Új Néplap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-15 / 112. szám

4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1997. május 15., csütörtök A KDNP - kívülről Jövőnk iránti érdeklődéstől hajtva, mint sok párton kívüli, évek óta én is igyekszem a külön­böző politikai gyűlésekre eljutni, hogy a sajtóhírek sokszínű dzsungelében a személyes tapasz­talás segítségével próbáljak meg eligazodni. E vezérlő elv alapján kerültem a belső helyzete miatt a sajtóban több mint fél éve szereplő KDNP két, közelmúltbeli szolnoki ren­dezvényére. Az első előadója a több évtizedes világjárás után ha­zatért dr. Varga László, a volt DNP egykori tagja, ügyvéd, drá­maíró, országgyűlési képviselő, a másodiké dr. Giczy György, a párt fiatal, energikus, hónapok óta támadott elnöke volt. Már az első rendezvény után - nem tudva, hogy hamarosan má­sodik is lesz - erősen fontolgat­tam véleményem nyilvánosságra juttatását - amire eddig még soha nem éreztem kényszert. Szeren­csére nem értem rá tollat fogni, így most a két előadás után, a má­sik felet is hallván, írhatom le gondolataimat. A komák járó tisz­telettel, Varga képviselő úr 30 fő­nyi hallgatóság előtt tartott elő­adásáról azt kell mondanom, hogy az nagyrészt saját felma­­gasztalására, külföldi ismeretsé­geinek bemutatására és a meg­győző többséggel választott párt­vezetés elleni, párton belüli kam­pányra szorítkozott, amit helyben szóvá is tettem. Mint,.könyörgés­sel” felkért békéltető, saját példa­beszédével ellentétben - misze­rint a templomot elnéptelenítő papot természetes módon lecse­réli az egyház -, az általa is nép­szerűnek tartott, a KDNP-gyűlé­­sek termeit megtöltő, de úgy­mond vezetésre alkalmatlan, fia­tal pártelnök és támogatói eltávo­lításában jelölte meg a béke meg­teremtésének lehetőségét. Ezt az ellentmondást csak megerősítette a telt házas, második gyűlésen szerzett élményem, ahol az előb­bivel szemben - ritka módon - a hallgatóság és az előadó hol ke­mény, hol kedélyes, de mindvé­gig érdekes, sokszor tapssal kísért összhangja valósult meg. Mit is lehet ezután arra a vargai kérdésre válaszolni, hogy mit kel­lene ebben a helyzetben tenni? Józan ésszel talán csak annyit, hogy az eredménytelen békélteté­sek után kulturáltan el kellene válni és a tagságra bízni, melyik irányzat mellé áll. Ez az igazán perdöntő, nem a bírósági ítéletek vagy a nemzetközi pártuniók szava. Stork Sándor, Szolnok Élő adásban A modem telefonhálózat többek között arra is jó, hogy élő adás­ban közvetítsen a rádió. A jászok napján Nyakas Szilárd, a Petőfi Rádió több mint félezer adást megért Korkérdések című vetél­kedőjét a stúdió helyett a község­ből közvetítette. A győztes Nagy Zoltán általános iskolai tanuló lett, az előkelő második helyezést Bárdos Bence szerezte meg ket­tőjük közül. Valójában azonban mindenki nyertes volt, mert tíz percen át ismerkedett a hallgató a jászok történetével. Fodor I., Jászjákóhalma Szolnok cigány kisebbségi önkormányzata nyilatkozatához A lehetőséggel élni kellett volna Május 8-án jelent meg Szol­nok Megyei Jogú Város Ci­gány Kisebbségi Önkormány­zata elnökének nyilatkozata a megyei közgyűlés április 27-ei ülésének napirendjével kap­csolatban. A megyei önkormányzat tavaly júniusi ülésén foglalko­zott a megyében élő cigány lakosság helyzetével. A hely­zetelemzés elkészítése során széles körű tájékozódást tar­tott. A közgyűlés etnikai, ki­sebbségi bizottsága munka­­csoportot hozott létre az intéz­kedési terv elkészítésére, be­vonva a cigányság képviselőit. Kihelyezett bizottsági ülése­ken a térségi kisebbségi ön­­kormányzatok tagjainak vé­leményét meghallgatva ké­szült el a végleges intézkedési terv. A tervezetet minden ki­sebbségi önkormányzatnak megküldtük azzal, hogy a tervről mondjanak véleményt. s azokat az etnikai, kisebbségi bizottság a közgyűlés előtt so­ron kívüli ülésen értékelte. A megyei közgyűlésre vala­mennyi kisebbségi önkor­mányzatot meghívtuk (köztük a megyei jogú város kisebb­ségi önkormányzatának kép­viselőjét is), akinek természe­tesen újra megküldtük az in­tézkedési tervet, illetve aján­lást. A közgyűlésen a cigány­ság képviselőinek újabb lehe­tőségük volt véleményüket ki­fejteni, ezzel azonban nem él­tek. Látható, hogy a megyei önkormányzat megkérte a le­gitim cigányképviselők véle­ményét. Az önkormányzati törvény szerint a megyei önkormány­zat nem bír illetékességgel megyei jogú város területén, így nem is kellett volna kikér­nie Szolnok Kisebbségi Ön­­kormányzatának véleményét. Mi ennek ellenére megtettük, de a kisebbségi önkormányzat nem élt a felkínált lehetőség­gel. Az Országos Cigány Ki­sebbségi Önkormányzatnak valóban nem (csak megyei képviselőjének) juttattuk el véleményezésre a megyei szintű intézkedési tervjavasla­tot. Elküldtük viszont e célból az országos szervezetnek - törvényes kötelezettségünk­nek megfelelően - a készülő megyei közoktatás-fejlesztési tervet. Véleményt ehhez az igen fontos dokumentumhoz, sajnos, nem kaptunk. A megyei önkormányzat sa­ját feladat- és hatáskörén, pénzügyi lehetőségein belül nyitott a cigányság helyzetén javítani szándékozó javaslatok fogadására. Szándékát az is ki­fejezi, hogy a cigányság érde­kében közalapítvány létreho­zását határozta el. Szekeres János a bizottság elnöke A Jászdózsai Iskoláért Alapítvány kuratóriuma egy hordozható nyelvi la­boratórium megvásárlását tűzte ki célul. Tavaly ala­pítványi bált, az idén nagy sikerű gálaműsort rende­zett, hogy a támogatások­ból minél előbb megvaló­sulhasson a terv. A több mint háromórás műsorban fellépett Horti Zsuzsanna, az iskola volt pedagógusa - aki jelenleg a Miskolci Nemzeti Színházban ját­szik -, zongorán kísérte őt Molnár Tibor, a nagykátai gimnázium énektanára. Hallottuk dr. Medve Pál előadását - aki szintén pedagógusa volt isko­lánknak -, aki tárogatón játszott, valamint a farmosi művelődési ház ifjúsági zenekarát, Ko­vács Pál vezényletével. Köszönetét mondunk minden felkészítő pe­dagógusnak, a kuratórium tagjainak és támoga­tóinknak a gála sikeréért. Bollók Péterné igazgatóhelyettes Ez az ünnep is eltelt... Politikusaink most sem hagyták békén az ünne­peiteket. No, nem arról akarok szólni, hogy me­lyik milyen köntösbe bújtatva használta fel (ki) az anyák napját - hiszen ezt valamennyi, ön­magára valamit is adó politikai szervezet meg­teszi más ünnepi alkalmakkor is mindössze egy elcsípett mondat kavart fel, amit egyik pár­tunk mikrofonhoz eresztett nagy gondolkodója jelentett ki. Ha rögtönzés volt a szereplés, akkor csak azt mutatta meg, milyen szinten van politi­kusunk anyagilag az átlaghoz képest, ha gon­dolkodott rajta, akkor még azt is, hol van szel­lemiekben a köznéptől A szónok eképpen szólt: „Tiszteletet érdemelnek azok az édesanyák, akik a gazdagodás helyett a családot választ­ják. ” Az eszmei mondanivaló felismerésének pilla­natában olyan dühkitörés lett úrrá rajtam, ami­nek hatására egy ember úgy képes ráharapni a működő' köszörűkéire, hogy fogsora ép marad, viszont a gépben maradandó károsodás kelet­kezik... Nos, beszéljünk ko­molyan! Néhány kérdés felmerül: csak azok az édesanyák érdemelnek tiszteletet, akik a gazda­godás helyett választják a családot? Mi van azokkal az édesanyákkal, akik a gazdagodást lehetőség felvillanása nélkül szülnek gyerme­ket? Uram bocsá’ azokkal, akik szülés előtt és után is egyformán szegények? Lassan összeáll a kép, módosítsuk hát az el­hangzottakat a bővült tartalom szerint: tisztele­tet érdemelnek azok az édesanyák, akik meg­gazdagodtak volna, ha nem szülnek gyereket, ellentétben azokkal, akik csak dolgoznak, de nem gazdagok, mert azoknak mindegy, azok úgyis szülnek. Ezt persze a mi politikusunk nem gondolta végig, mielőtt megszólalt. Az anyagi és agyi szint nem szolgálhat mentségül, de néhány dol­got megmagyaráz: nem akart ő rosszat, csak a magasból teljességgel érthetetlennek tűnik, mondhatni, csinos kis festménynek látszik az a hétköznapi csendélet, hogy valaki dolgozik - és szegény. -sese-Anyák (napi) politika A levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mon­danivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véle­ményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Mi segíthet a mezőgazdaságon? Legnehezebb helyzetben a kisgazdaságok vannak Nincs olyan nap, hogy ne ke­rülne szóba a válsággal küsz­ködő mezőgazdaság jövője. Mi kellene ahhoz, hogy kilábaljunk a bajokból? Először is hosszú távon biz­tonság és kiszámíthatóság, ami­vel megszűnne a nagyfokú bi­zalmatlanság is. Másodszor: kell egy stabil birtokrendszer, ami nem segíti például öröklésnél az 5-10 hektáros kis törpegazdasá­gok további elaprózódását. Kí­vánatos lenne, hogy csak egy gyermek örököljön, az, amelyik élethivatásnak választja a föld megművelését. Fontos, hogy le­gyen hagyománya a családban a föld szeretetének, legyen alap­vagy középszintű iskolai vég­zettsége a gazdának, a gazda­jegyzőkkel tartson folyamatos a kapcsolatot, segítsék pályázatok a fejlődést. Harmadszor: a kis­gazdaságok - a dánok példájára - hozzanak létre magán-gépszö­vetkezeteket, amelyek a gazdák tőkéjével és irányításával mű­ködnének. Szintén a gazdák irá­nyításával meg kell szervezni az értékesítési szövetkezeteket, amelyek piacot keresnek a jó minőségű termékeknek (tej, zöldség, hús). Ennek egyik nagy előnye lenne, hogy az áru egye­nesen a fogyasztóhoz jutna, nem futna végig több kereskedelmi csatornán,, s a vevő friss és ol­csóbb portékát kapna (a 31 fo­rintos tej nem 70-80 forintért ke­rülne az asztalra). Nem voltak véletlenek a kö­zelmúlt eseményei. A demonst­rációk az egyre súlyosbodó gon­dok nyomán szerveződtek, s rosszat tesz az, aki a társadalom megosztottságára játszik, a várost a falu ellen próbálja hangolni. Bí­zunk abban, hogy a legközelebbi választásnak nem a mezőgazda­ság esik megint áldozatul. Szűcs Kálmán, Jászberény Negyedszázados a Liget úti óvoda Április 21-25-e között ünnepségsorozat keretében emlékeztünk meg óvodánk fennállásának huszonötödik évfordulójáról. A születésnapot Bíró Lászlóné vállalkozó által felajánlott hatalmas, emeletes torta szim­bolizálta. Az ajándékok sem hiányoztak az eseményről. A Kodály Zol­tán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola Reneszánsz Csoportja és a Mátyás Király Általános Iskola Corvinka Együttese színvonalas műsor­ral kedveskedett a gyerekeknek. A Szivárvány Óvoda óvónői igazi színházi hangulatot varázsoltak a gyermekek köré humorban bővelkedő mesejátékukkal. Az enni-innivalóhoz Bottyán László vállalkozó és a WES Tejipari és Kereskedelmi Rt. járult hozzá, és hogy a gyermekek, szülők szórakoztatása meglegyen, nagy részt vállalt Balázs Sándor vál­lalkozó is. Az óvónők szakmai programjához a Hungária Biztosító Rt. nyújtott segítséget. A nagy élményt jelentő eseménysorozat játékos ve­télkedőkkel és tábortűzzel zárult. Szabó Lászlóné intézményvezető Köszönjük orvosainknak Köszönjük a szolnoki Hetényi Géza kórház III. emeleti sebészete orvosainak és ápolóinak, hogy odaadó munkájukkal megkönnyítet­ték gyógyulásunkat. Nagy Miklós és családja, Karcag Épül a járda a Barátság és Harmat utcákban Tudjuk, hogy egy polgármesternek sok fontos ügyben kell intéz­kednie, felelősséget vállalnia, tisztában vagyunk azzal, hogy a mi gyalogjárdaügyünk eltörpül a városfejlesztési tervek között. Kö­szönjük Várhegyi Attila polgármesternek, hogy korábbi kérésün­ket mérlegelve intézkedett, s a tönkrement gyalogjárdák helyreállí­tása a Barátság és Harmat utcákban elkezdődhetett. Dikó Károly, Szolnok Az idén ismét nagy sikere volt Zagyvarékason a diá­kok javát szolgáló alapítványi bálnak. A várakozáson felül sok támogató jelezte segítő szándékát. A zenét a szolnoki Integrál zenekar szolgáltatta. A képen a nyolcadik osztályo­sok nyitótánca látható. (beküldött fotó) A levélíró vállalná az adott kor körülményeit is? Nosztalgiával nem jutunk előbbre Olvastam az április 29-ei számban A kis és középgaz­daságok eltarthatnak egy nemzetet című olvasói vé­leményt. Vajon a levélíró vállalná az adott kor körül­ményeit is? A fűtést (kuko­ricaszárral, szalmával stb.), a mezítlábas, klottgatyás mindennapokat, a vásári „ceignadrág” egyéves ki­hordását, viselését nevezete­sebb napokon és helyeken, a kézi kaszás, több hétig tartó aratást? Bizonyára azzal is tisztában van, hogy a pa­rasztgyerek legfeljebb a hat elemiig jutott el, út a tovább­tanuláshoz nem vezetett. Mivel tudja bizonyítani az általa leírtakat? Csak a múlt­tal? Vajon lemondana-e ar­ról, amit a 8-10 hold föld tu­lajdonjoga biztosított szá­mára? Lemondana-e azokról a gazdasági, műszaki ered­ményekről, amelyeket az elmúlt évek teremtettek (gázfűtéses lakás, gépkocsi stb.)? Miből gondolja, hogy napjaink agrárközgazdászai butuskák — legyenek azok akár magyarok, akár a kül­föld képviselői? A meglévő gazdasági eredmények tár­gyiasult javaival mi történ­jen, selejtezzük le? Úgy gondolom, tudomá­sul kellene venni, hogy az ilyen szemléletnek lejárt az ideje. Ha a fentiekben körvona­lazott visszalépés megtör­ténne, az a jelenlegi ala­csony szinthez képest is egyértelműen nyomort je­lentene. Ez a gondolkodás­­mód, úgy vélem, igen ke­véssé kötődik a valósághoz. Serfőző Ernő, Szolnok A személyiségi jogok mindenkit egyformán megilletnek Az Új Néplap is hírt adott arról, hogy a karcagi rendőrkapitányt állásából felfüggesztették. A felfüggesztés ténye - ismere­teim szerint - a megyei lapokon kívül két országos napilapban, a Duna Tv Teletext adásában, a Kossuth Rádióban, a Szolnok Tv, illetve a Kábelkom adásai­ban (az utóbbi két adónál fo­lyamatos sugárzásban) jelent meg. Már azon sem lepődtem volna meg, ha a hírt esetleg a CNN vagy az Euro News hírte­levíziók adásában is beolvas­sák, több nyelven. Hol itt a tör­vény előtti egyenlőség? Kétmil­liárdos csalók, sikkasztok, bu­kott, magasabbra bukott politi­kusok, korrupt vezetők, a nem­zet vagyonát eltékozló banká­rok, vezérigazgatók üzelmei­­nek nyilvánosságra kerülésekor oly fennen hangoztatott ártatlanság vélelme, a nyilvá­nosságot kizáró személyességi jogok biztosítása? Vajon mikor kerülnek napvilágra az ország nemzetközi megítélését is hát­rányosan befolyásoló olajügy­let részletei, a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető robban­tásos merényletek tettesei, az egyszerű állampolgár számára fel sem fogható méretű - a par­lamenti ülésnapokon kérdések, interpellációk formájában el­hangzó és kézlegyintéssel vagy leszavazással elintézett - mani­pulációk elkövetői? A fegyveres testületek tagjai is teljes jogú állampolgárok, akiket ugyanúgy megilletnek a büntetőeljárás során az olyan jogok, mint másokat. Ha a ne­héz bűnözők a rendőrségi ki­hallgatásra maguk helyett ügy­védeiket küldhetik el, ha súlyos bűncselekmények elkövetői a sajtóban csak nevük kezdőbetű­ivel szerepelhetnek, akkor az alapvető, törvényben meghatá­rozott személyiségi jogok le­gyenek biztosítva egy rendőr vagy vámtiszt számára is! Te­kintettel arra, hogy a társada­lom ezektől a személyektől az átlag állampolgárnál többet vár el, ha bűnösek, sújtson le rájuk a törvény teljes szigorral, de csak akkor, ha ez bebizonyoso­dott. Jelenleg nem ez a gyakor­lat. Ha most egy rendőr elfog egy körözött bűnözőt és az il­lető az intézkedés miatt panaszt tesz, nem a bűnöző elítélése, hanem az intézkedés körülmé­nyeinek kivizsgálása az elsőd­leges. Ha kiderül, hogy a rendőr - akármilyen csekély mértékben is - hibázott, szemé­lyiségi jogot sértett, jön az el­bocsátás, a felfüggesztés, elma­rasztalás, ugyanakkor a pana­szos szabadlábon védekezik, esetleg elfoglaltsága miatt ügy­védjét küldi el a bírósági tár­gyalásra. Ezért fordult elő, hogy a már kétszer megszúrt rendőr nem mert fegyvert hasz­nálni, tartva attól, hogy kény­szer szülte intézkedését képzett jogászok több hónapos vizsgá­lat után esetleg másként ítélik meg. Ma nem elbizonytalanodott, megfélemlített, hanem jól kép­zett, törvényesen és hatékonyan intézkedő rendőrökre van szük­ség. A társadalom alapvető el­várása, hogy rendelkezzen a rendőr a feladatok ellátásához szükséges feltételekkel, legyen megfizetve, megbecsülve, és csak akkor megbüntetve, kipel­lengérezve, ha erre rászolgált. Információim szerint a rend­őrtiszt elleni eljárás alapját holmi pletykák, névtelen leve­lek képezik. Sajnálatos, hogy egy meghatározó szerepet be­töltő vezetőt ilyen módszerek­kel el lehet lehetetleníteni. G. I., Szolnok

Next

/
Thumbnails
Contents