Új Néplap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-24 / 95. szám

1997. április 24., csütörtök Megyei Körkép 7. oldal A hét végétől „Rákóczi Tavasz” Rákóczifalván A fejedelem korát idézik A hét végén, szombaton veszi kezdetét Rákóczifalván - immár másodszor - a Rákóczi Tavasz május 4-ig tartó, gazdag rendez­vénysorozata. A II. Rákóczi Tavasz idén a honfoglalás óta eltelt 1100 évből II. Rákóczi Ferenc korát választotta témájának. A „Rákóczi Tavasz” elnevezés a nagyközség névadójának szü­letésnapját, március 27-ét idézi. Tavaly a nagyközség civil szerveződéseinek kezdeménye­zésére rendezték meg az I. Rá­kóczi Tavaszt - tájékoztatott Bodács István, Rákóczifalva polgármestere melynek kere­tében egy hónapig fogadta a nagyközség elszármazott pol­gárait. A II. Rákóczi Tavasz idén az 1100. évből II. Rákóczi Ferenc korát választotta témá­jának. A téma feldolgozása a Rákóczi-találkozókon történik. A vetélkedők, a történelmi ját­szóház a névadó II. Rákóczi Fe­renc életét elevenítik fel az egykori Rákóczi-birtokok je­lenlegi településeinek részvéte­lével. A települések képviselői bemutatják szőkébb hazájukat Rákóczifalvának, az iskolások megmutatják, mit tudnak név­A napokban a bereki Megbé­kélés Házában tartott elő­adást dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egy­házkerület új püspöke, a zsi­nat elnöke.- Hány gyülekezete van a kerü­letnek? - kérdeztük.- Kilenc egyházmegyéje és 404 gyülekezete van. Ezek munkáját kell összehangol­nom.- Ön korábban a Debreceni Teológiai Akadémia dékánja volt. Hogyan látja a lelkészkép­zés jövőjét?- Egyre nehezebb lesz rög­tön önálló gyülekezeti lel­készként elhelyezkedniük a végzősöknek, éppen ezért komolyan kell venni a ko­rábbi egyéves segédlelkészi szolgálatot, s a képzésben is új formákat kell találni. Ez a legfontosabb feladat, hiszen a gyülekezetek nem maradhat­nak lelkipásztor nélkül. adójukról, a Munkácsi Rákóczi Kör kórusa elénekli a résztve­vőknek a maguk gyűjtötte ku­ruc dalokat is. A települések di­ákjainak rajzaiból, festményei­ből kiállítás nyílik. A közös ének, játék, sport és vetélkedők között találkozók szolgálják a történelmi, kulturális, földrajzi, szociológiai, politikai ismere­tek elmélyítését, a települések közötti kapcsolatokat, egymás segítését, a találkozók éven­kénti megrendezését a Rákóczi- településeken. A rendezvénysorozaton szó­beli megbeszéléseken jelezte Borsi, Szatmárnémeti és Mun­kács képviseletét. A személyes tárgyalásokon Szerencs, Ernőd, Szécsény, Sárospatak, Felsőva­dász, Alsóvadász, Rákócziúj- falu polgármestere a rendezvé­nyen való részvételét bejelen­tette.- Hogyan látja egyháza sze­repét a társadalomban?- A mai, önmagát kereső tár­sadalomban egyfajta stabilizáló funkciója van, ugyanakkor meg is kell változnia, hiszen fontos, hogy az egyház hite, meggyő­ződése alapján a gazdaságról, politikáról is el tudja mondani a véleményét.- Tervez-e valamilyen vál­toztatást?- A mentalitásomból, ko­romból adódóan bizonyára lesznek változások, de nem szeretnék püspökként min­dent megmondani, szükség van a közösségi döntésekre is, s a radikális változtatásoknak nem vagyok a híve. Jász- Nagykun-Szolnok megyében úgy látom, hogy a gyülekeze­tek megtalálták új kapcsoló­dási pontjaikat, hiszen egyre több református iskola indul újra, s ezzel kimozdulnak mostani stagnálásukból.-de­Mezőtúri helyzetkép Jövedelempótlósok félezren Mezőtúron az 1996. decem­beri állapot szerint 560-an részesültek jövedelempótló támogatásban. A város tel­jes lakosságához viszo­nyítva - amiben benne van az inaktív korú népesség is - közel háromszázalékos ez az arány. Ezt a 24 hónapig adható támogatási formát legna­gyobb arányban - 443-an - a férfiak veszik igénybe. A legtöbb támogatott - 244 személy - a 40-54 évesek köréből kerül ki. 1996-ban összesen 55 személynek kellett megszüntetni az úgynevezett „jövpótlót”, mivel nem tudták vagy nem akarták megszerezni a to­vább folyósításhoz előírt 90 napos munkaviszonyt. Kö­zülük 1997. március 31-ig 25-en igényelték a rendsze­res szociális segélyt. Ez évben várhatóan újabb 52 személynek kell meg­szüntetni a jövedelempótló támogatás folyósítását, mi­vel letelik a 24 hónapos idő­szak. Az önkormányzat a je­lenleg is futó közhasznú munkalehetőségek mellett újabb programokat igyek­szik beindítani. scs Betekintés a török kultúrába Fogyóhold címmel jelent meg a karcagi Györffy István Nagy­kun Múzeum munkatársának, Ö. Bartha Júliának a török népi kultúráról szóló könyve. A fenti tárgykörben a szerzőnek már ez a második kötete, mely a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem Néprajzi Tanszé­kének Folklór és etnográfia soro­zatában jelent meg. A hét fejezet­ből álló könyv - melyet a szerző fotói illusztrálnak - az anatóliai törökök szellemi kultúrájának olyan területét mutatja be, melyet az európai olvasók kevéssé is­merhetnek. Az első fejezet, a Hidrellez, a tavaszünnepről szól, a második az emberélet fordulói­nak szokásai közül a hagyomá­nyokban, termékeny ség varázs­lásban bővelkedő lakodalomról. A szerző ír a rokonsági terminu­sokról, s a társadalomról is ad egy keresztmetszetet a kötetben. Ki­tér az egyenesági leszármazás, az oldalági rokonsági kapcsolatok és a műrokonsági formák ismer­tetésére is. Külön fejezet szól az ottani növényvilágról, valamint hetven növényfajta népi gyógyá­szati és festőnövényként való fel- használásáról. A török bazár és piac is helyt kapott a könyvben: az ötödik fejezet a keleti kereske­delem hagyományos formáiról, liánokról, a karavánszerájokról ad átfogó képet. A könyv a kar­tográfiai módszer kapcsán a tö­rök néprajztudomány történetét és európai kapcsolatait, valamint a köznépi temetkezési szokásokat és pásztorsújeleket is bemutatja. Nem lesz radikális változtatás Az alternatív színházat kevesebb gond nyomasztja Krisztusi korba lépett a Híd Jelenet a Szerelem mindörökké előadásából A szolnoki Híd Színház 33 éve, 1964-ben alakult. Első vezetője Varga Károly volt. Jelenleg Rigó József irányítja a 10-15 főnyi csapat munkáját. Vele beszélgettünk terveikről, el­képzeléseikről.-Mennyire vállalja a mostani Híd az eló'dök örökségét?-Vállaljuk az állandóságot, amennyiben ma is szellemi mi­nőséget hordozó csoport va­gyunk. Ugyanakkor ez a Híd különbözik is a harminchárom, húsz vagy akár hat évvel ezelőt­titől.- Hogyan fogalmazható meg a különbség?- Korábban az irodalmi színpadi jelleg dominált, most inkább a színházi törekvések jellemzik a munkát. De van más különbség is. Az előző időszakban a közösség együtt- léte volt az elsődleges, erre épültek a produkciók, és egy szűkebb közönséghez jutottak el. Most ez inkább fordítva van, a produkció az elsődle­ges, ennek van közösségte­remtő, hatása. A közönségünk pedig tágabb körből verbuvá­lódik.- A társaság a műkedvelő jellegtől a profizmus felé moz­dult?- Nem a kettő között állunk, hanem mellettük. Nem va­gyunk műkedvelők, bár az sem pejoratív minősítés, és nem va­gyunk hivatásos színház. Alter­natív színház vagyunk.-Mit tart a kettő között a leglényegesebb különbségnek ?- A hivatásos színházat, helyzetéből adódóan a kiszol­gálás kényszere nyomasztja. Ki kell szolgálnia a fenntartót és a közönséget, így bizonyos kísér­leteket nem tud vagy nem is akar vállalni. Tevékenysége szolgáltatássá válik, a piac által igényelt terméket kénytelen előállítani. Az alternatív szín­házat nem nyomasztja ilyen kényszer. Persze ez is pénzbe kerül, de nem annyiba, hogy ki lenne szolgáltatva a piacnak. Ha a hivatásos színház nagy­iparszerű, ez inkább kézműves jellegű, a kézművesség na­gyobb személyességével.- Bizonyára a kétféle színház közönsége is eltérő igényeket támaszt­-Az alternatív színház kö­zönsége szűkebb, viszont az új­donságok iránt fogékonyabb, kíváncsibb. Nem azt akarja látni, amit már ismer és meg­szokott, vonzza az újdonság, szívesen szembesül az ismeret­lennel .- Hogyan mutatkozik meg mindez a műsorban?- Emlékezetes bemutatónk volt Beckett Lépések, Sartre Zárt tárgyalás, Albee Állatkerti történet című darabja. Leg­utóbb Jean-Claude Carriere Szerelem mindörökké című művét játszottuk, amely tulaj­donképpen bulvárdarab lenne, de mégsem igazán az, ettől volt érdekes.- Mire készülnek most?- Wyspianski Átok című da­rabjának bemutatását készítjük elő. Ezt Magyarországon még nem ismerik. Ä Lengyel Intézet segített a szöveg megszerzésé­ben. Báli Zoltán fordítja ma­gyarra, egyelőre csak a nyers- fordítása van meg. Úgy gondo­lom, szeptemberben meglesz a bemutatója. Bistey András Lassan a patkolni való lovak is elfogynak Temesvár mellől Új szászra Temesvár mellett született, Újszászon kovács; és még ma is messze földön ismerik Kákái Andrást, a kovácsot FOTÓ: cs. I Talán kevesen tudják, hogy a 74 éves Kákái András, vagy ahogyan Újszászon nevezik, a kovács Bandi bácsi, tizenhat éves kora óta a szikrázó vasak, a kalapács, az üllő bűvöletében él. Messziről vetette ide a negyvenes esztendők első felé­ben a második nagy világégés. Temesvár mellett, egy szín­tiszta magyar településen, Gi- zellafalván érkezett e világra. Nem román, nem magyar, ha­nem sváb mesterektől leste el a kormos szakma csínját-bínját. Huszonhat évig a zagyvarékasi téeszben is kalapálta, formázta a vasakat, és az Érkéí utí műhe­lye ma is nyitva. Csak éppen az ilyen-olyan fizetnivalója már­ciusban például több volt, mint a bevétele. Ezért még egy hó­napot ad magának, a műhelyé­nek, és akkor végleg lerakja a nagykalapácsot. Olykor elmereng: a negyve­nes esztendők végén egy patko- lás öt forintba került, most ezerbe, csak éppen a lovak fogytak el. Egy patkó két és fél hónap alatt elkopik, és jó, ha félévente jönnek hozzá pót­lásra. Két lánya, négy unokája szü­letett, az ő szakmáját egy se folytatja. Nehéz, kicsi a kenyér, ráadásul erő kell hozzá. Nem panaszkodik, neki volt, hiszen a 180 centijéhez általában 120 kiló tartozott. Kedvence az egyebek mellé reggelire egy fél kisüsti, délre megteszi a jó há­zibor is. De csak mértékkel, mert állítólag ettől délután még a nagykalapács is szebben mu­zsikál, szaporázza az üllőn. D. Sz. M. Környezetismereti nyári táborok EU-programhoz igazodik a szolnoki erdei iskola Kétszáz hektárnyi, huszonöt éves tölgyerdő területén tíz éve jött létre a Nefag Rt. erdei művelődési háza Szolnokon, a Széchenyi-lakótelep közelében. A termékeny, értékes kör­nyezet otthont nyújt a közeli nagy település lakóinak, nem kevésbé az erdei vadaknak, madaraknak. A természetes környezetbe kitűnően illeszkedő épület és romantikus kör­nyéke 1990 óta erdei iskolai szerepet is betölt, felvállalva az áítalános iskolai tanulók természetszemléletű oktatását, az elsőtől az ötödik osztályos korig bezárólag. Mint Dósa Gyulától, az intéz­mény vezetőjétől megtudtuk, bár szerény anyagi körülmé­nyek között működnek, elhiva­tottak arra, hogy a nemzeti alaptantervhez igazodva az ál­talános iskolai korosztályok­hoz mért elméleti és gyakorlati oktatással segítsék újból fel­kelteni a tanulók természet iránti érdeklődését, és ennek szeretetéből adódó egészséges szemlélet kialakítását, elmélyí­tését, bővíteni a tanítási órákon szerzett természettudományos ismereteket, a környezet vé­delmét. Az erdei iskolában eh­hez sok szemléltetőeszköz, preparált erdei vadak, madarak és egyéb tárgyak találhatók. A hangulatos, szép oktatási centrumot Szolnok környéki és kisebb számban az ország más tájairól érkező iskolai csoportok látogatják. Az isko­lai tanévben hét-nyolcszáz gyermek fordul meg két-há- rom napos, illetve hetes tumu­Szalonnasütés hangulatos környezetben sokban. A nyári szünetekben egy-egy hetes kömyezetisme- reti táborokat szerveznek, a hátrányos helyzetű kisdiákok­nak ingyen. Az idei nyári program, környezeti smereti táborozás június 16-tól au­gusztus 29-ig tart bentlakásos, illetve napközis formában, 9- 14 éves korú, turnusonként 20- 25 gyermek részére. Ezt követi az őszi erdei iskolai program, majd a kömyezetismereti szakköri foglalkozások de­cember közepéig. A Nefag Rt. erdei kultúr- és oktatási centrumának híre a megyét és a környékét is túl­nőtte. Igazodván az Európai Unióhoz, német, osztrák, ka­nadai, olasz és ír érdeklődő csoportokat is fogadtak. Áz intézmény német támo­gatója és védnöke Roland Migende, aki erdészetvezető lévén évente 5-6 ezer márká­val segíti az erdei iskola mű­ködését. -endrész­A diákokért tanultak A karcagi Arany János Általános Iskolában a tanév végére el­készülnek a Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó helyi tanterv­vel. A szülők elvárásainak figyelembevételével sokszínű, a türe­lemre építő, tíz évfolyamos iskolát kívánnak megvalósítani. Továbbra is emelt szintű lesz az ének-zene tanítás, s a német-, angol-, számítástechnikai okta­tás mellett az itt tanuló etnikai kisebbség részére a cigány kul­túra, hagyományok felelevení­tését, ápolását is célul tűzték ki. A 4. osztály végén azok szá­mára, akiknek nem megfelelő az írás-olvasás-számolás kész­sége, úgynevezett nulladik, át­vezető évet iktatnának be. A napokban a tantestületből 14-en részt vettek a Csendes Éva vezette Életvezetési isme­retek és készségek tanfolya­mon, melyhez a Soros Alapít­ványtól nyertek el részvételi dí­jat. Mint a pedagógusok el­mondták, jó volt néhány napra gyereknek lenni, s újra végig­élni, mi is játszódik le a gye­rekben, ha nem tudja megol­dani a leckét, ha nincs önbi­zalma, s nagyon fogékony a negatív befolyásoló tényezőkre (szenvedélybetegségek, drog). A didaktikai játékokon megis­merkedtek a diákoknál alkal­mazható önbizalom- és önbe­csülés-növeléssel, illetve a szenvedélybetegségek megelő­zésének lehetőségeivel is. A tanfolyam után a tantestület úgy határozott, hogy tantárgy­ként oktatják majd az életveze­tési ismereteket. A 4., 6. osz­tályban már most elkezdték ezt a pedagógusok, s nagyon tet­szik a gyerekeknek, hogy neve­lőjük a játékokban egyenrangú partner velük, s mindenki el­mondhatja véleményét például a barátságról, bizalomról, d. e. Péliné Emődi Etelka, Nagyváradról áttelepült fes­tőművésznő kiállítása április 30-ig látható Szolnokon, a Ságvári Endre Művelődési Házban fotó: mészáros

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents