Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-02 / 126. szám
1997. június 2., hétfő Hazai Tükör 7. oldal Magyarország sikeréért Eredményes műhelymunka a szekciókban A tanácskozás résztvevői négy munkacsoportban külön is beható eszmecserét folytattak. A szekciókban a műhelymunka témái a következők voltak: „Magyarország euroatlanti integrációjának elősegítése”; „Magyarország képének alakulása különböző országokban”; „A magyar tudomány és kultúra ismertsége és terjesztése”; s „A kárpát-medencei és a nyugati magyarság kapcsolatai az anyaországgal a Magyar Köztársaság modernizálása tükrében”. A munkacsoportok ülésein elhangzottakat, a kialakult véleményeket a tanácskozás plénumán a szekciók képviselői ismertették. Hazánk csatlakozásának négy alapvető feltétele Az euroatlanti integrációval foglalkozó szekció munkájáról Pataki István, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának helyettes vezetője elmondta: minden vélemény abból az elvből indult ki, hogy hazánk számára az euroatlanti integrációval szemben nem kínálkozik más alternatíva a modernizáció megvalósítására és a globális versenybe való sikeres bekapcsolódásra. Egyetértés volt abban is, hogy a NATO-hoz és az EU- hoz történő csatlakozás - egységes folyamat önálló karakterrel rendelkező eleme. A felszólalók egyértelműen adottnak vették Magyarország integrációs esélyét mind a NATO, mind az EU esetében, már az első körben. Az Európai Unióhoz való csatlakozás négy fontos kritériumát határozták meg a felszólalók. Az egyik, nagyon lényeges feltétel hazánk versenyképességének erősítése, mert csak így válhatunk az Európai Unió megfelelő tagjává. A másik az oktatás, a képzés, mert kiművelt emberfők kellenek az Európai Unión belüli helytálláshoz. A harmadik a jogharmonizáció, a jogközelítés - hozzátéve, hogy nemcsak a szükséges jogszabályok megalkotása fontos, hanem az is, hogy azok a gyakorlatban minél egységesebben érvényesüljenek. Végül szükséges a jog- biztonság, a befektetői bizalom megőrzése, mert bár hazánk kiemelkedően sikeres volt az elmúlt években a külföldi tőke bevonásában, de nagyon fontos a megszerzett bizalom további erősítése is. Egyetértés volt abban, hogy rendkívül fontos mind a NATO, mind az Európai Unió esetében a magyar közvélemény megnyerése a csatlakozáshoz. Ez azzal jár, hogy az előnyöket és a hátrányokat egyaránt megismerjék az emberek. Ami a külső kommunikációt illeti, sok észrevétel hangzott el arra vonatkozóan, hogy ezen a téren nagy feladatokat kell még hazánknak megoldania. Fölvetődött a többi között olyan javaslat is, hogy például egy angol nyelvű honlap elhelyezése az Interneten rendkívül fontos és hasznos támogatást jelenthet a ratifikációhoz. A felszólalók nagyon sok más konkrét indítványt tettek s ezek termékeny talajra találnak: nemcsak hogy beépülnek az integrációs gondolkodásba, de nagyon sokat már a közeljövőben a gyakorlatban is hasznosíthatunk. Árnyaltabb, pontosabb képet kell kialakítani önmagunkról Révész T. Mihály, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke ösz- szegezte az eszmecserét a hazánkról külföldön kialakult képpel foglalkozó szekcióban. Elmondta, hogy közös vélemény volt: az egyes országokban Magyarországról különböző vélemények, megítélések élnek. Arról már megoszlottak a nézetek, hogy e kép rózsaszínű avagy az indokoltnál söté- tebb. Egyöntetű volt azonban az az álláspont, hogy a kép nem eléggé árnyalt és szükséges pontosabbá tétele is. Az országarculatot jelentősen befolyásolják és befolyásolták történelmi hagyományok és kapcsolatok, de legfőképpen a személyes tapasztalatok. Ez utóbbi kapcsán nagyon sok még a tennivalónk. A negatív jelenségekre azonnal reagálni kell és késedelem nélkül meg kell tenni megszüntetésükért a megfelelő intézkedéseket. Nemzetközi megítélésünket nagyban befolyásolhatja kommunikációs munkánk tervszerűsége, az, hogy mennyire látjuk el információval a külföldi médiumokat. Ebben segítségünkre lehetnek a külföldön élő magyar származású szakemberek, ám általános vélemény volt a szekcióban, hogy szakértelmüket és kapcsolat- rendszerüket nem használjuk ki. Hangot kapott az is, hogy az eddig kialakult országképet új tartalommal kell megtölteni. Megfelelő súlyt kell kapniuk az elmúlt hét év átalakulása tényeinek, eredményeinek, mert elsősorban ezek tehetik vonzóvá hazánkat a politikai véleményformálók és a gazdasági, befektetési lehetőséget keresők körében. Felvetődött, hogy a kultúra révén szélesebb kör ismerheti meg eredményeinket, támogatást kellene adni tehát a magyar irodalmi értékek idegen nyelvű fordításához és terjesztéséhez, filmművészeti alkotások szinkronizálásához és terjesztéséhez, képzőművészeti kiállításokhoz, kulturális rendezvényekhez. Többen hangsúlyozták a hungarológiai oktatás és kutatás fontosságát, szorgalmazták a külföldi sajtómunka erősítését. Nemzetközileg is versenyképes a magyar tudomány Enyedi György akadémikus a magyar tudomány és kultúra ismertségével és tévesztésével foglalkozó szekció tanácskozásáról számolt be. Elmondta, hogy a munkacsoport szerint a magyar tudomány nemzetközi versenyképessége ma is megfelelő. A tudományos eredményeket eleve nemzetközi mérce szerint ítélik meg, így e téren az Európához való felzárkózás nem jelent olyan nehézségeket, mint például a gazdaság esetében. A tudományban nincs kis nemzet, kiváló gondolatok bárhol születhetnek, az ésszerű támogatás az, ami sikerhez vezethet. Ez főleg a természettudományokra és a matematikára érvényes, a társadalomtudományi kutatások a század során hullámzó teljesítményt mutattak, a korszakváltások idején váltottak ki elismerést. A magyar irodalom - a film- és zeneművészet sikeréhez képest - sajnos kevéssé ismert külföldön, és ezen a többi között a fordítók képzésével, munkafeltételeik javításával lehetne segíteni. A tudományos eredmények jórészt a színvonalas középiskolai képzésen alapulnak, amelynek a színvonala az utóbbi időben veszélybe került. A magyar tudomány nemzetközi versenyképességét veszélyezteti az is, hogy a kutatási és fejlesztési támogatás rendkívül alacsony szintre, a bruttó nemzeti termék 0,7 százalékára csökkent. Elő kell segíteni, hogy a huzamos ideig külföldön dolgozó magyar kutatók hazatéréséhez az anyagi és munka- feltételeket megteremtsük. Kívánalomként fogalmazódott meg a külföldi, ezen belül a kisebbségi magyar tudósok szervezett integrálása a magyar tudományos életbe. Ebben lényeges előrelépést jelent az MTA által Domus Hungarica néven meghirdetett ösztöndíjrendszer. Nyomatékkai esett szó arról, hogy a tudományos és kulturális eredményeket szakszerű eszközökkel kell terjeszteni - egyebek között a magyar kulturális intézetek és a külképviseletek hálózatára támaszkodva. Fontos továbbá a kutatásfejlesztésre fordított erőforrások jó felhasználása, a nemzeti stratégiákra épülő kutatási programok kiemelt támogatása. Hangsúlyozták azt is: a tudománynak meg kell őriznie függetlenségét. Egyenrangúság, felelősség a magyar-magyar párbeszédben Tabajdi Csaba államtitkár a kárpátmedencei és a nyugati magyarság kapcsolatai az anyaországgal, a Magyar Köztársaság modernizálása tükrében tárgyú szekció munkájáról elmondta: a felszólalók teljes mértékben egyetértettek abban, hogy Magyarország euroatlanti integrációja egyértelműen előnyös az egyetemes magyarság és a kisebbségi sorban élő kárpát-medencei nemzeti közösségek számára egyaránt. Az Európai Unióba való lehetséges fölvétel és az euroatlanti integráció lényegesen megnöveli ugyan a magyar kisebbség és a magyar külpolitika mozgásterét és esélyét, ugyanakkor a kárpát-medencei nemzeti közösségek kisebbségi igényeinek, jogos törekvéseinek kielégítése nem lesz automatikus. Vagyis Magyarországnak már most föl kell készülnie erre a helyzetre; végig kell gondolnia, hogy mi lehet egy eurokonform kisebbségpolitika kialakításának a feladatrendszere. Általános vélemény volt, hogy mind a szomszédságpolitikában, mind pedig a kisebbségpolitikában föl kell készülni arra a helyzetre, hogy Magyar- országot és szomszédait nem egyidejűleg veszik föl az euroatlanti integrációs szervezetekbe. Fontos, hogy ez ne jelenthessen se elhidegülést Magyar- ország és szomszédai viszonyában, se törést a magyar-magyar párbeszédben. Megfogalmazódott az az igény, hogy a kormány a jövőben is tartsa fenn a helyes arányt és egyensúlyt a magyar külpolitika három fő cselekvési iránya között. A szekcióban rámutattak: nemcsak a szomszédságpolitika, az alapszerződések nyomán létrejövő jobb szomszédi együttműködés segíti a kárpátmedencei nemzeti közösségek kisebbségi jogait. Ha jól politizálnak az érintettek, a határon túli magyarok is erőteljesen segíthetik a még jobb szomszédságpolitikát, s ezáltal Magyarország euroatlanti integrációját. Szó esett az eszmecserében arról, hogy kialakulóban van egy új kisebbségi modell; erre megvan az esély a romániai változások nyomán. Lehetséges tehát, hogy nemcsak mi tanulhatunk az élenjáró európai gyakorlatokból jó kisebbségi megoldásokat, hanem - az interetnikus együttműködés és együttélés tapasztalatait illetően - a kárpát-medencei magyarság nemzeti közösségei is adhatnak Európának új megoldásokat és új modelleket. Sok szó esett az anyaország helyzetéről, az anyaország feladatairól, morális, politikai és anyagi kötelezettségvállalásáról. Tovább kell lépni abban a vonatkozásban, hogy ténylegesen partneri viszony alakuljon ki, mert jelenleg a paternalizmus sokszor nem az anyaország részéről jelentkezik. Sok esetben némely határon túli magyar személyiségek túlzottan nagynak vélik Magyarország, az anyaország mozgásterét. Többen is kifejtették, hogy a kölcsönösségnek és az egyenrangúságnak, a kölcsönös felelősségvállalásnak, a kölcsönös feladat-kijelölésnek és -megosztásnak kell érvényesülnie a magyarmagyar párbeszédben.1 A világ még mindig nem érti kellőképpen a kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek helyzetét, s bár lényegesen előreléptünk ezen a téren is, elégedettek nem lehetünk. Meg kell találni a kárpátmedencei nemzeti kisebbségek arculatát, be kell tudni mutatni egy euro-konform arculatot. Ami nem az igények leszállítását jelenti, hiszen az élenjáró európai gyakorlatról van szó, amit a magyar kormány és a határon túli magyar nemzeti közösségek is olyannak tartanak, hogy érvényesülnie kell a kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek életében. Vagyis az igényeket nem kell leszállítani, hanem jobban meg kell értetni. Szó esett arról, hogy még mindig megoldatlan a nyugati magyarság és az anyaország kapcsolatrendszere, ezen a téren az intézményesítés még az elején jár. Volt olyan javaslat, hogy már e konferenciának a keretében hozzanak létre szakbizottságokat. A kormány egyetért azzal, hogy a különböző szakmák képviselői alakítsanak ki közvetlen kapcsolatot szakterületük külföldi magyar reprezentánsaival. Fölvetődött, hogy például a Duna Tv legyen egyfajta magyar-magyar információs rendszer bázisa. Fontos ugyanis, hogy afféle nemzeti „összjá- ték” alakuljon ki az anyaországbeli, a kárpát-medencei kisebbségben élők és a nyugati magyarok között. Ennek alapvető feltétele az információs bázis és az, hogy Magyarországon legyen olyan tudományos háttér, amely nemzetközi összehasonlításban képes eurokonform módon fölmutatni a jogos kisebbségi igényeket. Horn: Az igazi vizsga még ezután következik A nemzet ritkán kap lehetőséget az újrakezdésre, nekünk a nyolcvanas évek végén ez megadatott - jelentette ki zárszavában a miniszterelnök. Elmondhatjuk, hogy élni tudtunk ezzel a lehetőséggel: Magyarország szabaddá és demokratikussá vált. Most jön az igazi vizsga, hogy a szabadságra és demokráciára építve meg tudjuk-e teremteni a jólétet a magyar nemzet számára. Ez óriási kihívás. Kelet-Kö- zép-Európa arra számíthat, hogy a kölcsönös élőriyölc és á'kö'zőá' 'érdekék lehetőségeivel élve segítse elő a boldogulását. Mas szóval: "segíts magádon, a Nyugat is megsegít. Az egyik legfontosabb feladat, hogy biztosítsuk a folyamatosságot a politikai életben, az ország hatalmi struktúrájában. S mivel közös nemzeti érdekekről és nemzeti célokról van szó, ezekbe a folyamatokba be kell vonni az ellenzéket. Különösen akkor, ha - mint ahogy esélyünk van rá - ősszel megkezdődnek a NATO-csatlakozás- sal, majd a jövő év januárjában az EU- integrációval kapcsolatos tárgyalások. Folyamatos párbeszéd és részvétel szükséges e folyamatokban az ellenzék részéről is. Horn Gyula bejelentette: magán- személyeknek és intézményeknek, akik és amelyek sokat tesznek Magyarország jó híréért, a kormány megalapítja a Magyarország Hírnevéért-dí- jat, erkölcsi elismerésként mindazoknak, akik ebben a hírnév megteremtésében, erősítésében részt vesznek. A TANÁCSKOZÁS ZÁRÓN YIL ATKOZ AT ÁBÓL * Magyarország számára a kedvező megítélés, a jó hírnév, az irántunk való bizalom és rokonszenv - állampolgárainak egészséges önbecsülése és optimizmusa mellett - a siker legfontosabb záloga. Ezért szükséges tudatosan korszerűsíteni az országról és a magyarságról történelmileg kialakult képet. Magyarország és a magyarság képének megújításában és hitelessé tételében nagyon fontos szerepet játszanak a világ sok országában élő magyarok is. A konferencia résztvevői megerősítik: a magyar társadalom széles konszenzusát élvező euroatlanti integrációs törekvések kifejezik a kárpát-medencei magyar közösségeknek az élenjáró európai gyakorlattal összhangban levő jogos igényeit, azt, hogy a kisebbségi sorban élő magyarok megőrizzék önazonosságukat, a magyar nyelvet és kultúrát. Az ország és a nemzet előtt álló feladatok nagysága, a kedvező történelmi pillanat kihasználásának felelőssége valamennyiünktől megköveteli a közös ügy érdekében történő összefogást és együttműködést. Nem szabad, hogy még oly jogos viták és véleménykülönbségek is akár az anyaországi, akár a kárpát-medencei, akár a távolabb élő magyar közösségek figyelmét és energiáit a legfontosabb ügyektől elvonják. Javasoljuk, hogy ajánlásaink figyelembevételével a külföldön élő magyarok folyamatosan részt vehessenek az ország előtt álló feladatok megoldásában, jöjjenek létre ennek intézményes feltételei, így a többi között szükségesnek tartjuk egy megfelelő információs rendszer létrehozását. Megfogalmazódott olyan igény, hogy a magyar parlament vizsgába meg a határon túl élő magyarok honosítása megkönnyítésének lehetőségeit. Az 1997. évi Magyarország-2000 tanácskozás résztvevői ismét felhívják a világ magyarságát arra, hogy tehetsége és lehetősége szerint tegyen meg mindent Magyarországért, a nemzetért. Tettekkel támogassuk a nemzet, az ország ügyét! Magyar-magyar párbeszéd... FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Előfizetők Vásárlói Klubja
