Új Néplap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-16 / 88. szám

6. oldal Megyei Körkép 1997. április 16., szerda Mozgássérült vállalkozók Kötetlen tanulás - önálló vál­lalkozás címmel egyszeres könyvvitel tanfolyamot szer­vezett a mozgássérültek me­gyei egyesülete érdeklődő tag­jainak. A tanfolyamhoz az Országos Foglalkoztatási Alaptól pályá­zaton nyertek támogatást. Az egyesület két évvel ez­előtt végzett egy felmérést tag­jai körében. Ebből kiderült, hogy sokan szeretnének vállal­kozni, de nincsenek meg hozzá az ismereteik. Az egyesület el­határozta, hogy távoktatással segít ezeken a gondokon. Táv­tanulási szakemberük, Csirke Józsefné elkészítette a tananya­got hat munkafüzetben. A munkafüzeteket a megyei ön- kormányzat nyomtatta ki, és ezt kapták meg a mozgássérültek, illetve hozzátartozóik. A mun­kafüzetek ismereteket tartal­maztak arra vonatkozóan, ho­gyan kell egy vállalkozást elin­dítani, hogyan kell könyvelni stb. A tanfolyamot százan vé­gezték el, a vizsgák most foly­nak - május végéig. Irodalmi vetélkedő Verne nyomában Már-már hagyománnyá válik a szolnoki Újvárosi Általános Is­kolában, hogy minden év tava­szán irodalmi vetélkedővel em­lékeznek meg az ifjúság köré­ben ma is népszerű XIX. szá­zadi francia íróról, Jules Vemé­ről. A megyei iskolák közül tíz csapat fogadta el a nemes ve­télkedésre szóló felhívást, ame­lyen a versengő csapatok szá­mot adhattak a Nyolcvan nap alatt a Föld körül című regény ismeretéből, továbbá bizonyít­hatták a tanulók - egyénileg és csapatban is - a szélesebb körű irodalmi ismereteiket. A tegnap délelőtti vetélke­dés eredménye: I. az Újvárosi Általános Iskola 1. csapata, II. a Konstantin Általános Iskola és a karcagi Gábor Áron Gim­názium csapata, III. az Újvá­rosi Általános Iskola 2. csa­pata. Amint azt a zsűri zárszavá­ban kiemelte, az olvasóvá ne­velés, a szórakozva tanulás újabb lépését teljesítették a résztvevők. / Sikeres a kisúji Árvácska A kisújszállási Árvácska nép­táncegyüttes jelenlegi tagjai két éve dolgoznak együtt. A 29 fő­ből álló csoport (19 lány és 10 fiú) többsége hetedik osztályos tanuló. Tevékenységüket a mű­velődési ház irányítása alatt végzik. A csoport művészeti veze­tője Fekete István, aki a gyere­kekkel jól elsajátíttatta a nép­tánc alapjait. Az együttes reper­toárjában lánytáncok, verbun- kok, páros táncok szerepelnek. A nemrégen Szegeden megren­dezett Örökség Fesztiválon már új műsorral, a felső-tiszavidéki táncokkal is felléptek. A kore­ográfus Gaál András volt, a ze­nét pedig a törökszentmiklósi Csendes együttes szolgáltatta. Erdélyi Klára vezetésével. Mint Fekete Istvántól meg­tudtuk, az Árvácska a tavalyi gyöngyösi fellépéshez képest 180 fokos fordulatot tett - a zsűri megítélése szerint, amely dicséretes. A szegedi fesztivá­lon vastapssal jutalmazták új műsorukat, melyet a kisújiak az április 19-i lottósorsoláson és 26-án, a művelődési ház dolgozóinak találkozóján, va­lamint a május elsejei majáli­son láthatnak. Az együttes ve­zetője szeretne egyhetes nyári tábort is szervezni a gyere­keknek, ami azonban pénz kérdése, hiszen állandó támo­gatójuk nincs. Az utánpótlást táncházak szervezésével kí­vánják megoldani. D. E. Kerüli az iskolát, mégis büszkék rá A szolnoki Dóra Beáta, noha még csak április 18-án tölti a tizenhetet, messze ívben ke­rüli volt suliját, a Kerót. Ahe­lyett, hogy haragudnának a nevelők, vagy felszólítanák, még büszkék is rá. Hogy mi­ért, arról szól ez a kis írás. Noha még koránt sincs vége a tanévnek, Bea már ruházati kereskedő, felszabadult szakmunkás, olyan bizonyít­vánnyal, amelyet elfelejtettek cifrázni. Ötössel kezdték, az­tán így folytatták. Hogy az elejéről haladjak, az iskolai versenyen tanulmányi és szakmai eredményei miatt nem kellett indulnia. Az or­szágos elődöntőben harmin­cán vetélkedtek, és hetedik­ként bejutott a legjobb tizen­hat közé. Beáta e hónaptól nem jár is­kolába, mégis büszke rá a „Kérő” FOTÓ: M. J. Ezt a többnapos erőpróbát Szombathelyen tartották. Az írásbelivel kezdtek, itt máso­dikként végzett, majd a szak­mai gyakorlati részt meg­nyerte. Összesítésben végül országos második helyezett­ként fejezte be a döntőt. Ka­pott oklevelet, vásárlási utal­ványt, ajándékcsomagot, kü- löndíjként kristályvázát, és mindezzel végbizonyítvány is jár, miszerint befejezte ta­nulmányait. Ismereteit Szó­kéné Varga Tünde, Hege- dűsné Kiss Ildikó, Billédi Gé- záné, Sülé Mária gyarapította. Rövid pihenő után pár hó­napig dolgozni szeretne, majd ősztől folytatni tanulmányait Szolnokon, a Kereskedelmi Szakközépiskolában, és két év múlva leérettségizni. Esetleg utána az egészet még egy évvel megtoldani, és letenni a technikusi minősítő vizsgát is. D. Sz. M. Női tagozat alakult a hátrányok leküzdésére Ha nem egészséges, vetesse el? Az ember azt hinné, ha egy mozgássérült nő terhes vagy szül, ugyanolyan bánásmódban, netán megkülönböztetett figyelem­ben, segítségben részesül, mint egészséges társai. A valóság azonban nem ezt bizonyítja. Az egyik kismama esténként ha­zajárt a kórházból, hogy meg tudjon mosdani. A kórház zu­hanyzójában ugyanis nem tudott megfogózkodni, és senki nem segített rajta. A másik kismama feje fölött szülés közben megje­gyezték: Van ennek fogalma ar­ról, hogy mit jelent egy gyerek? Egy mozgásfogyatékos anya, akinek már pár éves volt a gyer­meke, újra teherbe esett. Amikor elment nőgyógyászati vizsgá­latra, hogy a terhességet megál­lapítsák, egyedül nem tudott fel­kapaszkodni a vizsgálóasztalra, csak állt ott, amíg az orvos meg nem kérdezte: „Szült már?” „Igen” - hangzott a válasz. „Na, akkor tudja, hogy terhes, haza­mehet”. A kívülállók nem is hinnék, hogy mennyi megaláztatás ér egy mozgássérült nőt hasonló helyzetekben. Ha terhes lesz, többnyire próbálják meggyőzni arról, hogy vetesse el a gyerme­két. E hátrányok leküzdése miatt alakult meg a Mozgáskorláto­zottak Országos Szövetségén belül a női tagozat. Megyénkben is létezik a tagozat, amelynek képviselője a mozgássérültek megyei egyesületénél (Szolnok, Somogyi u. 6., telefon: 422-803) Gálné Fehérváry Tünde. Jog­védő irodát akarnak létrehozni, amely a fogyatékos nők védel­mén túl más feladatokat is fel­vállal. Hiszen rengeteg egész­ségügyi probléma adódik. Senki nem tudja például, hogy ha egy halmozottan sérült gyereket el­visznek a fogászatra, hogyan kell őt ellátni. A szolnokiak tervei között szerepel, hogy megrendezik a mozgásfogyatékos nők magyar- országi konferenciáját. P. E. Nagy kihívás előtt áll a szolnoki bűnügyi szolgálat Kevés zsaru - több bűneset Az ORFK-n belül végbement szervezeti változások a megye- székhelyeken működő városi rendőrkapitányságok bűnügyi osztályain is éreztették hatásukat. Mint kiemelt kategóriába tartozó kapitányságnak, a szolnoki rendőrségnek is új, önálló osztállyá kellett átszerveznie a bűnügyi szolgálat egyik alappil­lérét, a korábbi vizsgálati alosztályt. Mint Szűcs Zoltán őr­nagy, bűnügyi osztály- vezető, kapitányságve­zető-helyettes lapunk­nak elmondta, az irányí­tása alá tartozó szolgá­lati ág e hónap elsejétől működik új formájában. Az ismeretlen tetteses ügyek felderítését a bűnüldözési, valamint az újonnan létrehozott életvé­delmi és akció alosztály végzi Takács András őrnagy, illetve Boros Csaba hadnagy vezeté­sével. A már felderített ügyek­ben a nyomozás lefolytatása a Vasas Károly százados irányí­totta vizsgálati osztály feladata. Ehhez is tartozik két szervezet. A vagyonvédelmi és életvé­delmi alosztálynak Mári Ferenc hadnagy, a gazdaságvédelmi alosztálynak Szász Károly had­nagy lett a parancsnoka. Bár az átszervezés folytán nem nőtt a rendőri létszám, tech­nikai eszköz is csak az van, ami már korábban is volt, úgy tűnik, a bűnügyi szolgálatnak egyre nagyobb falatok jutnak a növekvő bűnö­zés következménye­ként. Tavaly mindenesetre sikere­sen vették az akadályt. Az előző évihez képest a mintegy 400-zal több ismertté vált bűn- cselekmény ellenére változat­lan színvonalon végezték az el­követők felderítését. A jövőre nézve nem túl biztató, hogy idén ez idáig körülbelül 1500 bűnügyet iktattak az osztályon. Ez több mint 25 százalékkal meghaladja az elmúlt év ha­sonló időszakában regisztrált bűnesetek számát. -hgy­Szűcs Zoltán Mit takar a szeméttelep füstje? A szeméttelep tegnap is égett, és ontotta a füstöt (Folytatás az 1. oldalról)- Mire kiértem, már tombolt a tűz. Óri­ási szél, legalább 80-100 kilométeres sebességű fújt ezen a részen. Már oda­bent is attól féltünk, hogy a városban a tetőket leszedi, tehát nem hétköznapi viharról volt szó. Kádas Antal elmondása szerint már a műúttól látszott, hogy a juhtelep köze­lében, légvonalban úgy 700 méterre ta­lálható szeméttelep mint egy tűzhányó, úgy égett. Nyolc-tíz méteres lángok csaptak fel belőle, lángszőnyegként. A juhhodályok pedig pontosan szél­irányba estek. A szeméttelep hatalmas füstje az egész juhtelepet betakarta.- Az éjjeliőr elmondta nekem, hogy attól fél, megfullad - folytatja az ügy­vezető. - Rögtön gondoltam, hogy a szeméttelepről sodorhatta át szél a tü­zet. A tűzoltók ezt akkor rögtön elvetet­ték, mondván, hogy elektromos tűzről lehet szó. Ám sikerült tételesen bizonyí­tanunk, hogy az kizárható. December­ben újítottuk fel az egész rendszert, áramtalanítva voltak a hodályok, és a biztosítékokat másnap épen találtuk meg, tehát véleményünk szerint az elektromos zárlat kizárható. A füst akkora volt, hogy az éjjeliőr a hodály saját égéséből származó füstjét nem tudta érzékelni, mivel az állandóan utánpótlást kapott a szeméttelep hatal­mas füstjétől. A baj már csak akkor lát­szott, mikor a tűz úgymond „visszale­gelt” a náddal fedett hodályon, és be­lobbant. Odaveszett 605 darab juh, eb­ből 28 termékenyítőkos, aminek 100 ezer forint darabja. Az anyák jelenlegi forgalmi értéke pedig egyenként 30 ezer forint. Ez az állomány az ország egyik legrégebbi törzstenyészete, és 60 százaléka most odalett - hangsúlyozta az ügyvezető. Elődeik, úgy a juhászok, mint a vezetők nagyon módszeres te­nyésztői munkát végeztek, és ők is ezt folytatják. A legjobb genetikai tulaj­donságokkal rendelkezett az állomány, több díjat nyertek már kiállításokon. Most tulajdonképpen újra kell kezdeni a munkájukat.- Én is vizsgálódtam a lehetséges túzokról, a saját kályhától kezdve a csikken át (az őr egyébként nem do­hányzik) a lopás utáni direkt gyújtoga­tásig, de ez mind kizárható. Szeretném, ha ténylegesen kiderülne, mi az igaz­ság. Felvetődik az emberben, hogy mi­lyen katasztrófának, kárnak kell még itt bekövetkezni, hogy érdemben foglal­kozzon valaki a szeméttelep problémá­jával? A város szélén azon az este úgy 80- 100 ember nézte a tüzet a közeli nyu­gat-újvárosból, aggódva, nehogy fe­léjük fújjon a szél. Közülük többen megerősítik, hogy nagy tűzcsóvá- kat is láttak felrepülni. A Hollósi úti lakókból csak úgy árad a pa­nasz:- Már a létesítésekor is tiltakoz­tunk, hogy ide ne hozzák a szeme­tet, inkább a várostól minél mesz- szebb vigyék. Azt mondták akkor, nem lesz semmi bajunk belőle, ne foglalkozzunk vele. Azóta meg mi van: bűz mindenütt, patkányok és füst. Sodorja felénk a füstöt a szél, mindenféle gázokkal-gő- zökkel agyetemben. Egyeseknél olyan bűz van, hogy meg sem le­het maradni olyankor. Mi tagadás, a szeméttelep va­lóban nem egy felemelő látvány. Még tegnap is javában füstölt és égett több helyen is. Az a kis eső, amely hullott, meg sem kottyant neki.- Láttuk pénteken, ahogy vitte a szél a „pernyét”, a füstöt és a lángcsóvákat. „De jó, hogy nem erre hozza a szél” - sóhajtoztunk, és közben nem is gondoltuk, hogy égnek a birkák. Ahogy ők megégtek, akár mi is megég­hettünk volna. Az utcában, a környéken sok a nádtetős ház, a szénakazal. Csupa gyúlékony anyag. A lakók elmesélték, hogy péntek délután látták, amint kimennek a tűzol­tók a szeméttelepre, de nem tudtak mit kezdeni a szeméttűzzel. Akkor este egyébként szintén hallottak robbanáso­kat a telepről. Egy idősebb férfi, aki ott dolgozott valaha, fényképeket húz elő a zsebéből a szeméttelepről: - Én tudom, mi van benne, és ha az begyül’, semmi nem ál­lítja meg! A szabály szerint minden két méter után be kellene fedni. Bizony fé­lünk, hogy leégünk. Olyan tűz volt ak­kor, hogy piroslott az ég alja. A hirtelenjében összeverődött embe­rek panaszolják: a házaik már a felét sem érik annak, amit érhetnének. Ami­kor építkeztek, akkor még szó sem volt semmiféle szeméttelepről. Szinte egy emberként követelik: vagy hozzák mi­nél előbb rendbe, vagy szüntessék meg. Az önkormányzat jegyzője, dr. Ágo­tái Tibor a lehetséges megoldást firtató kérdésünkre elmondta, hogy sajnos je­lenlegi anyagi helyzetük határt szab mindennek. A legjobb megoldást az je­lentené, ha lenne erre fordítható pénzke­retük. Túrkeve egyébként csatlakozott a tervbe vett területi hulladéklerakóhoz, amely várhatóan végleges megoldást nyújt majd. És hogy kit is illet a szeméttelep keze­lői joga? Nehéz megmondani, bár hosz- szas utánjárással biztos kideríthető lenne. Ez azonban meghaladja ezen írás kereteit, oly szövevényes. A Városgaz­dálkodási Rt. szerint ugyanis olyan szer­ződést köttetett, amely nem egyértelmű, többféleképpen értelmezhető. De az sze­rintük biztos, hogy a hulladékgyűjtést, díjbeszedést és a szemételhelyezést a Vízmű Kft. végzi. A kft. szerint viszont a kezelői jog a városgazdálkodásé. Mi ez, ha nem patthelyzet? Egyelőre úgy tűnik, hosszú út vezet még a tűzbe veszett birkáktól a lehetsé­ges megoldásig. Arra, hogy végül is mi okozhatta a tüzet, és hogy van-e ok-oko­zati összefüggés a szeméttelep és a bir­katelep tüze között, a konkrét választ majd a hivatalos vizsgálat adja meg. Addig maradnak a feltételezések - és a szeméttelep füstje is. Baranyi György félünk, hogy a birkák után egyszer mi is megégünk” fotó: i. cs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents