Új Néplap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-22 / 93. szám
ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUN ..'....................................................................................................................■..................................... A i / ■ ■ mm n jpfe m gk ■ a ■■%■■■■ u Sk B mjr KUNSÁGBAN JÁRTUNK * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK 1 ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK. * ÚJ NÉPLAP 4 A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLA Tiszagyendai változások PRÍMAGÁZ Az egyik az, hogy a képen látható Prímagáz-tartály „munkája” ebben a faluban a fűtési szezonnal együtt befejeződik. Nem másért, mint hogy Gyen- dán is ünnepélyesen meggyújtották a vezetékes gáz lángját, sőt már 79 lakásban így melegítenek, fűtenek. Amikor kezdték, 50 forintot kellett fizetni a csonkig, ami legújabban 85 ezer. Noha az intézményekig most még nem jutott el ez a fűtési mód, az elképzelések szerint az őszi, nemszeretem hónapokra már a közületeket (iskolát, óvodát, gazdasági központot, polgármesteri hivatalt) is bekötik, rákötik erre a rendszerre. Eljutott ide is a korszerű telefon, és már 250 gyendai lakás hívható bárhonnan, a nap bármelyik szakában. A bekötés 15 ezerrel indult, majd 37 és fél ezerrel zárult. A vonalakat a Matáv építette ki, és jelenleg a régi rendszer oszlopait döntik le, bontják, szállítják el. Új utak is lesznek Gyendán. így a Gorkij út portalanítását folytatják, azután szilárd burkolatot kap a Béke és az Ady Endre utca is. A költségekhez az itt élők portánként 25 ezer forinttal járulnak hozzá. Focizó mentősök Az idén a mentők hagyományos megyei napját Kunhegyesen rendezik május 3-án, szombaton. Nem máshol, mint a Dózsa iskola sportcentrumában. Délelőtt kilenckor dr. Imre Anikó, a szervezet főorvosa megnyitója után a hét benevezett mentőállomás legfürgébb fiai, legényei a focipályákon csillogtathatják gömbérzéküket, gólérzékenységüket. Aki esetleg másféle kikapcsolódásra vágyik, kipróbálhatja a kun népi játékokat. Az egész napos összejövetel este hattól a Dózsa iskola sportcsarnokában vacsorával, zenével fejeződik be. Csak a rend kedvéért írom le: azért nem minden mentős kergeti a bőrt, az állomásokon mindenhol marad ügyelet ezen a napon is. Légi útra kelt a tét* . . . legalábbis annak egy része Tomajmonostorán, a református templomon. Történt mindez április 11-én, amikor régen látott, orkánszerű szélvihar zúdult a falura, nem kímélve a házakat, gazdasági épületeket, gyümölcsfákat és a most hatvanéves parányi templomot sem. Noha az elmúlt négy évben száztízezer forintot fordítottak a létesítmény tetőszerkezetének a korszerűsítésére, a minden előzetes bejelentés nélkül iderobogó vihar megbontotta a fenti részeket. Azt szokták mondani, hogy az a legjobb barát, aki a nagy bajban segít. így tett a tomaji önkormányzat, hiszen ötvenezer forinttal támogatja a helyreállítást. Az egyházmegye negyvenezret ad, a biztosító is fizet majd valameny- nyit, és remélhetőleg érkezik még valamilyen gyorssegély. Teszik ezt azért, hogy május 31- ére, dr. Bölcskei Gusztáv református püspök látogatására nyoma se maradjon az elemek pár héttel korábbi dühöngésének. Éppen százhetven éve, hogy Kunhegyes néhány emberöltővel korábbi lakói 1827 tavaszán hozzákezdtek a református nagytemplom építéséhez. A kéttornyú óriás ma is a település, sőt a megye egyik jellegzetessége, büszkesége. Kívül kissé megkopott a gúnyája, hiszen szolid személyhez illően télen-nyá- ron, ősszel-tavasszal, vasár- és hétköznap azt viseli. A versenytárgyalást hat pályázó közül a szolnoki K-vonal Kit. ipari alpinistái nyerték. Mindez azt jelenti, hogy a nem minden veszély nélküli munkát állványok nélkül, kötélen csüngve végzik a szédítő magasságban. A toronygombnál kezdték, lefestik őket, majd a nyolc óralapot, a tizenhat toronyzsalugáter ablakot, pótolják a tornyokon lévő vakolathiányokat, és az ezerhatszáz négyzetméteres bádogtető festését is megcsinálják. A határidő május 31-e, az összes költség anyaggal együtt 1,4 millió forint. Eddig 800 ezer áll rendelkezésre, az is igaz, több helyről kaptak ígéretet a támogatásra, de köszönettel, tisztelettel vesznek minTatarozzák a nagytemplomot Alpintechnikával, kötélen lógva végzik a nagytemplom külső tatarozását a szolnoki szakemberek denfajta további segítséget. Legyen az egyéni vagy csoportos, munkahelyi támogatás. Az egyik templom melletti, háromhelyiséges épületben, a parókián pedig gyülekezeti, helytörténeti állandó kiállítást rendeznek be. Ennek a megnyitását június 1-jére tervezik. „Reklámszatyornyi” siker A díjat Lódtól vehette át Azt hiszem, aputól, anyutól sok mindent örököltem — mondja a 13 éves, kossuthos Lukács Tünde Azt hiszem, nagyon sokan emlékezünk még Szabó Lőrinc csodaszép költeményére, a Lóci óriás lesz című versre, amelyet a kisfiáról írt. Nos, a kisfiú azóta felnőtt, és a 13 éves Lukács Tünde, a kunhe- gyesi Kossuth iskola hetedikes tanulója abban a szerencsében részesülhetett, hogy az egyik országos sikeréért járó díjat a nagy költő fia, Lóci adta át neki. A történeti hűséghez még annyit, hogy Tünde bizonyítványát a végtelen egyhangúság jellemzi, hiszen aki az 5-öst ismeri, akár ki is töltheti az egészet. Gondolom, a folytatás is hasonló lesz. Reklámszatyorral érkezik, tele sikerei látható díjaival, oklevelekkel, elismerésekkel. így a Mátyás tudósai vers- és prózamondó versenyen megyei első, matematikából megyei negyedik, ezért felvételi nélkül bármelyik elit- gimnáziumba mehet. Feltéve, ha év végén vagy jövőre nem bukik meg, amire a kisebbnél is kisebb az esély. Folytatva sort: az Esti Hírlap vers- és mesepályázatának különdíját is ő kapta, ezt adta át ifjabb Szabó Lőrinc. Az Abád- szalóki Vadásztársaság pályázatán is indult, és ha már ott volt, nyert. A Kazinczy szépkiejtési versenyen a területi döntőben megint első. A TIT országos matematikaversenyen tavaly 16., történelemből 20. A millecentenárium tiszteletére rendezett nagy történelmi seregszemlén első. Kedvenc tárgyai: matematika, fizika, irodalom. A fiúkat is megnézi olykor fél szemmel, de nem sok idő jut rájuk, mert mindezeken kívül hetente két német- és szintén két angolórára is jár. És akár hiszik, akár nem, nevetni ezek után is nagyon szeret és tud. Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János A kunhegyesi Kossuth Lajos Általános Iskola vezetősége és testületé ezúton mond köszönetét a létesítmény volt tanulójának, dr. Bozsó Péter megyei főjegyzőnek azért, mert segített az intézmény több évszázados históriáját bemutató kiadvány - amelyet Nagy Zoltán nyugalmazott iskolaigazgató írt és szerkesztett - zökkenőmentes megjelenésében. Köszönet Tenyérnyi lakóház A házigazda, Molnár György ottjártunk- kor már nagyon várta a tavaszt, amely errefelé is késik Tomajmonostora és Tiszaszent- imre között picike falu bújik meg a halmok között: Újszent- györgy. A Mártírok útja elején parányi lakóház áll. Hat éve épült, a gazdája, Molnár György Szolnokon, a Kolozsvári úton lakik. Nyaranként a nagyváros zajától, porától megbízható Trabantjukkal ide menekülnek a feleségével. Egy szoba, konyha az egész, az épülethez négyszázötven négyszögöl porta tartozik. Ebben már hetvenhét szilva-, barack-, meggy-, szóval gyümölcsfa várja a tavaszt. Jószág is lesz majd, hízó, mert a kolbász is népszerű ebben a családban. Nem bíznak mindent az égi áldásra, ezért a gazda egy kutat is fúratott. Molnárék nyugdíjasok, ketten együtt hetvenhat évet dolgoztak, amiért negyvenezer forintot hoz nekik a postás. A gyerekek már felnőttek, sőt két unokájuk is született. Jönnek, hiszen az újszent- györgyi hobbin dinnye, földieper, barack, borsó, répa, krumpli, mák és a jó ég tudná felsorolni, hogy még mi nem terem. Esténként pedig mesz- szire kalandozhat a tekintet, mivel errefelé tágasak a porták. A távolból időről időre harangszó vitorlázik a szelek szárnyán, amelyhez naplementétől tücskök húzzák a hangzásban hozzáillő muzsikát. ők így látják az elmúlt három évet Harmadik éve, hogy az itt lakók legutoljára arról szavaztak, hogy ki legyen a polgármester, ijletve kik legyenek azok, akik a kunhegyesiek érdekeit képviselik a képviselő-testületben. Mivel jövőre ismét az urnák elé járulunk, kíváncsiak voltunk arra, hogy a választott tisztségviselők, illetve a jegyző miképpen ítélik meg Kunhegyes elmúlt három évét. Természetesen mindenkit nem szólaltathattunk meg, mert volt, aki nem vállalta a pár mondatos beszélgetést, másokat pedig többszöri keresés után sem találtunk. De ha a későbbiekben igényt tartanak a véleménynyilvánításra, szívesen adunk helyet gondolataiknak. Baranya Pál jegyző:- A többpártrendszer bevezetése óta ebben a második ciklusban ütemesen törlesztjük korábban felvett hiteleinket. Ennek eredményeképpen jelentősen csökkent a város adósságállománya. Ha nagy nehézségek árán is, de aZ intézményeink nem szűntek meg, működnek. És ez a jó. Az viszont nem, hogy hihetetlenül magas errefelé a munkanélküliség, 27,7 százalék, ami sajnos megyei szinten a dobogó első fokát jelenti. Nagy Kálmán tiszteletes, alpolgármester:- Én csak 1993-ban kerültem ide, és azt tapasztaltam, hogy az előző, nehéz évek veszteségei már akkor is érezhetők voltak az emberek mindennapjain. Nem csak az, hogy ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliség, hanem valami olyasmi is, hogy a lelkűk keményebb lett. Egyre többen rettegnek a jövőtől, mindentől, az élet adta válaszoktól. Nem másért, mint hogy sokkal nagyobb a létbizonytalanság, és ez mindenhol érződik. Az viszont jó, hogy egyetlen intézményt sem kellett bezárni, mert olyan vezetőink vannak, akik a jég hátán is megélnek. Csak hát itt is van egy határ, amelyen túl már lehetetlen elvonni, és ezt, azt hiszem, elértük. Juhász Lászlóné, a Kossuth iskola igazgatója:- Mindennap szeretnék megfelelni annak, hogy a képviselő-testület tagja vagyok. A munkára sok lehetőséget keresek, találok mint igazgató. Nem hagyhatom szó nélkül, hogy évek óta egy aktívabb, lobbizó, ha kell, rámenősebb helyi településpolitikát szeretnék. Olyat, amelyben helye lenne a civil szerveződéseknek, egyesületeknek és az erősödő, polgári szemléletnek. A kunhegyesi emberek megszólításra várnak. Remek fiatal szakemberek élnek itt úgy, hogy nincs fórumuk, talán ők sem keresik. Pedig ha gondolatcserére tudnánk őket ösztönözni, így lehetne szélesebb alapokon nyugvó a helyi összefogás és a mi testületi munkánk is eredményesebb. Somogyi Géza órásmester:- Jelentős tényezőnek tartom, hogy az önkormányzat nem ment tönkre, a hitelt törlesztjük, él a város, élnek az intézmények. Tény, a munkahelyek alaposan csökkentek, de tapasztalható, hogy van egy réteg, amelyik nem kapkod a munka után. Szabó András, a Dózsa iskola igazgatója:- Egyik fontos eredmény, hogy a kulturális, oktatási területen nálunk nem voltak nagy elbocsátások. Azután szerencsére nem hoztunk az intézmények fölé újabb intézményt, mint sokfelé tették ezt. Eltűntek a képviselő-testületből a pártvillongások. Hogy a hibákról se feledkezzek meg: igazán nem tudtunk munkahelyeket teremteni. Azután a város eléggé eladósodott, ami bizony látszik rajtunk, hiszen éppen csak vagyunk. Kontra József képviselő:- A képviselő-testület munkáját értékelve én nagyon kis mértékben vagyok elégedett, hiszen végül is az intézmények maradtak, nem zártak be. De vannak problémák, amelyeket a testület nem tudott megoldani vagy vele mit kezdeni. Elsősorban az, hogy a rendkívüli nagy mértékű munkanélküliség nem csökkent, sőt! Ezenkívül a kivetett helyi adókból befolyt bevételek nem nagyon érzékelhetők. Gondolok az iparűzési adóra. Az elmúlt három évben semmilyen fejlesztést nem tudtunk végrehajtani, pedig szükség lenne az utak lefedésére, új gázátadóra, hogy csak kettőt említsek. Az intézményekről az a véleményem, hogy nagymértékű működési, olykor minőségi romlás tapasztalható. A jobbító szándékot, lehetőséget összefogottabb városi programban, várospolitikában látom. Bollók Emil kanonok:- Fontos, hogy megvannak, tevékenykednek az intézmények. Az is jó lenne, ha létesülnének új munkahelyek. Ügyelnünk kell arra, hogy az élet semmiféle ágazatban ne álljon le. Vannak jó útvonalak a városban, de kívánom, hogy ezek ne csak a temetőkbe vigyenek, hanem a két templomba is, mert a felemelkedés és az erkölcsi tanítás elválaszthatatlanok. Szelekovszky István polgármester:- Ez a ciklus az útkeresés éveit jelentette, hiszen az előzőben tudtunk fejleszteni, de ebben az időszakban - szaknyelven fogalmazva - alulfinanszírozottak vagyunk. Azért a lakosság áldozatvállalásával továbbépült a gáz- és telefonhálózat, illetve a szennyvíz- rendszer. Körzetközponti szerepet kapott a tűzoltóság, a szeméttározót pedig Karcaggal szeretnénk közösen létrehozni. Vannak civil szerveződések, és az itteni emberek most is sokat dolgoznak. Az sem titok, hogy többféle tárgyalást folytatunk további munkahelyek létesítéséért. A 60 éves református templom tetejét megbontotta a vihar
