Új Néplap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-03 / 127. szám

1997. június 3., kedd Megyei Tükör - Képriport 7. oldal A Felkínálom műsorában a mezőtúri Hercsip A „lehallgatóügy” folytatódik A feltaláló fűtő szerint négy-öt millióval adós neki a hivatal A mezőtúri Herceg Antalt, a polgármesteri hivatal egykori ka­zánfűtőjét 1994. április 1-jén „ítélték” hivatalvesztésre. Addig újított, jött-ment szabadon, hogy lapátra került. Hiába konst­ruált egy zsebben hordható személyhívót, csipogót, amivel - ahogy érvelt - a kazánházon kívül bárhol utol lehetett érni. A készülék működéséhez an­tennára is szükség volt, amit munkahelyi főnökei írásbeli engedélye nélkül szerelt fel a közhivatal padlására. Mindez a ’94-es parla­menti választások előtti fe­szült időszakban történt, így még könnyebben ráragadt a városban elterjesztett álhír, miszerint lehallgatókészülé­ket üzemelt be a demokrácia helyi intézményében. A nem­zetbiztonsági hivatal nyomo­zói is vizsgálták az ügyet. Herceg úr és a készülék ártat­lansága igazolást nyert. Azóta perek során át bebi­zonyosodott: a fegyelmi vét­séggel nem állt arányban a hivatalvesztés büntetés. Her­ceg Antal szabadalmaztatta találmányát Hercsip néven, vállalkozást indított. Újítása döntő láncszem abban a táv­vezérlésű számítástechnikai­elektronikai modellben, amely segítségével irodájából kazánokat, komplex fűtési rendszereket felügyel, üze­meltet megrendelői számára. Találmányára - az ország több pontjáról a nyilvános bemutatón megjelent szak­emberek kedvező vélekedései után - a Magyar Televízió is felfigyelt, hamarosan a kép­ernyőn is találkozni lehet a Felkínálom műsorában a Hercsippel.- Ön a Legfelsőbb Bíróság határozata szerint is pert nyert a polgármesteri hivatallal szemben. Am — állítja - az ügy még nincs lezárva. Miért?- A bíróság által illet­kérni, nem tudtunk meg­egyezni, nem írta alá a szer­ződést.-Aztán 1994 tavaszán ismét újított...- A kollégáim szóltak, a padláson van valami szerken­tyű. Nekem erről még csak szóban sem tett említést, bár a tárgyalásokon végig máshogy emlékezett. A fegyelmi tanács döntött a legszigorúbb bünte­tés, az elbocsátás mellett. A bí­róság ezt változtatta meg, mér­sékelte a 13. havi bér megvo­nására.- A fegyelmi büntetés meg­előzhető lett volna?- Ha leírta volna, ha szólt volna az újításáról, minden bi­zonnyal igen.- Ezek után perek sorát in­dította Herceg úr.- Kíváncsi vagyok a vég­eredményre. Azt is mondta már, mindent egybevetve négy-öt millióval tartozik neki a hivatal. Egyik perében két­szeres végkielégítést kér. Ne­héz lesz bebizonyítania ennek jogosságát, mivel munkavi­szonyának átszervezés miatti másodszori megszüntetésekor további hét dolgozót küldtünk el a polgármesteri hivatalból.-Szóba került-e peren kí­vüli egyezség az eltelt három év alatt?- Ilyennel nem keresett meg bennünket. Olyan nagy mér­tékű sértettség munkálhat benne, amit nem tud feldol­gozni. Azt állítja, nincs mun­kája a városban, holott egy fél oldal jelent meg a helyi újság­ban - aminek felelős kiadója vagyok - elismerő szavakkal a tevékenységéről. Vagyis az önkormányzatot nem lehet el­fogultsággal vádolni. SimonG«. Jéasef láskori pénzösszeget akarta (Fotó: Takács Antal) Herceg Antal feltaláló ménykiesés alapján megítélt pénzt megkaptam, ám a két és fél év után kifizetett elmaradt bért a kedvezőtlenebb, ’96-os jogszabályok alapján számol­ták. A végkielégítés mértéke sem elfogadható számomra.- Újabb pert indított?- Igen. Miután a munkakö­römbe visszahelyeztek a bí­rósági végzésnek megfele­lően, pár hét múlva újra fel­mondták a munkaviszonyom, mondván, a kazánt nélkülem is lehet működtetni, a mun­kakört megszüntetik. Mun­kaügyi bírósághoz fordultam, ahol eltanácsoltak. Most vi­szont már a kazánfelügyelet véleménye is a birtokomban van, miszerint kell a szemé­lyes felügyelet a kazánhoz - az automatizálás ugyanis nem készült el -, ezért fellebbez­tem. Valójában már nem kí­vánok a városházára vissza­kerülni, hiszen tudom, ott nemkívánatos személy va­gyok.- Mennyivel tartozik még önnek a polgármesteri hivatal a saját számításai szerint?-Az 1997. április 7-i tár­gyalást elnapolták, mert irat­hiányosságok miatt a pontos összegszerűség egyelőre nem volt megállapítható. Úgy 550 ezer forint körül lesz a köve­telésem. Az anyagi kárpótlás mellett erkölcsileg is szeret­ném rehabilitáltatni magam. Ezért ilyen értelmű pert is in­dítottam. Egészségi állapo­tom a meghurcolás óta alapo­san megromlott. Két baleset is ért, leszáza­lékoltak. Még gondolkozom, indítsak-e pert az ebből fa­kadó anyagi veszteségek be­hajtására. Am a legszörnyűbb az első két hét volt 1994-ben, amikor elterjesztették a vá­rosban rólam, hogy kémke- dek. Nem kívánom senkinek azt a megaláztatást, amit ak­kor és utána éreztettek velem, miközben nem csináltam semmi törvénysértőt.- Milyen embernek ismerte meg Herceg Antalt? - kérde­zem Adámné dr. Bagdán Pi­roskát, Mezőtúr polgármeste­rét, aki 1990 őszétől 1994 de­cemberéig gyakorolta a ma is szívósan pereskedő egykori fűtő felett a munkáltatói jo­gokat.- Semmi különösebb gond nem volt vele, azt leszámítva, hogy munkaidőben sokszor elment a házból, nem lehetett megtalálni. Szóltam is neki, tartózkodjon a munkahelyén. Újítási szerződést is kötöt­tünk vele minden évben, a megtakarítás bizonyos száza­lékára. Amikor azonban két- három év múlva is az indu­A Szolnok városi képviselők egy interpelláció ki­vizsgálása nyomán idén márciusban tekintették át, hogy a városban lévő oktatási-nevelési intézményeknél mennyire biztonságosak a közlekedés feltételei. A vizsgálódók az óvodások, iskolások védelme érdekében több forgalom- technikai beavatkozást, forgalmirend-változást javasoltak. Ezeknek megfelelően az út-híd szakfeladat költségkereté­ből útburkolati jeleket festettek, KRESZ-táblákat helyeztek ki a szakemberek az intézményeknél. fotó: i, cs. Országos köztisztasági verseny Csinosabb lett Martfű Összesen nyolc helyszínen több mint hatszáz martfűi ta­karított, festett kerítést, ülte­tett virágot és fát a Három Szombat országos közterület- szépítési verseny első forduló­jában. A négy óra alatt rengeteg mun­kát végeztek a helybéli önkén­tesek, s ezt az átutazó is rögtön észreveheti, hiszen még a leg­aprólékosabb megfigyelők sem nagyon találhatnának szemetet Martfű parkjaiban. Mindemellett egy-két elgon­dolkodtató dolog felvetődik a takarítással kapcsolatosan. A több szá^delJíeséieiBber nagy ré­szét a Martos Flóra Általános Iskola diákjai és nevelői tették ki, a többiek pedig zömmel nyugdíjasok voltak. Sokan hiá­nyolták a felnőttlakosságot, pe­dig ők tudtak volna a legtöbbet tenni a tökéletes tisztaságért. A versenyt tekintve - Martfű Tiszakécskével került párba a vetélkedésben - na­gyon jól indult a három szom­baton át tartó takarítás, s min­den remény megvan arra, hogy Martfű ne csak a két város párviadalából kerüljön ki győztesen, hanem az országos összesítésben is előkelő helyet foglaljon el. Egyet már mindenképpen nyert a város: tisztább lett, és gondozottak a patkok. A távor labbi hatása nagyban múlik a helybélieken is. PE Koszorúk a hanton, az egy híján kilencven évet élt elhunyt sírján A kunhegyesi katolikus temető kápolnájában lassú, puha, torokszo­rító hangon zokogtak a hege­dűk. Siratták a lenn pihenőt, Szanyi Józsefné Agócs Erzsé­betet, aki 1907-1997 között élt. Bari Elemér, Bari Ferenc, Suki László húzta a szomorú dallamokat, az elhunyt ked­ves nótáit: „Kiballagok a vas­úthoz búcsút venni tőled”, amelyet az „Édesanyám is volt nékem” követett. Zsoltáros, imás, zenés vég­Zenével, harangszóval kísérték utolsó útjára búcsú volt a kívánsága annak az asszonynak, aki a párjával együtt tisztességgel felnevelt három gyereket, és mint a szárba szökkent búzamag, gyönyörű kalászt hozott uno­kákkal, dédunokákkal, népes rokonsággal. A kanonok úr vigasztaló szavai, búcsúmondatai, a val­lási énekek után elindult a Bollók Emil kanonok búcsúztatja az elhunytat a ká polnában Elment az édesanya, a drága jó asszony lassú gyászmenet a sír felé. Ismét megszólaltak a hege­dűk; távol vonat zakatolt, ko­csi berregett, a szomszéd pá­lyán fociztak a srácok, mi­közben Erzsiké néni odaérke­zett, ahol 1969 óta a párja pi­hent. Tompán koppantak a rögök, lassan föld fedte a ko­porsót, és a zenészek a „Teg­nap sem ragyogott több csil­lag az égen”-t húzták. Fejtől kereszt őrzi álmát annak az asszonynak, aki a munkán, a családján kívül énekelni, da­lolni is nagyon szeretett. Elment egy asszony, aki ma már gyermekei, unokái, dédunokái mozdulataiban, vonásaiban él tovább. Fáradt testét föld fedi, hantját koszo­rúk borítják, és utolsó földi útja néhány emlékét ezek a felvételek őrzik, amelyeket fotóriporterünk, Csabai István készített. D. Szabó Miklós Zokognak a hegedűk, lapátolnak a sírhúzók Zenészek vezették a menetet a kápolnától a sírig Sírhúzók a lapátra támaszkodva

Next

/
Thumbnails
Contents