Új Néplap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-24 / 119. szám

4. oldal Megyei Tükör 1997. május 24., szombat A siker után az újabb feladatokon gondolkozik Diáksiker Jászapátin Általános mezőgazdasági technikusok számára rendezte a Földművelésügyi Minisztérium nemrégiben azt az orszá­gos versenyt, melyen a jászapáti Somos András Mezőgaz­dasági Szakközépiskola végzőse Petrovics Ági első helye­zést szerzett. Összesen 13-an vágtak neki a Kaposvárott megrendezett országos döntőnek, de úgy látszik. Ági nem babonás, mert biztosan nyerte a ver­senyt, melyen írásbeli fel­adatokat kellett megoldani. Ennek keretében a zöldta­karmányokról, illetve az is­tállótrágya kezeléséről, hasznosításáról kellett írni, majd a szervezők tesztkérdé­sek alapján igyekeztek meg­győződni a versenyzőknek a mezőgazdasági termelés ágazataiban megszerzett szaktudásáról. A fiatal hölgy az első hely megszerzésével automatiku­san felvételt nyert a gyön­gyösi mezőgazdasági főis­kola állattenyésztő agrár­­mérnöki szakára, szeptem­bertől itt folytathatja tanul­mányait. A Jászberényben élő Ágit kisgyermek kora óta érdekel­ték az állatok, mint mondta, rajongott a lovak és a szar­vasmarhák iránt. Nagy álma volt, hogy egyszer majd ál­latorvos válik belőle. Erről még most sem mondott le, hisz a remélhetőleg sikeres főiskolai tanulmányok után az állatorvosi egyetemen szeretne tovább tanulni. Kacérkodik az állatgenetika, a biotechnológia területével is. Hozzátette, ehhez persze még rengeteg tanulás van hátra. Kiemelte, hogy a verseny­beli jó szereplés alapját az öt év alatt megszerzett tudás adta, melyet a jászapáti me­zőgazdasági iskola újonnan indult technikusi képzésének keretében sajátított el. Sokat segített az iskola keretében működő, a gyakorlati tapasz­talatszerzést biztosító tan­gazdaság is. bcs Petrovics Ági az iskola tangazdaságában Egy osztálynyi „túlkoros” Legtöbbjüknek ez lesz az utolsó nyári szünete Érettségi után ötödévre is bennmaradtak a ruhaipariban Szolno­kon a technikusi vizsgákért, holott hármat közülük már tavaly felvettek valamelyik főiskolára FOTÓ: M. J. Tényleg azok Szolno­kon, a ruhaipariban, hiszen már 19-20 éve­sek. Tavaly érettségiz­tek valamennyien, és most 5. t osztályosnak hívják őket. A „t” technikust jelent. Az az érdekességük, hogy jó részük bejáró: Jánoshidáról, Tiszajenő­­ről, Abonyból, Zagyva­­rékasról, Tiszagyendáról, T örökszentmiklósról, Jászalsószentgyörgyről, Jászberényből, Fegyver­­nekről, Kisújszállásról és Nagykörűből. Hármat közülük már tavaly fel­vettek a főiskolára. Nagy Erikát, Márkus Mariannt könnyűiparira, Szabó Mónikát meg Jászbe­rénybe, de úgy voltak vele, nem árt, ha az érett­ségin kívül meglesz a techni­kusi minősítés is, így évhalasz­tást kértek és kaptak. Azért még többen próbálkoznak valame­lyik felsőfokú iskolával: ki Hajdúböszörménybe, ki a fővá­rosba. Egy menyasszony is akad már közöttük, Abonyi Dóra személyében, tavaly augusz­tusban volt az eljegyzése. Van egy táncosuk is, Deme Edina, aki három éve a Tisza Tánc­együttesben ropja. A legjobb kezű Gergely Anna, remekül varr, és Aranytűt is nyert, va­lamint Németh Andrea, aki a ruháiért közönségdíjat kapott egy megyei versenyen. A leg­jobb tanuló pedig Nagy Ange­lika, illetve Márkus Mariann, akik vagy kitűnők, vagy egy­két jegy kivételével végig ötösök. Szerintük hosszú, nagyon hosszú volt ez az öt év, és mivel a legtöbbjüknek ez az utolsó nyári szünete, pihenni szeret­nének. No, meg néhány hét nyaralás után dolgozni: ki hos­­tesskedik, mások büfékben, vendéglőkben lesznek felszol­gálók, vagy éppen fagylaltot árulnak. Ősszel azután másfajta programok kezdődnek. Kinek a főiskola vagy az egyetem, eset­leg az első munkahely, szóval elkezdődik mindannyiuknak a nagybetűs ÉLET. D. Sz. M. Mezőtúron le kellett állítani a program egy részét Gyógytornával az egészségért Amíg mozog a váll, a csípő, hajlik a derék, eszünkbe sem jut: máshogyan is lehet, elég hozzá egy makacs betegség. Akkor az­tán megváltásként jöhet egy jó fizikoterápiás vagy gyógytor­nász szakember. Ha éppen van kéznél... Mert hogy nincs sok belőlük. Tizenkilenc gyógytornászával, akik öt településen szorgos­­kodnak a gémberedett testré­szek életre keltésén, éppen nem hivalkodhat megyénk. Kun Arpádné gyógytornász a Magyar Gyógytornász Társa­ság Szolnok megyei elnöke. Vezényletével két program is zajlik ez év őszéig. A Mozgó Rehabilitációs Szolgálat - első állomása Túrke ve volt - és a házi gyógytorna keretében né­pes stáb rója megyénk útjait. Gyógytornászok, reumatológus orvos, fizikoterápiás, ortopéd szakemberek, rehabilitációs ta­nácsadók szállnak ringbe az egészséges életmódért.- A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mozgássérültek Egye­sülete nyert az Életmód pályá­zat keretében 1 millió 800 ezer forintot az Országos Egészség­­biztosítási Pénztártól házi gyógytornára - mondja Kunné Zsuzsa.- Mire futja a pénzből?- Kilencven súlyos beteg otthoni kezelésére, és hatvan alkalommal - 10-20 személy­ből álló - csoportos kezelésre a megye kilenc településén. A be­tegeket a mozgássérült csopor­tok helyi vezetői és a háziorvo­sok javasolják gyógytornára, a kezelés szükségességéről a program ortopéd főorvosa, dr. Rudner Ervin dönt egy vizsgá­latot követően.- Mennyire partnerek a há­ziorvosok a programok megva­lósulásában ?- Ez igen változó. Kiemel­kedően jó munkát végzett Jász­apátiban dr. Völgyi János, aki a mozgó rehabilitációhoz 117 be­teget juttatott el. Otthoni ápo­lásra is talált 40 rászorulót.- Ön vezető gyógytornász­ként a program szakmai ellen­őre. Milyenek a tapasztalatai?- Összességében megvaló­sulnak a kitűzött célok. Bár Mezőtúron éppen a napokban kellett részben leállítanom a csoportos gyógytornát öt keze­lés után, mivel valamilyen fél­reértésből adódóan nem a leg­rászorultabb mozgássérülteket szervezték be a tornára. A házi gyógytornán részt vevő 13 személy ugyanakkor valóban rászoruló, fekvő beteg volt.- Mi történik a programok lezárása után ?- Életviteli tanácsokkal, gyógyászati segédeszközökkel, a gyógytorna hangos kazettájá­val látjuk el a betegeket, akik önállóan is folytathatják a gya­korlatokat. Bízunk benne, hogy újabb támogatások elnyerésé­vel megismételhetjük az orszá­gosan is egyedülálló kezdemé­nyezésünket. S. Cs. J. Már nem ritka a köztemetés Tomajmonostorán hiányzik tízmillió Tomajmonostora ebben az éven ötvenmillióból gazdál­kodhat. Ez még a szűkös fenn­tartásokra sem elég, hiányzik közel tízmillió. Ezért szaknyel­ven fogalmazva forráshiányos településként pályázatot adtak be, azzal a szándékkal, jó lenne egy kis támogatást nyerni. Az iskola, minden híreszteléssel ellentétben, megvan és marad is. Jelenleg tizennégy pedagógus százhét diákot tanít. Rendszeres az orvosi rendelés is, minden munkanapon délelőtt 9-től mindaddig, amíg a betegek várakoznak. Az óvodában há­rom óvónő és két dajka negy­venhárom aprósággal foglalko­zik. Házi szociális gondozott mintegy harminc van. A könyv­tár, illetve a kultúrház is műkö­dik. Az utóbbi nagyterme rossz idő esetén délelőttönként a diá­koké, vagy a versenyekre ké­szülő tornászoké, de itt tartják a sok embert megmozgató helyi rendezvényeket is. Hogy ez a nyolcszázkilenc­­ven lelkes település nem gaz­dag, az is jelzi: különböző tá­mogatásokra, segélyekre öt és fél milliót adhatnak. Ebben benne van a tankönyvsegély, a jövedelempótló támogatás, az átmeneti nevelési, ápolási se­gély stb. A rendszeres segé­lyezettek száma jelenleg öt. Évtizede még nem csak nagy szégyennek, de fehér hollónak is számított a köztemetés, a szegényedő mindennapokat bizonyítja, hogy évente ebben a kis községben ilyen már négy-öt is akad. Erre a célra ez évre kétszázezer forintot külö­nítettek el. D. Sz. M.

Next

/
Thumbnails
Contents