Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-11 / 59. szám

1997. március 11., kedd 3. oldal Megyei Körkép A megyével ismerkedett a volt osztrák kancellár Vranitzky „premierlátogatáson” Tegnap délután Franz Vranitzky - ahogy ő fogalmazott - „premierlátogatást” tett a megyében. Ugyanis kancellárként csak a nagyvárosokba jutott el, most nyílt al­kalma arra, hogy az ország kisebb telepü­léseit is megismerhesse. A politikus Jászapátin kezdte programját. A kíséretében lévő Szekeres Imre országgyűlési képvi­selővel először a Vágó Pál Múze­umot tekintette meg, majd a kisvá­ros értelmiségének képviselőivel találkozott a polgármesteri hiva­talban. A jó hangulatú, a humort sem nélkülöző kötetlen beszélge­tés során szó esett a város gazda­sági jellemzőiről, kulturális életéről - külön is hangsúlyozva az osztrák kapcsolatokat, a testvérvárosi együttműködést. Franz Vranitzky érdeklődéssel hallgatta a rövid bemutató előadásokat, és sokat kérde­zett. Érdekelte például a szövetkezet keres­kedelmi tevékenysége, a gimnázium nyelv­­oktatása és a végzős diákok pályaválasztása. A hallottakat összevetette az osztrák tapasz­talatokkal, és jelezte, hogy náluk milyen - mint kiderült, sok esetben nagyon hasonló - gondokkal küzdenek. A politikus a találkozón - a meghívást megköszönve - arról beszélt, hogy e látogatás során tudatosult benne, mi­lyen fontos az élet kisebb szeleteinek megismerése, és a politikusnak ezekre is figyelnie kell, mert a globá­lis helyzet nem mindig tükrözi a va­lóságot. Hiszen - mint mondotta - békében élünk, de ez nem egészen igaz. Számtalan helyi konfliktus van, ami veszélyezteti az embert. Jászapáti látogatása után Vranitzky Szol­nokra utazott, ahol Iváncsik Imrével, a megyei közgyűlés elnökével, majd Várhegyi Attilával, Szolnok polgármesterével találkozott. A zenei fesztivál kezdési időpontjáig még a múzeum­ban is tett egy rövid látogatást. BI. A Damjanich múzeum első állandó A volt kancellár találkozott Iváncsik Imrével is, kiállítását nagy érdeklődéssel aki szűkebb hazánkról tartott rövid ismertetőt nézte a vendég fotó: m. j. Kevi reformátusok holland pályázata A tervek között Internet-klub is szerepel Márki Sándort nem érte váratlanul a győzelem Nyomozóból polgármester A falu bővíti a könyvtárát Ezerkötetes lakossági akció Maga Nagyfejed János, a ti­­szaszentimrei könyvtár veze­tője sem gondolta, hogy ek­kora sikere lesz február vé­gén meghirdetett akciójuk­nak. Ekkor azt kérték plaká­tokon a község lakosaitól, hogy a már elolvasott, nélkü­lözhető szépirodalmi, mese, krimi és tudományos fantasz­tikus témájú könyveket ajánl­ják fel a könyvtár számára. Persze nem ingyen, csak éppen csökkentett, 25 százalékos fel­­vásárlási áron. A lakossági könyvakció - amely egyébként március 8-áig tartott - nem csak azért hozott sikert, mert több mint ezer új könyvvel bővült a 16 ezer kötetes klubkönyvtár, hanem azért is, mert az adomá­nyozók 90 százaléka nem kért pénzt segítségéért. Ez a támoga­tás akkor különösen jelentős, ha hozzátesszük: a kis falu könyv­tárának éves szinten 70 ezer fo­rint áll rendelkezésére, hogy új könyveket vásároljon. Ismerve a mai árakat, ebből bizony még száz új könyvre is nehezen fu­totta volna ... -p-Szolnoki összevonás Alternatív (is) lett a Zöld Iskola A szolnoki önkormányzat ha­tározata szerint a Fiumei Úti Általános Iskola melletti fa­barakkban eddig működött úgynevezett Alternatív Álta­lános Iskola - korábban Dol­gozók Általános Iskolája - megszűnik, alapfeladatait a jövőben a Széchenyi városré­szi Zöld Iskola látja el. A döntés előzményéhez tarto­zik, hogy a képviselő-testület által 1995-ben elfogadott szol­noki oktatáspolitikai koncepci­óban megfogalmazódott: a je­lenlegi iskolaszerkezet alapvető átalakítására nincs szükség, arra viszont igen, hogy a meg­lévő intézményhálózat rugal­masabb funkciómegosztásban működjön. Az 1997/98-as tan­évtől kezdve lehetőség van arra, hogy az Alternatív Általá­nos Iskolát és a Zöld Iskolát összevonják. Ezt kihasználva a Zöld Is­kola jogutód intézményként működik tovább. Az új tanév beindításához a tanulócsopor­tok kialakítása, valamint a tár­gyi és személyi feltételek bizto­sítása megkezdődött. Az összevonás után a me­gyeszékhely önkormányzata változatlanul hatékony segítsé­get kíván nyújtani a tanulásban jelentős mértékben akadályo­zott és a magatartási problémák miatt iskolából kimaradó tanu­lóknak. Ennek megfelelően 1997. szeptember 1-jétől módosul a Zöld Iskola alapító okirata, mi­után alaptevékenysége körében a felnőtt korúak általános isko­lai oktatását is ellátja. A nagykun város református egyházközsége a mai kor kö­vetelményeinek megfelelő, magasabb színvonalra kí­vánja emelni az oktatást a visszakapott két általános is­kolai épületben. Ezen oktatási intézmények alsó és felső ta­gozatán jelenleg hét osztály­ban százötvenhárom kisdiák tanul Túrkevén. A több mint negyed évezredes múltú egyház fenti céljai eléré­séhez jól vette a rajtot. Elnyerte Az elgondolást hamar tett kö­vette, a szakemberek már dol­goznak is az egykori pártház átalakításán, ahol várhatóan már e hónap végétől fogadhat­ják a veszélyeztetett családokat. Addig a polgármesteri hivatal­ban intézik a százötven família ügyeit, és segítenek a társa­a Soros Alapítvány pályázatát, amelynek eredményeként tizen­három számítógépen tanultak a diákok. Bekapcsolódtak az in­formatikai világhálózatba, az In­ternetbe. A kapcsolat révén.a vi­lág is megismerheti a városka életét, kultúráját, egyházi tevé­kenységét. Az egyházi iskolában egyéb­ként már az első és második álta­lánosban órarend szerinti infor­matikai tagozatokat indítottak, a felsősök pedig szakkör kereté­ben ismerkednek a tudomány dalmi beilleszkedési gondokat orvosolni oly módon, hogy mi­után megvizsgálták az adott család bajait, megoldási javas­lattal állnak elő. A konkrét se­gítségnyújtásban együttműkö­dik a családsegítő két munka­társa a polgármesteri hivatallal, sőt az iskolával, óvodával és a eme fontos területével, ismeret­­anyagával. A fejlődés újabb re­ményei, távlatai is megnyíltak. Újabban a magyar oktatás­ügyet segítő holland partnerek által meghirdetett pályázatra is aspirálnak. Esélyük van arra, hogy külföldi segítséggel vala­mennyi osztály számára lehe­tővé tegyék az informatikai ok­tatást, megteremtsék az ehhez szükséges technikai feltételeket. Az egyházközség tervében egy városi Internet-klub létrehozása is szerepel. -endrész­szociális gondozóközponttal is szorosabbra kívánják fűzni az együttműködést. Az épület átalakítási munká­lataira a népjóléti minisztérium­tól nyertek 1,8 millió forintot, és körülbelül ennyi pénzt adott az önkormányzat saját erőből. Jelenleg két főállású munka­társa van a családsegítőnek. Ci­bakháza vezetőinek tervei kö­zött szerepel, hogy szeretnék intézménnyé alakítani a köz­pontot. -pókász-Kunmadarason a vasárnap megtartott időközi polgár­mester-választáson Márki Sándor független jelölt kapta a legtöbb szavazatot, akit el­képzeléseiről kérdeztünk. Mint elmondta, nem érte várat­lanul a győzelem, számított rá, már régóta tudatosan készült arra, hogy bekapcsolódjon a nagyközség közéleti munkájába. A polgármester-választáson is belső indíttatást érzett az indu­lásra, mert látta az egyszerű em­berek csalódottságát, s azt, hogy rétegekre szakadt a falu, ezért ezt a problémát is felvállalta. A munkanélküliség megoldása ugyancsak égető gond, s szeremé megszüntetni a feszültséget az önkormányzat tagjai között is. Azt szeremé, ha a tagok nem az egyéni érdekeiket néznék, ha­nem lakosságot szolgáló önkor­mányzatként dolgoznának. Ép-A tagok teljes bizalmát élvezik a korábbi tisztségviselők, ez de­rül ki a szavazás eredményéből. Az elnök továbbra is dr. Séllei Imre maradt, de nem történt változás a titkár személyében sem. Ezt a funkciót változatla­nul dr. Stefkó Katalin tölti be. Dr. Mosonyi Géza és dr. Tóta Áron látja el a jövőben is az el­nökhelyettesi feladatokat. A ti­zenegy tagú elnökségben azon­ban két új kollégát üdvözölhet­nek. Az ügyvédi kamara me­gyei taglétszáma egyébként fo­lyamatosan gyarapodik. Míg 1991-ben 63 tagot számlált a szervezet, most már 164-re duzzadt a létszám. Az ügyvé­dek több mint fele Szolnokon tevékenykedik, a többiek a me-Sajnos, négyszáznál is több már azon állástalanok száma, akik mindenfajta ellátásból kikerül­tek. Azután hitele is akad a vá­rosnak, mintegy 110 millió, és ezt is törleszteni kell. Mindebből következik, hogy az idei esztendőben felújítá­sokra, beruházásokra nem futja, sőt még az úgynevezett szűkí­tett költségvetésből is hiányzik 55 millió. Ezt az összeget, vagy az összeg jó részét pályázatok révén igyekeznek megszerezni. Természetesen itt is akadnak helyi adók, az ebből befolyt pen ezért tudja, hogy a választás számára csak egy bemelegítés volt, s ezt követően jön a harc, hogy elfogadtassa javaslatait a testülettel. A 33 éves Márki Sándor egyébként Kunmadarason szüle­tett, hatgyermekes munkáscsalád második gyermekeként. Ő is nagy családot alapított, hiszen három fia van (8, 6 és 4 évesek), felesége főállású anya. A megvá­lasztott polgármester korábban a helyi rendőrőrsön volt nyomozó, ahonnan 1995. július 31-én sze­relt le. Jelenleg az Együtt-Egy­­másért Alapítvány kuratóriumi elnökeként és a kezelőszervezet vezetőjeként dolgozik. A konkrét polgármesteri teen­dőkről, a település költségvetésé­ről, a fejlesztési lehetőségekről most fog tájékozódni Márki Sándor, aki az új lehetőségével élni és nem visszaélni sze­remé. -de­gyeszékhelyen kívül végzik munkájukat. Az újraválasztott elnök, dr. Séllei Imre lapunknak el­mondta, az igazságügyi re­formcsomag részeként várha­tóan ez év első felében az Or­szággyűlés elfogadja az új ügy­védi rendtartást. Ez a jogsza­bály a mai kor igényeinek meg­felelően rendezi az ügyvédek helyzetét a demokratikus jogál­lamiság keretei között. A közgyűlésen a megyei ügyvédi kamara tagsága állást foglalt amellett, hogy az idei esztendő egyik legfontosabb feladataként meg kell ismerni az új rendtartást és a többi új jogszabály gyakorlati alkalma­zását. -hgy­összeg 26 millió forint, ami va­lami olyasmit bizonyít, hogy a település nem kimondottan gazdag. Azért más bevételekre is számítanak, hiszen el szeretnék adni a Tüzép-telepet, azután Tigáz-részvényeik is érnek vagy 66 milliót. Mindezek ismeretében, de ezek nélkül is nagyon való­színű, hogy az év hátralévő hó­napjaiban a költségvetés egyes tételeinél, számainál többszöri módosítás várható. D. Sz. M. Családsegítő az egykori pártházból Több mint százötven veszélyeztetett család él Cibakházán. Bi­zony ezen családok problémáinak a kezelése külön szakembert kíván. A település önkormányzata éppen ezért gondolta úgy, hogy családsegítő központot létesít. Tisztújító választás a megyei ügyvédi kamaránál Bizalom a régi vezetőknek Lejárt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara tiszt­ségviselőinek mandátuma. Az elkövetkezendő újabb ötéves cik­lusra tehát új választásokat kellett kiírni. A kamara a hét vé­gén tartotta éves beszámoló közgyűlését, ahol lényegében újra­választottak valamennyi vezetőt. Abonyban felújításokra nem futja Helyi adókból 26 milliós bevétel Abonynak is megvan az idei költségvetése, amelyből kiderül, hogy a város ebben az évben 759,2 millió forintból gazdálkod­hat. Az összeg jelentős része az intézmények fenntartására, bé­rekre, különböző járulékokra szükséges. Szociális célokra kö­zel hatvanmilliót fordítanak. Új szak a szolnoki főiskolán Új szakot vesz fel a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Fő­iskola (KGF). A külgazdasági, a kereskedelmi, valamint a szálloda és vendéglátó-ipari képzés mellett az idegenforgalmi és szálloda szakot is oktathatják az intézményben. A képzés­hez megkapták az engedélyt, az oktatás feltételeinek megte­remtése után jövő szeptemberben indulnak az új szakkal. A szolnoki főiskola a budapesti intézmények mellett vidéken az egyetlen gazdasági felső­fokú oktatási intézmény. Van is rangja az 1993-ban létrejött KGF-nek. Immár 3 ezer hallga­tót oktatnak nappali és levelező tagozaton. A főiskola alapvető szerepet szán magának az alföldi régió társadalmi és gazdasági viszo­nyainak továbbfejlesztésében. Mint dr. Molnár István főigaz­gató lapunknak elmondta, a fő­iskola alapvető célja és érdeke, hogy megfeleljen a munkaerő­­piacon a jelenlegi és jövőbeni elvárásoknak Ezért is vették fel a kapcsolatot a világhírű Transelektro céggel, amelynek révén élő kapcsolatban lehet­nek a hallgatók az üzleti élettel. A főiskola az eddigi három oktatott szak mellett most új indítására kapott engedélyt, ami a mostani felsőoktatási vi­szonyokat elnézve nagyon is jelentős eredménynek köny­velhető el. Az idegenforgalmi és szálloda szak közgazdászo­kat képez ennek a területnek megfelelően. A száz hallgatót,foglalkoz­tató” szak megteremtése szep­temberben kezdődik, hogy az­tán rá egy évre már diákokat fogadhasson ezen a területen is az egyre dinamikusabban fej­lődő Kereskedelmi és Gazda­sági Főiskola. ta Tűzről pattant tiszaföldvári X-akta (Folytatás az 1. oldalról)- A lányommal igyekeztünk haza vasárnap este - emlékezik vissza a szemtanúk egyike -, Tiszaföld­­vár felől autóztunk Martfű irá­nyába a főúton. Ahogy elhagytuk Földvár utolsó házait, a lányom mutatott csodálkozva az égre. Én vezettem az autót, de a Tisza felé pillantva én is megláttam a fé­nyeket. Olyan magasan látszott, mint amilyen magasságban a ki­sebb repülőgépek közlekednek. A jelenség három fénypontból állt. A legnagyobb sárgásán csil­logott, azt követte közvetlenül a másik két kisebb zöldeskék fény. Mindhárom fénypont enyhén a föld felé tartott. A következő pil­lanatban meredek zuhanásba kezdtek, majd eltűntek a láthatár­ról. Aztán olyat láttunk, amitől nagyón megijedtünk. Hatalmas füst, hamarosan pedig lángok csaptak fel arról a helyről, ami fe­lett néhány másodperccel azelőtt észleltük a fényjelenséget. Meg sem álltunk a lakásunknál, egye­nesen a martfűi rendőrőrsre haj­tottunk. Azt gondoltuk, nagy baj történt: repülőbaleset. A különös eseménysorozatot végigszemlélő hölgyeknek nem kellett magyarázkodniuk a rend­őrök előtt. Az aznapi szolgálatu­kat átadó egyenruhások ugyanis épp indulófélben voltak, közülük hárman ugyanazt látták, mint a bejelentők. A látottakra azonban ők sem tudtak magyarázatot adni. Hamarosan a rendőrség mellett a mentők és a tűzoltók is a jelzett helyszínre siettek. A lánglovagok a legmagasabb készültségi fok­nak megfelelő eszközökkel vo­nultak ki a Tisza-gát melletti, lángokban álló területre.- A csatorna két oldalán kelet­kezett tüzet hamar sikerült meg­fékezni, és megkezdődhetett a kutatás a feltételezett lezuhant re­pülő roncsai után - meséli a hely­színi eseményeket Boz.orádi Já­nos főhadnagy, az eset kapcsán riasztott tiszaföldvári őrsparancs­nok. - Reflektorok fénye mellett szárazföldön és helikopterről is végigpásztáztuk a környéket, de semmit sem találtunk. Lezuhant repülő tehát szeren­csére nincs, a tűzoltóknak csak avartüzet kellett oltaniuk. Mi le­het akkor a magyarázat? Talán egy apró meteorit csapódott be és gyújtotta meg a száraz füvet. Mindenesetre vannak, akik úgy gondolják, ufók állnak az esemé­nyek hátterében... H. Gy. A leégett csatornapart talán örökre megőrzi titkát fotó: m. j.

Next

/
Thumbnails
Contents