Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-30 / 150. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. június 30., hétfő Vegyes kamara. Budapes­ten ma írják alá a Ma­gyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara alapító okira­tát. Eddig több mint száz magyar vállalat jelezte rész­vételi szándékát az alakuló ülésen. A budapesti vállala­tok mellett Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod- Abaúj-Zemplén, Csongrád, Nógrád, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Tolna és Veszprém megyéből jelentkeztek. Származási okmányok. Holnaptól változnak a vám- kedvezményre jogosító származást igazoló okmá­nyok kiadásának feltételei. A változások azokat az ex­portőröket érintik, akik az Európai Unió-, az EFTA-, valamint a CEFTA-tagálla­mokkal bonyolítanak le áru­csere-forgalmat. Jegyezhető Hunnia. Hét­főtől három napig jegyezhe­tők a nyílt végű Hunnia Részvény Alap befektetési jegyei. Az alap a hazai tőzs­dén és tőzsdén kívül forgó részvényekbe fekteti az ösz- szegyűlt pénzt. Az 1 forin­tos befektetési jegyek névér­téken jegyezhetők a New York Bróker Rt.-nél. Olcsóbb távhő. A távhő­szolgáltatás anyagi gondja­inak enyhítése érdekében az energiaár-rendszer át­alakítását sürgetik a me­gyei jogú városok. Érdek­védelmi szövetségük köz­gyűlésén úgy határoztak, javasolják a kormánynak, hogy az Európai Unió or­szágainak gyakorlata sze­rint hazánkban is, úgyne­vezett nagyfogyasztóként, lényegesen olcsóbban kap­ják a távfűtést szolgáltató cégek az energiát. Szabolcsi Audi. Motor­gyára után autó-összesze- relő üzem létrehozását ter­vezi Magyarországon a német Audi-csoport, amely leendő telephelyként Nyír­egyházát is számításba vette. A szabolcsi megye- székhely most épülő ipari parkját bocsátaná a cég rendelkezésére, itt épül­hetne meg a 30 ezer négy­zetméteres autó-összesze­relő gyár. Borban a minőség. A magyar borászati szakmá­ból elsőként a Hungaronvin Rt. bevezette az ISO 9001:1994 minőségbiztosí­tási rendszert. A Henkell and Söhnlein Hungária Kft. tulajdonában álló cég ezzel is a Törley-hagyományok szellemét kívánja szolgálni. Nabi a tőzsdén. A Buda­pesti Értéktőzsde jegyzett „B” kategóriájába kéri fel­vételét hamarosan a Nabi Rt. A cég pénteken Buda­pesten kezdődött road show-ján hazai és nemzet­közi befektetőknek kínál fel részvényeiből. A társa­ság a The First Hungary Fund (Első Magyar Alap) tulajdonában van, és ame­rikai piacra gyárt szóló és csuklós autóbuszokat. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 310,76 Francia frank 31,93 Japán jen (100) 162,77 Német márka 107,72 Olasz líra (1000) 110,02 Osztrák schilling 15,31 Svájci frank 129,28 USA-dollár 185,97 ECU 211,19 Nikotinstop a nyugati határnál Holnaptól szigorodnak az osztrák vámszabályok Július 12-től szigorodnak a nikotintartalmú termékekre vo­natkozó osztrák vámszabályok. A honi ipar, illetve a tetemes adóbevétel védelmében hozott rendelet az Ausztriába érke­zőkre, az országon átutazó külföldiekre és az osztrák állam­polgárokra egyaránt vonatkozik. Légrádi Károly, a hegyeshalmi vámhivatal ügyeletes tisztje la­punk érdeklődésére hangsú­lyozta: nyugati szomszédunk vezet be július elsejétől szigorí­tást, ettől még a magyar előírá­sok nem módosulnak. Ezután alkalmanként össze­sen 75 szál cigarettát, 5 szál szivart, 10 szál szivarkát és 25 gramm dohányt vihetünk át vámmentesen. Korábban ennek többszörösét engedélyezte a ha­tóság, ám e lehetőséggel sokan visszaéltek. Az egy-egy ter­mékre előírt mennyiség nem váltható át a másikra, vagyis például ha valaki nem visz szi­vart, attól még nem lehet nála több cigaretta. A magyar kamionsofőrök, az Európai Unió tagállamainak polgárai, valamint a hazautazó osztrák állampolgárok összesen csak 25-25 szál cigarettát vi­hetnek be Ausztriába adómen­tesen. A szivar, szivarka és do­hány számukra engedélyezett mennyisége azonos az utasfor­galomban előírtakkal.- A soroltaknál több nikotin­termékkel utazók vámot fizet­nek - mondta Légrádi. - Ennek mértékét az osztrák fogyasztói ár függvényében a hatóság az évente változó behozatali vám­tarifa szerint állapítja meg. Miként valamennyi nem ke­reskedelmi forgalomba bevitt cikkre, a dohányárukra sem kémek az osztrákok írásbeli nyilatkozatot. A szóbeli viszont kötelező. Aki ezt elmulasztja, és ha az ellenőrzés során a vét­ség bebizonyosodik, szabály- sértést követ el. Nyomban eljá­rást indítanak ellene: portékáját lefoglalják és helyszíni bírság­gal sújtják, amelynek összege a tiltott füstölnivaló értékének sokszorosa is lehet. (cs. b. j.) BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A veteménye­sek kiürült ágyásait nagy pazarlás lenne a nyár második felében üresen hagyni. Az ágy ások felásása és a talaj elgereblyézése után még ültethető a zöldbab, a cékla, a sárgarépa, a téli retek és a cse­megekukorica magja. Hidegágyba vagy szaporító­ládába kell vetni most az őszi káposztafélék (fejes, kel-, vörös káposzta, karfiol, fodros és kí­nai kel) magját. Ezekből mint­egy négy hét alatt fejlődik kiül­tetésre alkalmas palánta. Itt az ideje a fűszernövé­nyek (bazsalikom, majoránna, borsfű, kakukkfű, lestyán, cit­romfű, borsmenta) betakarítá­sának. A növények hajtásait ol­lóval vágjuk le és kössük kis csokorba, majd aggassuk fel árnyékos, szellős helyen - fejjel lefelé! Napon nem szabad a fűszer- növényeket szárítani, mert a bennük lévő illóolaj- és aroma­tartalom elbomlik. A száradási idő nyolc-tíz nap, ennél tovább ne szárítsuk, mert a csokrok el­porosodnak, fülbemászók köl­töznek beléjük és csökken a használati értékük. A száraz herbát morzsoljuk össze és helyezzük üvegr vagy fémedénybe, illetve papír- vagy vászonzacskóba és tartsuk hű­vös, száraz helyiségben. Érik a málna! A piros gyü­mölcsöt óvatosan kell a hajtás­ról leszüretelni. Az egészben leválasztott szemek fagyasz­tásra, a törmelék málnaszörp készítésére alkalmas. A gyü­mölcsöt lapos, félkilós edénybe szedjük, mert nagyon törékeny. A szüretet két-három napon­ként meg kell ismételni, mert a málnabogyók folyamatosan ér­nek. A szedés optimális ideje kora reggel és alkonyaikor van. A meleg órákban szedett málna gyorsan megpenészedik és tönkremegy, étkezésre és feldolgozásra alkalmatlanná vá­lik. A tele szedett edényeket azonnal hűvös helyre kell szál­lítani. A letermett málnavesszőket haladéktalanul, tőből ki kell metszeni, mert rajtuk gombás betegségek és rovarkártevők te­lepedhetnek meg. A lemetszett vesszőket azonnal égessük el! A kevésből is milliárdok maradtak Négyszázmillió az exportképes termékek piacra juttatására Tavaly meglehetősen szűkösek voltak - mindössze 3,3 milliárd forintot tettek ki - a Központi Műszaki Fejlesztési Alap pénz­ügyi forrásai. Tetézte a gondokat, hogy a pénz célirányos és szabályos hasznosításáról rendelkező jogszabály csak az év második felében látott napvilágot; s a ’95-ös úgynevezett alap­maradványt a pénzügyi kormányzat - az egyensúlyi követel­ményekre hivatkozva - nem engedte fölhasználni. Minderről Nyíri Lajos, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság ügyvezető elnöke pén­teken sajtótájékoztatón számolt be. Egyebek közt elmondta, hogy az alapból csaknem há- rommilliárd forintot a kutatás- fejlesztési (K+F) pályázatok fi­nanszírozására fordítottak. Ezen belül több mint 2 milli- árdot juttattak alkalmazott kuta­tások támogatására, azaz 169 ígéretes pályamunkában fölvá­zolt fejlesztési tervek megvaló­sításának segítésére. Ám a ki­osztható pénz csak körülbelül egyötöde volt annak, mint amennyi a sok jó elgondolást tartalmazó pályamunkák kivite­lezéséhez kellett volna. A pályázatok száma ugyanis megközelítette a 900-at, a tá­mogatási igények pedig megha­ladták a 11 milliárd forintot. A műszaki fejlesztés társa­dalmi feltételeinek javítására kiírt pályázatokat - a beérkezett munkák közül több mint kétez­ret - fogadtak el, s ezeknek összesen mintegy 210 millió forintos támogatást ítéltek meg. Az exportképes termékek piacra jutását mintegy 400 mil­lió forinttal támogatták. Emel­lett segítséget nyújtottak azok­nak a magyar kutatóknak is, akik az Európai Unió IV. Kuta­tási és Technológiafejlesztési keretprogramjában vettek részt. Nyíri Lajos szerint az idén mintegy 4,7 milliárd forint jut majd a Központi Műszaki Fej­lesztési Alapból a K+F támoga­tásokra. Az OMFB reméli, hogy a ta­valy a különböző keretekből fel nem használt pénzeket - több mint 4 milliárd forintot - az idén a kutatásfejlesztés támoga­tására fordíthatják. A kormány jól taktikázik A Privatizációs Kutatóintézet prognózisa eltér a kormányétól A Privatizációs Kutatóintézet közzétette az 1997. évi gazdasági folyamatokról szóló jelentését. Ebben a szerzők úgy látják, hogy az idei 3-3,5 százalékos gazdasági növekedés a jövő évben elérheti a 4-4,5 százalékot. Az európai országok gazdasága is felfutóban van, ezért a kor­mány által 1997-1998-ra jelzett 5-7 százalékos gazdasági növe­kedés sem a gazdasági felzár­kózást, sem pedig a sikeres uniós integrációt nem képes ér­demben segíteni, írja a jelentés. A kutatók az 1997. évre adott inflációs prognózisát a reálisnál kedvezőbbnek ítélik, szerintük a kormány sikerrel használja az infláció alábecslésének taktiká­ját, ugyanis ha kisebb mértéket prognosztizálnak, ez valóban csökkentőleg hat az infláció trendjére. A teljes energiaszektorra ve­títve 1997-ben átlagosan 30 Százalékos áremelkedést jósol­nak. Ez szerepet játszik abban, hogy a termelői árszínvonal növekedése nem süllyed 19 százalék alá és a fogyasztóiár- színvonal-növekedés sem kerül éves szinten 18,5 százalék alá. A jelentés 1997-re mintegy 1,8 milliárd dollár külföldi mű­ködőtőke-beáramlással számol. A privatizáció az idén lényegé­ben lezárul, a külföldi működő­tőke-beáramlás tényleges mo­torját az ipari zöldmezős beru­házások jelentik. Az intézet adatai szerint 1990-96 között az ipari zöld­mezős beruházások 87 száza­léka érkezett a négy észak-du­nántúli megyébe. A jelentés megállapítja, hogy lényegesen bővíthető lenne a külföldi ipari zöldmezős befektetések köre abban az esetben, ha a kor­mányzat az infrastruktúra épí­tését, az autópálya-programok ügyét valóban komolyan venné. A PKI munkatársai a külke­reskedelmi mérleg további romlására számítanak. A kuta­tók 1 milliárd dollárral na­gyobb, 3,5 milliárd dollár defi­citet valószínűsítenek, mint amennyit a kormány ígér. A fi­zetési mérleg hiányát illetően a 2 milliárd dollár megegyezik a kormányzat becslésével. Érték - papír - tőzsde Folytatódott az élénkülés Ezen a héten tovább erősö­dött a BUX-index, ami a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójában tör­ténő további élénkülésre utal. A hétfői 6488 pontos mutató tegnap 6785-re nőtt. A héten a TVK és a MÓL Rt. papírjai hozták a legnagyobb pezsgést a tőzsdén. A múlt pénteki záráshoz képest mindkét papír ára emelkedett, a TVK szerdán 3400 forint, a MÓL pedig 4300 forint fölött forgott. Az emelkedés okai között bizonyosan szerepet kapott az energiaár-emelés, a TVK-nál a jó gazdasági telje­sítmény és az élénkülő kül­földi érdeklődés. A Richter Gedeon a jelek szerint végképp kiheverte a két héttel ezelőtti megrázkód­tatást, a lassú növekedés to­vább folytatódott és a keres­kedést a papír 17 000 forinton fejezte be. A Humán Rt. pa­pírja továbbra is lecövekelte magát a 3300 forintos ár­szinthez. A BorsodChem Rt. részvényeit 7400 forint felett is keresték a befektetők. A tőzsdén kívüli piac egy­értelműen az Elmú', a Ma táv és az Antenna Hungária jegyé­ben telt el. Az Antenna rész­vénye néhány hét alatt meg­kétszerezte értékét. A kárpót­lási jegy az elmúlt héthez ké­pest 100 forinttal magasab­ban, 850 forinton zárt. Deim Balázs Cashline Broker Határidők cégvezetőknek Június 30.- Földhasznosítási támogatás igénylése;-a szociális intézmények mű­ködési engedélyének megújí­tása;- hulladékgazdálkodási terv ké­szítése;- a marhalevelek megküldése a jegyzőhöz (vágóhidak);- foglalkozás-egészségügyi je­lentés az ÁNTSZ részére;- nyilvántartás bevezetése az 1/1997. (I. 17.) IKIM rendelet szerint (élelmiszer-tárolást, -raktározást végző forgalma­zók);- intervenciós támogatás igény­lése a szárított hagyma többlet­készletének finanszírozására. Július 1. ‘-A húspépgyártási engedélyek lejárta;- az utazási vállalkozók igazo­lása az IKIM részére a vagyoni biztosítékukról. Július 2.- Kávéforgalmazási korlátozás;- a kifizetők által levont szja be­fizetése;- a tejtámogatás igénylése;- gyakorított áfafizetés. A vagyoni kárpótlás lezárása Az 1997. évi XXXIII. törvény értelmében a kárpótlási tör­vényben meghatározott II. föld­alap árverésen nem értékesített része tekintetében ezentúl a pri­vatizációért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolja az állam tulajdonosi jogait. Amennyiben a föld valamely szövetkezet in­gyenes és határidő nélküli hasz­nálatában áll, ingyenesen a föld fekvése szerinti települési ön- kormányzat tulajdonába adható infrastrukturális és más közös­ségi célra. A II. földalap árveré­sén értékesített földek által hatá­rolt utakat a privatizációs mi­niszter ingyenesen az önkor­mányzat tulajdonába adja. Szep­tember 30. után csak a törvény­ben meghatározott kivételes ese­tekben tartható II. földalapba tartozó árverés. Az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hi­vatal, valamint a megyei (fővá­rosi) kárrendezési hivatalok a feladataik teljesítése után meg fognak szűnni. Ipari park Az „Ipari park” címet pályázat útján lehet elnyerni, amelynek feltételrendszerét és működését az ipari, kereskedelmi és ide­genforgalmi miniszter szabá­lyozza. Az erről szóló miniszteri rendelet - 19/1997. (V. 14.) IKIM rendelet - alapján a mi­nisztérium, az 1059/1997. (V. 28.) Korm. határozat szerint írta ki a pályázatot. A cím elnye­résére azok az ipari parkot ki­alakító belföldi székhelyű, jogi személyiséggel rendelkező gaz­dasági társaságok vagy önkor­mányzatok pályázhatnak, ame­lyek kedvező infrastruktúrával, szolgáltatásokkal és szakmai háttérrel, vonzó befektetési lehe­tőséget kínálnak a külföldi és hazai vállalkozásoknak. Az ipari park létesülhet rehabilitációs iparterületen vagy zöld mezőn. Nem pályázhatnak azok a társa­ságok és önkormányzatok, ame­lyek csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt állnak vagy 60 na­pon túli köztartozásuk van. A pályázatokat az IKIM Tecno- lógiapolitikaí, illetve Regionális Főosztályán beszerezhető adat­lapon kell benyújtani, 25 000 forintos eljárási díj befizetése mellett. A benyújtási határidő július 10. A cím határozatlan időre szól és a pályázatban megjelölt terü­letre használható. A cím vise­lője, valamint az ipari parkba betelepülő vállalkozások jogo­sultak a pályázati rendszerek­ben, valamint a jogszabályok­ban meghatározott feltételek szerint az Ipari park minősítés­hez kötött támogatások és ked­vezmények igénybevételére. Népszerű lehet az alkalmi munkavállalói könyv Mindenkinek előnyös Kiss Péter munkaügyi minisz­ter a kormány nevében várha­tóan olyan javaslatot tesz jövő héten a parlamentnek, hogy a jogszabály módosítása után ne csak az őstermelők, hanem a vállalkozók egy jelentősebb köre is foglalkoztathasson - már szeptembertől - alkalmi munkavállalói könyvvel idénymunkásokat. A miniszter szerint illúzió volna abban reménykedni, hogy a munkaerőpiac 30 szá­zalékát képező feketefoglal­koztatás egy csapásra felszá­molható a kis könyvecske be- vezetésévfel, de arra minden esély megvan, hogy e kör fele átláthatóvá váljék. A tartósan 30-50 000 új „munkahelyet” létesítő rend­szer munkaadónak és munka- vállalónak egyaránt előnyös. Az előbbi törvényes lehetősé­gek között, a közterheket bé­lyeg formájában, egyben kifi­zetve (beragasztva) fogadhat alkalmi munkásokat, az utób­binak pedig az így ledolgozott idő beszámít a nyugdíjba és egy „normál” munkaszerző­dés előnyeit (egészségügyi el­látás stb.) is élvezheti. A csupán néhány adatot tartalmazó munkavállalói könyv a szünidőben dolgozó diákok körében is népszerű lesz, mert külön szerződés nélkül is jogvédelmet ad ne­kik a munkaadók visszaélé­seivel szemben. (takács) Jászberény: Bercsényi út 5.1:57/412-564 Jászboldogháza: Oláh Béla, Úttörő út 2. Jászivány: Jász Imréné, Alkotmány út 34. Jászjákóhalma: Fejes Attila, Rákóczi út 26. Jászladány: Borbély Károly, Rákóczi u. 16. Jászszentandrás: Fehér Sándorné, Mártírok út 67. Jásztelek: Nagy Ferencné, Vörös Hadsereg, út 31.

Next

/
Thumbnails
Contents