Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-26 / 147. szám

2. oldal VILÁGTÜKÖR 1997. június 26., csütörtök ☆ EuroKrónika ☆ Úton a közös pénz felé Az Európai Közösség 1987- ben határozta el a valuta­unió megteremtését. A hollandiai Maastrichtban 1991-ben meghatározták a gazdasági stabilitás kritériu­mait, s erről 1992-ben szerző­dést írtak alá. Egy évre rá, 1993-ben létrejött a szabad belső piac; az Európai Közös­ség új neve pedig Európai Unió lett. Az Európai Központi Bank előfutáraként 1994-ben frank­furti székhellyel létrejött az Európai Pénzintézet. Az unió 1995-ben Ausztriával, Svéd­országgal és Finnországgal 15 tagúvá bővült; a leendő közös pénzt eurónak keresztelték. Még 1997-ben sor kerül az euro bevezetésével kapcsola­tos jogszabályok megállapítá­sára, megtervezik a köve­tendő pénzügyi politikát, sőt már a fémpénzeket is bemu­tatják. Jövőre döntenek a résztvevő országok köréről, munkába áll a közös bank, megkezdődik a bankjegyek és érmék gyártása. A pénzügyi unió 1999. január 1-jén lép életbe, ekkor határozzák meg az átváltási árfolyamokat. Az egységes európai pénz- politika 2002-ben lép életbe. Ekkortól euróra átválthatok lesznek a nemzeti valuták. A bankok is euróbán teljesítik majd a pénzügyi műveleteket, az egyes országoknak belül is fel kell készülniük változá­sokra. Az euro a mindennapi forgalomban is megjelenik; fél évre rá a részes országok nemzeti valutái elveszítik ér­vényüket. FEB Környezetvédelmi előírások Földrészünk integrációs szer­vezetében fölöttébb szigorúak a környezetvédelmi rendelkezé­sek. Kérni is fogják a magyar il­letékesek a majdani csatlako­zási tárgyalásokon, hogy késlel­tetni lehessen az előírások ha­tályba lépését, hiszen először még meg kell teremteni az al­kalmazásuk feltételeit. Koppenhágában működik az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Unió egyetlen olyan intézménye, amelyhez külső országok is csatlakoztak. A dániai székhe­lyű hivatal ellenőrzi az unió törvényeinek végrehajtását, és jelentéseket közöl a természet- védelem, a környezetszennye­zés időszerű problémáiról. ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ Országkép egy kötetben Kovács László külügyminiszter a napokban mutatta be a „Magyarország a ’90-es években” című kötetet, amely - rö­vidített formában - ismerteti a magyar kormánynak az Európai Unió kérdőívére adott válaszait. Az eredetileg több ezer olda­las - angolul és magyarul - el­készített dokumentumot a szakértők 400 oldalon, 23 fe­jezetben foglalták össze. A tel­jes anyag az Országos Szé­chényi Könyvtárban bárki rendelkezésére áll. Az új könyvből a hazai olvasó is pontos képet alkothat magá­nak a rendszerváltás utáni Magyarországról. ' A könyv - noha szerkesz­tett, tehát elkerülhetetlenül sű­rített formában is - megőrizte azokat az arányokat, amelyek a Brüsszelbe eljuttatott választ jellemzik. így például minden egyébnél hangsúlyosabb és terjedelmesebb a mezőgazda­sággal foglalkozó fejezet, hi­szen ez a témakör rendkívül fontos nemcsak hazánk gazda­sága, hanem az Európai Unió szemszögéből is. A brüsszeli kérdőív megle­hetős alapossággal igyekezett föltérképezni a jelentkezőket. A kérdések a vám- és adó- rendszerre, a versenyjogra, a gazdasági és monetáris politi­kára, a belső piacra, a környe­zetvédelemre, a foglalkozta­tásra, a szociális ügyekre, a kül- és biztonságpolitikára vonatkoztak. A szabványszerű, minden jelentkező által kitöltendő kérdőívben az Európai Unió arra is kíváncsi volt: vajon folytat-e hazánk tengeri halá­szatot, s hogy ezzel kapcsolat­ban hajlandó-e alávetni magát az uniós normáknak. (A válasz egyébként roppant egyszerű: „Magyarország földrajzi elhe­lyezkedésénél fogva tengeri halászattal nem rendelkezik.”) A kötet bevezetőjében ol­vasható: „A magyar kormány meggyőződése, hogy a Ma­gyar Köztársaság megfelel az Európa Tanács 1993. június 21-22-ei koppenhágai ülésén a tagsággal összefüggésben megszabott politikai és gazda­sági feltételeknek.” Erre a csatlakozási tárgyalások adják majd meg a választ, (gyulay) Kiima, Horn Gyula és Stix fotó: feb/hkiter Határ menti találkozó A magyar-osztrák kapcsolatok több évszáza­dos folyamatosságát és megújulását szimboli­zálja a közös, magyar-osztrák Győr-Sopron- Ebenfurti Vasút (GySEV) - hangsúlyozta Horn Gyula miniszterelnök szerdán a pomogyi (pam- hageni) vasútállomáson. A magyar politikus együtt ünnepelte Viktor Klima kancellárral, Kari Stix burgenlandi tartományi főnökkel és Berényi Jánossal, a GySEV vezérigazgatójával a vasút fennállásának 125. évfordulóját. A két kormányfő ezt követően Sopronba uta­zott, és a vonaton munkamegbeszélést tartott. Döntöttek az osztrák-magyar fejlesztési társa­ság megalakításáról. A magyar miniszterelnök kiemelte: ez év őszén Magyarországon rendezik meg a már be­jelentett magyar-osztrák-szlovák miniszterel­nöki találkozót. A két tárgyaló partner egybe­hangzóan állapította meg: mind Magyarország, mind Ausztria érdeke, hogy Szlovákia minél előbb megfeleljen azoknak a követelmények­nek, amelyeket az Európai Unió támaszt a csat­lakozni kívánó országokkal szemben. A szerb ellenzék viszálya Milosevics híveinek kedvez Az Együtt már nem működik együtt A belgrádi tüntetések nyomán a világ megtanult egy szerb szót: Zajedno. Vagyis Együtt. Ez volt annak a szövetségnek a neve, amely szembeszegült Milosevics elnökkel. Amikor az Együtt megalakult, politikai megfigyelők gyors rendszerváltozást jósoltak Szerbiában. A tavalyi helyha­tósági választásokon elért si­kerek után azonban kiújultak a pártvezetők közötti nézetkü­lönbségek. Vük Draskovics és Djindjics, valamint Veszna asszony már beszélő viszony­ban sincs egymással. Djindjics, aki szövetségesei segítségével került a főváros élére, megtagadta Draskovics elnökjelöltségének támogatá­sát, és éreztette: erre a tiszt­ségre maga kíván pályázni. Közben korábbi partnerei az­zal vádolják, hogy állítólag több titkos találkozón egyez­kedett Milosevics elnökkel. Draskovics esetében viszont nehezményezik, hogy nem­csak torzonborz szakállával emlékeztet a második világ­háború hírhedt csetnikjeire, hanem hozzájuk hasonlóan vissza akarja állítani a monar­chiát, és kapcsolatban áll a szélsőséges SeselJ vajdával. Az Együtt elhúzódó válsága csak azoknak használ, akik gyengíteni szeretnék az ellen­zéki erőket. A tömörülés fel­bomlása után kérdéses, képes- e győzni az ellenzék az őszi elnökválasztásokon. (réti) Az űrhajósok nincsenek veszélyben Összeütközött a Mir és a Progressz A Mir űrállomásnak nekiütközött a Progressz orosz teherűr­hajó. A személyzet 3 tagjának, köztük egy amerikai asztronau­tának nem esett baja, mind biztonságban vannak. A Mir egyik modulja és napeleme megrongálódott. Elhunyt Cousteau kapitány A tenger alatti világ híres kutatója volt fotó: feb/keuter Clinton útja A Fehér Ház sajtóirodája kö­zölte, hogy Bili Clinton ameri­kai elnök közeli jövőben tör­ténő magyarországi utazása nem szerepel a tervekben. A magyar Külügyminisztérium sem kapott hivatalos tájékozta­tást arról, hogy a NATO mad­ridi csúcsértekezletére Euró­pába érkező Bili Clinton amer rikai elnök Magyarországra is ellátogatna - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő. Hozzá­tette: a Fehér Házban ennek el­lenére valószínűleg foglalkoz­nak azzal a lehetőséggel, hogy az elnök, vagy Madeleine Alb­right külügyminiszter, esetleg William Cohen védelmi mi­niszter mégis felkeresi Ma­gyarországot a madridi NATO- csúcs után. ' * Az M7-es autópálya a magyar oldalon Letenyénél, a horvát oldalon pedig Goricannál (Mu- racsány) szeli majd át a két or­szág határát - ezt tartalmazza az a szándéknyilatkozat, ame­lyet Lotz Károly közlekedési miniszter szerdán Helsinkiben írt alá horvát kollégájával. Az Európai Unió folytatni akarja a majdani tagságot célzó közös munkát Szlovákiával, de az előrehaladáshoz bizonyos akadályokon még túl kell lépni, főként politikai területen - je­lentette ki Hans van den Broek, az Európai Bizottság külpoliti­kai kérdésekért felelős tagja, miután megbeszélést folytatott Zdenka Kramplová szlovák külügyminiszterrel. A NATO-bővítés első körében részt vevő országokról kibon­takozott vitában a német'kor­mány továbbra sem kíván nyil­vánosan állást foglalni, de egy­értelműen arra számít, hogy a madridi csúcstalálkozón Len­gyelország, Magyarország és Csehország kap meghívót a felvételi tárgyalásokra. John White amerikai védelmi mi­niszterhelyettes egy cseh lap­nak nyilatkozva úgy vélte, hogy a NATO kibővítéséről a szer­vezeten belül még igen éles vita várható a tagországok között. Elégtétellel tölti el Olaszor­szágot, hogy méltónak találta­tott a schengeni egyezményhez való csatlakozásra, így ősszel megszűnhet mindenféle ellen­őrzés az olasz-francia határon, később pedig az olasz-osztrák határon is, valamint azon nem­zetközi repülőjáratok esetében, amelyek a schengeni egyez­ményhez tartozó országokba indulnak. A baleset akkor következett be, amikor a személyzet a kézi ösz- szekppcsolást gyakorolta. ,A hat modul egyikében a sérülés kö­vetkeztében nyomáscsökkenés következett be. A Mir orosz-amerikai legénységének nem történt baja, az űrhajósok nincsenek veszélyben” - idézte aZ AP hírügynökség Vera Med- vegykovát, az orosz űrrepülés­irányító központ szóvivőjét. A legénység lezárta a sérült Szpektr modul zsilipajtaját, és ezzel elzárta a sérült egységet az űrkomplexum többi részétől. A teherűrhajót még kedden válasz­tották le a Miiről, és a legénység szerdán próbálta visszakapcsolni. E művelet közben a Progressz nekicsapódott a Szpektr nevű űr­hajóegység napelemének. Az összekapcsolás célja az volt, hogy az űrhajósok gyakorol­ják a művelet kézi vezérlését, és ellenőrizzék a kezelőelemek mű­ködőképességét. Az orosz űrsza­kemberek ugyanis szeretnék odáig fejleszteni a kézi összekap­csolás rendszerét, hogy teljesen felválthassák vele a manővert irányító automatikát, amely az utóbbi években többször is vész­helyzetet idézett elő azzal, hogy felmondta a szolgálatot. Orosz szakemberek most azon törik a fejüket, hogyan javíthatják ki a Szpektr modulon keletkezett rongálódást, és hogy mit tegye­nek a teherűrhajóval, amely most az űrállomástól nem nagy távol­ságban kering a Föld körül. Az űrbalesetet az amerikai NASA is bejelentette a floridai Cape Canaveral űrközpontban. Információi szerint sem fenyegeti veszély a Mir fedélzetén tartóz- kodó három űrhajóst. ,A nyomás valamelyest csökkent a többi modulban is, nemcsak a Szpektr- ben, de a zsilipajtó lezárása után hamarosan stabilizálódott a hely­zet” - közölte Köb Navias, a NASA szóvivője. Nincs szó arról, hogy a Mir személyzetének sürgősséggel vissza kellene térnie a Földre - mondta az amerikai szóvivő, hozzátéve, hogy a vészhelyzetek esetére az űrkomplexumhoz már korábban hozzákapcsoltak egy Szojuz űrhajót. Jacques-Yvés Cousteau kapi­tány, a neves óceánkutató 87 esztendős korában elhunyt. Sokszínű munkássága, számos könyve és dokumentumfilmje vitathatatlanul az egyik legnép­szerűbb francia személyiséggé avatta az egész világon. A nálunk is jól ismert tudós 1910. június 11-én született Franciaország délnyugati ré­szén, Saint-André-de-Cubzac városkában. Tengerésztiszti is­kolát kezdett, később átpártolt a légierőhöz, majd egy repülő- baleset után ismét a tengert vá­lasztotta. Korvettkapitányi rangban szolgált. Emilé Gagnan mérnökkel együtt kidolgozta a „békaem- ber”-felszerelést. Egy kimust­rált aknaszedő naszádból készí­tette el a Calypso nevű kutató­hajót, amelynek fedélzetén 1952-től kezdve több tudomá­nyos expedíciót vezetett. Vasárnap járulnak az urnák­hoz a választópolgárok Albá­niában, ám kétséges, hoz-e változást a voksolás. A parlamenti választásokat a nemzetközi nyomás kényszerí­tette ki, remélve, hogy azt kö­vetően megkezdődhet az ország újjáépítése. A három legna­gyobb párt megállapodást írt alá arról, hogy biztosítani fog­ják a választások szabad és be­csületes lebonyolítását. Politikai elemzők mindamel­lett emlékeztetnek arra, hogy Albánia déli részén továbbra is erőszak és anarchia, a válasz­tási gyűléseken pedig gyűlöl­ködő hangnem uralkodik. A monacói Oceanográfiai Múzeum igazgatója volt 1957- től 1988-ig. Megalapította az Egyesült Államokban, Nor- folkban működő Cousteau Tár­saság nevű oceanográfiai ku­tató- és tájékoztató központot. Dolgozott az Amazonason és az Antarktiszon, 1991-ben öko­lógiai expedíciót vezetve hajó­zott végig a Dunán, tanulmá­nyozva a folyó élővilágát. A francia akadémia 1988-ban tag­jai közé választotta. Rádiós és televíziós soroza­tait az egész világon bemutat­ták, a tengerek mélyén készített filmjeiért számos elismerésben részesült: 1956-ban Cannes- ban Arany Pálmát kapott „A csend világa” című alkotása. 1959-ben a legjobb rövidfilm Oscar-díját „Az aranyhal” ér­demelte ki. 1964-ben pedig „A napfény nélküli világ” című filmje elnyerte a legjobb do­kumentumfilm Oscar-díját. Négy hónap alatt 1600-an es­tek a lövöldözések áldozatául, a lázadók „megmentési bizottsá­gai” önkényuralmat vezettek be az országban. Lényegében mű­ködésképtelenek az államha­talmi szervek, ezért senkinek sincs áttekintése a választói jegyzékek összeállításáról. Megfigyelők szerint komoly kockázatot vállal az az albán, aki vasárnap egyáltalán elmegy szavazni. A helyzet láttán az is felme­rült, hogy el kellene halasztani a vasárnapi voksolást. Ám meddig - hiszen semmi sem utal arra, hogy belátható időn belül megszűnnék a zűrzavar a szkipetárok földjén. Albánia választás előtt Mind nagyobb a zűrzavar és a gyűlölet JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Baranyi György Tervezőszerkesztő: Kinvág Zoltán • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház, Pf.: 105. Telefon: 56/424-444. fax: 56/422-853 • Készíti a Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzeme, 6001 Kecskemét, Mindszenti krt. 63. • Felelős vezető: Szabados Tibor mb. vezérigazgató. Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír" Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Nyugati u. 5-7. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: .5^/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással a Postabank Rt. 11993609-03301214 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon; 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 4. Tel: 56/390-959, 35. mellék vagy 06-60-454-865. Kunhegyes. Kossuth út 40. Tel: 59/326-961. • Előfizetési díj egy hónapra 595 forint, negyedévre 1785 forint, fél évre 3570 forint, egy évre 7140 forint. • Az ámspéldányok ára: 29,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1532 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7.30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents