Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-28 / 149. szám
1997. június 28., szombat Körkép 5. oldal Nézőpont Kié legyen a föld? Hazánkban hagyomány, hogy a mező- gazdaság sorskérdéseit érzelmi alapon közelítik meg, a józan ész, a gazdasági racionalitás legtöbbször alulmarad a vitákban. Napjainkban leginkább a földtörvény tervezett módosítása vált ki heves érzelmi reakciókat, mondván, egyik legjelentősebb nemzeti kincsünk a tét. A hamis próféták illúziókat kergető megnyilatkozásai ezúttal is elnyomják a tudomány, a szakmai elit véleményét, megtévesztve a vidék lakosságát. Pedig érdemes figyelni azokra, akik nem pillanatnyi politikai érdekeiktől vezérelve gondolkodnak, s nem a múlt században turkálnak igazuk bizonyításáért, hanem a jövő kihívásait helyezik középpontba. Az egyre globalizálódó világ követelményeit, amelyek könyörtelenül meghatározzák e nyitott kis ország boldogulását. A Nemzeti Agrárkerekasztal több, az ágazat jövőjét befolyásoló kérdésben elvi egyezségre jutott, alapvetően két táborra oszlott azonban a vehessen-e földet jogi személy vagy sem kérdésében. A társaságok, szövetkezetek a versenysemlegességre hivatkoznak, az ellentábor pedig Európával példálózik. Gyakori az Európai Unió agrárstruktúrájával, átlagos farmméreteivel való érvelés, amely azért hibás, mert az átlag köztudottan elfedi a valóságot. Az unió 15 tagországában 16,4 hektár az átlagos üzemméret, viszont a csekély számú nagy farmok adják a mezőgazdasági termelés oroszlánrészét. Hasonlóképp, mint az USA-ban, ahol a farmok 15 százaléka bocsátja ki az ágazati produktum 70(!) százalékát. Az ugyan igaz, hogy az EU 24 ezer oldalt kitevő közösségi agrárpolitikája a családi gazdaságokra épült, de a társas vállalkozások körében is működik, elég a volt NDK nagyüzemeit tanulmányozni. Életveszélyes elgondolás, hogy a néhány hektáros faekés hazai kisgazdaságok hosszú távon el tudják tartani a vidéki népességet és fel tudják venni a versenyt a világpiacot uraló, az árakat meghatározó tengerentúli és európai NAGY termelőkkel. Jövedelempótló szerepük kétségtelenül jelentős, ám azt is látni kell: a versenyképes mezőgazdálkodás nem magyarságtudat, hanem elsősorban pénz kérdése. Mivel az utóbbiban nem dúskálunk, a tőke- és földkoncentráció elősegítése javíthatja érzékelhetően a piacképességet. Az ágazat szereplőinek döntő hányada egyetért azzal, hogy addig, amíg nincs valós földpiac, külföldi ne szerezhessen földtulajdont. A gazdasági racionalitás azonban azt diktálja: a sok esetben „ős” termelői struktúra konzerválása beláthatatlan következményekkel jár az egész országra nézve, ezért meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a profi módon gázdálkodók - jogi személyek, társaságok is - vásárolhassanak földet. Az volna a szerencsés, ha azoktól a tulajdonosoktól, akiknek semmi közük az agráriumhoz. A törvényi szabályozásnak egy célt kell szolgálnia: a világpiacon versenyképes árutermelő magyar mezőgazdaság kibontakozását. Legyen szó családi gazdaságról, szövetkezetről vagy társaságról, azokat kell támogatni, akik erre érdemesek, akik a kor szigorú piaci, biológiai és műszaki követelményeinek megfelelő, hatékony gazdálkodás folytatnak. Mert ez a nemzet érdeke. Érdekképviselet kellene a gazdáknak A karcagi Futó Imre, aki nyugdíjas növényvédelmi szakember, 31 hektáron - melyben van 17 és 33 aranykoronás terület is - gazdálkodik. Idén búza, kukorica, lucerna, napraforgó és repce került a földjébe. Mint elmondta, a mostani esők után jó közepes termést vár. A gabonából 30-30 mázsát remél hektáronként, a repcében már van egy kis jégkára. A kukorica és napraforgó esetében teljes termést vár Futó Imre, aki már most biztosan tudja, hogy idén méze nem lesz. A rossz időjárás miatt üresek maradtak a kaptárak, a méheket így etetnie kell. Egyébként a többi karcagi gazda sem dicsekedhet méztermésével, a Mátrából, Téglásról mindannyian üres kaptárral jöttek haza. Mint gazdálkodó szomorúan állapította meg Imre bácsi, hogy nincs érdekképviseletük az egyéni gazdálkodóknak az országban. Alakulása óta tagja ugyan az agrárkamarának, de ott is csak a szövetkezetek, nagygazdák érdekeit képviselik. A parlamentben, ahol az ő sorsukról is döntenek, nincs képviselőjük, ezért elsőrendű lépésnek tartaná egy olyan érdekképviselet kiépítését, mely szívügyének tekintené az egyéni gazdák gondjait. S akkor nem fordulhatná elő az, hogy Karcagon például 17 gazda vár a tavalyi napraforgójának az árára, melyet egy pesti kereskedőháznak adtak el. A gazdákat bárki becsaphatja, s „pofátlanul” lehet adósa a felvásárlócég, ezzel lehetetlen helyzetbe hozva őket. Most a parasztszövetség helyi szervezetével próbálnak valamit lépni a gazdák pénzéért. -dePusztataskony „válni készül” Tiszaburától Abádszalók jobb partinak látszik ? Ha hinni lehet a korabeli iratoknak és a sokat megélt idős embereknek, kiderül, hogy Pusztataskony hosszú idők óta Tiszaburához tartozik. A ma is pár utcányi falu egykoron uradalmi birtoknak számított. Hosszú cselédházak nyújtózkodtak rajta, bennük sok-sok gyerekkel. Mára a szociális otthon gondozottaival, ápoltjaival együtt lakják vagy négyszázan. Egyesek állítják, öreg a lakosság, mások szerint ennek ellentmond, hogy az utóbbi időben tizenegy újszülött érkezett Pusztatas- konyba. Ami újdonság: ez a kétutcányi falu - mint már hírül adtuk - válni akar jelenlegi társától, Tiszaburától. A kiszemelt új település Abádszalók. Vajon miképpen vélekednek minderről az érintettek, mi is a jelenlegi helyzet a „mást szeretek már” bonyolult folyamatában? Először Gál Zsig- mondot, Tiszabura nem olyan régen megválasztott polgármesterét kerestük fel.- Az ügynek az az érdekessége, hogy hivatalosan még alig tartunk valahol. Afféle népi kezdeményezésként, tavaly novemberben érkezett a taskonyi- aktól egy levél, amelyik szerint Abádszalókhoz Nem éppen szeretnének tartozni. Januárban újabb értesítést küldtek, szervezőbizottság aláírással. Nem tudtam, ma sem tudom, kiket takar ez a megnevezés. Mindezek ellenére én nem zárkózom el a megoldás vagy megoldási lehetőségek keresésétől. Egy feltétellel.- Mit jelent ez?- Azt, hogy be kell tartani a hivatalos utat: már csak azért is, mert nem kevés a nyitott kérdés. Az egyik például az, hogy vagy negyven burainak arrafelé a földje, ráadásul nagyon jók. Ezek szerint a csatlakozást követően ők Abádszalóknál intézhetik az ügyeiket? Ott adóznak? Azután nem beszélve egy 96 hektáros csodálatos erdőről, ez jelentett nekünk kijárást a Tisza-tóhoz.- Mit szólt mindehhez a burai testület?- Tízen vagyunk, kilencen az elválás ellen voksoltak, egy mellette. ' " "■ - Megtudhatnám, ki volt a kivétel?- Nem titok ez, kérem: én. Tettem ezt azért, mert a békés túlzsúfoltnak tűnő taskonyi utcarészlet megoldások, megoldás híve vagyok. Van egy önkormányzati rendeletünk, amelyik értelmében a helyi népszavazás kiírásához a választópolgárok igenjeinek a 25 százaléka szükséges. Ebben természetesen a tiszaburaiak is benne foglaltatnak, és ez a százalék megközelítőleg 400 nevet jelent. Vajon mi a véleményük a pusztataskonyiaknak erről a házasságról? Először Tomecz Lajosné nyilatkozik:- Csináltunk egy előzetes felmérést, ahol kiderül, hogy az itt lakóknak több mint kilencvenöt százalékban Abádszalókhoz húz a szívük. Nem csoda, dinamikusan fejlődik az a település, sok az üzlet,jó a választék, oda járnak a gyerekek iskolába, a felnőttek dolgozni, onnan jön az orvos: szóval arrafelé erősödnek az emberi kapcsolatok, szálak. Szilágyi Pál huszonkét1 éve lakik Taskonyban.- A burai vezetők azt mondták, sok mindent kaptunk, amióta velük élünk házasságban. Lehet, ők onnan így látják, mi pedig úgy, váltani kell. Nem tudjuk, több jut-e fejlesztésre vagy kevesebb, ha Abádszalókhoz tartozunk, de abban is reménykedünk, hogy csurran- cseppen például az idegenforgalomból. Vagy mondjam az ellátást? Egy bolt van, és bizony mérték itt már a kenyeret százon felül is. Azután ha elfogy a tej vagy a kenyér, utazhatunk Szalókra, esetleg Körére. Akadt erre is példa, nem is egyszer... Mondják, tartottak falugyűlést is, amelyen kilencvenheten jelentek meg. Kilencvenhár- man Abádszalók mellett voksoltak, ketten tartózkodtak, ketten ragaszkodtak Tiszaburához. Vajon lehet-e tartósan tartóztatni az egyik felet, ha az válni akar? Erre a kérdésre dr. Terhe Tünde, Abádszalók jegyzője máshol kezdi a feleletet.- Nekünk ehhez az elváláshoz semmi közünk, és nem szítjuk »20 indulatokat, »árki is állítja. Az egész úgy kezdődött, hogy tavaly ősszel egy olyan levél érkezett a polgármesterhez, amelyet hetvenen írtak alá, miszerint szeretnének ide tartozni. A helyi képviselő-testület is foglalkozott a felvetésseL és az volt az álláspont, hogy addig nem lesz döntés, amíg mindezt hivatalosan nem kézdeménye''----------‘ataskonyiak a tiszab urai képviselő- testülettel. Ugyanakkor az előzetes tárgyalásoktól sem zárkózik el az abádszalóki testület.- Határozhat-e az elválásról a falugyűlés?- Igen, mert a törvényben az áll, akkor érvényes, ha a falugyűlésen jelen van a szavazásra jogosultaknak több mint a fotó: ícs fele. Ugyanakkor a paragrafusban az is benne foglaltatik, hogy egy falugyűlés határozata nem kötelező a képviselő-testületre. Ha viszont népszavazást tartanak, és a szavazók többsége az elszakadás mellett határoz, ez a döntés már kötelező jellegű.- Igen ám, de itt az a bökkenő', hogy kiket kell megkérdezni a népszavazásról? A buraiakat vagy a pusztataskonyi- akat, esetleg mind a kettó't?- Csak az ügy kezdeményezőit, az ebben érintett település lakóit. Ez Pusztataskonyt jelenti, és nem Tiszaburát. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a döntés a taskonyiak kezében van. Hogy mindezek után kezdeményezik-e a népszavazás ösz- szehívását, esetleg az érintettek az egyszerűbb, szolidabb elválás mellett döntenek, ez a jövő kérdése. Annak is az első fele, mert annyi biztos, hogy a második rész vagyoni, vagyonjogi felvetésekről szól. Minden bizonnyal ez lesz a nehezebb, a hosszabb. Hacsak nem sikerül 'valahogyan a feleknek ebben is megegyezniük. D. Szabó Miklós Mezőtúri óvónők autista-továbbképzésen A génből is megárt a sok? Az autisztikus tünetek felmérések szerint minden 400. emberben fellelhetők, ami Magyarországon mintegy 20 ezer beteget jelenthet. Budapesten szakmai napot rendezett az Autizmus Kutatócsoport, amelyen a mezőtúri Kilián Óvoda fokozott gondoskodást igénylő csoportjának két óvónője is részt vett. A nagy verekedők Azok a verekedés gyerekek, akik megnehezítik a tanárok, osztálytársak életét, nem javíthatatlan, kezelhetetlen lények, ahogy eddig vélték. Sokkal inkább értenek a társaik lelkületéhez, s ahhoz, hogy másokat manipuláljanak. Ezzel a tulajdonságukkal később könnyebben érvényesülnek a munkahelyükön - fejti ki dr. Jon Sutton pszichológus. Szerinte az egész osztályt az irányításuk alá vonó gyerekek felnőttként jó menedzserek és vállalati vezetők lesznek. Ha a helyes útra sikerül terelgetni őket, akkor rendkívül hasznos vezetőkké válhatnak, akik könnyen meg tudják ítélni a beosztottakat, s képesek is hatni rájuk. FEB- Az autizmus az agyi működés alapvető fejlődési területeit érintő súlyos zavar, amit általában csak a gyermek 2-3 éves korában fedeznek fel. A tudomány jelenlegi állása szerint nem lehet gyógyítani, az ebben szenvedők egész életükön át gondozásra szorulhatnak. A szakemberek jelenleg csak annyit tudnak, hogy egynél több gén a felelős a kialakulásáért- ismertette a betegség lényegét Tolnai Gábomé óvónő, aki még elmondta, hogy ezekre a tanácskozásokra nagy szükség van. Az önképzés elengedhetetlen azoknak az ismereteknek a megszerzéséhez, amelyek segítenek a betegséget jelző tünetek felismerésében. A szakmai napra a legnevesebb előadókat hívták meg a szervezők. Michael Rutter professzor, a gyermekpszichiátria kiemelkedő személyisége az au- tizmussal kapcsolatos eredmények integrációját ismertette. A belgiumi autisták ellátási rendszerét Theo Peters szervezte meg. Előadásában elemezte az autisztikus sérült jellemzőit. Egy beteg szemszögéből nézve szemléltette a felmerülő kommunikációs nehézségeket. A neves pszichológus azt vallja, csak úgy lehet megérteni az autisták problémáit, ha az ő szemükkel nézzük a mi világunkat. Az autista gyerekek nevelési szükségleteiről Rita Jordan angol pszichológus beszélt. Kifejtette nézeteit a betegek ellátásának módszereiről, szakemberképzést segítő programokat mutatott be. Az autista serdülők és felnőttek problémáiról - saját kutatási eredményeit is felhasználva - Patricia Howlin angol pszichológus tartott előadást, scs Magyar szavakkal románul Hubert Angéla a nagybányai 1-es Számú 8 Osztályos Petre Dolfu Általános Iskola tanára. Négy tanulóját kísérte el Szolnokra a Verseghy nyelvművelő versenyre.- Nagybányán tudomásom szerint a magyarok aránya mintegy húsz-huszonöt százalék. Mit jelent ez az oktatásban?- Két éve a kis létszámra hivatkozva összevontak osztályokat, iskolákat is. A mi iskolánkban magyar tagozat működik, ahol a történelmet és a földrajzot az elmúlt tanévben románul tanították. Egyébként ez más tárgyakkal is előfordul, ha nincs magyar anyanyelvű tanár. Nálunk például a magyar tagozaton román kolléga tanította az angolt. Most egy kormányhatározat alapján talán már ősztől lehetőség lesz a történelem és a földrajz tantárgyak magyar nyelven történő tanítására is.- Hogyan készültek a Verseghy nyelvművelő' versenyre ?- Kihirdettem az osztályaimban, hogy akinek legalább 8-asa van magyarból - ez az itteni 4-esnek felel meg -, az jelentkezhet a versenyre. A hatodik osztályból például hatan jelentkeztek, végül háziversenyek után ketten jöttek a hatodikból Szolnokra. A másik két gyerek ötödikes. A nagybányaiaknak a testvérvárosi kapcsolatok miatt nem kellene részt venniük az ottani országos versenyen, mint másoknak, de én elvittem a gyerekeimet Nagyváradra.- Rendszeres résztvevői a szolnoki versenynek?- Igen, én már hetedszer vagyok itt gyerekekkel. Hubert Angéla- Milyen tapasztalatai vannak az ottani gyerekek magyar nyelvtudásáról?- Volna mit javítani rajta. Nálunk, ahol a magyarok helyben is kisebbségben vannak, nagyon erős a román nyelv hatása, ami például a Székelyföldön korántsem érvényesül úgy. Gyakran kevernek román szavakat a beszédükbe, máskor a magyar szavakat a román mondatszerkezet szerint rakják össze. Néha figyelmeztetem is a gyerekeket, ha így beszélnek, hogy ezt magyar szavakkal románul mondtad. Az iskolában azért ez ritkábban fordul elő, mint a hétköznapi érintkezésben, gyakran már a gyerekek is figyelmeztetik rá egymást. Különben sok magyar szülő is hibás a nyelvromlásban, mert rosszul értelmezett féltésből román iskolába íratja a gyerekét, annak a tévhitnek az alapján, hogy akkor könnyebben érvényesül. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy ez nem így van, mindenki az anyanyelvén tud legmélyebb, legtartósabb ismereteket szerezni. S ezek az ismeretek azután akár románul is igen jól hasznosíthatók a későbbiekben. B. A. A mostoha sors után a drinkbár újra kinyitott A Tisza a nosztalgiára is épít A szolnokiak közül még sokan emlékeznek a Tisza-mam- bóra, a Tisza-fruttira. Meg arra, hogy a Tisza Szálló drinkbárjába jártak süteményért. Aztán a bár megváltozott. A bérlőkkel, akik üzemeltették, a szálloda sem volt megelégedve, és ■ a bárban olykor nemkívánatos vendégek is megjelentek. A drinkbár így egy időre bezárt. Ám a vendégeknek, beleértve a hotelben megszállókat is - hiányzott. A megoldást az újbóli megnyitásra abban látták, ha saját dolgozóik kezébe adják az üzemeltetést. így Kondász Ferenc építész- mérnök tervei alapján, hárommillió forintos beruházással átalakították a drinkbárt, amely így nagyobb alapterülettel, megújult külsővel, színvonalas szolgáltatást tud nyújtani. Hamarosan visszaállítják a régi hagyományos süteményárusítást is. Tervezik, hogy igény esetén úgy bővítik a bárt, hogy cukrászda jelleggel is üzemelhet. A drinkbár megújítása csak az első lépés volt a szálló megújulásában. A Tisza tayaly az eddigieknél jobb évet zárt. Terveik között szerepel a „Kistisza”, aztán a kerthelyiség felújítása, a konyha modernizációja. Nem hagyják el a nagy sikert aratott zenés nyári estékét sem: idén a Benkó Dixieland Band és St. Martin ad koncertet a szálló kerthelyiségében. P. E.