Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

1997. június 2., hétfő Hazai Tükör 7. oldal Magyarország sikeréért Eredményes műhelymunka a szekciókban A tanácskozás résztvevői négy munkacsoportban külön is beható eszmecserét folytattak. A szekciókban a műhelymunka témái a kö­vetkezők voltak: „Magyarország euroatlanti integrációjának előse­gítése”; „Magyarország képének alakulása különböző országok­ban”; „A magyar tudomány és kultúra ismertsége és terjesztése”; s „A kárpát-medencei és a nyugati magyarság kapcsolatai az anyaor­szággal a Magyar Köztársaság modernizálása tükrében”. A munkacsoportok ülésein elhangzot­takat, a kialakult véleményeket a ta­nácskozás plénumán a szekciók képvi­selői ismertették. Hazánk csatlakozásának négy alapvető feltétele Az euroatlanti integrációval foglal­kozó szekció munkájáról Pataki Ist­ván, a Külügyminisztérium Integrá­ciós Államtitkárságának helyettes ve­zetője elmondta: minden vélemény abból az elvből indult ki, hogy hazánk számára az euroatlanti integrációval szemben nem kínálkozik más alterna­tíva a modernizáció megvalósítására és a globális versenybe való sikeres bekapcsolódásra. Egyetértés volt ab­ban is, hogy a NATO-hoz és az EU- hoz történő csatlakozás - egységes fo­lyamat önálló karakterrel rendelkező eleme. A felszólalók egyértelműen adottnak vették Magyarország integrá­ciós esélyét mind a NATO, mind az EU esetében, már az első körben. Az Európai Unióhoz való csatlako­zás négy fontos kritériumát határozták meg a felszólalók. Az egyik, nagyon lényeges feltétel hazánk versenyké­pességének erősítése, mert csak így válhatunk az Európai Unió megfelelő tagjává. A másik az oktatás, a képzés, mert kiművelt emberfők kellenek az Európai Unión belüli helytálláshoz. A harmadik a jogharmonizáció, a jogkö­zelítés - hozzátéve, hogy nemcsak a szükséges jogszabályok megalkotása fontos, hanem az is, hogy azok a gya­korlatban minél egységesebben érvé­nyesüljenek. Végül szükséges a jog- biztonság, a befektetői bizalom meg­őrzése, mert bár hazánk kiemelkedően sikeres volt az elmúlt években a kül­földi tőke bevonásában, de nagyon fontos a megszerzett bizalom további erősítése is. Egyetértés volt abban, hogy rendkí­vül fontos mind a NATO, mind az Eu­rópai Unió esetében a magyar közvé­lemény megnyerése a csatlakozáshoz. Ez azzal jár, hogy az előnyöket és a hátrányokat egyaránt megismerjék az emberek. Ami a külső kommunikációt illeti, sok észrevétel hangzott el arra vonat­kozóan, hogy ezen a téren nagy felada­tokat kell még hazánknak megoldania. Fölvetődött a többi között olyan javas­lat is, hogy például egy angol nyelvű honlap elhelyezése az Interneten rend­kívül fontos és hasznos támogatást je­lenthet a ratifikációhoz. A felszólalók nagyon sok más konk­rét indítványt tettek s ezek termékeny talajra találnak: nemcsak hogy beépül­nek az integrációs gondolkodásba, de nagyon sokat már a közeljövőben a gyakorlatban is hasznosíthatunk. Árnyaltabb, pontosabb képet kell kialakítani önmagunkról Révész T. Mihály, az Országos Rá­dió és Televízió Testület elnöke ösz- szegezte az eszmecserét a hazánkról külföldön kialakult képpel foglalkozó szekcióban. Elmondta, hogy közös vé­lemény volt: az egyes országokban Magyarországról különböző vélemé­nyek, megítélések élnek. Arról már megoszlottak a nézetek, hogy e kép rózsaszínű avagy az indokoltnál söté- tebb. Egyöntetű volt azonban az az ál­láspont, hogy a kép nem eléggé árnyalt és szükséges pontosabbá tétele is. Az országarculatot jelentősen befo­lyásolják és befolyásolták történelmi hagyományok és kapcsolatok, de leg­főképpen a személyes tapasztalatok. Ez utóbbi kapcsán nagyon sok még a tennivalónk. A negatív jelenségekre azonnal reagálni kell és késedelem nélkül meg kell tenni megszüntetésü­kért a megfelelő intézkedéseket. Nemzetközi megítélésünket nagy­ban befolyásolhatja kommunikációs munkánk tervszerűsége, az, hogy mennyire látjuk el információval a külföldi médiumokat. Ebben segítsé­günkre lehetnek a külföldön élő ma­gyar származású szakemberek, ám ál­talános vélemény volt a szekcióban, hogy szakértelmüket és kapcsolat- rendszerüket nem használjuk ki. Hangot kapott az is, hogy az eddig kialakult országképet új tartalommal kell megtölteni. Megfelelő súlyt kell kapniuk az elmúlt hét év átalakulása tényeinek, eredményeinek, mert első­sorban ezek tehetik vonzóvá hazánkat a politikai véleményformálók és a gazdasági, befektetési lehetőséget ke­resők körében. Felvetődött, hogy a kultúra révén szélesebb kör ismerheti meg eredmé­nyeinket, támogatást kellene adni tehát a magyar irodalmi értékek idegen nyelvű fordításához és terjesztéséhez, filmművészeti alkotások szinkronizá­lásához és terjesztéséhez, képzőművé­szeti kiállításokhoz, kulturális rendez­vényekhez. Többen hangsúlyozták a hungarológiai oktatás és kutatás fon­tosságát, szorgalmazták a külföldi saj­tómunka erősítését. Nemzetközileg is versenyképes a magyar tudomány Enyedi György akadémikus a ma­gyar tudomány és kultúra ismertségé­vel és tévesztésével foglalkozó szek­ció tanácskozásáról számolt be. El­mondta, hogy a munkacsoport szerint a magyar tudomány nemzetközi ver­senyképessége ma is megfelelő. A tu­dományos eredményeket eleve nem­zetközi mérce szerint ítélik meg, így e téren az Európához való felzárkózás nem jelent olyan nehézségeket, mint például a gazdaság esetében. A tudo­mányban nincs kis nemzet, kiváló gondolatok bárhol születhetnek, az ésszerű támogatás az, ami sikerhez ve­zethet. Ez főleg a természettudomá­nyokra és a matematikára érvényes, a társadalomtudományi kutatások a szá­zad során hullámzó teljesítményt mu­tattak, a korszakváltások idején váltot­tak ki elismerést. A magyar irodalom - a film- és zeneművészet sikeréhez ké­pest - sajnos kevéssé ismert külföldön, és ezen a többi között a fordítók kép­zésével, munkafeltételeik javításával lehetne segíteni. A tudományos eredmények jórészt a színvonalas középiskolai képzésen alapulnak, amelynek a színvonala az utóbbi időben veszélybe került. A magyar tudomány nemzetközi versenyképességét veszélyezteti az is, hogy a kutatási és fejlesztési támogatás rendkívül alacsony szintre, a bruttó nemzeti termék 0,7 százalékára csök­kent. Elő kell segíteni, hogy a huzamos ideig külföldön dolgozó magyar kuta­tók hazatéréséhez az anyagi és munka- feltételeket megteremtsük. Kívánalomként fogalmazódott meg a külföldi, ezen belül a kisebbségi ma­gyar tudósok szervezett integrálása a magyar tudományos életbe. Ebben lé­nyeges előrelépést jelent az MTA által Domus Hungarica néven meghirdetett ösztöndíjrendszer. Nyomatékkai esett szó arról, hogy a tudományos és kultu­rális eredményeket szakszerű eszkö­zökkel kell terjeszteni - egyebek között a magyar kulturális intézetek és a kül­képviseletek hálózatára támaszkodva. Fontos továbbá a kutatásfejlesztésre fordított erőforrások jó felhasználása, a nemzeti stratégiákra épülő kutatási programok kiemelt támogatása. Hang­súlyozták azt is: a tudománynak meg kell őriznie függetlenségét. Egyenrangúság, felelősség a magyar-magyar párbeszédben Tabajdi Csaba államtitkár a kárpát­medencei és a nyugati magyarság kap­csolatai az anyaországgal, a Magyar Köztársaság modernizálása tükrében tárgyú szekció munkájáról elmondta: a felszólalók teljes mértékben egyetér­tettek abban, hogy Magyarország eu­roatlanti integrációja egyértelműen előnyös az egyetemes magyarság és a kisebbségi sorban élő kárpát-medencei nemzeti közösségek számára egyaránt. Az Európai Unióba való lehetséges fölvétel és az euroatlanti integráció lé­nyegesen megnöveli ugyan a magyar kisebbség és a magyar külpolitika mozgásterét és esélyét, ugyanakkor a kárpát-medencei nemzeti közösségek kisebbségi igényeinek, jogos törekvé­seinek kielégítése nem lesz automati­kus. Vagyis Magyarországnak már most föl kell készülnie erre a hely­zetre; végig kell gondolnia, hogy mi lehet egy eurokonform kisebbségpoli­tika kialakításának a feladatrendszere. Általános vélemény volt, hogy mind a szomszédságpolitikában, mind pedig a kisebbségpolitikában föl kell ké­szülni arra a helyzetre, hogy Magyar- országot és szomszédait nem egyidejű­leg veszik föl az euroatlanti integrá­ciós szervezetekbe. Fontos, hogy ez ne jelenthessen se elhidegülést Magyar- ország és szomszédai viszonyában, se törést a magyar-magyar párbe­szédben. Megfogalmazódott az az igény, hogy a kormány a jövőben is tartsa fenn a helyes arányt és egyensúlyt a magyar külpolitika három fő cselek­vési iránya között. A szekcióban rámutattak: nemcsak a szomszédságpolitika, az alapszerző­dések nyomán létrejövő jobb szom­szédi együttműködés segíti a kárpát­medencei nemzeti közösségek kisebb­ségi jogait. Ha jól politizálnak az érin­tettek, a határon túli magyarok is erő­teljesen segíthetik a még jobb szom­szédságpolitikát, s ezáltal Magyaror­szág euroatlanti integrációját. Szó esett az eszmecserében arról, hogy kialakulóban van egy új kisebb­ségi modell; erre megvan az esély a romániai változások nyomán. Lehet­séges tehát, hogy nemcsak mi tanulha­tunk az élenjáró európai gyakorlatok­ból jó kisebbségi megoldásokat, ha­nem - az interetnikus együttműködés és együttélés tapasztalatait illetően - a kárpát-medencei magyarság nemzeti közösségei is adhatnak Európának új megoldásokat és új modelleket. Sok szó esett az anyaország helyze­téről, az anyaország feladatairól, morá­lis, politikai és anyagi kötelezettség­vállalásáról. Tovább kell lépni abban a vonatkozásban, hogy ténylegesen partneri viszony alakuljon ki, mert je­lenleg a paternalizmus sokszor nem az anyaország részéről jelentkezik. Sok esetben némely határon túli ma­gyar személyisé­gek túlzottan nagynak vélik Magyarország, az anyaország mozgásterét. Többen is kifej­tették, hogy a kölcsönösségnek és az egyenran­gúságnak, a köl­csönös felelős­ségvállalásnak, a kölcsönös fel­adat-kijelölésnek és -megosztásnak kell érvényesül­nie a magyar­magyar párbe­szédben.1 A világ még mindig nem érti kellőképpen a kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek helyzetét, s bár lényegesen elő­reléptünk ezen a téren is, elége­dettek nem lehe­tünk. Meg kell találni a kárpát­medencei nem­zeti kisebbségek arculatát, be kell tudni mutatni egy euro-konform arculatot. Ami nem az igények leszállítását jelenti, hiszen az élenjáró európai gyakorlatról van szó, amit a magyar kormány és a határon túli magyar nemzeti közösségek is olyannak tartanak, hogy érvényesül­nie kell a kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek életében. Vagyis az igényeket nem kell leszállítani, hanem jobban meg kell értetni. Szó esett arról, hogy még mindig megol­datlan a nyugati magyarság és az anyaország kapcsolatrendszere, ezen a téren az intézményesítés még az elején jár. Volt olyan javaslat, hogy már e konferenciának a keretében hozzanak létre szakbizottságokat. A kormány egyetért azzal, hogy a kü­lönböző szakmák képviselői alakítsa­nak ki közvetlen kapcsolatot szakte­rületük külföldi magyar reprezentán­saival. Fölvetődött, hogy például a Duna Tv legyen egyfajta magyar-magyar információs rendszer bázisa. Fontos ugyanis, hogy afféle nemzeti „összjá- ték” alakuljon ki az anyaországbeli, a kárpát-medencei kisebbségben élők és a nyugati magyarok között. Ennek alapvető feltétele az információs bá­zis és az, hogy Magyarországon le­gyen olyan tudományos háttér, amely nemzetközi összehasonlításban képes eurokonform módon fölmutatni a jo­gos kisebbségi igényeket. Horn: Az igazi vizsga még ezután következik A nemzet ritkán kap lehetőséget az újrakezdésre, nekünk a nyolcvanas évek végén ez megadatott - jelentette ki zárszavában a miniszterelnök. El­mondhatjuk, hogy élni tudtunk ezzel a lehetőséggel: Magyarország szabaddá és demokratikussá vált. Most jön az igazi vizsga, hogy a szabadságra és demokráciára építve meg tudjuk-e te­remteni a jólétet a magyar nemzet számára. Ez óriási kihívás. Kelet-Kö- zép-Európa arra számíthat, hogy a kölcsönös élőriyölc és á'kö'zőá' 'érdekék lehetőségeivel élve segítse elő a bol­dogulását. Mas szóval: "segíts magá­don, a Nyugat is megsegít. Az egyik legfontosabb feladat, hogy biztosítsuk a folyamatosságot a politi­kai életben, az ország hatalmi struktú­rájában. S mivel közös nemzeti érde­kekről és nemzeti célokról van szó, ezekbe a folyamatokba be kell vonni az ellenzéket. Különösen akkor, ha - mint ahogy esélyünk van rá - ősszel megkezdődnek a NATO-csatlakozás- sal, majd a jövő év januárjában az EU- integrációval kapcsolatos tárgyalások. Folyamatos párbeszéd és részvétel szükséges e folyamatokban az ellen­zék részéről is. Horn Gyula bejelentette: magán- személyeknek és intézményeknek, akik és amelyek sokat tesznek Ma­gyarország jó híréért, a kormány meg­alapítja a Magyarország Hírnevéért-dí- jat, erkölcsi elismerésként mindazok­nak, akik ebben a hírnév megteremté­sében, erősítésében részt vesznek. A TANÁCSKOZÁS ZÁRÓN YIL ATKOZ AT ÁBÓL * Magyarország számára a kedvező megítélés, a jó hírnév, az irántunk való bizalom és rokonszenv - állampolgárainak egészséges önbecsülése és optimizmusa mellett - a siker legfontosabb záloga. Ezért szükséges tuda­tosan korszerűsíteni az országról és a magyarságról történelmileg kiala­kult képet. Magyarország és a magyarság képének megújításában és hi­telessé tételében nagyon fontos szerepet játszanak a világ sok országában élő magyarok is. A konferencia résztvevői megerősítik: a magyar társadalom széles konszenzusát élvező euroatlanti integrációs törekvések kifejezik a kár­pát-medencei magyar közösségeknek az élenjáró európai gyakorlattal összhangban levő jogos igényeit, azt, hogy a kisebbségi sorban élő ma­gyarok megőrizzék önazonosságukat, a magyar nyelvet és kultúrát. Az ország és a nemzet előtt álló feladatok nagysága, a kedvező törté­nelmi pillanat kihasználásának felelőssége valamennyiünktől megköve­teli a közös ügy érdekében történő összefogást és együttműködést. Nem szabad, hogy még oly jogos viták és véleménykülönbségek is akár az anyaországi, akár a kárpát-medencei, akár a távolabb élő magyar közös­ségek figyelmét és energiáit a legfontosabb ügyektől elvonják. Javasoljuk, hogy ajánlásaink figyelembevételével a külföldön élő ma­gyarok folyamatosan részt vehessenek az ország előtt álló feladatok meg­oldásában, jöjjenek létre ennek intézményes feltételei, így a többi között szükségesnek tartjuk egy megfelelő információs rendszer létrehozását. Megfogalmazódott olyan igény, hogy a magyar parlament vizsgába meg a határon túl élő magyarok honosítása megkönnyítésének lehetőségeit. Az 1997. évi Magyarország-2000 tanácskozás résztvevői ismét felhív­ják a világ magyarságát arra, hogy tehetsége és lehetősége szerint tegyen meg mindent Magyarországért, a nemzetért. Tettekkel támogassuk a nemzet, az ország ügyét! Magyar-magyar párbeszéd... FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Előfizetők Vásárlói Klubja

Next

/
Thumbnails
Contents