Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-08 / 57. szám

rm a «w *nr ^ 'g* * rm » Sh tf Nem az adóterhek növelése volt a cél 3. o, Nőnapi koszonto 5.0, Tinikről tinknek 7. o, / Érdekességek 8. o. A Hetényi, a jászberényi és a karcagi kórház reménykedhet az idén A minisztérium ígér, a kórházak várnak Az idén megyénkben három nagy kórházi fejlesztést terveznek - a Népjóléti Minisztérium tájékoztatása szerint. A Hetényi kórház címzett támogatást kapna, Jászberényben a sebészeti tömb építése, Karcagon pedig felújítás szerepel a tervben. Sorokban Csökken a vámpótlék Budapest. Hétfőtől két száza­lékkal csökken az importra kive­tett vámpótlék, így a jelenlegi 6 százalékról 4 százalékra mérsék­lődik. Ezt úja elő az rendelet, amely a Magyar Közlöny 1997. évi 15. számában jelent meg. Szociális kölcsön Hunyadfaiva. A megyében minden bizonnyal a hunyad­­falvi gyerekek étkezhetnek a legolcsóbban, napi harminc­harmincöt forintért, a többit az önkormányzat biztosítja. A hat­tagú képviselő-testület úgy ha­tározott, hogy az itt élő rászoru­lóknak szociális kölcsönt is nyújtanak. A felső határ ötven­ezer forint. A kölcsön kamat­mentes, és legkésőbb egy éven belül kell visszafizetni. A kisújszállási alko­­tókázban tegnap Kocsisné Monoki Júlia megnyitotta az országos gyermeloajz-kiállí­­tást. A versillusztrációkból rendezett tárlat április 1-jéig lá­togatható. Képünkön Szűcs Veronika, debreceni általános iskolás díjnyertes munkája lát­ható. FOTÓ: CS. I. Tanácskozás a nemesfémiparról Budapest. Magyarországon ma az alapanyagokhoz jutás a legna­gyobb gondja a nemesfémekkel foglalkozó vállalkozásoknak, az ékszerészeknek és ötvösöknek. Hazánkban nincs aranylelőhely, a gyártók számára nélkülözhetet­len nagy tisztaságú fémeket ez idáig a Magyar Nemzeti Bank szerezte be, ám a tavaly életbe lé­pett devizatörvény értelmében kizárólag monetáris célú arany­tömböket vásárolhat a bank. A Hetényi kórházban valóban várnak címzett támogatásra, de hogy megkapják-e, arról a par­lament dönt. A támogatásból a sebészeti épület rekonstrukció­ját valósítanák meg. Az épület ugyanis statikailag túlterhelt. A tervek szerint a műtőblokk a park felé „kilépne az épület­ből”, és ehhez kapcsolódóan még több újítást is terveznek, például a földszinten mentőfo­gadót alakítanának ki. A Földművelésügyi Miniszté­rium közigazgatási államtitkára elmondta, hogy a mezőgazdaság szereplői által évek óta hiányolt nemzeti agrárprogram alapelvei tartalmazzák az ágazati célokat, programokat és az ehhez szük-Ezzel együtt tavaly is csak 680, az egy évvel korábbinál 6 szá­zalékkal több lakás épült a me­gyében, amely jelenleg csak a 13. a megyék rangsorában. Az új otthonok létrehozása a tér­ségben az előző években is je­lentős lakásfelszámolással pá­rosult. A számottevő megszű­nésekben szerepet játszik az, hogy - főként a kisvárosokban és a községekben - jelentős számban „bontvaépítést” való-Jászberényben is időszerű volna a sebészeti tömb kialakí­tása. Az épület ugyanis, ahol je­lenleg a sebészet található, az 1850-es években épült. Bár az­óta többször átalakították, a célnak nem felel meg igazán, mert az épület adottságai nem jók, a műtők elavultak. Az új sebészeti tömbben he­lyet kapna az általános és bal­eseti sebészet és a fül-orr-gégé­­szet. A megvalósításhoz közel séges eszközöket, keretet te­remtve ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság működésének feltételei megszilárduljanak, va­lamint megalapozza a hazai ag­­rárium európai uniós csatlako­zását. sítanak meg, vagyis a régi lakás helyén építik az újat. A megyében épített lakások 30 százalékát a megyeszékhe­lyen, négytizedét a kisvárosok­ban, a többit a községekben hozták létre. Szolnokon 74 szá­zalékkal több lakás épült az előző évinél. A városok közül Szolnok után a legtöbb lakást Törökszentmiklóson (43), Jászberényben (38), Karcagon (31) és Tiszafüreden (30) adták 2 milliárd forint kellene. A kór­ház erre vonatkozó pályázata a minisztériumban van, jóváha­gyásra vár. Karcagon régi téma a kórház rekonstrukciója, évek óta pá­lyáznak erre a célra, de eddig sikertelenül. A közel 30 éves épület az átadás óta komolyabb beruházást nem kapott. Teljes épületgépészeti felújításra volna szükség, és műszerek vá­sárlására. A rekonstrukció költsége milliárdos tétel volna. Hogy megkapják-e a szükséges tá­mogatást, arról még szintén nem született döntés. A program szerint az elkövet­kező évtizedben a gazdaságpoli­tika súlypontja a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése lesz. Célja elsősorban az agrárgazdaságból élők számára a jövedelemszer­zés esélyegyenlőségének megte­remtése, a termelés hatékonysá­gának fejlesztése, a jó minőségű és megfizethető élelmiszerkíná­lat biztosítása, a környezetbarát technológiák elterjesztése, és nem utolsó sorban a vidék né­pességmegtartó képességének megőrzése, növelése. (Folytatás a 3. oldalon) át. Tíznél több otthont vettek birtokukba tulajdonosaik a köz­ségek közül Kunmadarason (17), Kenderesen (13), Rákó­­czifalván (11) és Szajolban (11). A legtöbb lakást (10-et) Kunmadarason számolták fel. A megyében tavaly az új laká­sokat - néhány kivételével - magánszemélyek építették. A lakosság nagyarányú tehervál­lalása már a korábbi évekre is jellemző volt. A lakásépítések jövőbeni szerényebb növekedését vetíti előre, hogy 1996-ban csak két­harmad annyian kértek és kap­tak lakásépítési engedélyt, mint egy évvel azelőtt, és számuk még az 1994. évitől is elmaradt 6 százalékkal. (bgy) Benedek Fülöp a nemzeti agrárprogramról és a gazdademonstrációkról Elfogyhat a társadalom türelme A kormány csütörtöki ülésén elfogadott nemzeti agrárprogram alapelvei szerint a vidék eltartó képességének növelésére, ezen belül a mezőgazdaság és a környezetvédelem fejlesztésére a bruttó nemzeti termék 2,5 százalékát kellene fordítani a követ­kező tíz évben. A hétfőtől társadalmi vitára bocsátott anyag évente 3-3,5 százalékos termelésnövekedéssel számol, s célul tűzi ki az 5 milliárd dolláros agrár-exportbevételt. Minderről Benedek Fülöp számolt be tegnap Szolnokon. Az építésben a lakosság nagy terhet vállal Még mindig sok a felszámolt lakás A megyei lakásépítést az elmúlt években az országoshoz ha­sonló változások jellemezték - tudhatjuk meg a Központi Sta­tisztikai Hivatal megyei igazgatóságának statisztikai tájékozta­tójából. Az évtized első éveiben bekövetkezett drasztikus csök­kenés a mélypontot megyénkben 1994-ben érte el, ezt követően fellendülés indult meg, és 1995-ben mintegy 19 százalékos nö­vekedés következett be. íMa ő£et /(öszöntjüfc szép szavaiét, virág Holnap Kunmadaras polgármestert választ Mint arról korábban már hírt adtunk, a kunmadarai helyi választási bizottság március 9-ére tűzte ki az időközi pol­gármester-választást. A választási bizottság az alábbi jelölteket vette nyil­vántartásba: Csornai Csaba, Kocsis Imre, Márki Sándor, Palcsesz Imre és Vincze János (mind független), Németh Pál (Lungo Drom Érdekvédelmi Cigány Szövetség). A választópolgárok holnap 6-tól 19 óráig hét szavazó­körben adhatják le voksukat az általuk támogatott jelöltre. A polgármester az lesz, aki a hat jelölt közül a legtöbb sza­vazatot kapja. Kezdődik a munka a nagykunsági rizsföldeken A rizs fő hazai termőterületén, a Nagykunságban és a Közép-Ti­­sza völgyében ismét élénkülőben van a termelési kedv. Ehhez, a föld tulajdonviszonyainak válto­zása ellenére impulzust ad az a tény, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás mezőgazdasági programjába tett magyar ajánlás­ban húsz- és negyvenezer hektár közötti rizstermesztés szerepel. Ebből megfelelő telepi rekonst­rukció, fejlesztés révén megyénk mintegy húszezer hektárnyi terü­lettel szerepelhet. A fejlesztési program első lép­­csőjeként tavaly 200 hektárnyi rizstábla felújítására, rekonstruk­ciójára került sor a kisújszállási Nagykun Szövetkezet, néhány kft., illetve magánvállalkozók ál­tal birtokolt területen. Az idén több mint háromszáz hektáron rizskalitkák komplex felújítására, vízellátó rendszere a kialakítására került sor. A hagyományos fehér rizs termelése mellett az idén is perspektivikus a fekete rizs előál­lítása. A Kisújszállási Indián Rizs Kft. Európában szinte egyedülál­lóan több mint ötszáz hektáron termeszti az idén a világpiacon szinte korlátlan mértékben érté­kesíthető feketerizst. Jász-Nagykun Szolnok me­gyében a hó viszonylag gyorsan eltűnt, a február szinte csapa­dékmentes volt, így megkezdőd­hettek a rizskalitkák előkészítő munkálatai. A mai víz-, energia- és vegyszerárak miatt a rizster­melés kockázatos, a termelők azonban a haszon reményében vállalják a kockázatot, -endrész-Megnyitotta kapuit tegnap a VII. szolnoki autó és versenyautó-kiállítás, a tiszaligeti Olajcsarnokban. A nagy érdeklődésre számot tartó hétvégi látványosságon tíz versenyautót és huszonegy szalongépkocsit, valamint a zárt parkolóban harminc haszongépjárművet lát­hat a nagyközönség. fotó: csabai istván Tanácskozás Berekfürdőn Konfliktus és kommunikáció Konfliktus és kommunikáció címmel kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap a berekfürdői Megbékélés Házában, melyet a szolnoki székhelyű Encore Ma­gyar Konfliktuspedagógiai Ala­pítvány szervezett. Az alapítvány öt éve alakult, s azóta rendszere­sen tartja a kapcsolatot a megye, s az ország, ezen témával foglal­kozó szakembereivel, pedagógu­sokkal. Mrenáné dr. Szakálos Ilona, alapítványi elnök vitaindító előadása után szó lesz a tavalyi brüsszeli találkozóról, valamint az idén augusztusban megrende­zendő Csíkszeredái fóium előké­születeiről. A szakemberek is­mertetik a témában megjelent szakkönyveket is, melyeket a megyei pedagógiai intézeteknél lehet megvásárolni.

Next

/
Thumbnails
Contents