Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-26 / 147. szám

ÜJ NÉPLAP - Ml ÚJSÁG. A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? » ÚJ NÉPLAP - Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? » ÚJ NÉPLAP « Ml ÚJSÁG A TIS7A-TÓ VIDÉKÉN ? « ÚJ NÉPLAP * Mii ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? « ÚJ NÉP A TISZA-TO VIDÉKÉN ? Ml ÚJSÁG A TISZA-TO VSÓÉKiÉN 7 * ÚJ NÉPLAP - Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP « Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? » ÚJ NÉPLAP * Mi ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? « ÚJ NÉPLAP » Ml ÚJS Kistérségi válságkezelő program Pályázati pénz az önkormányzatoknak Megyénkben kunszentmártoni és abádszaióki központtal szerveződik a Népjóléti Minisztérium Szociális Irodája által is támogatott kistérségi válságkezelő program. Legutóbb la­punkban arról számoltunk be, hogy a Tiszazug és a Közép- és Felső-Tisza-vidék települései több mint 40 millió forintot remélhetnek a pályázatoktól. konyha bővítésre 2 millió, Ti- szabura: szociális földprogram fejlesztésére 2 millió 400 ezer, Tiszaigar: idősek klubja fűtés­korszerűsítésre 600 ezer, To- maj monostora: gyermekek napközbeni ellátása feltételei­Nos, mint az kiderült, ezek a remények jórészt valóra is vál­tak, hiszen a megyei válságke­zelő program legutóbbi, június 17-i abádszaióki ülésén dr. Nagyné Varga Ilona, a megyei Esély Szociális Alapítvány re­gionális forrásközpontjának a vezetője 45 millió forint pályá­zati díjat adott át az érintett te­lepülések képviselőinek. Köz­tük több, Tisza-tó régióhoz tar­tozó település önkormányzata jutott így kisebb-nagyobb tá­mogatáshoz, az alábbiak szerint - Kunhegyes: vegyes haszná­latú gépjármű beszerzéséhez 2 millió 600 ezer, gondozási köz­pont épületfelújításra 1 millió 300 ezer, Nagyiván: idősek klubja felújítására, fűtés korsze­rűsítésre 1 millió 600 ezer, Ti- szaderzs: idősek klubja felújítá­sára, berendezésének korszerű­sítésére 2 millió, Tiszaszőlős: gyermekétkeztetés feltételeinek javítására, konyha korszerűsí­tésre 1 millió 200 ezer, Tisza­A bentlakásos gondozási központ - melynek a tetőszerke­zetét most készítik - lakóinak étkeztetését is megoldja majd a szociális konyha fejlesztése Abádszalókon Örs: vegyes használatú gép­jármű vásárlására 2 millió 400 ezer, Abádszalók: idősek klubja és a házigondozás feltételeinek javítására 400 ezer, szociális nek javítására 600 ezer, Tisza- gyenda: idősek klubja fűtéskor­szerűsítésre 1 millió 200 ezer, szociális étkeztetés feltételeinek javítására 600 ezer forint. Megnyílt az első alkotótábor Tiszafüreden Hagyományteremtés palettákkal Tiszafüred újkori históriáját megörökítő könyvekben biztosan helyet kap majd 1997. június 22-e. Ekkor nyitotta meg ugyanis kapuját az első tiszafüredi képzőművészeti alkotótábor. Pontosabban fogalmazva-, ez a kapu egy üdülő kapuja volt, hiszen Póth György budapesti vállalkozó saját tiszafü­redi üdülőjé­nek haszná­latba adásá­val támo­gatta a Ser­vice Plus Ti­szafüredi Kft. szer­vező, művé­szetpártoló ötletét. Erre az alkotótá­borra egyéb­ként is jel­lemző lehet a vállalkozók támogatása, hiszen a Gé­mes csárda, a Panoráma ét­terem, a Birka csárda és a bizarr nevű „Kikötő a döglött macskához” étkezde portot, amelynek tagjaira jel­lemző, hogy beleszerettek Ti- sza-tóba. Rajtuk nem múlik, hogy érvényesüljön a Service Plus hagyományteremtő hiszen alkotásaik Cftékes propagandái lehetnek Tiszafürednek is. Tervezik, hogy alkotásaikat megismertetik egy tárlat kere­tén belül a tiszafürediekkel és a város vendégeivel, remélhe­tően már a halas napokon. Hogy a reményből valóság is legyen, ahhoz kerestetnek még támogatók. Vonatkozik ez a jövő évi alkotótábor megrendezésére is. Mert ugye szponzorok nélkül ma Ma­gyarországon még hagyo­mányt is nehéz teremteni. Mindezekkel együtt Bereczki Elvira tiszafüredi, Korponay Margó és Zsámbok Péter egri, Kissné Tóth Klára felsőtárká- nyi, Kovács Kálmánná tatai, Tóth Mária gyöngyösi, Borics József siroki, Gelsei Sándor egerszalóki, Almási László és Bíró Konrád miskolci, Bács­kai Varga János bajai, Kábái László karcagi festőművész mindent megtett már eddig is azért, hogy ez a hagyomány értékteremtő módon fennma­radjon - Tiszafüred még jobb híre érdekében is! II. Matáv-napok Új telefonvonalak az üdülőfaluban Abádszalók önkormányzatá­nak több mint fontos a telepü­lés telefonellátottságának a javítása. Ezt igazolja az a tény is, hogy az üdülőközség a megye egyik legjobb telefo­non elérhető településévé fej­lődött az elmúlt években az­zal, hogy a lakások közel 40 százaléka hívható telefonon. Ebben nagy szerepet játszottak a Matáv Debreceni Igazgatóságá­nak a közelmúltban végrehajtott fejlesztései, amelyek lehetővé tet­ték többek között az Európában is élvonal technológiának számító, vezeték nélküli, úgynevezett RLL rendszer kiépítését is. Azt, hogy a Matávnak is fontos Sza- lók, jelzi, hogy tavasszal orszá­gos premiernek is számító, kihe­lyezett napot tartottak az önkor­mányzat főépületében. Itt közel 70 előfizető nemcsak szerződést köthetett, hanem 24 órán belül használhatta lakásán az új készü­lékét is. Az akció sikerén felbuz­dulva a Matáv szakemberei az elmúlt hét végén ismét Matáv- napokat tartottak a Sárga Csikó fogadóban, szolgáltatásaikat el­sősorban az üdülőtulajdonosok­nak ajánlva. Ennek eredménye­ként elmondható, hogy ma már több mint ötven abádszaióki üdülő hívható fel telefonon. Címer közadakozásból 1277-ben kelt az az oklevél, melyből kiderül, hogy a mai Nagyiván már a XIII. szá­zadban is lakott település volt. így fennállásának 720. évfordulóját ünnepli idén a Hortobágy széli falu. A korábbi elképzelésektől elté­rően, anyagi okok miatt csak szerény keretek között emléke­zik a faluközösség e jeles ese­ményre. Az önkormányzat köz­ségi címerről és zászlóról ké­szül rendeletet alkotni. A kö­zelmúltban láthatta a közönség is a három vázlattervet, és vá­laszthatta ki a számára legin­kább tetszőt. A helyi képviselők június 12-én tárgyaltak első menetben a témáról. Tiszteletben tartva a többség véleményét, a legtöbb szavazatot kapott terv kidolgo­zására adott megbízást. Az ön- kormányzat egy korábbi felhí­vására folyamatosan érkeznek az adományok az elkülönített számlára a helybéliektől és a Nagyivánról elszármazottaktól a címer és a zászló költségeire. Az ünnepélyes felszentelésre augusztusban kerül sor, melyre minden mai és egykori nagyi- vánit szeretettel vár a község vezetése. Jó vagy rossz a kényszerű ügyeskedés? Tisza-tavi barterüzletek Mostanában sokszor csörög a telefonom azok után, hogy ön- kormányzatok barterüzleteiről „hírelek”. Községi, városi tu­lajdonú földeket ajánlanak az önkormányzatok különböző fej­lesztésekért, szolgáltatásokért cserébe. Van, aki kikötőhöz jut így a Tisza-tó mellett, van, aki buszjárathoz, buszhoz juthat. De a paletta felettébb színes. Sok helyen így épül ki a fejlesztendő területhez az út, gáz-, villany- és a vízvezeték, de az sem ritka, hogy a pályázathoz szükséges önkormányzati önerőt fedezi a fa­lusi és városi földek aranykoronája. Ez még rendben is lenne, de a telefonom leggyakrabban azért csörög, hogy feléli a falu, a község a város jövőjét! Mi lesz, ha már nem lesz mit eladni? Tényleg, mi lesz? Különösen akkor kap nyomatékot ez a kérdés, ha tudom, hogy a Tisza-tavi önkormányzatok többségénél már ősszel kifut a segélykeret, harminc-hatvan százalék közötti a munkanélküli­ség, évek óta nem telik az államilag „ templom egere ” szintre le­faragott költségvetésből fejlesztésekre. Csak ügyeskedéssel, lobbizással, barterüzletekkel! Ezek után tényleg nehéz eldönteni, hogy hosszú távon jó vagy rossz-e ez a kényszerű praktika? Mindenesetre ezek nélkül le­het, hogy még mélyebbre süllyedne az amúgy is nagyon ala­csony szintű térségi infrastruktúra helyzete. így aztán csak abban reménykedhetünk, hogy ezek a kurió­zumnak számító csereberék valóban hasznot hoznak: annyit, hogy pótolják, pótolhassák a felélt vagyont. De mégis talán az lenne a legjobb, ha az idegenforgalom, az új munkahelyek, a növekvő bevételek hizlalnák az önkormányzat kasszáját. Hogy legyen nekik mit önkormányozni. Az pedig már nagyon szép álom, hogy a kényszerpályán mozgó testületek többsége egyszer majd nem egyik évről a másikra él, ezzel együtt nem csak vá­lasztási ciklusokban gondolkodik. Akkor majd az én telefonom is más ügyben csörög! Percze Miklós A füredi zeneiskolások újabb sikerei A fúvósok ismét kivágták a rezet Lengyel Péter (balról) elmondhatja magáról, hogy kategó­riájában ő a legjobb tubás az országban. Mellette dobogós társai: Magyar Péter és Remek Andrea Június 13-15. között rendezték meg Kiskunfélegyházán az V. országos zeneiskolai mélyréz- fúvós versenyt, négy korcso­portban, három (tenor-bariton, harsona, tuba) hangszeren. Az országos válogatók után 37 ze­neiskolából 63 gyerek jutott be a döntőbe. Megyénket a tiszafüredi zeneis­kola képviselte, öt növendékkel és hat hangszeren - nem is akár­hogyan. Harsona és tuba kategó­riában a n. korcsoportos Lengyel Péter nemcsak az első helyet „zsebelte be” tubajátékával, de a csoport legkiemelkedőbb ver­seny zőjeként felajánlott különdí- jat is. Ugyanebben a kategóriá­ban, de már harsonával Magyar Péter mondhatja el magáról, hogy a bronzérem is nagyon szé­pen csillog. A III. korcsoport ba­riton kategóriájában Remek And­rea nevéhez méltó eredményt ért el, mert 3. helyezése jutalmaként a júliusi hajdúböszörményi bari­ton-tuba tábor meghívóját is kéz­hez kapta. Ahhoz, hogy a mélyrezes gye­rekek kivághassák a rezet, taná­raik segítsége is kellett, így talán az sem a véletlen műve, hogy a szakmai zsűri Bállá Tibor felké­szítő pedagógust és Balláné László Márta zongorakíséretét különdíjjal jutalmazta, hozzájá­rulva ezzel ahhoz, hogy a Ti­szafüredi Városi Zeneiskola is elnyerje a Magyar Zeneiskolák Szövetsége különdíját. A Tisza-Kormorán Kft. harmincmilliós beruházásra készül Környezetbarát kikötő a zöldturizmusért Elfogultság nélkül állítható, hogy a tiszaörvényi Kormo- rán kikötő az egyik legnép­szerűbb vízi találkahely mind a belföldi, mind a kül­földi horgászok számára. A Tisza-Kormorán Kft., mi­után pályázat útján elnyerte egy újabb, mintegy kéthektá- ros partszakasz bérleti jogát a Kötivizignél, alkalmazkodni is kíván ehhez a népszerűséghez: a közeljövőben körülbelül harmincmillió forintos fejlesz­tést terveznek a régi és az új te­rületükön, elsősorban a hor­gász- és víziturizmus minősé­gének a javításáért. Hegedűs Gábor, a kft. ügy­vezetője érdeklődésünkre el­mondta, hogy miután már el­kezdődött a tervezési munka, reményt lát arra, hogy három éven belül elkészüljön az ör­vényi Tisza-kanyarban egy, a tájba környezetbarát módon il­leszkedő és az úgynevezett zöldturizmus minden igényét kielégítő kikötő: megőrizve a tipikusan ártéri jelleget, a par­ton létesítendő építményekkel együtt. A tervek szerint 150 csónak és kishajó fogadására alkal­mas, medencés kikötő kialakí­tása mellett információs szol­gálat, modern parkoló, skan­zen jellegű kiszolgálólétesít­mények, a horgászengedélyek értékesítése, horgászati és ha­józási eszközök árusítása, büfé, csónakkölcsönző, vizes­blokkok, szabadtéri főzőhe­lyek, vízijármű-tároló, sólya­pálya is segíti majd a vízi ven­dégek még színvonalasabb ki­szolgálását. Természetesen a vízi és horgásztúrák helyszíni szervezésével együtt. A kikötő távlati képe — tervezési látványterv Gázvezeték épül az állomásig A budapesti székhelyű Sabex Kft. pár évvel ezelőtt vásárolta meg az abádszaióki vasútállo­másnál lévő - korábban Zöldért­ként ismert - telepet a hűtőházzal együtt. Azt, hogy jó döntés volt, bizonyítja, hogy a cég, amely több szalókinak ad munkát, hosz- szú távra tervezi jövőjét a Tisza- tó partján. Nemrég jelezték a bel­területi gázhálózat tulajdonosa az önkormányzatnak, hogy szeret­nék kivezettetni a gerincvezeté­ket a kft. területéig. A 3 kilométe­res szakasz kiépítése 4 millió fo­rintba kerülne. Az önkormányzat a gerincvezeték nyomvonalát úgy tervezteti, hogy arra többen is rácsatlakozhassanak, mert ez költségkímélő, s az új jelentke­zők is faraghatnak a fűtési költ­ségeikből. A terv valóra is válik, mert a június 19-i koordinációs megbeszélésen az Eldorádó Hol­ding, a Nemzeti Gyermek- és If­júsági Közalapítvány, a MÁV és a Nefag támogatta az elképzelést. Gyönyörű környezetben, a füredi üdülőfalu­ban dolgoznak a művészek és söröző önköltségesen fo­gadja az étkező művészcso-

Next

/
Thumbnails
Contents