Új Néplap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-09 / 82. szám

* ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * Ä KUNSÁGBAN JÁRTUN A KUNSÁGBAN JÁRTUNK ^B ^Béb^^ ^B ^^B ^BM^ mKtß Bi ^BB Mi H IBI BB ^Bl BB ^Bk * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * UJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * UJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLA Kunmadaras A kémények őre Perlaki Jenő a karcagi Fűtés- technikai Vállalat kémény­seprője. Karcag mellett Kunmadaras is hozzá tarto­zik. Ottjártunkkor a kémé­nyeket ellenőrizte, valamint a díjakat szedte be. Kunmadarason kollégájával ketten seprik a kéményeket, el­lenőrzik a gázkéményeket, s szedik be az éves díjakat. A vállalatnál 1994. január else­jén kezdett el dolgozni. Ideke- rülése egy véletlenen múlott, hiszen a kőművesekkel dolgo­zott ott éppen, amikor hallotta, hogy van kéményseprő-fölvé­tel, de csak úgy, ha Kunmada­rast is elvállalja a jelentkező. Ő elvállalta, mert szakmájában nem tudott elhelyezkedni, hi­szen nem sokan csináltatnak Karcagon cserépkályhát. Mára megszerette ezt a munkát, s április végén tesz szakmun­kásvizsgát. S hogy a kéményseprő hogy áll a szerencsével? Mint meg­tudtuk, Perlaki Jenő nem na­gyon van jó viszonyban vele, ám volt, aki már mondta, hogy szerencsét hozott neki ké­ményseprőként. Amikor a kéményseprő adminisztrál Megszépül a kultúra háza A művelődés házát az 1960- 'Második felében ad­ták át. Mára a lapos tető olyan élhááználódott állapotban van, hogy nagyon időszerűvé vált a teljes felújítása. Mint Gőz Imre kommunális cso­portvezetőtől megtudtuk, az önkormányzat tavaly már el­készíttette Bozsódi Zsig- monddal a komplett kiviteli tervet, melynek kivitelezésére most írtak ki pályázatot. Idén a kiszolgálóhelyiségek, az előcsarnok és irodarész szé­pülne meg, melyhez a kivite­lezési-összeget (mintegy 5-10 millió forint) az önkormány­zat a fejlesztési alapjából biz­tosítja. Az épület további te­tőfelújítása jövőre készül el. A felújítás elkezdését azért is tartották fontosnak a képvise­lők, hogy végre legyen a tele­pülésen egy impozáns, szép épület, hiszen a kivitelezői munkák elkészülte után a te­tőtérben klubszobákat, elő­adótermeket is kialakítanak majd. Hamarosan méltó homlokzatot kap az épület Növelni kell a szennyvíztelep kihasználását A most kinevezett vezető szerint Az önkormányzat decemberben írt ki pályázatot a Vízmű vezetői állására. A beérkezett hat pályázó közül a képviselő- testület március 1-jével Mogyorósi Sándort nevezte ki a telep vezetőjévé, aki korábban hasonló területen dolgozott. A Madarasi Kenyér Kft. - mely önkormányzati tulajdonú - égisze alatt működik a vízmű is. A nagyközség ren­delkezik az egészséges víz el­látásához szükséges berende­mondható, a szennyvíztelep azonban jelenleg nincs ki­használva. Ezen a területen vannak még feladatai az új vezetőnek, hiszen most naponta az 1600 ményeket kell bevezetni, hogy minél többen rákössenek a szennyvízhálózatra, s a to­vábbi bővítés is feladat. A munkát hét fizikai dol­gozó végzi, ketten szedik a dí­jakat, s van egy adminisztrátor is. Madarason januártól a víz­díj 85 forint + áfa, a csatorna­díj 50 forint + áfa köbméte­renként. Most csak egy tisztítómedence működik zésekkel, melyeket folyama­tosan karban kell tartani, fel­újítani. A településen a vízel­látás 100 százalékosnak köbméteres telep mindössze 40 köbméter szennyvizet fo­gad. Mogyorósi Sándor szerint különböző lakossági kedvez­A vízműtelepen most újít­ják fel a víztorony külső hő- szigetelését, kötélzetét, elvég­zik víztér karbantartását. Hatvan hektáron gazdálkodik A 76 éves Doma Imre ma 60 hektáron gazdálkodik a ma­darasi határban. A termény tárolására három évvel ez­előtt saját magtárat is épített. Mint elmondta, nyugdíjazása előtt 37 évig volt művezető a Közép-Tiszavidéki Állami Gazdaságban. Ötvenfős gép­csoportjával járta az országot. A mezőgazdaság akkor sem állt távol tőle, hiszen volt egy gyü­mölcsöse, majd a kárpótlás so­rán 60 hektár 30-35 aranyko­ronás földet kapott. Az utóbbi évek időjárása nem volt kedvező az ő számára sem, s az idei tavasz is elég rosszul indult. A földjén rész­ben a hagyományos kultúrát termeszti, s a borsó, a cukor­répa is megtalálható. Ez utób­bira öt évre termeltetési szerző­dést kötött a cukorgyárral, s így igénybe vehette az FM gépvá­sárlási támogatását is. Vett ön­tözőberendezést s munkagépe­ket. Miután a településen nincs magtár, három éve úgy döntött, épít egy sajátot, melyhez 2,5 millió forint hitelt vett föl. Kérdésünkre, miszerint hogy volt bátorsága 73 évesen ek­kora beruhá­zásba fogni, elmondta, úgy volt vele, lesz, ahogy lesz. Szeren­csére az egészsége rendben van, így hosszú távra tudott tervezni, s úgy gondolta, ez az olcsóbb megoldás, mint bérbe venni egy hangárt a reptéren. Most udva­rán 50-60 vagon terményt tud betárolni, így ki tudja várni a kedvezőbb átvételi árat. Az idei termésre már van szerződése, s a vetőmag java része már a földben van, bár nem volt olcsó a beszerzése. Saját gazdasága jövőjét bizonytalannak látja, s csak két évre tervez előre, főleg ha maradnak a magas adók, tb- terhek, s nem lesz támogatás a mezőgazdaságban. A saját magtárában tárolja a terményt Változtak a térítési díjak A képviselő-testület döntése ér­telmében március 1-jétől az alábbiak szerint változtak az étkeztetéséért, gondozásért, ételkihordásért fizetendő díjak. Az óvodáskorúak teljes napi étkeztetéséért 97 forintot, ha csak ebédet kap a gyerek, akkor 63 forintot, a tízóraiért és ebé­dért 80 forintot fizet a szülő. Az iskoláskorúak teljes napi étkez­tetése 122 forint, aki csak ebé­det kér, az 78 forintot fizet. Az étkeztetésért fizetendő díjak mértéke a három vagy több gyermeket nevelő esetében és a két gyermeket nevelő egyedül­álló esetében a megállapított díj 50 százaléka. Az időskorúaknál a 100 szá­zalékos díjat fizetők 151 forin­tot fizetnek az ebédért, 34—34 forintot a reggeliért és uzson­náért. A 80 százalékot fizetők esetében ez 151 és 27-27 fo­rint, a 65 százalékot fizetőknél 98, 22-22 forint, az 50 százalé­kot fizetőknél pedig 76 és 17-17 forint a díj. A gondozási díj a 100 száza­lékot fizetők esetében 78 forint óránként, az ebédkihordás pe­dig 26 forint félóránként. Ez utóbbi két szolgáltatásnál is vannak kedvezmények, melyek a nyugdíj összegétől függnek. Beiratkozás Az 1997-98-as tanévben tankö­teles korú az a gyermek, aki 1990. június 1. és 1991. május 31. között született. A tanköteles korú tanulóknak az általános is­kola első évfolyamára történő behatására április 10-ig van le­hetőség az iskola titkárságán 8- tól 15 óráig, míg a harmadik életévüket betöltött óvodáskorú gyermekek behatása április 18- ig a tagóvodák vezetőinél 8 és 15 óra között történik. Támogatás a lánglovagoknak t A képviselők arról döntöttek, hogy együttműködési megálla­podást kötnek Karcag Városi Ónkormányzat Hivatásos Tűz­oltóságával, s az idei költségve­tésből 480 ezer forint támoga­tást nyújtanak a lánglovagok­nak, akik vállalják, hogy az elő­írt szakhatósági feladatokon túl közreműködnek tűzvédelmi feladatok megoldásában, vala­mint a kunmadarasi fecskendő kiesése miatt ha szükséges, egy vízszállító jármű vonultatását is biztosítja Karcag. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Csabai István A doktor urat ufószakértőként is ismerik Dr. Komáromi Zoltán házi­orvos több mint negyedszá­zada gyógyítja a madarasi- akat. Idejövetele óta részt vesz a település életének szervezésében. így ismeret- terjesztő előadások tartásá­ban, véradások szervezésé­ben is számíthattak rá. Munkáját több kitüntetéssel is elismerték. Dr. Komáromi Zoltán Karca­gon alapítója, s most alelnöke a Kunhalom Polgári Körnek, s miután ott sok érdekes elő­adást hallott, felvetődött, hogy Kunmadarason is szükség volna hasonló civil szerve­zetre. Az elhatározást tett követte, s az elmúlt hónapban megala­kította a kör madarasi tagoza­tát. Először a pedagógus ér­telmiséghez fordult, s nekik tartott előadást az egyiptomi piramisokról. Mostanra már a második előadásán is túl van dr. Komáromi Zoltán, akinek a földönkívüliekről, az ufókról szóló előadására sokan voltak kíváncsiak. A megmagyaráz­hatatlan jelenségekről az eltelt Dr. Komáromi Zoltán, az ufószakértő évek alatt már egy könyvtárra való irodalmat gyűjtött össze, hiszen ezzel a kérdéssel húsz éve foglalkozik, így mond­hatni, már képzett „ufológus” lett az eltelt idő alatt. Mint mondta, azt tapasztalja, hogy az emberek egyre intenzíveb­ben érdeklődnek a megmagya­rázhatatlan jelenségek iránt. E téma mellett azonban az ókori csodák is ámulatba ejtették. Néhány éve már foglalkozik a természettudománnyal, az em­ber eredetével, a régi letűnt ci­vilizációk életével és az esőer­dők élővilágával. Most azt tervezi, hogy ezekből egy előadás-sorozatot tart a későbbiekben. A peda­gógusok mellett a polgárőrök­kel és a vöröskeresztes baráti kör tagjaival is bővíteni kí­vánja a kör tagságát, s a ké­sőbbiekben, néhány karcagi előadót is szeretne meghívni Kunmadarasra. Számára fontosak a gyermekek Kunmadarasra 1987-ben a megyei gyermekvédő intézet pe­dagógusképesítéssel nevelőszülői felügyelőt keresett. Az ál­lást megpályázta, s elnyerte Eszenyiné Kádár Éva, aki akkor a helyi általános iskolában tanított. így már tíz éve foglalkozik gyermekvédelemmel Kunma­darason, Tiszaszentimrén, Tomajmonostorán és Újszent- györgyön. Jelenleg tizenegy nevelőszülőnél huszonkilenc kihelyezett gyermek él. Terü­letén egy hivatásos nevelő­szülő van, aki hét gyermeket nevel. Az adminisztrációs munkák mellett a nevelőszü­lőkhöz kihelyezett gyerekek rendszeres látogatása s a gyermekeknél jelentkező pszichés, mentális problémák megoldása is a feladata, hiszen a gondozottak között sok a serdülő korú, a kamasz, akik naponta feladják a leckét. Ilyenkor Éva a szülőkkel együtt megpróbál a gyerekek értelmére hatni, ám először sokszor csak egy vállrándítás a válasz, majd később, amikor Eszenyiné Kádár Éva belátják, hogy nem nekik van igazuk, felkeresik, s közük vele: igaza volt Éva néninek. A nagykorúsághoz közeledő fiatalokat pedig a nevelőszü­lőkkel együtt igyekszik az ön­álló életkezdésre felkészíteni. Az eltelt évek alatt több, nagykorúvá vált nevelt gyer­mek itt maradt a településen, s családot alapított. Velük is tartja a kapcsolatot, valamint végzi az állami gondoskodás­ban nevelkedő kiskorúak szü­leinek a családgondozását is. Most harminckét ilyen család van a területén, s többségük helyzete nem teszi lehetővé, hogy alkalmassá váljanak gyermekük visszafogadására. Az, hogy a gyermekvédelmi munka sikeres ezen a környé­ken, annak köszönhető, hogy az illetékes gyámhatóságok­kal, rendőrséggel, a megyei gyivivel napi kapcsolatban van.

Next

/
Thumbnails
Contents