Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-04 / 53. szám

* ÚJ NÉPLAP * SZOLNOKI MOZAIK * CM NÉPŰM* * SZOLNOKI MOZAIK 9 ÚJ NÉPLAP * SZOLNOKI MOZAIK * ÚJ NÉPLAP * SZOLNOK? MOZAIK « ÚJ NÉPLÁP * SZOLNOKI MOZAIK * ÚJ NÉPLAP 9 SZOLNOKI MO ■■A | ni Vr mm * SZOLNOKI MOZAIK 9 UJ UBPLAP 9 SZOLNOKI MOZAIK 4 UJ NÉPLAP 4 SZOLNOK? MOZAIK * VJ NÉPLAP * SZOLNOKI MOZAIK 4 UJ NÉPLAP * SZOLNOKI MOZAIK 4 ÚJ NÉPLAP 4 SZOLNOKI MOZAIK * ÚJ MÉ Magasabb helypénz Szolnokon A díjemelés a biztonságos működést szolgálja A másfél év óta érvényben lé­vőhöz képest átlagosan 30-35 százalékkal emelkedik majd a szolnoki piacokon és vásáro­kon a helypénz, illetve a hely­­foglalási díj. A döntést a hely­hatóság február 20-án hozta, a módosítás a kihirdetés napjá­tól érvényes. Az indoklás sze­rint a tarifaemelést nem lehe­tett tovább halasztani, éppen a vásári és piaci intézmény ki­egyensúlyozott gazdálkodása, fejlődése okán. A saját bevétel ily módon várhatóan 2 millió forinttal gyarapodhat. A len­gyel piacként ismert használt­­cikk-piacon nem emelték a dí­jat, mert annak forgalma az ismert központi intézkedések miatt az elmúlt időszakban je­lentősen visszaesett. Tűzoltómérleg -1996 A februári ülésen vaskos írásos anyag került a képviselő-testü­let elé Szolnok önkormányza­tának hivatásos tűzoltósága ta­valyi tevékenységéről. A be­számolóból ezúttal azt a részt emeljük ki, amelyik a tűzoltó­ságnál rögzített eseményekről (tűzeset, műszaki mentés stb.) ad képet. A tűzesetek, káresetek bejelen­tése az illetékességi területhez tartozó huszonöt település között az alábbiak szerint oszlottak meg (tűzeset/műszaki mentés): Szolnok 222/75, Tiszaföldvár 12/4, Martfű 11/2, Szajol 11/1, Tószeg 6/3, Besenyszög 3/3, Vezseny 2/1, Kengyel 3/2, Ti­­szabő 3/0, Tiszapúspöki 2/0, Rákócziújfalu 4/0, Hunyadfalva 0/0, Csataszög 0/0, Törökszent­­miklós 22/9, Újszász 6/1, Fegy­vernek 8/4, Rákóczifalva 6/3, Zagyvarékas 8/3, Tiszasüly 1/0, Tiszatenyő 1/0, Nagykörű 6/0, Tiszajenő 4/1, Kőtelek 2/0, Szászberek 5/1, Tiszavárkony 1/1. Múlt évben illetékességi terü­letükön összesen 273 tűzeset tör­tént, amely az előző évhez vi­szonyítva mintegy 30 százalékos csökkenést mutat. A tűzesetek közül 43 volt utólagosan beje­lentett, vagyis olyan, amelyet tűzoltóság közreműködése nél­kül oltottak el, illetve önmagától kialudt. Az összes tűzeset közül 93 esetben kellett a részletes tűzvizsgálati eljárást lefolytatni, ezek eredményéről 88 esetben adtak ki hatósági bizonyítvány készítéséhez szakvéleményt. A fentieken kívül az illetékes­ségi területen 76 esetben téves jelzés, vaklárma miatt kellett vonulni. Az illetékességi terüle­tükön kívül tűz- és káresetekkel kapcsolatban 43 esetben történt vonulás. 1996-ban készenléti szolgála­tot összesen 463 esethez riasztot­ták. Az összes riasztás 24 száza­léka káresethez, 76 százaléka pedig tűzesethez kapcsolódott. A káresetek döntő többsége (46) közúti baleset volt. Ezenkívül három épületbaleset, két élet­mentés, kilenc elemi csapás, ti­zenkilenc vízkár és 35 egyéb ka­tegóriába tartozott. A tűz- és káresetek során 1996-ban 11 haláleset és 23 személyi sérülés történt. Munká­juk során a tűzoltók 11 személyt mentettek meg. A becsült kárér­ték több mint 15 millió forintot tett ki, a becsült megmentett ér­ték pedig mintegy 139 millió fo­rintot. A tűzkárral nem járó ese­tek közül jelentős azoknak a száma, amelyek potenciálisan veszélyeztették a környezetüket. A nemzetgazdasági jelleg sze­rbit a tűzesetek közül a legtöbb a mező- és erdőgazdaságot érin­tette, a lakás és személy ingatla­nokban is kiemelkedők voltak a tűzesetek. Az iparban és a köz­lekedésben jelentős számú, ki­emelkedő jelentőségű tűz nem keletkezett. Az egyéb kategóri­ákban a legtöbb tűz a szolgálta­tás területén keletkezett. 1996-ban kiemelkedően nagy erőket igénylő tűz, illetve kár­eset az illetékességi területen nem következett be. Megváltoztak az üzletnyitás feltételei Ez év február 21-én lépett hatályba az üzletek működé­séről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet. Az új jogszabályból fakadó teen­dőkről Vadászi Tiborné, a polgármesteri hivatal ható­sági és ügyfélszolgálati osztá­lyának vezetője adott tájé­koztatást. Fenti időponttól egy keres­kedő, amennyiben üzletet léte­sít, csak jogerős működési en­gedély birtokában kezdheti meg és folytathatja tevékeny­ségét az üzletben. Működési engedélyt kell kérni a kiske­reskedelmi, vendéglátó üzlet­ben, idegenforgalmi szolgál­tató irodában, kereskedelmi szálláshelyen, nagykereske­delmi raktárban folytatott ke­reskedelmi tevékenységhez. A kereskedő az üzlet működési engedélyének kiadását az üz­let helye szerint illetékes tele­pülés jegyzőjétől kérheti. A rendelet hatályba lépése­kor már működő üzlet esetén a kereskedőnek hat hónapon be­lül kell megkérnie a működési engedélyt. Ennek elmulasz­tása esetén az üzlet tovább nem működhet. Ha az üzlet működésében nem történt vál­tozás, a korábbi záradékolt üz­letnyitási bejelentés alapján kerül kiadásra az új működési engedély. Az üzlet működésé­ben történt változás esetén a módosításra vonatkozó szabá­lyok az irányadók. Új rendelkezés, hogy a ven­déglátó üzletben rendezett műsoros előadást, szerencsejá­téknak nem minősülő szóra­koztató játék (teke, biliárd, kártya stb.) folytatását, vala­mint a játékautomata üzemel­tetését be kell jelenteni a jegy­zőnek. A jegyző hatáskörébe tartozó feladatok ellátása a ha­tósági és ügyfélszolgálati osz­tály ügyfélszolgálati irodájá­ban, teljes munkaidőben törté­nik. (Kossuth tér 9.). A jogszabályváltozással kapcsolatban részletes írásos tájékoztatót, kérelemnyomtat­ványokat készítettek, ezek az ügyfélszolgálati irodában át­vehetők, illetve ott további szóbeli tájékoztatás kérhető. A kereskedő a működési engedélyt az üzlet helye szerint illetékes település jegyzőjétől kérheti Mire jó (még) a programköltségvetés? Közismert, hogy a februári közgyűlési ülés legfontosabb te­endője a város 1997-re szóló költségvetésének elfogadása volt. Ez sportnyelven szólva, csont nélkül megtörtént, immár ren­delet szabályozza a különböző pénzügyeket. Ennél azonban többet is tud nyújtani avatott szemeknek, s hógy mi mindent, arról Kéri Jó­zseffel, a polgármesteri hivatal főosztályvezetőjével beszélget­tünk.-A költségvetés „szülőaty­jaként” Ön azt mondta tréfá­san, bár az anyag a mérlegen 2 kiló 30 dekát nyom, koránt­sem tekinthető koraszülött­nek, mert érlelt munka gyü­mölcse...- Ezt most is tartom, Szol­nok 1994-ben elhatározta, hogy a programköltségvetés módszerét fogja követni ké­szítési metódusként, erről az útról azóta sem tért le. A mű azért háromkötetes, mert a dolgokat érzékelhetően el akartuk választani egymástól. Az első kötet a hagyományos költségvetési rendelet, indok­lással, illetve táblázatok, hi­hetetlen mennyiségű szám­mal. A második kötet próbál­kozik a programköltségvetés logikájával, rendszerével ösz­­szegyűjteni a különböző in­tézmények, feladatok jellem­zőit. A harmadik kötet az in­dikátorok nevet viseli, amit ha valaki kinyit, látja benne az intézmények három évre Kéri József: Ne a hangerő határozzon meg elöntéseket, hanem a számok és a tények visszamenő adatait össze­gyűjtve és rendszerbe rakva, valamint szakterületi, intéz­ményüzemeltetési és fajlagos mutatókat tartalmaz.- Ha rossz a hasonlat, el­nézést, de ez a harmadik kötet nem fogható fel egy kőkemé­nyen realista dokumentum­filmként?- Némi túlzással igen, az vi­szont biztos: azok számára szól, akik egy kicsit mélyeb­ben szeretnének vele foglal­kozni, kicsit szeretnék össze­hasonlítani a számok világából megállapítható tényeket. Ugyanakkor ahhoz nyújthat leginkább segítséget, hogy ne a hangerő határozzon meg döntéseket, hanem a számok és tények. Mondok egy példát, amelyben az indikátor kötet tükörként működik. Amiről ugye tudjuk, ha nem tetszik a látvány, nem az a foncsorozott üveg a hibás. Adatokkal kimu­tatható, hogy egy oktatási in­tézményben hirtelen megug­rott az energiaköltség. Ennek nyilván van magyarázata, amit meg kell keresni. Mert lehet, csupán új takarítót vettek fel, aki nem kapcsolja le a villa­nyokat. De az is okozhatja, hogy egy halom számítógépet sikerült beszerezni, és Magyar Bálint legnagyobb örömére, sikeres Internet-kapcsolat jött létre az iskolában, anol az an­golul tudó tanulók egyébként hihetetlen mennyiségű infor­mációt hívhatnak le a washing­toni könyvtárakból.- Rossz nyelvek azt mond­ják, ha így gyarapodik a költ­ségvetés írásos anyaga, né­hány év múlva súlyra elcserél­hető lesz az állatvilágot bemu­tató Brehm lexikonnal....- Megnyugodhat mindenki: sem Brehm, sem Lenin összesét nem akarjuk túlszárnyalni. Támogatás az első lakáshoz A tavaly hozott rendelet a Szolnok Megyei Jogú Város 1997. évi költségvetési elő­irányzatainak megállapításá­ról szóló rendelet elfogadásá­val egyidejűleg lép hatályba. Ugyanakkor az 1992. január 1-je után lakástulajdont szer­zők támogatására hivatott 8/1992. (III. 10.) KR. számú rendelet hatályát veszti. Em­lékeztetőül a legfontosabbak. Önkormányzati támogatás nyújt­ható az arra rászoruló, korábban önálló lakással nem rendelkezett fiatal házasok, 20-35 életév kö­zötti egyedülállóak, valamint a 18. életévet betöltött volt állami nevelt, munkaviszonyban álló, legalább 5 éve szolnoki lakóhely­­lyel rendelkező magyar állam­polgárok otthonteremtéséhez. Fiatal házasnak kell tekinteni a kérelmezőket, ha a kérelem be­nyújtásakor a házastársak egyike sem töltötte be 35. életévét. Házastársak esetében legalább a házastársak egyikének rendel­keznie kell a kellő feltételekkel a lakóhely vonatkozásában. Önkormányzati támogatás azon kérelmezőknek nyújtható, ahol az igénylő és a vele együtt lakó és költöző személyek figye­lembevételével az egy főre jutó havi nettó jövedelem a minden­kori legkisebb sajátjogú öregségi nyugdíj összegének kétszeresét nem haladja meg. Az önkormányzati támogatás iránti kérelem az erre rendszeresí­tett igénylőlapon a polgármesteri hivatal városgazdálkodási főosz­tály lakásügyi és vagyonhaszno­sítási osztályánál nyújtható be. A támogatásra irányuló kére­lemhez mellékelni kell az adásvé­teli szerződés egy példányát, to­vábbá az ingatlanról 30 napnál nem régebbi keltű tulajdoni lapot, a kérelmező és vele együtt lakó és költöző személynek a jövede­lemigazolást, jövedelmet igazoló okmányát vagy azt helyettesítő nyilatkozatot. A támogatás iránti kérelmet a vételár kiegyenlítéséig lehet be­nyújtani. Az önkormányzati támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás. A támogatás összege egyedülálló vagy gyermektelen fiatal házasoknál legfeljebb 200 ezer forint, egy gyermekét egye­dül nevelő, valamint egygyerme­kes fiatal házasoknál legfeljebb 250 ezer forint, többgyermeke­seknél az egyedülálló vagy gyermektelen fiatal házasokra érvényes szabályozás szerinti összegen túl minden meglévő gyermekenként 50 ezer forint. Az önkormányzati támogatás összegét az egyéni elbírálás alap­ján a rászorultságtól, a meglévő és a vállalt gyermekek számától, az igénylő és a vele együtt lakó és költöző személyek jövedelmi, vagyoni viszonyának helyzetétől függően kell megállapítani. Könyvvizsgálói vélemény a költségvetésről Az Ecoteam könyvvizsgálói és Gazdasági Tanácsadó Kft. el­készítette Szolnok 1997. évi költségvetésének véleménye­zését. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket. ... A város saját programja sze­rint az általa elhatározott ütem szerint összeállította a prog­ramköltségvetését, amelyet tar­talmában kiterjesztett az intéz­ményi körre is. Ebben bemuta­tásra kerülnek a polgármesteri hivatal és intézményeinek be­vételi, kiadási adatai, naturális mutatói visszamenőleg két évre, és előremutatva a követ­kező három évre is, amely al­kalmas elemzések, döntések előkészítéséhez. Az 1997. évi költségvetésben a hiány kezelése érdekében 528 millió forint hitelfelvételt ter­veztek. A hitelfelvétel és járu­lékos költségei, valamint a ga­rancia- és kezességvállalásnak továbbra is korlátja a korrigált saját bevétel, amelynek kiszá­mítása a törvényi előírásoknak megfelelően történt. A saját bevételek tervszámai számításokkal alátámasztottak, a koncessziós és átvett bevéte­lek szerződésekben, megálla­podásokon alapulnak. A bevé­telek teljesítése várható, ami a kiadási oldalon megtervezett működési és beruházási felada­tok megvalósítását lehetővé te­szi. ... Az 1997. évi költségvetés végrehajtása során kiemelt fon­tossága lesz annak, hogy a gaz­dálkodásra, végrehajtásra jogo­sultak mind a polgármesteri hi­vatalnál, mind pedig az intéz­ményeknél a jóváhagyott keret­számok erejéig vállaljanak kö­telezettséget. A túlvállalások fizetési nehézséget okozhatnak, amelyek a további évek költ­ségvetési egyensúlyára is kiha­tással lehetnek. A költségvetési rendelet megfelelő súllyal rendelkezik a gazdálkodó intézmények eset­leges tartozásainak rendezése érdekében teendő intézkedé­sekkel is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a kiadási előirányzatok között nem tervezett feladatok megvalósítására csak az újabb bevételi források ismeretében kerüljön sor. A költségvetésben nem ter­vezett bevételek felhasználá­sára lehetőleg csak az első fél­évi költségvetési beszámoló ki­adási és bevételi tényszámainak ismeretében kerüljön sor, ki­emelten mérlegelve a hitel­visszafizetés elsőbbségét. Tarr Ferencné és Fajcsák Károly könyvvizsgálók Internet a városi könyvtárban Az Internet révén eljön a könyvtárba a nagyvilág Miközben az 1997-es költség­­vetés előterjesztésének tárgya­lásakor müliárd és millió fo­rintok „röpködtek”, egy lé­nyegesen kisebb tétel sorsát is meghatározták, az azonban a Hild Viktor Városi Könyv­tárnak - majdnem szó szerint -a világot jelenti. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes állam­titkára tájékoztatta az önkor­mányzatot, hogy a Szolnoki Hild Viktor Városi Könyvtár részére 250 ezer forint támoga­tást utal át. A támogatás célja a könyvtár felzárkóztatása az or­szágos könyvtár-informatikai rendszerhez, ezen belül a me­gyei könyvtári rendszer kiala­kításának, illetve működtetésé­nek elősegítése és - a műszaki feltételek megléte esetén - az Internethez való csatlakozás elősegítése, valamint a könyv­tárak együttműködésének biz­tosítása. A támogatás feltétele, hogy a működtetési költségek vállalásáról a fenntartó - jelen esetben az önkormányzat - kö­telezettséget vállaljon. E köte­lezettségvállalást megállapo­dásban, az önkormányzati tes­tület által hozott határozat szá­mával, konkrét összegével a polgármester aláírásával kérik hitelesíteni. A könyvtár a kapott támoga­tást a számítógépes kapcsolat­­tartáshoz szükséges telefonfő­vonal kiépítésre, valamint egy új számítógép-munkaállomás beállítására használja fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents