Új Néplap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-18 / 90. szám
jépto-*- SZOLNOKRÓL Egy régóta hiányolt közlekedési változás szemtanúi lehetnek hamarosan a szolnokiak. A belváros, népszerű nevén Centrum-saroknak hívott részén a már meglévők mellett újabb helyen teremtik meg a felszíni gyalogosforgalom feltételeit. Ezért az aluljáróra már nem kell aluljáróként, ott a tervek szerint egy régi hiányt pótlandó nyilvános illemhelyet alakítanak ki.. Mindezek előzménye: a 4-es számú főútvonal a várost elkerülő részének megépítésével, majd forgalomba helyezésével az önkormányzat kezelésébe került a Baross út - Kossuth Lajos út (Dr. Elek I. úttól a Szabadság térig) terjedő szakasza. A testület a belvárosi forgalom csillapításáért elsőként erről az útszakaszról a tehergépjárműveket kitiltotta, és átterelte az Ady Endre útra. Emellett döntött a Szántó körút a Mátyás király útra történő kinyitásáról. Ezzel- egyelőre elméletben - kialakult az a városi főútgyűrű, amely lehetővé teszi, hogy a város belső- és célforgalmának jelentős része a városközpont érintése nélkül lebonyolódjon. A főútgyűrűt a Tisza- híd - Pólya T. út - Szolnok ispán körút - Szántó körút - Mátyás király út - Nagy Imre körút - József Attila út - Temető út - Tószegi út- 4. sz. út D-i elkerülő szakasza - 442. sz. út - Tisza-híd útvonal jelenti. Ehhez a gyűrűhöz kapcsolódnak sugárirányban a városba bevezető főutak: a 4. számú főútvonal K-i és Ny-i bevezető szakasza, a 442-es számú főút, a 32-es számú főút, a Verseghy út, a Városmajor út és a Dr. Sebestyén körút. Fenti úthálózati fejlesztéssel figyelembe vételével határozták el a Baross út - Kossuth út - Szapáry út- Ságvári krt. csomópontban gyalogos átkelőhely létesítését. A teendőket az idei út-híd szakfeladatból végzik el június 30-ig. Gyalogátkelők a gyerekekért Az önkormányzat február 20-án tartott ülésén határozott arról, hogy korábbi bizottsági előjátékot feledve valameny- nyi Szolnokon lévő oktatási-nevelési közintézménynél történjen meg a gyerekek védelme érdekében a forgalmi rend felülvizsgálata és ennek eredményéről készüljön javaslat a közgyűlésnek. A vizsgálat kiterjedt a városi óvodákra, alap- és középfokú oktatási intézményekre. Az oktatási-nevelési intézmények esetében nemcsak a közvetlen környezetet vették nagyító alá, hanem figyelemmel voltak az egymással való kapcsolatukra, funkciójukra, valamint a megközelítésüket szolgáló útszakaszokra is. A szakemberek az óvodák gyalogos megközelítése során jellemzően kialakult mozgások elemzését követően, az esetek nagy részében kielégítőnek találták a jelenlegi forgalmi rendet. Ugyanakkor még hangsúlyozottabban kívánták kiemelni azt a jól bevált gyakorlatot, miszerint az ezen intézményekhez kapcsolódó gyalogos közlekedés az óvodás gyermek szülői vagy nevelői felügyelete mellett történik. Az óvodák közül négynél javasolták a „Gyermekek” közúti jelzőtábla cseréjét, míg egynél ugyanezt a táblát újólag kérték kihelyezni. Az alap- és középfokú intézményekhez kapcsolódó gyalogos mozgások elemzésekor kiemelt feladatnak tekintették az életkori sajátosságaikból fakadóan leginkább veszélyeztetett általános iskolai tanulók védelmét. Ezen korosztályhoz tartozó gyermekek esetében markánsan megjelenik a már „nagy” vagyok szemlélet, amely azonban sajnálatos módon nem párosul kellő veszélyérzettel. Fentieket figyelembe véve szükségesnek tartják a vizsgálat készítői jelezni a gépjárművezetők részére annak lehetőségét, hogy a gyermekeknek az úttesten történő - akár szabálytalan - áthaladásával fokozottan számolniuk kell. Ennek szellemében tizenhárom általános és a zeneiskolánál született javaslat a „Gyermekek”, a „Sebességkorlátozás 40” és a „Kijelölt gyalogos-átkelőhely” KRESZ-táblák kihelyezésére, illetve cseréjére valamint a veszélyes helyet jelölő burkolati jel felfestésére. A középfokú oktatási intézményeknél négy iskolánál tartják szükségesnek a táblák kihelyezését. A közgyűlés megbízta a jegyzőt, hogy az 1997. évi út-híd szakfeladat költségkeretéből a szükséges közúti jelzőtáblák kihelyezéséről és a burkolati jelek felfestéséről április 30-ig gondoskodjon. Koncesszorok a városban H Beszélgetés Várhegyi Attila polgármesterrel A szolnoki önkormányzat 1994-ig saját társaságain keresztül teljesítette közszolgáltatási feladatait, így a távhő-, a víz- és csatorna-, valamint a kommunális szolgáltatást. Ezt követően azonban megteremtette a lehetőségét annak, hogy vállalkozó cégek koncesszióban - azaz tartós bérletben - végezzék az előbb felsorolt tevékenységeket. A sokakat foglalkoztató és érintő témával Várhegyi Attila polgármestert kerestük meg.- Polgármester úr, mik indokolták - gondoljuk több érv is van -, hogy egy jól megszokott rendszert megszüntetve új alapokra helyezzék a város „kiszolgálását”?- Valóban felsorolható jó- néhány ok a miértre, jelesül az: kiderült, az önkormányzati társaságok alapvetően tőkehiánnyal küzdenek, a fejlesztésre nincsenek forrásaik. Emellett az időtájt tapasztalható volt, a lakossági hátralékok olyan mértékű kintlévőséget „hoztak össze”, hogy már-már a működésképtelenség határára sodorták a szolgáltatókat. A hiányt a költségvetésből folyamatosan kiegyenlítettük, az adósságokat leírtuk, és ily módon mindig talpra állítottuk a bajba került cégeket. Ez azonban nagy mértékű forrás kivonást, akár több százmillió forintot jelentett a költségvetésből. Ezen összegeket egyébként normális működés esetén nyilván más feladatokra lehetett volna fordítani. A fejlesztéshez tehát olyan pénzeket kellett bevonni, amelyek nem álltak rendelkezésre, hiszen állami támogatást erre nem kaphattunk. Éppen ezért bankvezetőkkel is konzultálva azt a megoldást találtuk ki, hogy miután a törvények lehetőséget biztosítanak koncesszióra, magyarul a tartós bérletre, megpróbálkozunk a pályáztatással. Előzetesen azt reméltük, hogy a koncesszióba adás révén magasabb színvonalú lesz majd az ellátás, és olyan fejlesztések történnek, amelyek a három területet egybevéve meghaladják az 5 milliárd forintot. Kicsit előre szaladva mondom, a megjelölt értékhatárt nagyjából elértük, döntően a „vizes” beruházásokkal. Egybe vagy külön-külön?- Vegyük akkor sorra a kon- cesszorokat, és elsőként kezdjük a legkorábban Szolnokra érkezettel, a német érdekeltségű Szolkom-utóddal, a Rethmann Recycling Szolnok Rt.-vei...- A Rethmann esetében sokáig vajúdtunk, mert két megoldás kínálkozott. Az egyik, hogy a céget darabokra szétszedni és úgy értékesíteni, vagy a másik: egészben eladni. Végül is az utóbbi mellett döntött a képviselő-testület, egy sajátossággal: Szolnok a részvények 49 százalékának erejéig kisebbségi tulajdonos maradt. Ettől fogva, egyrészt a város abban érdekelt, hogy nyereséges legyen a cég, másrészt viszont abban is, megrendelőként minél kevesebbet fizessen a megrendelésekért.- A finom megfogalmazással, miszerint a tulajdonosok között némi súrlódás akad, hűen jellemezzük a helyzetet?- A legtöbb konfliktus, ami az elmúlt időszakban kialakult a Rethmannál, úgy gondolom, rendezhető. A megoldás kulcsa, hogy a két tulajdonos vegye figyelembe a másiknak az érdekeit és elképzeléseit. A Rethmann fogadja el, hogy nekünk elsősorban a fejlesztés a célunk, nem pedig a nyereség kivétele, a város pedig tegyen eleget a szolgáltatási szerződésekben foglaltaknak.- Konkrétan mi idézi elő a súrlódást?- Szolnok azt szeretné, ha minél hamarabb megtörténnének a szerződésben rögzített fejlesztések, amelyekre a másik fél garanciát vállalt. Meg kell jegyeznem, hogy itt nem a Rethmann Recycling Szolnok Rt. az, akivel nekünk e tekintetben tárgyalási lehetőségünk van, hanem a német többségi tulajdonos, a selmi székhelyű Rethmann AG. Mi nyilvánvalóvá tettük a német fél számára, hogy amennyiben nem valósulnak meg a fejlesztések, akkor a cég visszavásárlását fogjuk kezdeményezni, ehhez szintén szerződéses lehetőségünk van. Ez elég egyértelműen bizonyítja, az önkormányzat az eredeti szerződés minden pontját szeretné betartani.- A visszavásárlási lehetőségnek avagy a súrlódás megszüntetésének van valami elvárható határideje?- Igen, június 30-ig ezekben a kérdésekben dűlőre kell jutni. A tulajdonosok vitája természetesen a szolgáltatás folyamatosságát nem érinti.- Milyen nagyságrendű fejlesztés tervezett?- A szerződésünk 700 millió forintos fejlesztésről szól, amely magában foglalja az eszközök - gépjárművek, szállító-, gyűjtőedényzet - korszerűsítését, és az új szemétlerakó megépítését, ami önmagában a 700 millió a felét teszi ki.- Akkor még várhatók egyeztetések a tulajdonosok között, akár Szolnokon, akár Selmben. Van esélye a megegyezésnek?- A német fél a fejlesztés-beruházás mellett tette ismét le a voksát, nem törekszik alapvetően a képződött haszon kivonására. Az tehát mindenképpen megnyugtató, hogy az itt megtermelt pénzt helyben kívánja felhasználni. A vita egyébként az anyagiak ütemezésén folyik. Egy szolnoki próféta- A víz- és csatornaszolgáltatás koncesszióba adása már tisztán megtörtént, a teljes ön- kormányzati vagyont - mintegy másfél milliárd forint értékűt - bérbe adták.- Ebben az esetben fontosnak tartom jelezni, hogy ez a vagyon rövidesen 3-4 milliárd forintra fog növekedni. Éppen annak eredményeként, hogy a koncessziós társaság végzi azokat a nagyberuházásokat, amelyek a felszíni vízmű-tisztító továbbfejlesztéséhez és a szennyvíztisztító építéséhez kapcsolódnak. Ez a kettő együttesen mintegy 2,5 milliárd forintot tesz ki, és már előkészítés alatt van az a program, amely szintén a koncesszor vállalása volt, hogy kiépítsék a város teljes csatornahálózatát. Ez további több milliárd forintos fejlesztés, ami a város tulajdonának a gyarapítását jelenti, hiszen a tartós bérlet okán nem kerül a koncesszor tulajdonába. Nyugodtan kijelenthetem, a vízi közmű koncesszió eddig minden tekintetben igazolta a korábbi számításainkat.- A pályázatnál mennyire számított az, hogy az egyik aspiráns egy ismert szolnoki vízügyes szakember volt?- Sokat számított, főleg a helyismeret. Egyben beigazolódott az, hogy azok az itteni szakemberek, akik helyismerettel, kellő szakmai tudással és ambícióval rendelkeznek, képesek nyerni akár multinacionális cégek előtt is. Nem feltétlenül kell a messziről jött embernek hinni. Vannak olyan szakemberek Szolnokon, és nemcsak ezen, hanem más területen is, akikre nyugodtan rá lehet bízni egyes vagyontárgyak működtetését.- Itt külföldi pályázó volt-e?- Hat külföldi és két magyar pályázó jelentkezett, tehát igen komoly érdeklődés mutatkozott.- Ezek szerint ez a szolgáltatás jó üzlet?- Jó, de minden jó üzletből lehet rosszat csinálni, ha valaki nem megfelelően működteti. Tudunk olyan településről, ahol mindez balul sikerült, és komoly problémák vannak a szolgáltatással.- A vízügyi nagyberuházások rendben haladnak?- Mindegyik tervszerűen folyik, nem kell számítanunk arra, hogy bármilyen határidő-módosításra lenne szükség, és az anyagi feltételek is megvannak. Arccal a lakó felé- Áttérve a harmadik koncessziós területre, a távhőszolgáltatásra, úgy tudjuk, e kategóriában egy gondolkodás- módját tekintve magyar földön egyedülálló konzorcium győzött.- Mégpedig abban párját ritkító, hogy a szolgáltatást igénybevevők oldaláról közelít meg szinte minden kérdést, míg a többségre a saját szempontok érvényesítése jellemző. Egyébként mi magunk is azt gondoltuk, hogy alapvetően a távfűtött lakásban lakók szempontját kell nézni, és így írtuk ki a pályázatot. Ebbe belevettük a lakásonkénti mérés és egyedi szabályozás megteremtésének a feltételeit. Az Alfa- Nova Kft. mindezeket a feltételeket vállalta, sőt, pályázata egyik lényeges pontjának tartotta. Ami azért szerencsés, mert így minden távfűtéses lakásban lakó folyamatosan be fog kapcsolódni abba a rendszerbe, amelyben önmaga képes szabályozni lakása hőmérsékletét. így az általa elfogyasztott hőmennyisége után kell fizetnie, nem pedig átalány formában, amelyet Magyarországon már régóta sérelmeznek. Az idén hozzá is fognak az egyedi szabályozó szelepek beszereléséhez, mintegy ezer lakás bekötésével lehet számolni. Ugyanakkor felújításra kerül a Széchenyi-lakótelep használati melegvíz gerincvezetéke 50 millió forintért.- Érdekli az embereket, hogy milyen anyagi költséggel jár az egyedi szabályozás megteremtése, és főleg mennyi energiát takaríthatnak meg?- Ha rendeltetésszerűen használják ezeket az egyedi szelepeket, akkor 20 és 40 százalék közötti megtakarításra lesz lehetőség, és ez megjelenne a távfűtés díjában is. Ne csak azért kíméljék az energiát, mert drága, ez mindenütt a világon elérendő cél, hanem ennek apropóján kevesebbet is kelljen fizetniük. Maga a beszerelés az a koncessziós szerződésbe foglaltak szerint nagyjából 500 forint szelepenkénti hozzájárulást jelent a lakónak radiátoronként, egy kétszobás lakásban így 1500-2000 forintot tesz ki. Persze, nem ennyibe kerül az anyag- és munkadíj, hanem ennek többszörösébe, ám a többi költséget a koncesszor vállalta magára.- Legutóbbi németországi útján ön éppen ezt tanulmányozhatta, milyen tapasztalatokat szerzett?- A németeknél törvény garantálja, hogy minden lakásban és irodahelyiségben ilyen szelepekkel kell felszerelni a radiátorokat, sajnos Magyarországon ez még távolról sincs így. Azok az adatok, amiket az energia-megtakarításra mondtam, jórészt német tapasztalatok.- Tervezi-e a város még további szolgáltatások koncesz- szióba adását?- Egyelőre más közszolgáltatást nem, mert nincsen olyan jellegű, amely ilyen módon kiadható lenne. Olyan elképzelhető, hogy például a lakás és nem lakás célú helyiségek üzemeltetése, és ekkor is valamilyen magáncégre gondolok. Ennek most történik a felmérése, arra vagyunk kíváncsiak, hogyan lehetne nagyobb bevételt elérni, magasabb színvonalon működtetni a díjak emelése nélkül.- Köszönjük a beszélgetést. Lazányi József TAVASZI VÁSÁR A gardénia ÜZLETEKBEN PAPLANOK, PÁRNÁK, ÁGYNEMŰK EGYES FÜGGÖNYÖK 10-20-30 %-os ENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK AMÍG A KÉSZLET TART! Szolnok: Tiszavidék Áruház (Skála) emeletén és az ÓNIX CENTER-ben (Ady E. út 19.) SZERSZÁM, HEGESZTŐANYAG És KÖTŐELEM •I S Z A K y Z L E T SzoliNok, Koszorú út 4. TEl./fAX: 56/41 5^506 Heaa-UesLKFT — ............................ F elszínen a Centrum-saroknál
