Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-28 / 149. szám

1997. június 28., szombat Körkép 5. oldal Nézőpont Kié legyen a föld? Hazánkban hagyomány, hogy a mező- gazdaság sorskérdéseit érzelmi alapon közelítik meg, a józan ész, a gazdasági ra­cionalitás legtöbbször alulmarad a viták­ban. Napjainkban leginkább a földtör­vény tervezett módosítása vált ki heves érzelmi reakciókat, mondván, egyik legje­lentősebb nemzeti kincsünk a tét. A hamis próféták illúziókat kergető megnyilatko­zásai ezúttal is elnyomják a tudomány, a szakmai elit véleményét, megtévesztve a vidék lakosságát. Pedig érdemes figyelni azokra, akik nem pillanatnyi politikai érdekeiktől vezérelve gondolkodnak, s nem a múlt században turkálnak igazuk bizonyításáért, hanem a jövő kihívásait helyezik középpontba. Az egyre globalizálódó világ követelményeit, amelyek könyörtelenül meghatározzák e nyitott kis ország boldogulását. A Nemzeti Agrárkerekasztal több, az ágazat jövőjét befolyásoló kérdésben elvi egyezségre jutott, alapvetően két táborra oszlott azonban a vehessen-e földet jogi személy vagy sem kérdésében. A társaságok, szövetkezetek a versenysemlegességre hivatkoznak, az ellentábor pedig Európával példálózik. Gyakori az Európai Unió agrárstruktúrájával, átlagos farmméreteivel való érvelés, amely azért hibás, mert az átlag köztudottan elfedi a valóságot. Az unió 15 tagországában 16,4 hektár az átlagos üzemméret, viszont a csekély számú nagy farmok adják a mezőgazdasági termelés oroszlánré­szét. Hasonlóképp, mint az USA-ban, ahol a farmok 15 százaléka bocsátja ki az ágazati produktum 70(!) százalékát. Az ugyan igaz, hogy az EU 24 ezer oldalt kitevő közösségi agrárpolitikája a családi gazdaságokra épült, de a társas vállalkozások körében is működik, elég a volt NDK nagyüzemeit tanulmányozni. Életveszélyes elgondolás, hogy a néhány hektáros faekés hazai kisgazdaságok hosszú távon el tudják tartani a vidéki népességet és fel tudják venni a versenyt a világpiacot uraló, az árakat meghatá­rozó tengerentúli és európai NAGY termelőkkel. Jövedelempótló szerepük kétségtelenül jelentős, ám azt is látni kell: a versenyképes mezőgazdálkodás nem magyarságtudat, hanem elsősorban pénz kérdése. Mivel az utóbbiban nem dúskálunk, a tőke- és földkon­centráció elősegítése javíthatja érzékelhetően a piacképességet. Az ágazat szereplőinek döntő hányada egyetért azzal, hogy ad­dig, amíg nincs valós földpiac, külföldi ne szerezhessen földtulaj­dont. A gazdasági racionalitás azonban azt diktálja: a sok esetben „ős” termelői struktúra konzerválása beláthatatlan következmé­nyekkel jár az egész országra nézve, ezért meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a profi módon gázdálkodók - jogi személyek, társaságok is - vásárolhassanak földet. Az volna a szerencsés, ha azoktól a tulajdonosoktól, akiknek semmi közük az agráriumhoz. A törvényi szabályozásnak egy célt kell szolgálnia: a világpia­con versenyképes árutermelő magyar mezőgazdaság kibontakozá­sát. Legyen szó családi gazdaságról, szövetkezetről vagy társaság­ról, azokat kell támogatni, akik erre érdemesek, akik a kor szigorú piaci, biológiai és műszaki követelményeinek megfelelő, hatékony gazdálkodás folytatnak. Mert ez a nemzet érdeke. Érdekképviselet kellene a gazdáknak A karcagi Futó Imre, aki nyugdíjas növényvédelmi szakember, 31 hektáron - melyben van 17 és 33 aranykoronás terület is - gazdálkodik. Idén búza, kukorica, lucerna, napraforgó és repce került a földjébe. Mint elmondta, a mostani esők után jó közepes termést vár. A gabonából 30-30 mázsát remél hektáronként, a repcében már van egy kis jégkára. A kukorica és napraforgó esetében teljes ter­mést vár Futó Imre, aki már most biztosan tudja, hogy idén méze nem lesz. A rossz időjárás miatt üresek maradtak a kaptárak, a méheket így etetnie kell. Egyéb­ként a többi karcagi gazda sem dicsekedhet méztermésével, a Mátrából, Téglásról mindannyian üres kaptárral jöttek haza. Mint gazdálkodó szomorúan állapította meg Imre bácsi, hogy nincs érdekképviseletük az egyéni gazdálkodóknak az or­szágban. Alakulása óta tagja ugyan az agrárkamarának, de ott is csak a szövetkezetek, nagy­gazdák érdekeit képviselik. A parlamentben, ahol az ő sorsukról is döntenek, nincs képviselőjük, ezért elsőrendű lépésnek tartaná egy olyan érdekképviselet kiépí­tését, mely szívügyének tekintené az egyéni gazdák gondjait. S ak­kor nem fordulhatná elő az, hogy Karcagon például 17 gazda vár a tavalyi napraforgójának az árára, melyet egy pesti kereskedőház­nak adtak el. A gazdákat bárki becsaphatja, s „pofátlanul” lehet adósa a felvásárlócég, ezzel lehe­tetlen helyzetbe hozva őket. Most a parasztszövetség helyi szerve­zetével próbálnak valamit lépni a gazdák pénzéért. -de­Pusztataskony „válni készül” Tiszaburától Abádszalók jobb partinak látszik ? Ha hinni lehet a korabeli iratoknak és a sokat megélt idős embereknek, kiderül, hogy Pusztatas­kony hosszú idők óta Tiszaburához tartozik. A ma is pár utcányi falu egykoron uradalmi birtok­nak számított. Hosszú cselédházak nyújtózkodtak rajta, bennük sok-sok gyerekkel. Mára a szociá­lis otthon gondozottaival, ápoltjaival együtt lakják vagy négyszázan. Egyesek állítják, öreg a lakos­ság, mások szerint ennek ellentmond, hogy az utóbbi időben tizenegy újszülött érkezett Pusztatas- konyba. Ami újdonság: ez a kétutcányi falu - mint már hírül adtuk - válni akar jelenlegi társától, Tiszaburától. A kiszemelt új település Abádszalók. Vajon miképpen vélekednek minderről az érin­tettek, mi is a jelenlegi helyzet a „mást szeretek már” bonyolult folyamatában? Először Gál Zsig- mondot, Tiszabura nem olyan régen megválasztott pol­gármesterét keres­tük fel.- Az ügynek az az érdekessége, hogy hivatalosan még alig tartunk valahol. Afféle népi kezdeménye­zésként, tavaly novemberben ér­kezett a taskonyi- aktól egy levél, amelyik szerint Abádszalókhoz Nem éppen szeretnének tar­tozni. Januárban újabb értesí­tést küldtek, szervezőbizottság aláírással. Nem tudtam, ma sem tudom, kiket takar ez a megne­vezés. Mindezek ellenére én nem zárkózom el a megoldás vagy megoldási lehetőségek keresésétől. Egy feltétellel.- Mit jelent ez?- Azt, hogy be kell tartani a hivatalos utat: már csak azért is, mert nem kevés a nyitott kér­dés. Az egyik például az, hogy vagy negyven burainak arrafelé a földje, ráadásul nagyon jók. Ezek szerint a csatlakozást kö­vetően ők Abádszalóknál in­tézhetik az ügyeiket? Ott adóz­nak? Azután nem beszélve egy 96 hektáros csodálatos erdőről, ez jelentett nekünk kijárást a Tisza-tóhoz.- Mit szólt mindehhez a bu­rai testület?- Tízen vagyunk, kilencen az elválás ellen voksoltak, egy mellette. ' " "■ ­- Megtudhatnám, ki volt a kivétel?- Nem titok ez, kérem: én. Tettem ezt azért, mert a békés túlzsúfoltnak tűnő taskonyi utcarészlet megoldások, megoldás híve vagyok. Van egy önkormány­zati rendeletünk, amelyik ér­telmében a helyi népszavazás kiírásához a választópolgárok igenjeinek a 25 százaléka szük­séges. Ebben természetesen a tiszaburaiak is benne foglaltat­nak, és ez a százalék megköze­lítőleg 400 nevet jelent. Vajon mi a véleményük a pusztataskonyiaknak erről a házasságról? Először Tomecz Lajosné nyilatkozik:- Csináltunk egy előzetes felmérést, ahol kiderül, hogy az itt lakóknak több mint kilenc­venöt százalékban Abádsza­lókhoz húz a szívük. Nem csoda, dinamikusan fejlődik az a település, sok az üzlet,jó a vá­laszték, oda járnak a gyerekek iskolába, a felnőttek dolgozni, onnan jön az orvos: szóval arra­felé erősödnek az emberi kap­csolatok, szálak. Szilágyi Pál huszonkét1 éve lakik Taskonyban.- A burai vezetők azt mond­ták, sok mindent kaptunk, ami­óta velük élünk házasságban. Lehet, ők onnan így látják, mi pedig úgy, váltani kell. Nem tudjuk, több jut-e fejlesztésre vagy kevesebb, ha Abádsza­lókhoz tartozunk, de abban is reménykedünk, hogy csurran- cseppen például az idegenfor­galomból. Vagy mondjam az ellátást? Egy bolt van, és bi­zony mérték itt már a kenyeret százon felül is. Azután ha el­fogy a tej vagy a kenyér, utaz­hatunk Szalókra, esetleg Kö­rére. Akadt erre is példa, nem is egyszer... Mondják, tartottak falugyű­lést is, amelyen kilencvenheten jelentek meg. Kilencvenhár- man Abádszalók mellett vok­soltak, ketten tartózkodtak, ket­ten ragaszkodtak Tiszaburához. Vajon lehet-e tartósan tartóz­tatni az egyik felet, ha az válni akar? Erre a kérdésre dr. Terhe Tünde, Abádszalók jegyzője máshol kezdi a feleletet.- Nekünk ehhez az elválás­hoz semmi közünk, és nem szít­juk »20 indulatokat, »árki is ál­lítja. Az egész úgy kezdődött, hogy tavaly ősszel egy olyan levél érkezett a polgármester­hez, amelyet hetvenen írtak alá, miszerint szeretnének ide tar­tozni. A helyi képviselő-testület is foglalkozott a felvetésseL és az volt az álláspont, hogy addig nem lesz döntés, amíg mindezt hivatalosan nem kézdeménye­''----------‘ataskonyiak a tisza­b urai képviselő- testülettel. Ugyan­akkor az előzetes tárgyalásoktól sem zárkózik el az abádszalóki testü­let.- Határozhat-e az elválásról a fa­lugyűlés?- Igen, mert a törvényben az áll, akkor érvényes, ha a falugyűlésen je­len van a szava­zásra jogosultak­nak több mint a fotó: ícs fele. Ugyanakkor a paragrafusban az is benne foglaltatik, hogy egy falugyűlés határozata nem köte­lező a képviselő-testületre. Ha viszont népszavazást tartanak, és a szavazók többsége az el­szakadás mellett határoz, ez a döntés már kötelező jellegű.- Igen ám, de itt az a bök­kenő', hogy kiket kell megkér­dezni a népszavazásról? A bu­raiakat vagy a pusztataskonyi- akat, esetleg mind a kettó't?- Csak az ügy kezdeménye­zőit, az ebben érintett település lakóit. Ez Pusztataskonyt je­lenti, és nem Tiszaburát. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a döntés a taskonyiak kezében van. Hogy mindezek után kezde­ményezik-e a népszavazás ösz- szehívását, esetleg az érintettek az egyszerűbb, szolidabb elválás mellett döntenek, ez a jövő kér­dése. Annak is az első fele, mert annyi biztos, hogy a második rész vagyoni, vagyonjogi felve­tésekről szól. Minden bizonnyal ez lesz a nehezebb, a hosszabb. Hacsak nem sikerül 'valahogyan a feleknek ebben is megegyez­niük. D. Szabó Miklós Mezőtúri óvónők autista-továbbképzésen A génből is megárt a sok? Az autisztikus tünetek felmérések szerint minden 400. ember­ben fellelhetők, ami Magyarországon mintegy 20 ezer beteget jelenthet. Budapesten szakmai napot rendezett az Autizmus Kutatócsoport, amelyen a mezőtúri Kilián Óvoda fokozott gondoskodást igénylő csoportjának két óvónője is részt vett. A nagy verekedők Azok a verekedés gyerekek, akik megnehezítik a tanárok, osztálytársak életét, nem ja­víthatatlan, kezelhetetlen lé­nyek, ahogy eddig vélték. Sokkal inkább értenek a tár­saik lelkületéhez, s ahhoz, hogy másokat manipulálja­nak. Ezzel a tulajdonságukkal később könnyebben érvénye­sülnek a munkahelyükön - fejti ki dr. Jon Sutton pszicho­lógus. Szerinte az egész osz­tályt az irányításuk alá vonó gyerekek felnőttként jó me­nedzserek és vállalati vezetők lesznek. Ha a helyes útra sike­rül terelgetni őket, akkor rendkívül hasznos vezetőkké válhatnak, akik könnyen meg tudják ítélni a beosztottakat, s képesek is hatni rájuk. FEB- Az autizmus az agyi működés alapvető fejlődési területeit érintő súlyos zavar, amit általában csak a gyermek 2-3 éves korában fe­deznek fel. A tudomány jelenlegi állása szerint nem lehet gyógyí­tani, az ebben szenvedők egész életükön át gondozásra szorul­hatnak. A szakemberek jelenleg csak annyit tudnak, hogy egynél több gén a felelős a kialakulásáért- ismertette a betegség lényegét Tolnai Gábomé óvónő, aki még elmondta, hogy ezekre a tanács­kozásokra nagy szükség van. Az önképzés elengedhetetlen azok­nak az ismereteknek a megszer­zéséhez, amelyek segítenek a be­tegséget jelző tünetek felismeré­sében. A szakmai napra a legneve­sebb előadókat hívták meg a szervezők. Michael Rutter pro­fesszor, a gyermekpszichiátria kiemelkedő személyisége az au- tizmussal kapcsolatos eredmé­nyek integrációját ismertette. A belgiumi autisták ellátási rend­szerét Theo Peters szervezte meg. Előadásában elemezte az autisz­tikus sérült jellemzőit. Egy beteg szemszögéből nézve szemléltette a felmerülő kommunikációs ne­hézségeket. A neves pszicholó­gus azt vallja, csak úgy lehet megérteni az autisták problémáit, ha az ő szemükkel nézzük a mi világunkat. Az autista gyerekek nevelési szükségleteiről Rita Jor­dan angol pszichológus beszélt. Kifejtette nézeteit a betegek ellá­tásának módszereiről, szakem­berképzést segítő programokat mutatott be. Az autista serdülők és felnőttek problémáiról - saját kutatási eredményeit is felhasz­nálva - Patricia Howlin angol pszichológus tartott előadást, scs Magyar szavakkal románul Hubert Angéla a nagybányai 1-es Számú 8 Osztályos Petre Dolfu Általános Iskola tanára. Négy tanulóját kísérte el Szol­nokra a Verseghy nyelvművelő versenyre.- Nagybányán tudomásom szerint a magyarok aránya mintegy húsz-huszonöt száza­lék. Mit jelent ez az oktatás­ban?- Két éve a kis létszámra hi­vatkozva összevontak osztá­lyokat, iskolákat is. A mi isko­lánkban magyar tagozat mű­ködik, ahol a történelmet és a földrajzot az elmúlt tanévben románul tanították. Egyébként ez más tárgyakkal is előfordul, ha nincs magyar anyanyelvű tanár. Nálunk például a ma­gyar tagozaton román kolléga tanította az angolt. Most egy kormányhatározat alapján ta­lán már ősztől lehetőség lesz a történelem és a földrajz tantár­gyak magyar nyelven történő tanítására is.- Hogyan készültek a Ver­seghy nyelvművelő' versenyre ?- Kihirdettem az osztálya­imban, hogy akinek legalább 8-asa van magyarból - ez az it­teni 4-esnek felel meg -, az je­lentkezhet a versenyre. A ha­todik osztályból például hatan jelentkeztek, végül háziverse­nyek után ketten jöttek a hato­dikból Szolnokra. A másik két gyerek ötödikes. A nagybánya­iaknak a testvérvárosi kapcso­latok miatt nem kellene részt venniük az ottani országos versenyen, mint másoknak, de én elvittem a gyerekeimet Nagyváradra.- Rendszeres résztvevői a szolnoki versenynek?- Igen, én már hetedszer va­gyok itt gyerekekkel. Hubert Angéla- Milyen tapasztalatai van­nak az ottani gyerekek magyar nyelvtudásáról?- Volna mit javítani rajta. Nálunk, ahol a magyarok helyben is kisebbségben van­nak, nagyon erős a román nyelv hatása, ami például a Székelyföldön korántsem ér­vényesül úgy. Gyakran kever­nek román szavakat a beszé­dükbe, máskor a magyar sza­vakat a román mondatszerke­zet szerint rakják össze. Néha figyelmeztetem is a gyereke­ket, ha így beszélnek, hogy ezt magyar szavakkal románul mondtad. Az iskolában azért ez ritkábban fordul elő, mint a hétköznapi érintkezésben, gyakran már a gyerekek is fi­gyelmeztetik rá egymást. Kü­lönben sok magyar szülő is hi­bás a nyelvromlásban, mert rosszul értelmezett féltésből román iskolába íratja a gyere­két, annak a tévhitnek az alap­ján, hogy akkor könnyebben érvényesül. A gyakorlat azt bi­zonyítja, hogy ez nem így van, mindenki az anyanyelvén tud legmélyebb, legtartósabb is­mereteket szerezni. S ezek az ismeretek azután akár románul is igen jól hasznosíthatók a ké­sőbbiekben. B. A. A mostoha sors után a drinkbár újra kinyitott A Tisza a nosztalgiára is épít A szolnokiak közül még sokan emlékeznek a Tisza-mam- bóra, a Tisza-fruttira. Meg arra, hogy a Tisza Szálló drink­bárjába jártak süteményért. Aztán a bár megváltozott. A bérlőkkel, akik üzemeltet­ték, a szálloda sem volt megelégedve, és ■ a bárban olykor nemkívánatos ven­dégek is megjelentek. A drinkbár így egy időre be­zárt. Ám a vendégeknek, be­leértve a hotelben megszál­lókat is - hiányzott. A megoldást az újbóli megnyitásra abban látták, ha saját dolgozóik kezébe ad­ják az üzemeltetést. így Kondász Ferenc építész- mérnök tervei alapján, há­rommillió forintos beruhá­zással átalakították a drink­bárt, amely így nagyobb alapterülettel, megújult kül­sővel, színvonalas szolgálta­tást tud nyújtani. Hamaro­san visszaállítják a régi ha­gyományos süteményárusí­tást is. Tervezik, hogy igény esetén úgy bővítik a bárt, hogy cukrászda jelleggel is üzemelhet. A drinkbár megújítása csak az első lépés volt a szálló megújulásában. A Ti­sza tayaly az eddigieknél jobb évet zárt. Terveik kö­zött szerepel a „Kistisza”, aztán a kerthelyiség felújí­tása, a konyha modernizá­ciója. Nem hagyják el a nagy sikert aratott zenés nyári es­tékét sem: idén a Benkó Di­xieland Band és St. Martin ad koncertet a szálló kerthe­lyiségében. P. E.

Next

/
Thumbnails
Contents