Új Néplap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-24 / 119. szám
A „repülő keresztrejtvény” Kevesen tudják, mit jelent a „repülő keresztrejtvény.” Nos, nem mást, mint a levegő versenyparipáit, azaz a postagalambokat. A megyében, az országban, a környező államokban, a világ számos földrészén egyre többen hódolnak a postagalambsportnak. A postagalambászok a galambászok tízezreiből válogatódtak ki. Tenyésztési munkájukban mindig hittek és következetesek maradtak. Módszereik igazolták is őket, hiszen nevük és galambjaik még hosszú ideig ismertek és elismertek lesznek. A hideg, téli estéken a galambászok a ceglédi Kaszinóba jártak továbbképzésre és baráti találkozókra, eszmecserékre. Az előadásokat a Cegléd Postagalambsportjáért Alapítvány szervezte. Az első szakmai előadást Bajusz István tartotta. A Bajusz-galambokról és versenyzési módszerről, a korszerű, időszerű tápanyagokról, eleségekről beszélt. A négy előadás közül talán az újszászi Molnár Illésé tetszett legjobban a hallgatóságnak. Eljöttek meghallgatni őt a lajosmizsei, kecskeméti, csongrádi, nagykőrösi, ceglédi, abonyi, jászkiséri, jászladányi és a két szolnoki egyesületből is. Molnár ülés tudományosan, de mindenki számára érthetően magyarázott, az iskoláskorútól az egyetemet végzettekig mindenki megértette, (ő is versenyez a Szolnok és környéke versenykerületben Káló-Molnár néven.) Kotymán Imre szintén az ország elismert postagalambásza. Ki ne ismerné híres arany párját? Beszélt a régi időkről, az egykori versenyzési stílusról, a mairól, a galambok gyorsulásáról, özvegységi módszerről, néhai prof. Anker Alfonzról, az ő hozzáértéséről, galambszeretetéről és arról, hogy kezdő galambjai tőle származnak. Dr. Vereség János a postagalambsport művészeiről tartott előadást. Ő agrármérnök, takarmányozásból és élettanból doktorált. A genetikáról szólva elmondta, a postagalambászok a szó klasszikus értelmében tarthatják magukat állattenyésztőknek, hiszen keresik a legjobban örökítő tenyészpárokat. A galambászoknak mindig tanulniuk kell, hogy a gyakorlat, a verseny jól sikerüljön. Szólt a beltenyésztésről, új galamb beszerzéséről, a vitalitásról, a külső tulajdonságokról, a populáció genetikai összefüggéseiről, génáramlásról, szelekcióról, mutációkról. Elmondta, hogy a kisebb létszámú állományokban a fejlődés is és a viszszaesés is sokkalta gyorsabb. Sokan kérdezték, mit szól a vitaminozáshoz, a teljesítményfokozó készítményekhez. Nincs tiltva - mondotta -, mindenki a saját szakállára használhatja. Foglalkozott még az állományok gyógyszerezésével és az évente kötelező oltással. Az utolsó előadást Gyulai József, a Postagalambsport szakfolyóirat főszerkesztője tartotta. Szó esett az 1997 február elején Svájcban, Baselben lezajlott postagalamb-olimpiáról (a magyarok egy aranyérmet szereztek, Peller György, budapesti tenyésztő galambja kategóriájában az első lett). Jelezte, új szabályok lesznek a versenyeztetésben. Szólt saját állományáról, a ,fekete seregről”. Az eszmecserén a sportbarátok az idei versenyekről érdeklődtek (Berlin), valamint arról, hogy kapott-e már információt a szerkesztőség arról, mi történt tavaly, amikor annyi jó galamb elveszett (meteorológia, rádióhullámok, napfolttevékenység, IFOR-erők rádióhullámai, rádiótelefonok hullámai zavarták-e meg őket) Sok sportbarátnak a legjobb galambjai vesztek el. Az is elhangzott, hogy a postagalambsportot népszerűsíteni kell. A budapesti Magyar Postagalambsport Szövetség (1076 Verseny út 16.) által július 5-i berlini feleresztésű versenyre a Herendi Porcelán Manufaktúra Rt. és a kiskunmajsai Thermál Strandfürdő ajánlott fel fődíjat. Az országos versenyről érdeklődni, díjakat felajánlani a fenti címen lehet. A kerületi versenyekről a Szolnok és környéke versenykerületben Molnár Illés (Újszász) tud felvilágosítást adni. Halasi Attila A Bereczky-birs Bőtermő, igénytelen, ezért az egész világon elterjedt magyar fajta. Bereczky Máté, a szabadságharc kitüntetett tábornoka nemesítette a múlt század derekán. A nyirkos, középkötött talajokon terem a legjobban. Főként a Duna, Tisza és Maros menti humuszos ártereken termesztik, de sok helyen házikertekben, szőlőkben is találkozhatunk kis termetű bokorfájával. Szép, gyakran 3-4 centiméter átmérőjű rózsaszín virágai későn nyílnak. Gyümölcse szeptember végén, októberben érik; nagyméretű, erősen bordázott, bolyhos, a kocsányánál dudorszerűen kiemelkedő. Sárga héja ütődéstől könnyen megbámul. Édeskésen fanyar íze, pompás, erős illata van. Általában birslének és vegyes ízekhez kocsonyásítóként keverve dolgozzák fel. A nagy pektintartalom miatt kocsonyásít, régóta birsalmasajtot készítenek belőle. Almával keverve nagyszerű kompótof gyümölcslevest főznek belőle. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán A föld, a jószág a mindene Az 56 éves kőtelki Lovász Ignác világéletében a föld, a jószág szeretetében élt. Ezt mutatja az is, hogy harminckét esztendeig kubikolt, majd kapott valamennyi végkielégítést, és új életet kezdett. A föld után megint a földet választotta, csak éppen a kubikolást a szántás, boronálás, vetés, aratás váltotta fel. Nyugdíja, havi biztos járandósága se neki, se fiának nincsen. Öt és fél hektáron gazdálkodik harmincéves Ignác nevű fiával, aki velük lakik. A szántó egyharmadába szálastakarmány került, egyharmadába búza, árpa, rozs, egyharmadába pedig kapások. Tavaly a kalászosok hektáronként harminc mázsát, a kukorica hatvanötöt adott, míg a lucerna négy kaszálással fizetett. Ezt feletették, felélték, mivel négy tehén kérődzik az istállóban. Közülük most hármat fejnek, tejet pedig Szolnokra visznek tőlük, és hónap teltével fizetnek. Ezen kívül három borjút is kosztolnak, két üszőt, meg egy 150 kilós kisbikát. Eladni nem tudják, mert nem veszik, ezért nincs más választásuk, fel kell hizlalniuk legalább 455 kilóra, ámbár ehhez még négyszáz napig ebben az istállóban ropogtatja a porciót. Fias disznójuk is akad apró malacokkal - most négyezer körüli arrafelé a választási. Lábon gyakorlatilag 170 körüli, ami a táp- és takarmányárakhoz viszonyítva gyalázatosán alacsony. Hármójuk közül csak a feleségnek van nyugdíja, havi 11 ezer 400 forint. A villanyt meg a vizet általában kifutja. Azt sem érti, miképpen lehet az, hogy Pesten, a rokonaiknál a víz 62 forint, náluk pedig 110. Elmondja, nagyapja, apja ezt csinálta, mi mást tehetne ő is. Szeretné a földet művelni, állatokat tartani, gazdálkodni, de sok a láthatatlan kötél, ami elé- feszül. Mert vagy a jószág nem kell, .vagy a tej, vagy a táp ára ugrik meg, miközben a húsé csak a boltban nő, a kereskedőnél; de nem annál, aki eteti, itatja, gondozza a jószágot. Gépei is vannak, egyik-másik majdnem olyan idős, mint a fia, de újra a mostani árak mellett nem futja. Ezért az ifjú Ignác folyton-folyvást reperálja, bütyköli őket. Hogy mindezek után milyen a közérzete? A hozzá hasonlóak nevében üzeni: most még megvannak, de várják, nagyon vátják a jobbulást. Gondolom, Lovász Ignác ezzel az óhajával nincs egyedül. D. Szabó Miklós Két üsző, egy bika. Az utóbbit adná Lovász gazda, de nem viszik, csak ha 455 kiló feletti. Kiszámolta: ehhez a súlyhoz még egy évnél is tovább kell etetnie. fotó: Cs. 1. Időszerű növényvédelmi munkák Az utóbbi hetekben a gyümölcsösök környékén - tapasztalataink alapján - nagyon sokan keresték és vélték megtalálni a tűzelhalás-betegség tüneteit. Szerencsére a megyében ez eddig még nem sikerült. Az a tünet, amelyet sokan annak véltek, a hajtáshervasztó darázs - mely az utóbbi években nagyon elszaporodott - kártétele volt. E kártevő által okozott tünet abban tér el a tűzelhalás betegség pásztorbotszerű tünetétől, hogy a darázs által megszúrt fiatal hajtás, a szúrás helyétől lefelé - ahová a tojását rakta be - nem pusztul el, míg a tűzelhalás kártétele következtében jelentős pusztulás figyelhető meg, már 24 óra alatt is. További különbség, hogy a darázs kártétele következtében nincs a fiatal hajtáson baktériumkiverődés. Az előző cikkekben említett előrejelzési számítógépes program alapján most (május 15-e óta) van az az időszak, amikor a leírt tünetek megjelenhetnek, ha a fertőzés bekövetkezett. Ezek a tünetek lehetnek a pásztorbotszerű meghajlás, a hajlásokon a levelek gyors leszáradása, és a vesszőkön a fekélyes sebek megjelenése. A tünetek megjelenésekor és a védekezés módozatairól a május 6-i cikkünkben leírtak szerint kell eljárni. A hajtáshervasztó darázs ellen mechanikai védekezés a legjobb módszer. A fertőzött hajtásvéget le kell vágni és megsemmisíteni. A gyümölcsösökben szinte valamennyi gyümölcsmoly rajzik. Ezek: az almamoly, szilvamoly, keleti gyümölcsmoly, szőlőmolyok, aknázómolyok. Az említett kártevők rajzáscsúcsa most van, az ellenük való védekezés időszerű. A rajzás végén van a cseresznyelégy. Jelenleg még a lárvák elleni kezelés is időszerű. Táv-előrejelzésünkben jeleztük, hogy a tavaszi vetésű gabonafélékben az elmúlt évek tapasztalatai alapján számítani lehet a vetésfehérítő bogarak kártételére. A fertőzés nem általános, de több helyen a tavaszi árpában védekezni kellett. Minden termelőnek ajánlatos a területét átvizsgálni, és szükség esetén a kezelést végrehajtani. A levéltetvek elszaporodásához az időjárás (párás, meleg) optimális. Minden érzékeny kultúrában (őszibarack, szilva, szántóföldi zöldségfélék, cukorrépa, napraforgó) a rendszeres felvételezést, megfigyelést meg kell szervezni, és szükség esetén az irtásukról gondoskodni kell. Burgonyában tömeges a burgonyabogár tojásrakása. Az ellene való védekezést a lárvák tömeges megjelenésének időpontjára kell időzíteni. Ezzel egy menetben indokolt a fitoftora elleni megelőző kezelés is. A csapadékosra fordult időjárásban nagy gondot kell fordítani a peronoszpórafélék (szőlő, borsó) és a varasodás (alma, körte) elleni eredményes védelemre is. A felsorolt károsítok ellen használható és kapható növényvédő szerekről az elárusító helyeken szakképzett eladók adnak tájékoztatást aszerint, hogy ki melyik növényvédő szer vásárlására és felhasználására jogosult. Kasza Imre JNK-Szolnok Megyei NTÁ Mezőgazdasági szaknévsor A Káposztás Kiadó gondozásában jelent meg az elmúlt év végén a Mezőgazdasági Szaknévsor, melyet nemcsak a gazdálkodók forgathatnak haszonnal, hanem a termeltetéssel, kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozó cégek és vállalkozók is. A hiánypótló kiadványban megtalálható az agráriummal összefüggésbe hozható intézmények, szervezetek címe, tudnivalók a különféle rendezvényekről, vásárokról, és nem utolsósorban temérdek információt közöl a szaknévsor az ágazatban érintett, érdekelt cégekről, vállalkozásokról. Az igényes kivitelű kiadvány utolsó fejezetében hasznos olvasmányok kaptak helyet, mint például elemzés Közép- Európa gazdálkodóiról, vagy arról, hogy milyen legyen a parasztporta. Persze egy ilyen kiadvány igazán akkor nyújt segítséget, ha frissítése folyamatos. Papp Károly, a szaknévsor szolnoki terjesztője érdeklődésünkre elmondta, a bővített kiadás júliusban kerül az olvasókhoz. Megkezdődött a jövő évi kiadvány előkészítése is, javában folyik az anyaggyűjtés. A ’98-as Mezőgazdasági Szaknévsor megjelenése az év vége felé várható. Bőrbetegségek A legtöbb bőrbetegség gondatlanság és a tisztaság hiánya miatt keletkezik. A megelőzés általában könnyebb, ezért igyekezzünk a borkészítés és -kezelés szabályait mindig betartani, a rendellenességet idejében felismerni. Virágosodás. Az ún. virágélesztők idézik elő. A bor felületén könnyen elismerhető hártyát képeznek. A lágy és alkoholszegény boroknál gyakori. A töltögetés elmulasztása, a darabban tartás kedvez fellépésének. Gyakori töltögetéssel védekezhetünk. Ecetesség. A legkellemetlenebb, szinte gyógyíthatatlan betegség. Szúrós szagáról és karcoló ízéről ismerhető fel. A levegőt kedvelő ecetsav-baktériumok idézik elő, amelyeknek kedvez a magas hőmérséklet is. A betegséget gondos töltögetéssel és erős kénezéssel előzhetjük meg. Az ecetes bort nem lehet megjavítani, de a továbbteijedést kénezéssel megakadályozhatjuk. Tejsavas erjedés. A betegség következtében a bor opálos, zavaros, káposztalére emlékeztet. Tej savbaktériumok okozzák, amelyek magasabb hőmérsékleten lépnek fel. A megfelelő eredési hőmérséklet betartásával, egyenletes erjesztéssel elkerülhető. A kénezésre a baktériumok igen érzékenyek. Barnatörés. A penészes, rothadt szőlőből nyert borok gyakori betegsége. Kénezéssel, a must ülepítésével védekezhetünk ellene. (vajdasági Jó gazda) Az első bevétel majd Péter-Pál körül Mire e cikk megjelenik, ezek a dinnyepalánták is a helyükre kerülnek a földbe - mutatja Lakatos Józsefné FOTÓ: M. J. A városi ember sokszor irigyli a falusit, mondván, minek panaszkodik, hiszen a háza körül megterem minden, jön be a sok forint. Arra kerestünk választ: hogyan is van ez valójában Lakatos Józsefeknél Tomajmonostorán? A család 10 hektár földön gazdálkodik, amely egy darabban fekszik a település körül. Leginkább homok, de akad benne szik meg mindenféle. Az éves terv mindig komoly egyeztetéssel, vitával kezdődik, valamikor december végén, január elején. Mák legyen - ne legyen, tök legyen - ne legyen, búza mindenképpen. A lényeg náluk is valami olyasmi, hogy minél kevesebbszer kelljen megfogni a kapa nyelét. így azután vetettek 4 hektár búzát, ami szomjúhozza az esőt. Szépen indult, de a tartós szárazságot már megsínyli. Azután lett 1 hektár árpa, 1 hektár kukorica, most kezdődik az első kapálása, 2 hektár tök, 1 hektár dinnye, de akad azért még mák is. Hogy mibe, mennyibe került mindez eddig? Nos, 86 ezerbe a szántás; a búza, az árpa, a vetőmagvak meg a műtrágyák 100 ezerbe. Megint százezer körüli a fólia, a vegyszerezés, és a kiadásoknak még koránt sincs vége. Kezdődnek, folytatódnak a kapálások, úgyhogy bőven felette lesz a költség a 300 ezernek, megközelíti a 400 ezret, és bevétel még semmi. Az esetleg Péter-Pál körül esedékes, de ahhoz az is kell, hogy az égiek végre megkönyörüljenek az ott élőkön, mivel nagyon száraz, nagyon aszályos eddig az idei esztendő. Közben ugye esedékes a tébé meg az adó. Valahogyan így néz ki manapság egy kisgazdaság. Az ember, a család megelőlegezi a néhány százezres termelési költséget, ami aztán az őszi, téli hónapokra vagy bejön, vagy nem. Lehet a kiadásoknál több is, lehet annyi sem. A mezőgazdaság, a földművelés már csak ilyen. Nagy a kockázat, hiszen ezek a növények, zöldek sokszor kinn éjszakáznak még addig, amíg a termésükért valahol forintokat adnak a gazdának. D. Sz. M. 1./ Gödöllő: május 27. és június 6. 9 órától AGRÁCIÓ telep, Gödöllő, Ganz u. 7., 28/320-583 2./ Gyomaendrőd: május 30. 9 órától KŐRÖSGÉPKER (volt Győzelem bontó) Gyoma, 45/46 km 6. kér. 540 28/320-583 és 30/535-392 Bánatpénz: 10.000 Ft Hozza el gépét - vásároljon! Egyidőben AKCIÓS GÉPVÁSÁR az AGRÁCIÓNÁL. Minden telepi vetőgép, műtrágyázó, ágyeke 4/6 soros kulti/vetőgép fejtrágyázóval Gödöllő, Ganz u. 7., 28/320-583 m
