a szolnoki Terenyei Zsuzsa, aki rövid idő alatt ott tart, hogy az igénybe vehető óraszám ke­vés, akkora érdeklődés van a házi fizikoterápiára.-A házi kezelés egyhar- madába kerül az államnak, mint ha a beteg befeküdne a kórházba, ezért is vállalta a társadalombiztosítás a szol­gáltatás finanszírozását, tehát a betegnek nem kell fizetni.- Mire jók azok a gépek, amelyeket házhoz visz?- A gépeket a Népjóléti Minisztérium pályázati támo­gatásával sikerült megvásá­rolnom. Ezeknek a mobil gé­peknek nagyon sokféle hatása van: fájdalomcsillapító, ideg-, izomfájdalom, valamint gyul­ladáscsökkentő, elősegítik a vizenyő felszívódását, és jól alkalmazhatók gerinc-, ízületi kopás esetén. De van olyan gép is, amely a zsírszövetek kozmetikai csökkentésére al­kalmas.- Milyen sikereket ért el a betegekkel?- Volt olyan páciens, aki a negyedik emeleten la­kott, és nem tudott le­jönni a lumbágója mi­att. A kezelések hatá­sára a fájdalom csök­kent, és a beteg tudott mozogni. Volt, aki csak járókerettel tu­dott járni, amikor föl­kerestem, néhány nap múlva már járókeret nélkül kikísért a ka­puig. Olyan pácien­sem is akadt, aki né­hány kezelés után be­számolt arról, hogy a fájdalmai annyira csökkentek, hogy éj­szaka már tud aludni. Egyébként az a leg­jobb, ha este adom föl a kezelést, mert utána a beteg éjszaka pi­henni tud.-Hogyan kérheti a beteg ezt a szolgálta­tást?-A háziorvos vagy szak­orvos irányítja hozzám. Je­lenleg több az igény, mint amit a társadalombiztosítás finanszíroz. Ebben a hónap­ban is volt olyan orvos, aki küldött volna hozzám bete­get, de nem tudtam már el­vállalni, ipert túlléptem volna a keretet. Paulina Éva Ultrahangos kezelés FOTÓ: csabai Makett- és modellkiállítást rendeztek a kisújszállási művelődési házban, ahová szolnoki, kisújszállási, abádszalóki, tiszaderzsi és törökszentmiklósi modellezők vitték el a legújabb alkotásaikat. fotó: mészáros János Hetvenötmilliós vagyon a Túrkevei ÁFÉSZ-nél Piacvesztés után, hitel nélkül Az 1945-ben alakult Túrkevei ÁFÉSZ egységei közül 12 saját üzemelésű, 16-ot bérbe adva működtet. Az utóbbi évek mind­egyikét nyereséggel zárta, fejlesztésre, előrelépésre mégsem jut pénz. Minderről a szövetkezet elnökével beszélgettünk. Faragó Lajos elmondta, hogy 75 milliós vagyon felett gyám­kodik a szövetkezet. Jelenleg 1400 tagjuk van, ami azt je­lenti, hogy minden nyolcadik kevi polgár érdekelt az ered­ményes gazdálkodásban. Árbe­vételük ’96-ban 462 millió fo­rint volt, amely csekély, 3 mil­liós nyereséget produkált.- Ha magát az összeget né­zem, ez az eredmény szerény, de ha hozzáveszem azt a tényt, hogy ezt évről évre produkálni tudtuk, már teljesen másként fest a dolog. Több éve már-, hogy hitelek felvétele nélkül sikerül feladatainkat megol­dani, ami manapság nagy eredmény. Sajnos a ’80-as évek vége óta jelentős piacvesztést Faragó Lajos fotó: takács kellett elszenvednünk. Míg ré­gebben a város kereskedelmi forgalmának 80-90 százaléka az áfészen keresztül bonyoló­dott, ma már csak a harmada. Bár az árrésünk csekély, nem igazán tudunk versenyezni olyan kereskedőkkel, akik számla nélkül dolgoznak, jelen­tős adóterheket megtakarítva ezzel - mondotta az elnök. Bár új üzleteket nem nyitot­tak, a meglévőket jelentősen korszerűsítették. Befejeződött a gázprogramjuk, tehát minden kereskedelmi egységüket gáz­fűtéssel láttak el. Az áruház élelmiszerosztályának teljes be­rendezését kicserélték, ami önmagában 2 milliós beruhá­zást jelentett.- Nem hazardírozhatunk a tagság vagyonával, ezért koc­kázatos tervekbe nem kezdünk. Szeretnénk a jelenlegi pozíció­ink mellett minél eredménye­sebb gazdálkodást folytatni - nyilatkozta terveikről Faragó Lajos elnök. scs Harminc mezőtúri - együtt a rák ellen Erőt adnak, kapnak a gyógyuláshoz Sajnos még mindig tabunak számít a rák mint betegség. Hall­gatunk róla, az érintett pedig szégyellj állapotát. Mezőtúron mintegy harmincán nyíltan vállalják betegségüket, s klubot is alapítottak annak érdekében, hogy a hozzájuk fordulóknak megkönnyítsék a gyilkos kór legyőzését. Dr. Ecseki Teréz háziorvossal, a klub elnökével és a klub tagjaival beszélgettünk. Megtudtuk: a klub 1993-ban alakult. Akkor tartott előadást a betegségről Mezőtúron dr. Lapis Károlyné onkológus. Mivel férje révén kötődik Mező­túrhoz, ezért a túriak klubjának patrónusa lett.- Szükségszerű volt, hogy Tú­ron is alakuljon egy társaság, amely összefogja az alattomos kórban szenvedőket. ’93-ban már többen bejártak Szolnokra, ahol korábban megalakították a rákbe­tegek az egyesületüket - mondja Ecseki doktornő.- A klubba szinte csak nők járnak, akik többsége beteg. Ez számunkra a kikapcsolódás egyik formája. Kitárgyaljuk bánatun­kat, megosztjuk örömeinket. Cé­lunk, hogy a betegeknek erőt ad­junk a gyógyuláshoz, s ha ez már reménytelen, segítsünk emberi módon élni az utolsó hónapokban - vélekedik őszintén Sz. Gy.-né. Sajnos az induló tagságból szinte már senki nincs, mind el­mentek. A klubban szeretnének megdönteni egy tabut: ne csak azokról beszéljenek, akik meg­haltak rákban, hanem azokról is, akik kigyógyultak. Az orvostu­domány fejlődésével, egyre töb­ben vannak ők is. M. J.-né betegsége 14 éve de­rült ki. A felvilágosítómunka je­lentőségét emelte ki: - Az a baj, hogy az emberek nagy része azokra a szűrővizsgálatokra sem megy el, amire lehetősége lenne, mert sokszor nem is tud a létezé­sükről. A doktornő szakmailag mindenben segít. Mivel ez egy zárt közösség, a problémáinkat csak egymás között tudjuk meg­beszélni. Sokszor a családtagok sem alkalmasak erre. A legnagyobb probléma, hogy sajnos nincs állandó helye a klubnak, ahol bármikor összejö­hetnének, amikor szükségét ér­zik. Most az Újvárosi iskola biz­tosított egy termet számukra, de ezt csak havonta egyszer vehetik igénybe. scsj Zöld út a kerékpárosoknak Reneszánszát éli a kerékpáro­zás. Jász-Nagykun Szolnok megyében az alföldi megyék közül a legelőrehaladottabb a biztonságos közlekedést szol­gáló kerékpárút-építési prog­ram. Jelenleg több mint hatvan kilométer hosszú kerékpárutat használnak. Ezek közül legje­lentősebb a 4-es főutat is érintő Törökszentmiklós és Surján közötti „biciklisztráda”, a Szol­nok déli elkerülő szakaszán ki­alakított sáv. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a helyzet további javítására koordinációs bizottságot hozott létre. Erre azért van szükség, mert szeret­nék, ha kétezer kilométer hosz- szúságú kerékpárhálózat jönne létre az ezredfordulóra. A tárca az idei útalapból mintegy 450- 500 millió forintot ad az ön- kormányzatoknak, pályázat út­ján. A támogatási lehetőségre megyénkből tucatnyi település is pályázik, több fordulóban. Máris folyamatban van a Tisza és a százlábú híd térségében a kerékpárút kialakítása. Jászbe­rényben másfél kilométernyi, Cserkeszőlőn egy kilométeres szakaszt vettek használatba. Györffy iskolás siker Dalos kedvű Emőke Budapesten rendezték meg a napokban a népdal­éneklő verseny döntőjét, ahol a 46 induló közül Kész Emőke, a karcagi Györffy István Általános Iskola nyolcadikos diákja ötödik lett. Emőkét jól ismeri a karcagi közönség, hiszen városi rendezvényeken többször hallhattak már tőle magyar, köztük erdélyi népdalokat. Fellépésein - így most is - ■székely ■ népviseletben- lát—. hatja a közönség. Karcagra öt éve költöztek, s azóta Feigné Majláth Ibolya ta­nárnő foglalkozik a tehetsé­ges diákkal, aki ez idő alatt több megyei és országos dí­jat is elnyert. Mint Émőke elmondta, az erdélyi népdalokat édesany­jától és nagymamájától ta­nulta, de legutóbb, amikor az iskolával Székelykeresz- túron jártak, akkor is hozott haza új dalt, melyet el is énekelt szombaton a zsűri előtt. Kedvence az ének és a biológia. Mint elmondta, ál­latorvos szeretne lenni, de az énekléssel is komolyan szeretne foglalkozni, éppen ezért szeptembertől a szol­noki Tiszaparti gimnázium diákja lesz. Nyáron sport- és angoltá­borba készül Püspökla­dányba, s érzése szerint - bár ez még a dolgozatoktól is függ - 4,5 körüli ered­ménnyel végez. -de­Tomaj csábítóbb a nagyvárosi fényeknél Kovács Béla naponta utazott Rékasról Szolnokra, mert a Verseghvben érett­ségizett. Tanítói diplomát, majd test­nevelés-történelem szakos tanári okle­velet szerzett. Úgy ismerik, mint aki időtlen idők óta Tomajmonostorán is­kolaigazgató és a sport szerelmese. Amikor odakerült tanítani a faluba, az összes sporteszköz egy rossz foci volt meg egy kis ugrószőnyeg. A szekrényug­rást például úgy gyakorolták, hogy az egyik olajos, padlós teremben a szeme­tesládát oldalra fordították. 1973 óta tor­naszobával rendelkeznek, majd később tornateremmel is a művelődési házban. Ma már érdekességnek hat, de úgy igaz, hogy a legelső versenyükre, Kunhe­gyesre lovas kocsival utaztak, arra ráfért az összes induló sportoló. Ami ritkaságnak számít, hogy kis is­kola létükre - most is 106 diákjuk van - tornából eddig tizenötször kerültek az or­szágos döntőbe. Ide általában huszonkét csapat jut, és nekik a legrosszabb helye­zésük a 14. volt, de általában bejutottak az első tíz közé. Szegeden például országos másodi­kok lettek. Bejárták ezek a tomaji fiúk, lányok az or­szágot: Szolnokot, Buda­pestet, Esztergomot, Nagykanizsát, Zalaeger­szeget, Győrt, Nyíregyhá­zát, sőt az egyik sportoló­juk Tallinnba is eljutott. Az igazgató úrnak pedig idő­közben kissé magasabb lett a homloka, hiszen ha hinni lehet az anyakönyveknek, egy htján hat­van lesz. Hívták több helyre, városba ta­nulmányi felügyelőnek, szakfelügyelő­nek, de valahogyan ezek a tomaji embe­rek, diákok, az ott eltöltött évtizedek mindig csábítóbbnak bizonyultak a távoli nagyvárosok fényeinél. A felesége is pe­dagógus, és a sport szeretetét a lányuk is továbbviszi. Elvégre Győrben testnevelő, a félje pedig válogatott kézilabdázó. A fiuk Debrecenben vegyészmérnök. Nem panaszkodik, hiszen az apró fa­lujuk híre sok-sok nagyvárosig eljutott. És talán ehhez neki is köze van. Kapott elismerést, mi­niszteri dicséretet is, mégis a legnagyobb örömet az okozza, ha egykori tanítvá­nyai felkeresik, felismerik és szeretettel köszöntik Ko­vács Béla tanár urat. A mi­nap is Gárdonyba buszozha- tott húsz diákkal, nyolc ne­velővel együtt, háromnapos jutalomútra. Az eddigi sportsikereiért, eredménye­kért. Az sem véletlen, hogy vendéglátó­juk, az ottani szállodatulajdonos, Tóth úr is tomaji volt. Ráadásul Kovács tanár úr tornászcsapatának egykori legjobbja. A vendéglátás természetesen teljesen in­gyenes. Ennyire egyszerű az egész? Nem kell hozzá más, csak majd’ negyven év kemény munka, és egy olyan diák, aki sikeres, gazdag vállalkozó lett. És még ma sem felejtette el hajdani első iskolá­ját, nevelőit, azt, hogy kisdiákként életre szóló emlékeket hozott magával To­maj monostoráról. D. Szabó Miklós Lassan az enyészeté lesz Pató Róza törökszentmiklósi születésű szobrászművész gipsz lószobra, mely a szenttamási ménes mellett volt fel­állítva, míg le nem dőlt. fotó: mészáros

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents