Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-25 / 146. szám
1997. június 25., szerda Megyeházi Napló 7. oldal Terv az oktatás fejlesztésére Lapunkban annak idején nyomon követtük a megyei közokta- tás-feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv megalkotását. A megyei közgyűlés legutóbbi ülésén a tervet elfogadta, amely azért is fontos, mert több területen mintegy hat évre meghatározhatja a megye oktatásügyének fejlődését. , A terv elsődleges célja, hogy a helyi önkormányzatok ismételten átgondolják kötelezettségeik teljesítését, ennek szervezeti, gazdasági, minőségbeni kérdéseit, s hogy a területi feladatellátásban egészséges, önkéntes alapokon nyugvó racionális együttműködés alakuljon ki. Fontos része a fejlesztési tervnek a pedagógiai szakszolgálatokra és a szakmai szolgálatra vonatkozó rész. Ebből kitűnik, hogy készítői és a közgyűlés jelentős decentrumfej- lesztésre törekszik a megye több városában. A legtöbb tennivaló a középfokú oktatásban van, ott is elsősorban a szakképzés területén. Ebben szakmai kamaráknak és a munkaügyi központnak is fontos szerepet szán a tervezet. A tervezet a középiskolai oktatás kiterjesztését a közoktatásfejlesztés legfontosabb követelményének tekinti. Ezért részletes iskoláztatási tervet készítettek a 9. osztályokra, s azt lebontották településekre, esetenként iskolákra is. Ugyancsak településekre lebontva foglalkozik a terv az óvodai és az alapfokú oktatással. Ez a konkrétság egyik jelentős értéke. A közoktatás fejlesztésének fontos feltétele a rendelkezésre álló anyagi erőforrások hatékony felhasználása, ami racionálisabb létszámgazdálkodást, az eredmények növelése érdekében történő ráfordítást, az eredmények megkövetelését és számontartását jelenti, de semmiképpen sem jelenthet kampányszerű pénzkivonást, holott erre napjainkban vannak törekvések. A tervezet már számol azokkal a feladatokkal, amelyek az Európai Unióhoz történő csatalakozásunkból származnak az oktatásügyre. Ezzel kapcsolatban kiemelt helyen foglalkozik a nyelvoktatás kérdéseivel, de a megyében a felső- és középfokú iskolázottság területén meglévő elmaradással is. Ez utóbbiak csökkentése érdekében speciális célként fogalmazza meg a felnőttoktatás kereteinek szélesítését. A megyei közgyűlés a tervezet megvalósítása érdekében felkéri a megye települési ön- kormányzatait, a megyében működő nem állami, nem ön- kormányzati közoktatási intézmények fenntartóit a fejlesztési terv megvitatására, az abban való együttműködésre. További fontos tennivaló, hogy a közoktatás-szolgáltatás körzeti feladatainak ellátására kezdeményezik az önkormányzatok körében együttműködési megállapodások, társulások létrehozását. Az egy osztályra jutó tanulók száma az általános iskolákban Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola A régió szellemi bázisává válik 1993. szeptember 1-től kapott önálló főiskola rangot a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola (KGF). A felsőoktatás hagyományainak, ületve feltételeinek hiánya miatt máig maradtak megoldatlan kérdések, a főiskola helyzete azonban megszilárduló- ban van - áll a megyei közgyűlésre készült beszámolóban. A főiskola elismertsége ma már nagyobb a régión kívül, mint a térségen belül. Az elmúlt három évben mintegy két és félszeresére nőtt a hallgatói létszám. A különféle szakokra az idén több mint 7500 hallgató jelentkezett. Az alapképzésen túl az intézmény szakirányú továbbképzéseket és felsőfokú szakképzést is folytat, akárcsak szakközgazda, illetve másoddiplomás képzést. A jövőre vonatkozóan elsődleges cél, hogy az intézmény megfeleljen a munkaerőpiac elvárásainak. Az idén nagy kihívás előtt áll a főiskola, hiszen az első akkreditációs értékelésre kerül sor. Az integrációs célok között egy térségi, többkarú főiskola megvalósítása szerepel, mely alkalmas a Közép-Alföld szellemi bázisszerepének betöltésére. A megyei közgyűlés elfogadott határozatában megállapítja, hogy a főiskola tevékenységében rejlő potenciális lehetőségek kimagaslóan fontosak a régió és Szolnok fejlődése szempontjából. Ezért térségfejlesztési és várospolitikai érdek, hogy az oktatás feltételeinek javításához az önkormányzatok is hozzájáruljanak sajátos eszközeikkel. Ennek érdekében a főiskola, á megyei önkormányzat és Szolnok város vezetése egyeztető megbeszélés keretében tárgyal a kölcsönös együttműködés lehetőségeiről, az önkormányzati támogatási formákról. A megyei közgyűlés kezdeményezi egy olyan tárgyalássorozat elindítását is, amely feltálja a szolnoki főiskola és a GATE Mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kara együttműködésében rejlő lehetőségeket. Megyénk környezeti állapota nem tragikus, de vannak figyelmeztető jelek A környezet- és természetvédelemről A megyei közgyűlés legutóbbi ülésén tárgyalta meg a megyénk környezet- és természetvédelmi helyzetéről szóló beszámolót. Mint megállapították, a megye környezeti állapota nem tragikus, de néhány figyelmeztető jelet észre kell venni. A közgyűlés határozata megállapítja: a megyei önkormányzat adjon segítséget a települési önkormányzatoknak, hogy a környezet- és természetvédelmi hatóságokkal és a lakossággal együttműködve valósuljon meg az emberi környezet védelme, a természeti értékek megőrzése. Nagy hangsúlyt kell fektetni a közvélemény tájékoztatására és a szemléletformálásra, oktatásra. Levegőtisztaság-védelem. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1995-ben összesen 589 lég- szennyező telephelyet jelentettek be az üzemeltetők. A lég- szennyező telephelyek több mint egyharmada Szolnok és Jászberény területén található. Martfűn a légszennyező tevékenység koncentrált. Itt a mindössze 9 bejelentett telephelyen összesen 307 légszennyező pontforrást üzemeltetnek. Levegőminőség-mérőhálózatot Szolnokon 6 mérőállomáson, Jászberényben 3 mérőállomáson működtet az ANTSZ. 1996. január óta működik Szolnokon egy folyamatos levegőminőségmérő állomás a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség üzemeltetésében. A mérőhálózatok fejlesztése elengedhetetlenül szükséges annak érdekében, hogy a térség levegőminőségét elemezni, illetve tervezni lehessen. Ehhez elengedhetetlen a környezeti levegő minőségét vizsgáló folyamatos monitorhálózat kiépítése. Zajterhelés. Megyénkben nehézipari létesítmény viszonylag kevés van; a zajkibocsátások túlnyomórészt mezőgazdasági üzemek területére jellemzők. A kisipari, jogi személyiségek által létesített telephelyek üzemeltetésével és a gyakorolt tevékenységgel kapcsolatban benyújtott lakossági zajpanaszok száma az elmúlt években növekvő tendenciát mutat. A települések zajterhelésének alapvető, meghatározó eleme a közúti közlekedés által okozott zaj. Megyénk településeinek közlekedési viszonyai szerkezeti szempontból kedvezőtlenek; gyakori az egy útra felfűzött, emiatt zajjal hosszan terhelt lakóterület. A 4. számú főközlekedési út Szolnokot elkerülő szakaszának használata érezhetően javította Szolnok belterületének zajterhelését, amely még így is jóval meghaladja a kívánt szintet. A közúti közlekedés által okozott környezetszennyezés csökkentése érdekében megindult egy országos, településeket elkerülő útépítési program, mely Szolnokon, Tiszaföldvá- ron, Cibakházánál megvalósult, Jászberény, Törökszentmiklós esetében még csak terv szintjén készült el. Az önkormányzatok döntő többségének nincs zajvédelmi rendelete, pedig a lakossági szempontok figyelembevételével legnagyobb gondot a zenés szórakozóhelyek üzemeltetése okozza. Vizek szennyezés elleni védelme. A környezetvédelmi felügyelőség működési területének Jász-Nagykun-Szolnok megyére eső részén lévő 77 település vezetékes vízellátása 99,3 százalékban megoldott. A 77 település közül mindössze 16 rendelkezik szennyvíztisztító teleppel. A legkedvezőbb helyzetben Martfű, Jászberény és Mezőtúr van, ahol a csatornahálózattal való ellátottság mértéke és a szennyvíztisztító kapacitás kihasználtsága is megfelelő. Az új kistérségi szennyvízelvezető, -tisztító rendszerek építésének támogatása mellett külön gondot kell fordítani a csatornahálózat fejlesztésére a már meglévő tisztítókapacitások minél nagyobb mértékű kihasználása érdekében. Az ipari szennyvizek tisztítása megoldott, az érvényben lévő rendeletek előírásinak a kibocsátott szennyvíz többnyire megfelel. Hulladéktárolók káros hatása eüeni védelem. A veszé- lyeshulladék-termelők önbevallása alapján a hatóság Jász- Nagykun-Szolnok megyéhez tartozó illetékességi területén 1995-ben összesen 41969 tonna veszélyes hulladék keletkezett, amelynek közel 90 százaléka Szolnok, Szajol, Martfű, Törökszentmiklós, Jászberény, Mezőhék, Kisújszállás, Kenderes, Kunmadaras, valamint Karcag településekről származik. A fenti veszélyes hulladékok ártalmatlanítása megoldottnak tekinthető. Az 1995-ös évhez képest az egészségügyi veszélyes hulladékok kezelésében is lényeges változás következett be. A vizsgált területen üzemelő 3 kórházi hulladékégető berendezés közül a levegőtisztasági normákat nem teljesítők lecserélése megtörtént, illetve folyamatban van. A Szolnok területén telepítés alatt álló égetőberendezés valószínűleg véglegesen meg fogja oldani az egészségügyi intézmények veszélyes hulladékainak elhelyezési gondjait. Hortobágyi Nemzeti Park. Az új természetvédelmi törvény jelentősen szélesítette a természetvédelmi szervezetek mozgásterét, növelte feladataikat. A törvény erejénél fogva védett értékek körének bővítése (szikes tavak, kunhalmok, földvárak, lápok) jelentősen javítja a megye természeti értékeinek helyzetét. Hasonló jelentőségű a védettségi szint helyreállításáról szóló törvény eredményes végrehajtása. E törvény keretében folyik a természetvédelmi oltalom alatt álló és védelemre tervezett területek megvásárlása, kisajátítása. A megyén belül a természet- védelmi helyzetkép és az elvégzendő feladatok köre nagy változatosságot mutat. A HNP térségében egyes szövetkezetek földjeit már régebben átvette mint állami tartalékterületeket. Egy szövetkezet, a nagyiváni védetté nyilvánított, és arra tervezett földjeit 1996-ban vásárolták meg. 1997-ben várhatóan nem kerül sor a megyébe eső gazdálkodók földjeinek megvásárlására a nemzeti parkban és környékén. A Jászság egyes területein idén tavasszal a nemzeti park Igazgatósága felméréseket kezdett. Eddig feltárt újabb értékes területek vannak például a Zagyva Alattyán-Jásztelek körüli szakaszán, a Hajtától délkeletre, Jászfényszarunál, vagy Jászdózsa tágabb környékén. Hasonló vizsgálatok a szintén csak hézagosán kutatott Tiszazug területén 1996-ban indultak. Ezek eredményeképpen terelődött a figyelem többek között a Cserkei-fertőre és a térség több magaspartszakaszára. Körös-Maros Nemzeti Park. Legfiatalabb nemzeti parkunk 1997. január 8-án jött létre. A nemzeti park működési és illetékességi területébe megyénkben az Ecsegi-Ványai puszták törzsterület Túrkeve és Kisújszállás határába eső területe, továbbá a Körös-ártér törzsterület Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Kunszentmárton, Szelevény, Tiszaföldvár határába eső része tartozik. Egyedülálló nemzeti értékünk a magyar szürke marha Juhász János festő kiállítása nyűt meg tegnap a megyeházán, a bal oldali kis tanácsteremben. A tárlatot Tálas László, a megyei múzeumok igazagatóságának igazgatója nyitotta meg. A kiállítást az érdeklődők július 2-ig, 9-15 óra között tekinthetik meg. fotó: i. cs. Ma is a pályázatok, szponzorok segítenek a legtöbbet A fogyatékosok helyzete nem változott A települési önkormányzatoknak is fokozott figyelmet kell fordítani a fogyatékos emberekre és érdekvédelmi szervezeteikre - ez volt a megyei közgyűlés javaslata, amikor 1992-ben megtárgyalta a megyében lakó, különböző fogyatékkal élő emberek helyzetét Most, amikor a közgyűlés újra foglalkozott e témával, látható, hogy nem történt meg a remélt előrelépés. Az érdekvédelmi szervezetek beszámolóiból kitűnik, hogy ma sem érzik az ön- kormányzatok részéről a figyelmet, a törődést. Ugyanígy a megfelelő anyagi támogatást is hiányolják. Valamennyi egyesület beszámolt arról a megyei közgyűlésnek, hogy a tagok helyzete folyamatosan romlik, az elmaradt erkölcsi, anyagi támogatások miatt. Az érdekvédelmi szervezetek keveslik az anyagi támogatást, amelyet pályázatokkal, szponzorok keresésével egészítenek ki. A számítások szerint megyénkben mintegy 17 ezer fogyatékos ember lakik. Legnagyobb százalékuk testi fogyatékossággal, illetve mozgássérültséggel él. Mintegy 3 ezer 500 értelmi fogyatékossal, 3 ezer 300 látásszervi fogyatékossal számolnak. A mozgássérültek érdekeit képviselő megyei egyesület és a mozgáskorlátozottak tiszazugi egyesülete nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a mozgáskorlátozottak és családjuk életminőségét javítsák. A legsúlyosabb mozgásfogyatékos gyerekeket egészség- ügyi gyermekotthonban helyezik el, megyénkben Karcagon és Tiszafüreden található ilyen intézmény. Iskoláztatásuk azonban elsősorban Budapesten történik, így a szülőknek meg kell válniuk gyermeküktől. Mivel az egyesület elsődleges feladatának tekinti a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, Török- szentmiklóson, Kenderesen, Karcagon, Kisújszálláson 390 lakosnak nyílt lehetősége üzemben és otthon végzett munkára. A megye nevelési-oktatási intézményeiben jelenleg 1670 értelmileg sérült gyermek tanul, négy megyei intézmény is fogadja őket. Tizenhat olyan speciális szakiskola működik a megyében, amelyekben lehetőség van az enyhe fokban értelmi sérült gyermekek továbbtanulására. A felnőtt fogyatékosok ellátása négy szakosított szociális otthonban történik, hármat a megyei önkormányzat tart fenn. Az értelmi fogyatékosok, két érdekképviseleti szervvel is rendelkeznek. Célkitűzéseik sok .tekintetben egybeesnek, nemcsak a tagjaikat segítik, hanem azokat is, akik hozzájuk fordulnak tagsági viszony nélkül is. A megyében kétezer halláskárosodott lakosról tudnak. A kisgyerekek szűrővizsgálatával nagymértékben kiszűrhető a korai halláskárosodás, pénzhiány miatt azonban ma már nem működik az egész megyére kiteijedő óvodai szűrővizsgálat. A hallás- sérült gyerekek nevelése, oktatása megyén kívül történik. Sajnos a teljesen vak gyerekek nevelése-oktatása is megyén kívül történik, így ezeknek a családoknak is el kell szakadniuk a gyereküktől. A továbbtanulással is számtalan gond van, hiszen kevés az olyan szakma, melyet az erősen látáscsökkent gyerekek választhatnak. A Vakok- és Gyengén Látók Országos Szövetsége megyei szervezetének 710 tagja van.
