Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-28 / 149. szám
Korunk egyik sokat emlegetett varázsszava a multimédia. Álló- és mozgóképek összekapcsolva az írott információval, hangokkal, mindez oda-vissza játszható, könnyen kereshető formában. A multimédia-dömping elsősorban megszámlálhatatlan csillogó korong, - CD-ROM - formájában jelenik meg. Titkosított üzenetek „drótpostával” A biztonságos elektronikus levelezés kulcsai Amikor első elektronikus leveleinket - e-mail-jeinket - elküldjük az Interneten keresztül, nem is gondolunk rá, hogy azok tartalma illetéktelen kezekbe kerülhet. Még ha tudunk is róla, hogy üzeneteink kódolatlan formában, a kíváncsi szemeknek kiszolgáltatottan utaznak az információs országúton, ez nem nagyon aggaszt bennünket mindaddig, amíg küldeményeink csak ártalmatlan csevegést tartalmaznak. Többségünk akkor kezd el töprengeni hálózaton küldött leveleinek biztonságán, amikor húsbavágó információkról van szó. Személyes adatait, mondjuk a banki hitelkártyája számát senki sem szívesen küldi el nyílt postai levelezőlapon, nem is beszélve egy vállalkozás üzleti terveiről. Márpedig az e-mail „titkossága” körülbelül a hagyományos postai levelezőlapéval ér fel. Ráadásul ha valaki erre specializálódik, az elektronikus levélfolyamot rendkívül hatékonyan tudja szűrni, számítógéppel szétválogatva a számára „érdekeset” az érdektelentől. Titkosítsunk! Titkosítani sokféleképpen lehet, mindannyian emlékszünk gyermekkorunk kalandfilmjeire, ahol a rácson keresztül írt üzenetek, számokká alakított betűk állították megoldhatatlan feladat elé a levél titkait kifürkészni igyekvőt. Ezeket a módszereket jobb, ha elfelejtjük, a számítógépek korában az így kódolt üzeneteket nagyon gyorsan meg lehet fejteni. A korszerű titkosító eljárások olyan, matematikusok által kidolgozott, speciális műveletsorozatokat alkalmaznak, amelyek a visszafejtéshez szükséges időt rendkívüli mértékben megnövelik, így még a mai leggyorsabb számítógépeknek is évszázadokig tartana a megfejtésük. Egykulcsosak Minden titkosító eljárás közös eleme a kulcs használata. Ennek segítségével történik az üzenet kódolása, és ennek ismeretében lehetséges a dekódolása is. A hagyományos egykulcsos titkosításnál a feladónak és a címzettnek egyaránt birtokában kell lennie ugyanazon, csak általuk ismert kulcsnak. Ez a módszer hátulütője, hiszen a kulcsot el kell juttatni valahogyan a másik félhez, méghozzá biztonságosan, hiszen ha illetéktelen birtokába jut, akkor az az összes ezzel a kulccsal kódolt üzenetet meg tudja fejteni. Ha viszont mód van a kulcs biztonságos eljuttatására, akkor az üzeneteket is lehetne ezen a megbízható csatornán át küldeni, vagyis fölösleges a titkosítás. Ilyen csatorna azonban legtöbbször nem áll rendelkezésünkre, vagy használata lassú és nehézkes volna. A probléma megoldására dolgozták ki a nyilvános kulcsú titkosítást. Kétkulcsosak Ennél a módszernél két különböző kulcs létezik, az egyik titkos és csak a használója ismeri, a másik kulcs viszont nyilvános, bárki megszerezheti. Ha valaki a kulcs birtokosának akar levelet írni, akkor a címzett nyilvánosan ismert kulcsával kódolja azt, majd elküldi. A levelet megérkezése után az illető titkos kulcsa segítségével tudja dekódolni. A rendszer úgy működik, mint egy lakat, amelyet bárki bezárhat, de csak egyvalaki tud kinyitni. A „lakat” mindkét irányban működik, tehát ha valaki a saját kulcsával kódol egy levelet, akkor a nyilvános kulcs birtokában bárki megnézheti. Ennek akkor van értelme, ha biztosak akarunk lenni, hogy a levelet valóban az küldte, akinek kiadja magát, hiszen a titkos kulccsal csak ő „írhatta alá” a levelet. A biztonságos levélváltás úgy oldható meg, ha mind a két fél rendelkezik saját titkos kulccsal, és mindkettő ismeri a partnere nyilvános kulcsát. Amikor az egyik levelet küld a másiknak, akkor a másik közkulcsát használja a levél kódolásához, a saját titkos kulcsát pedig az aláíráshoz. A címzett miután megkapta a kódolt üzenetet, először a másik fél nyilvános kulcsával dekódolja az üzenetet, ily módon meggyőződik annak hitelességéről, majd saját titkos kulcsával dekódolva jut a levél tartalmához. így mindkét fél biztos lehet benne, hogy a levél tartalmát csak ők ketten ismerik. Cser Gábor A kétkulcsos technikát alkalmazza az Interneten elterjedt PGP (Pretty Good Privacy) titkosítóprogram, amely természetesen Weben keresztül is elérhető. Megszületett a Backbone hálózat Kuriózumból hétköznapi tömegcikké váltak a CD-n kiadott szótárak, szöveggyűjtemények, telefonkönyvek és más adatbázisok, hogy a csak ilyen formában elérhető számítógépes programokról már ne is beszéljünk. CD-ROM-olvasó E nélkül a mai korszerű számítógép ugyanúgy elképzelhetetlen, ahogyan a néhány évvel ezelőtti floppimeghajtó nélkül. Elterjedésével párhuzamosan olyan fejlődésen ment keresztül ez az eszköz, amely még a közismerten rohanó tempójú számítástechnikai iparban is rendhagyó. Főként az adatátviteli sebesség - amellyel az egység az adatokat a lemezről leolvasni és továbbítani képes a számítógépnek - növekedett hihetetlen iramban. Az első CD-ROM-olvasók 150 kilobájtot tudtak másodpercenként, ennyi szükséges a HI-FI minőségű sztereó hangvisszaadáshoz, és ezt tekintjük ma egyszeres lejátszási sebességnek. Nem sokkal később megjelentek a 2- szeres, majd a 4-szeres, 8-szo- ros, 10-szeres sebességű modellek, a jelenleg elterjedt olvasók a 8-12-szeres kategóriába tartoznak, de már kapható 24-sze- res sebességű meghajtó is. Felpörgetve Mielőtt elszédülnénk a számok bűvöletében, meg kell említeni néhány fontos körülményt. A meghajtókban többféle technikát alkalmaznak: a kezdetben alkalmazott technikánál a lemez fordulatszámát folyamatosan csökkentik, ahogy az olvasó fej a belső barázdákról kifelé halad, így az adatokat hordozó mélyedések, a piték mindig azonos sebességgel haladnak el a fej előtt, ebből következően az átviteli sebesség a lemez egész területén állandó. Később a CD-lemezeket - a merevlemezekhez hasonlóan - állandó fordulatszámmal kezdték pörgetni, így a külső széléhez közelebbi adatokat jóval nagyobb sebességgel olvasta az ilyen olvasó, mint a beljebb lévőket. A fordulatszám további növelésével azután a jelfeldolgozó processzorok nem tudtak lépést tartani, így a gyártók ismét a fordulatszám változtatásához kényszerültek visszatérni, persze most már jóval nagyobb sebességen. A mai leggyorsabb CD-ROM-ok a két módszer kombinációját alkalmazzák, a lemez külső széle felé haladva többször is „sebességet váltanak”. Másik nem elhanyagolható körülmény, hogy a prospektusokban leírt sebességértékek arra az esetre vonatkoznak, ha a meghajtó folyamatosan olvas, tehát az adatokat megszakítás nélkül abban a sorrendben olvassa le, ahogyan azokat felírták. Mondjuk, ha CD-re rögzített filmet nézünk, akkor teljesül ez a feltétel, ha azonban programokat futtatunk vagy egy adatbázisban keresgélünk, akkor a meghajtónak folyamatos olvasás helyett ide-oda kell ugrálnia a lemez különböző pontjai között. Az elérési idő Ez az a paraméter amely megmondja, hogy átlagosan mennyi időre van szüksége az olvasónak, hogy végrehajtson egy ugrást a lemez különböző pontjain elhelyezkedő adatok között. Minél kisebb ez az érték, annál gyorsabbnak fogjuk érzékelni meghajtónkat a sok keresgélést igénylő alkalmazások futtatása közben. A mai olvasók elérési ideje 80 és 200 ms között van. SCSI vagy IDE? Eleinte a CD-ROM-olvasóknak saját vezérlőkártyára volt szükségük, amíg a gyártók rá nem jöttek, hogy merevlemez és ahhoz szükséges vezérlő szinte minden számítógépben van, és elkezdtek IDE illesztőfelületű CD-meghajtókat gyártani. Léteznek ezenkívül SCSI felületű CD-ROM-meghajtók is, amelyek valamivel megbízhatóbbak a folyamatos nagy sebességű adatátvitelben, mint IDE-s társaik, viszont jóval drágábbak azoknál, és a leggyakoribb fel- használásoknál nem érzékelhető különbség a kétféle illesztőfelület között. Ha az IDE mellett döntünk, sok múlik azon is, hogy milyen vezérlőről hajtjuk meg a CD- olvasót. A legtöbb hangkártyán található ugyan IDE/AT API vezérlő, de ezekkel a tapasztalatok szerint csak kisebb sebességet lehet elérni, mint az alaplapra integrált vezérlőkkel. Vásárlási szempontok Az egyszeres sebességű CD- ROM-olvasók ma már elavultnak számítanak, egy sereg program - főként játékok - nem működik együtt ezekkel, de mindenképpen cammogó alkalmazásokkal fizetünk a feltűnően olcsó beszerzési árért. Ugyanakkor a leggyorsabb modellek beszerzését csak akkor érdemes fontolgatni, ha a gépünk is megfelelően gyors, legalább 486-os. A 386-os PC-be a 8-szoros CD- ROM olvasó a maximum, amelynek a képességeit talán még ki tudjuk használni. Ilyenkor a gyorsabb meghajtó beszerzése mellett csak az az érv szól, hogy a gép többi részének későbbi fejlesztése során a CD-meghajtót majd ne kelljen újra cserélni. Fontos szempont lehet vásárlásnál az illesztőprogramokkal való ellátottság is. Cs. G. Az amerikai tudósok megelégelték az információs szupersztráda rohamosan növekvő forgalmát és a mind gyakrabban kialakuló közlekedési dugókat. Amióta ugyanis tömegessé vált az Internet számítógépes hálózat használata, a tudományok művelői egyre nehézkesebben találnak kapcsolatot egymással. Az utóbbi időben már annyira bosz- szantotta őket a komputerrendszer lassúsága, hogy elhatározták, létrehoznak maguknak egy külön hálózatot. A terv megvalósításához 12 millió dolláros központi támogatást kaptak, és ma már működik is a rendkívül nagy sebességű „Backbone” hálózat, amely jelenleg 64 egyetemet és kutatóintézetet kapcsol össze. A szolgáltatást kizárólag tudományos munkatársak vehetik igénybe, akik nem csak egymást érhetik el villámgyorsan, hanem a nagy teljesítményű szuperkomputereket is. Ä hálózat teljes kiépítése után az Egyesült Államok 100 legjelentősebb tudományos intézménye között jön létre ez az új számítógépes kontaktus, amelyet nem zavarhatnak meg a laikusok milliói, ők tolongjanak továbbra is a számítógépes szupersztrádán, ami a „Back- bone”-hoz képest persze csak poros ösvény. FEB A Nemzeti Színház épületére kiírt pályázat díjnyertes pályaműveit bemutató kiállítást rendeztek a Várszínházban. A győztes Bán Ferenc nyerte el a Gráphisoft által - a legjobb eredményt elérő ArchiCAD programcsomagot használó pályázónak - felajánlott különdí- ját is. Színes digitális kamera, saját hálózati címmel. Az Axis NetEye 200-at csak csatlakoztatni kell a hálózathoz, és máris közvetíti, amit „lát”. Ehhez sem PC-re, sem szoftverre nincs szükség! A kamera által vett képet a böngészőprogramunkból nézhetjük meg. Megjelent a Java Web Server 1.0. A szoftver egyelőre a Solaris, a Windows 95 és a Windows NT operációs rendszereken működik, de a SUN állítása szerint minden Java Development Kit 1.1 -et támogató UNIX-ra átvihető lesz. A Microsoft elkészítette legfrissebb irodai programcsomagja, az Office 97 szerényebb változatát, a Small Business Editiont - egyelőre angolul és németül. Modemmel egybeépített mobiltelefont adott ki a Nokia. A készüléket a hordozható számítógép PCMCIA bővítőnyílásába téve, minden további eszköz nélkül, számítógépünk készen áll a vezeték nélküli modemes kapcsolatra. A kártya méretű készülék tömege 60 gramm. Szoftvertolvajlás. Tavaly világszerte 523 millió számítógépes programot telepítettek komputerekre. Az új szoftvereknek csaknem a fele, 225 millió engedély nélküli másolat volt. A legkevesebb szoftvertolvajlás az Egyesült Államokban történik (27%), az abszolút rekorder Vietnam (99%!). PC ABC az Interneten. A számítástechnika iránt érdeklődők kedvelt műsora immár a világhálón is elérhető. Az adások tartalmát, a riportokat és rejtvényeket a http://www.mtv.hu/ pcabc címen találhatjuk. Autós oldalak a hálózaton. Audi ( http://www.audi.de ), sok infó, kicsi képek, jó történelmi áttekintés. BMW (http:// hmw.com) jól élvezhető fotó- és videóanyag, sok motorsport. Opel ( http://www.opel.com ) az egyik legjobb autós összeállítás az Interneten, tele képpel, videóval, sporttal. A német Porsche angolul kínálja magát ( http://www.porsche.com ), sok gyönyörű felvétel, gazdag tájékoztatás, középpontban az új Boxsterral. Volkswagen ( http://www.volkswagen.de ) a rengeteg információ, kép, szolgáltatás, klub stb. mellett már az 1998-as bogármodell is látható. Vírus a Chip Magazin CD-ROM mellékletén Számítógépes vírus került a Chip Magazin júliusi számának CD-ROM mellékletére. A vírus - amely szeptember 8-án lép életbe - a CD főkönyvtárában található CHIP.EXE file-ban rejtőzik. Erről Ivanov Péter, a Chip Magazin főszerkesztője tájékoztatta csütörtökön az MTI-t. Ivanov Péter elmondta, hogy a magazin júliusi száma szerdán reggel - 25 ezer példányban - került az újságárusokhoz. Délután egy olvasó jelezte, hogy vírus van az újság mellékleteként kiadott CD-n. Ezt követően a magazin munkatársai felvették a kapcsolatot az ismert vírusölő programok kifejlesztőivel, és három órával később már el is készült a megfelelő program. A főszerkesztő rámutatott arra, hogy a CD-n olyan programok is voltak, amelyeket az olvasók küldtek be, és feltehetően így jutott a vírus a mellékletre. Hasonló szándékkal már régebben is találkoztak a magazinnál, de akkor a vírus az előzetes szűrőkön fennakadt. Ez a mostani vírus szeptember 8-ig terjed, azután pedig letöröl minden megfertőzött programot. Mivel a HDD Cleaner 2.0 elnevezésű vírus hazai gyártmányú, így a külföldi víruskereső és vírusvédő programok még nem ismerik. A Chip Magazin a vírust tartalmazó CD helyett egy újat ad ki, amely június 30-tól lesz elérhető. Az új CD-n lesz két, a vírus irtására szolgáló program is. A CD-t az előfizetők postán kapják meg, míg az újságárusoknál vásárolt példányok helyett - a régi ellenében - újat a vásárlás helyén lehet beszerezni. A vírus irtására szolgáló program egyébként az Internetről is letölthető. A cím: www.datanet.hu/ vbuster, illetve w w w. net. hu/chip/vi- rus. Ivanov Péter elmondta azt is, hogy a Chip Magazin ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a rendőrségen. A vírus megalkotójának kézre kerítését megkönnyítheti, hogy az ilyen jellegű programok készítői nem akarnak teljesen titokban maradni, így hagynak bizonyos azonosítókat „maguk után”. Feltehetően a szeptember 8-i dátum is köA „fertőző” CD-ROM tődik a vírus megalkotójához, akinek monogramját és a fejlesztés helyszínének - Sopron - megjelölését már megtalálták a programban elrejtve. Philips PCA123CD 12-szeres sebességű CD-ROM-olvasó
