Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-05 / 54. szám

1997. március 5., szerda 3. oldal Megyei Körkép „Parázsló4’ arany a zsebben Nyers erőszak jellemezte az elmúlt hét végén Túrkevén történt esetet. A tettes nélkülözött minden fondorlatos cselszövést, még arra sem volt gondja, hogy az éjjel elrabolt zsákmányt elrejtse. Másnap délben is nadrágja zsebében hurcolta a bűnjelet. A nem kimondottan ötletes rabló­recept ismerős: végy egy kocs­mát, szemelj ki egy balekot, várd meg, míg eleget iszik, majd kö­vesd a város sötét utcáin! A leg­alkalmasabb pillanatban alaposan hagyd helyben, végül szabadítsd meg értékeitől! Ez történt vasár­nap kora hajnalban. A sörözőben kiválasztott áldozat nyakában aranylánc csillogott. Ez nyűgözte le a rablót, és késztette arra, hogy a kocsmából kerékpárján távozó vendég nyomába eredjen. Aztán se szó, se beszéd, fellökte a bicik­listát, aki bár feltápászkodott, újra az utca kövén találta magát. Mi­után kapott egyet még a szeme alá is, az útonálló a letépett nyak­lánccal továbbállt. A károsult csak másnap délelőtt értesítette a rendőrséget, igaz, támadója nevét is mellékelte feljelentéséhez. A nyomozóknak már csak bizonyí­tékot kellett keresniük, amit a gyanúsított ruházatának átvizsgá­lásakor meg is találtak. Az arany­lánc ugyanis ott lapult nadrágja zsebében. Nem rabolta - mondta -, azt egy korábbi tartozás fejében ön­ként adta át neki a sértett. Mivel az áldozat nyakán talált sérülések az ellenkezőjére utaltak, a túrke­­vei fiatalembert a rendőrség őri­zetbe vette. Előzetes letartóztatá­sát tegnap rendelte el a bíróság.-hgy-Siketnéma-jelnyelvtanfolyam Karcagon Sorstársaikon segítenek A Vakok és Gyengénlátók, Hal­lássérültek Karcagi Egyesületé­nek tagjai a Sorstársak házában találkoznak rendszeresen, ahol a szakorvosi, jogi. szociális elő­adásokon kívül a tagok szívesen vesznek részt sport- és gyógy­­tomaprogramokon. családias hangulatú rendezvényeken, me­lyekre a házban működő klubok, egyesületek képviselőit is meg­hívják. Itt működik a hangos­könyvtár is, Rehabilitációs prog­ramjuk részeként március végén alapfokú siketnéma jelnyelv­­jelbeszéd tanfolyamot, valamint pontírástanítást indít, melyre nemcsak sorstársak jelentkezé­sét várják személyesen a Sors­társak házában (Rákóczi út 3.) vagy a 314-708, 3i4-269-es te­lefonon. Erdélyi tapasztalatcserén jártak Karcag és Székelykeresztúr évekkel ezelőtt kötött testvér­­városi megállapodást. Ennek a keretében a hét végén Be­­nyovszky Lajos székelyke­resztúri polgármester meghí­vására karcagi delegáció lá­togatott az erdélyi telepü­lésre. Mint dr. Fazekas Sándor pol­gármestertől megtudtuk, a de­legáció tagjai a polgármesteri hivatal szakemberei, valamint Lévai Kálmán tűzoltóparancs­nok voltak. A látogatás alatt a két ország igazgatási, műszaki, gazdasági, humán gyakorlatá­ról, lehetőségeiről kaptak tájé­koztatást a karcagiak, s talál­koztak az ottani képviselő-tes­tület tagjaival, megismerkedtek a település új jegyzőjével is. A polgármester a tapasztalatcserét hasznosnak tartja, hiszen a szakemberek mindennapi mun­kájuk során tudják majd hasz­nosítani a kint hallottakat. Ab­ban is megállapodtak, hogy a székelykeresztúriak is eljönnek egy hasonló tapasztalatcserére, s abban is, hogy a nagykunsági kulturális napok keretében au­gusztus 20-án székelykeresztúri nap lesz.-de-Bánhalmán a Bánfa Kft.-nél nyílászárókat; gyárta­nak nagy szériában, melyeket az ország egész területén ér­tékesítenek. Termékeik között az egyszerűbb kivitelűtől a modernebb, ízlésesebbig széles a választék. Képünkön egy keresettebb ajtótípus látható. fotó: mészáros Folyamatos továbbképzés a mentőknél • • Üzemanyagra mindig volt pénz A jászberényi mentőállomás felszereltsége, a nemrég vég­rehajtott fejlesztések után korszerűvé vált, a térség 18 te­lepülésének ellátására alkal­mas. Bár a megyében műkö­dik egy betegszállító cég, mely a művesekezelésre szorulók szállítására szerződött, ez nem befolyásolja az állomás min­dennapi munkáját. Pusztai János, aki szűk egy éve látja el a város mentőállo­másának vezető mentőtiszti te­endőit, elmondta, a Jászság el­látására egy esetkocsi - mely múlt év közepe óta 24 órás ké­szenlétben van -, egy 24 órás szállítókocsi, egy ülőbeteg­szállító mikrobusz, valamint három mentőautó áll rendelke­zésükre. Az autók hétköznap 80 százalékos kihasználtsággal működnek. Ez a magas szám azt eredményezi, hogy vannak olyan, nem sürgős ellátásra szoruló betegek, akik szállítá­sát esetenként másnapra kell átcsoportosítani. Nagy segítsé­get jelent munkájukban a Jász­­kiséren működő mentőállomás, ahol nappal két, éjjel egy autó­val látják el feladatokat. <yA Jászság Mercedesé” Kórházi munkája mellett teljesít szolgálatot az állomá­son egy ügyeletes orvos, va­lamint főállásban dolgozik itt 4 mentőtiszt. 22 ápoló, és 18 gépkocsivezető. Munkájukban kulcsfontosságú a folyamatos továbbképzés. Minden hónap­ban előre meghatározott ütem­terv szerint nyűik lehetőség az ismeretek bővítésére, Az Országos Mentőszolgá­latnak ugyan vannak anyagi gondjai, de a feladatok ellátá­sához szükséges kötszerre, gyógyszerre, műszerre, vala­mint az autók üzemanyagára mindig volt pénz. Nagyobb közúti baleset sze­rencsére csak ritkán fordul elő, A legutóbbi nagy szerencsét­lenség Jászkiséren három ál­dozatot követelt. Banka Csaba Telt házas tiszaörsi falugyűlés A gondok forrása a forrás hiánya Az 1656 lakost számláló Tiszaörsön 1996-ban tizenhat új­szülöttet és 27 halálozást jegyeztek fel statisztikák. A falu­ban, ahol az önkormányzat számít a legnagyobb munkálta­tónak, a mezőgazdaság mellett a Fehér Hermelin Szőrme Kft. tud munkát adni a helyieknek. Mindenképpen elgondolkod­tató, hogy az elmúlt esztendő­ben nem épült új lakás, viszont harmincat adtak el. A jövő szempontjából pedig egyenesen figyelmeztető, hogy az 1996- ban jelentős forráshiánnyal ter­vező község idén is 13 milliós mínusszal véglegesíti költség­­vetését. A hétfő esti, telt házas falu­gyűlésen, melynek munkáját dr. Kasuba János országgyű­lési képviselő, valamint a Ma­táv, Tigáz, a vízmű és a rend­őrség vezetői is aktívan segí­tették, hamar kiderült: a gon­dok forrása elsődlegesen a pénzügyi források hiánya. Ugyanis arról is szólt Zám Györgyné polgármester be­számolója, hogy jó, ha az ál­lamháztartás az intézmények működésének kétharmadát fe­dezi. így kész csoda, hogy Őrsön az intézmények (jól) működtek. A lakossági kérdésekből, vé­leményekből elsősorban arra lehet következtetni, hogy ma­napság igen nehéz az örsi lét: nem telik gázra, vízre, vil­lanyra, telefonra, tüzelőre. A nincs különösen nagy érv, ha ráfizetéses a föld, nem éri meg állatot tartani. Kovács Károly az év vállalkozója Túrkevén A helyi adó fizetésében is élen jár Túrkevén, a vállalkozók bálján, amelyet a városi sportcsar­nokban rendeztek meg, titkos szavazáson dőlt el, ki kapja az év vállalkozója címet. Kovács Károly - miután a ’94-es esztendő eredményei alapján ezt egyszer már elnyerte - ismételni tudott. A '96-os gazdasági évben is őt tartották a legjobbnak a keviek. A cím nem hivatalos, ám arról árulkodik, hogy a vállalkozók figyelnek egymásra, a gazdál­kodási stílusra, eredményes­ségre. Nem véletlen, hogy a polgármesteri hivatal is rokon­szenvezik Kovács Károllyal, hiszen vezetése alatt működik a legtöbb helyi adót befizető vál­lalkozás. A vállalkozási igazolványba ’91 decemberében került a pe­csét, amellyel élő állatok felvá­sárlására, hizlalására, húsuk feldolgozására, árusítására ka­pott engedélyt a hentes, vala­mint növénytermesztő, állatte­nyésztő végzettségű vállalkozó. Kibérelte a város tulajdoná­ban lévő vágóhidat, a mező­­gazdasági szövetkezettől a hús­­feldolgozó üzemet, vásárolt egy tanyát, és elkezdte az élő álla­tok felvásárlását. Mindeközben kitartóan kereste a piaci lehető­ségeket. Kezdetben ő kilincselt az ország számos térségében, mára azonban fordult a kocka. őt keresik egyre többen. Híre ment termékei jó minősé­gének. elfogadható árainak, korrektségének. Mintegy 150 üzlettel, céggel van kapcsolata. Éves átlagban heti 200 sertés, 10 marha, 40-50 birka kerül nála a húsfeldolgozó asztalra. Jut belőlük Budapestre, a Bala­ton környékére. Heves me­gyébe. Ahogy fejlődött a vál­lalkozás, a túrkevei húsüzem, a húsbolt és az étkezde is Kovács Károly tulajdonába került, Negyvenkét helybélinek ad munkát, akikkel hagyon meg van elégedve, hisz u fegyelme­zett kis csapat évi 320-350 mil­liós árbevételt tud produkálni. A vásárolt tanyához föld is tar­tozik. Itt és további bérelt terü­leten neveli vágásra „éretté" a jószágait. Tervezi egy vágóhíd építését, mert a jelenlegit bérli, és meglehetősen korszerűtlen. S. Cs. J. A diákok oroszból vetélkedtek A karcagi Szentannai Sá­muel Mezőgazdasági Szak­­középiskola, Gimnázium és Kollégium adott otthont idén is az orosz Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny területi fordulójá­nak. A két kategóriában megyénk 16 diákja mellett Szabolcs- Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád és Borsod- Abaúj-Zemplén megye közép­­iskolásai versengtek az orszá­gos döntőbe jutásért. A versenyt az OKSZI (Or­szágos Közoktatási Szolgál­tató Iroda) főmunkatársa, Pál László nyitotta meg, s Baja Sándor, a vendéglátó középis­kola orosz “Vanda szakos ta­nára pedig a vizsgabizottság munkájában vett részt, A heti 2-3 órában oroszt ta­nuló diákok 24-en, köztük ti­szafüredi, törökszentmiklósi, szolnoki gimnazisták, a tizen­hét, emelt óraszámos között mezőtúri, tiszaföldvári, és szolnoki vargás diákok verse­nyeztek az áprilisi budapesti döntőbe jutásért. Még minden feladat pont­száma nem ismeretes, de a szóbeli alapján - ahol többen maximumot értek el - el­mondható, hogy megyénk di­ákjai jól felkészülten érkeztek a versenyre. Lebontásra várva A kép ugyan még havas időben készült, de a helyzet azóta nem változott. A 4-es főúton közleke­dők szemét évek óta bántja a csu­pasz betonépítmény. A horthysta különítményesek fegyvemeki tönieggyilkosságának színhelyén emelt egykori emlékmű kivétele­sen nem a múlt nyomait eltörölni akaró szándékok áldozata lett. Mint Huber Ferenc légy verneki polgármester elmondta, az épít­mény megsüllyedt, kezdtek töre­dezni u ráerősített márványlapok, így kénytelenek voltak leszedni őket. Miután kiderült, hogy a be­tonváz. nem alkalmas arra, hogy a lapokat visszarakják, más meg­oldás után kellett nézni. Az ön­­kormányzat döntése értelmében valószínűleg még ebben az évben lebontják a betonépítményt, és a helyére süttöi mészkőből állíta­nak hasonló emlékművet a ta­nácsköztársaság leverése után ott meggyilkolt áldozatok emlékére. Árverezik a házakat Tiszaburán (Folytatás az L oldalról) tartozásai több százezer forin­tot tesznek ki. Az önkor­mányzat egyébként oly mó­don tervezi a segítségnyújtást, hogy egy-egy hátralékos he­lyett kiegyenlítené a tartozást, amit viszont az érintettnek még ebben az évben vissza kellene fizetni a helyhatóság­nak. A szándékot erősen kor­látozza az önkormányzat gyenge anyagi ereje, valamint az, hogy a hátralékos helyett csak akkor fizetpek, ha való­ban garanciát kapnak a pénz viszontlátására. Az alpolgár­mester szerint a helyzet sze­rencsére azért nem tragikus, és a hajléktalanok száma nem szaporodik majd látványosan. Ennek magyarázata a házak iránti keresletben keresendő, hiszen többségében nagy va­lószínűséggel eredménytelen lesz az árverés. Át kell venni a nyugati gondolkodásmódot Elvész a méhészet szépsége? A hatalmas kockázat, a munkaigényesség, a minimális befek­tethető tőke okozza, hogy hazánkban kevés a főállású méhész. Igaz, kedvező körülmények között szép haszonnal kecsegtet az ágazat, de a szerencse nagy szerepet játszik abban, hogy egy év sikeres lesz vagy sem - hangzott el Bross Péter agrármérnök méhész hétfő esti, Jászberényben tartott előadásán. Az agrármérnök egyesült álla­mokbeli tanulmányútja tapaszta­latait saját hazai méhészetében próbálta felhasználni. Előadásá­ban az így elért eredményekről beszélt, a méhészkedéssel kap­csolatos praktikus tanácsokkal látta el, a herényi DMK Ifjúsági Házban megjelent nagyszámú közönséget. A nagyüzemi méhészkedés hazai lehetőségeiről szólva kie­melte, már az induláskor végig kell gondolnia a gazdának, mé­hészetét mekkorára kívánja fej­leszteni. A döntés meghatározza a vásárlandó kaptárak milyensé­gét, a méhcsaládok számát. Ha valaki rosszul méri fel lehetősé­geit, a későbbi átállás költségeit szinte lehetetlen kigazdálkodni. Bár az amerikai nagyüzemi termelés technikai fejlettsége a magyar méhészeknek még a fan­tasztikum világát jelenti, a gon­dolkodásmódot át kell venni an­nak, aki a mézből akar megélni. Sajnos itt már el kell felejteni nagyapáink a méhészet szépsé­geit hangoztató nézeteit. A leg­főbb szempont a tevékenység jövedelmezősége - mondta Bross Péter. Az előadás második részében Baldavári László reklámfotós, méhész, a mézfogyasztást nép­szerűsítő módszerekről be­szélt. -bcs­„Parlamentereink” felszólalási listája (Folytatás az L oldalról) (MSZP-Szolnok) zátja, aki még nem szólalt fel... A területi listás képviselők első helyezettje Varga Mihály (Fidesz) 230 felszólalással, aki egyben a megyei képvise­lők közül is az első helyen áll ezzel a számmal - bár az ő esetében is tudni kell, hogy pártja frakcióvezető-helyet­tese. Az utána jövők sor­rendje: Dögéi Imre (FKGP) 61, Tóth István (MDF) 49, Jauemik István (MSZP) 11, Herbály Imre (MSZP) 8 felszólalás. A 11 kormánypárti képviselő összesen 504 alkalommal emel­kedett szólásra, míg a 3 ellenzéki 340-szer. Érdekes lenne meg­tudni, hogy e felszólalások közül hány foglalkozott országos ügyekkel, és mennyi - főleg az egyénieknél - a választókerületet vagy a megyénket, térségünket érintővel. B. Gy. Nyolc*as István és Szabó Erik főiskolai hallgatók festményeiből kiállítás nyűt tegnap délután Szolnokon, a Mól Rt. galériájában. Az érdeklődők március 24-ig nézhetik meg a fiatal alkotók képeit. fotó: mészáros t

Next

/
Thumbnails
Contents