Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-29 / 74. szám
1997. március 29., szombat Húsvét: Tavasz - Megújulás - Remény 5. oldal Nézőpont A kereszténység legnagyobb ünnepe Bölcs remeteként él festő barátom szolnoki panellakásában. Szelíd bárány módjára egy íratlan törvényei szerint farkastermészetű társadalomban. Égő színekkel festi vázlatokba, farostlemezre, kozmikus hőfokon izzó belső lelkűidének látomásait. Körötte megfestett Jézus-arcok tucatjai a keresztfán. Különös, egyszerre szenvedő és örömteli, szeretetet sugárzó tekintettel. Élükre állított zománcképek százai. A szükségfestőműhely pedáns zsúfoltsága leírhatatlan. Akárhányszor meglátogatom barátomat, amint megöleljük egymást, újraéled a bennem szunnyadó öröm és a békesség. Egyszeriben kitágul a szoba néhány négyzetméternyi szabad légtere, nincs többé kint és bent, csak már-már kitapintható szellemi túlfűtöttség, alázat az éppen soros munka tárgya, a középre tett farostlemez és a festőecset témája iránt. Azon kapom magam, úgy nézem biblikus témák ihlette képeit, mintha először nézném s egyben utoljára. Feltolulnak emberi gyarlóságaim, hibáim, ám valami különös érzés kent hatalmába. Ez lenne a megtisztulás? Feltámadási körmenetekkel, locsolási szokások felélesztésével húsvétolunk. A kereszténység legnagyobb ünnepe a tavaszi megújulás ideje is. A természettel együtt mi, emberek is szinte újjászületünk. Zsigereinkben várjuk a jó idő beköszöntét. Ráuntunk a zimankós, ködös téli reggelekre, a sötét zuhatagként ránk szakadó estékre. Váijuk a jobb időket. Új erőre kapunk. Felnőttként úgy érezzük: az életünket megkeserítő embertársainknak is meg tudunk bocsátani. A Kaifásoknak, Júdásoknak. Mennyire más hangulata van a gyermekkori húsvétnak. Unokatestvéreimmel évről évre szertartásosan meglátogattuk a ’60-as évek szolnoki peremkerületének számító Kisgyepen élő egyik szegény, de lelki gazdagságban szinte felülmúlhatatlan rokonunkat. Már hetekkel húsvéthétfő előtt tervezgettük a nagy kalandot. A vasúti síneken való átbukdácsolással magunk mögött hagytuk a várost. Felszabadultan ugrándoztunk a bombatölcsérekkel és tehénlepényekkel gazdagon terített réten, ahol bizony a belvárosi lányoktól előzőleg kapott díszes, hímes tojásokat ifjonti hevületünkben, egymáshoz kocogtatva a markunkba szorított nejlonzacskóban, rendre összetörtük. Mit számított ez azokhoz a percekhez képest, amelyek bérmakeresztanyánk földes padozatú kis házában vártak ránk. A tapasztásban, fizikai munkában megkérgesedett tenyerek simogatása ma már csak torokszorítóan szép emlék. Elhalmozott minket, a három fiút, tisztes szegénysége minden vagyonával. Szeretetével, jóságával. Olyan, minden rossztól védő páncélt rakott ránk melegségével, ami azóta se kopott le rólunk. Ezért jártunk hozzá, akkor még gyerekként, ösztönösen. A friss kalács, a vöröshagymahéj levében pácolt tojás, a húsvét jó alkalom volt a felvérteződésre, a megtisztulásra. Előkészületek egy lányos háznál Nem lajstromozzák a locsolókat Ünnepi készülődés - faluról falura A jó húsvéthoz sok minden szükséges Tiszaszőlősön egy takaros, kertes családi ház előtt két ifjú hölgy serénykedett a verandán. A serénykedés kellékei - porolásra váró szőnyegek, takarók stb. - jelezték, hogy itt a húsvét előtti nagytakarítás a véghajrájához érkezett. Szóba elegyedve elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy milyen a húsvét egy lányos háznál. Kiss Anita, aki érettségi előtt áll a kunhegyesi gimnáziumban, elmondta, hogy náluk igazi családi ünnep a húsvét: nyitva van a' kapujuk a rokonok, ismerősök, s persze nem utolsó sorban a locsoló legények számára. Anita, aki egyébként pedagógusnak készül, elmesélte, hogy kisebb korukban lajstromot készítettek minden locsolkodóról, akiknek névre szólóan adresszálták a hímes tojásokat. Húga, a 17 esztendős Judit, aki végzett gépíróként levelező szakon tanul a füredi gimnáziumban, nevetve emlékezett a lajstromkészítésre: 98 beírás volt a rekord a húsvéti füzetbe, amit most már nem vezetnek. A két leány beszámolójából az is kiderült, hogy ma már más a módi: a szőlősi legények ugyanis a kapujuk előtt elrejtett szódásüvegek tartalmával szokták megtréfálni az őket illedelmesen kikísérő leánykákat. Judit és Anita édesanyja, Kiss Bálintné, aki a helyi óvoda vezetője, elmondta, hogy lányai sokat segítenek a rendcsinálásban, de a sütés-főzésben is. Hozzáfűzte még, hogy egy lányos családban akkor érnek igazán sokat a dolgos előkészületek, ha húsvétkor zajos a ház: lajstromozva, vagy lajstrom nélkül minél több legény tiszteli meg a lassan eladósorba cseperedő lányokat. -p-Azért ez a pirosbetűs, locsolkodós, hímes tojásos ünnep minden korban, így mai, általában pénzszegény világunkban is becsesnek számít. Ki szolidabban, ki tehetősebben, a többség arra törekszik, hogy ez a vasárnap-hétfő is emlékezetes maradjon. Tiszaroffon azt hallottam, hogy az előkészületekről Rézsó Mihályné Giziké tud a legtöbbet, hiszen az ő portájukon mindig népes a rokonsereg.- Évek óta általában húszhuszonöt emberre terítek. Jönnek a rokonok helyből, Kunhegyesről, a környékről. Tavaly is így történt, jövőre is hasonlóképpen lesz.- Mibe kerül ez a nap?- Fél hízót kapunk anyuéktól, kifutja, még marad is. Pálinka, bor is van, de mivel a többség kocsival érkezik, az üdítő is sláger. A kocsonyán, süteményeken, sonkán kívül egyéni ételspecialitásokat is összeállítok.-Az idén lesz meglepetés?- Igen, mivel kivételesen elutazunk Szentmártonkátára a rokonokhoz. Régóta hívnak, végre el is megyünk. Kölnit, sütiféléket, tojásokat viszünk. Egy községgel arrébb, Tiszagyendán, Gyetvai Istvánék három gyereket, egy 15, egy 12 éves lányt és egy 7 éves fiút nevelnek. Leszázalékolt rokkantnyugdíjasok, és a családi pótlékkal sem kapnak havi harmincezret.- Azért nem záijuk be a kaput, mert aki jön, annak sütit, tojást adunk és ötven forintot. A hízót is levágtuk, így a sonka sem hiányzik.- A rokongyerekeknek mit szán?- A keresztgyereknek ötszázat, meg csokinyuszit. Akárhogy szorzók, osztok, pár ezer forint kell erre a napra. A szomszédja, Rátái Béláné Etelka néni egyedül él. Koráról annyit, hogy közelebb a kilenc - venhez, mint a nyolcvanhoz.- A tízes években mifelénk kilenc körül érkezett az eleje. Csoportosan, hármasával, négyesével, ez volt a divat. Mondták a verset, a kicsik italt nem Megyénkben is egyre többen választják a húsvéti elutazást. A Cooptourist szolnoki irodájában például már másfél héttel az ünnep előtt - amikor sokan érdeklődtek még - nem tudtak belföldi húsvéti utat javasolni, ugyanis minden ilyen ajánlatuk elkelt. Külföldre Rómába igényeltek helyet a kaptak. Csak festett tojást. A hagyma héjával színeztük, és vékonyan zsírt raktunk rá, mert így gyönyörűen csillogott. Olykor a zsebükbe dugtunk egy-két krajcárt. Leülni, tanyázni a kicsiknek nem illett. Amikor elmúltam tizenhat, a nagyfiúknak édesapám töltött egy pohár bort. Ezt megihatták, meg járt nekik a festett tojás is.- Rokonok?- Édesapám, bátyám nem volt locsolkodós. A rokonok közül Józsi bátyám, édesapám öccse jött át Abádszalókról. Gyalog - és összekötve, a vállán átvetve hozta a cipőt, hogy ne kopjon. A falu szélén a csordakút vályújában megmosta a lábait, felhúzta a cipőket, így érkezett. Meglocsolta édesanyámat, utána én következtem, mi pedig tyúklevessel, sonkával, töltött káposztával vártuk. Az akkori kölnit parfőmnek hívtuk, majd divatba jött a rózsavíz.- Templomba elmentek? •- Reformátusok vagyunk, és az itteni református templom 1936-ban épült. Addig a református tanító az iskolában tartott istentiszteletet a teremben. Ott énekeltünk, imádkoztunk. Továbbhaladva megfogtuk gombunkat, mert kéményseprőt hozott a véletlen elébünk. Valakovics Lajosnak hívják, aki Karcagon lakik.- Lassan az ünnepekre én is eljutok oda, hogy könnyes szemmel locsolkodok, annyira nincs pénze az embereknek.- Azért a következő hétfőn csak zsebbe rakja a kölnis üveget?- Persze, először az asszonyt öntözöm meg, majd a szomszédok, rokonok következnek. Tojást is adnak, illetve sonka, ital mindenhol akad.- Hány helyre kellene eljutnia?- A minap számoltam: hatra. Vajon erre a napra készülnek-e a lányok? Duka Judit másodikos középiskolás, mellesleg Jászkiséren él.- Már hétvégén elkezdjük a munkát: főzünk, festjük a tojásokat, formázzuk a sütiket.- Mennyien locsolnak majd meg? Cooptouristtól a megyénkbeli utazók. Az IBUSZ szolnoki irodájában azt tapasztalták, hogy elsősorban olyan helyekre utaznak, ahol húsvéti programot - tojásfestés, locsolkodás, locsolóbál - is biztosítottak. Ilyenkor a rövid, 2-3 éjszakás ajánlatok a kelendők: Salgóbá- Szerintem rengetegen, mert így volt ez tavaly és tavalyelőtt is. Akad, aki szódásüveggel érkezik, más kölnivel. A kisebbek festett tojásokat, csokifigurákat, pénzt kapnak. Azután kopognak a rokonok, jó szomszédok is, ők leülnek enni, inni, tréfálkozni, beszélgetni.- Ha nem akarsz, nem kell válaszolnod: vársz-e nagyon ezen a napon valakit?- Két fiút . . . Majoros Judit kiskörei, aki Kunhegyesen elsős középiskolás. Szőke, zöldszemű diáklány.- Amíg a nővérem otthon volt, nagyon sokan jöttek hozzánk a srácok, mert jó csajnak számított. Nálunk az a divat, hogy az eleje korán, reggel hét körül kezdi, és bizony, a csillagok mutatják az időt, mire bezárul a kapu.- Ki locsol meg először?- Apu: vízzel, majd azért kölnit is ad.- Szerinted mi kell a húsvéthoz?- Vers a fiúknak, üdítő, rengeteg süti, piros tojás, kocsonya, sonka, jó kölni. Nálunk a sütikészítés anyu és a mamám tiszte. Bizony, a jó húsvéthoz sok minden szükséges. Utánanéztünk például, hogy a szolnoki piac környékén mennyiért mérik a jóféle sonkát. A füstölt kötözött kilója 797 körüli, a füstölt taiját 809-ért, az első parasztsonkát 647-ért, a hátsót 740-ért kínálták. A tojást a hét derekán tizenkét és fél forintra tartották, és a környező üzletekben bőségesnek bizonyult a kölniválaszték: 135, 260, 780, de akinek egyik sem nyerte meg a tetszését, előfordult 10 ezer 800 forintos ajánlat is. Éppen ezért a szebbik nemnek sok várva várt locsolkodót, és este eredményes hajmosást kívánunk! A fiúknak, férfiaknak rengeteg kedves, szép lányt, aszszonyt, de arra vigyázzanak, hogy a gurgulázás következtében meg ne zsibbadjanak. Mert ha már az ember az anyanyelvét is töri, jobb, ha hazaballag. Abban bízva, előbb-utóbb rátalál a helyes irányra. Húsvét meg jövőre is esedékes, szóval esztendő teltével mindennek folytatása következik. D. Szabó Miklós nyára, Lillafüredre, Sárospatakra, Szegedre, Szentendrére, Szerencsre. Az Expressz szolnoki irodájában is az olasz körút volt a külföldi sláger. Belföldön pedig a hegyekbe, Sopronba, az Északi-középhegységbe igényeltek programot a jelentkezők. A belföldi üdüléseknél is telt házzal dicsekedhettek, az utolsó héten már hiába jöttek érdeklődők, utazni vágyók, hiszen minden lekötött programot eladtak addigra. P. É. Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm Régi hagyomány, hogy Húsvét hétfőn felkerekedik a férfinépség apraja és nagyja, hogy meglocsolja a szebbik nemet. A kölnivíz mellé azonban locsolóversike is jár. Alábbi összeállításunkban az ország különböző tájain született, s napjainkban is gyakran idézett népi rigmusokból válogattunk egy csokorra valót. Rózsa, rózsa, szép virágszál, Szálló szélben hajladoztál, Napsütésben nyiladoztál, Meglocsollak, illatozzál! * Jó reggelt, jó reggelt, Kedves Liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, Hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, Piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin, Mindjárt ide szálltam. Nesze hát rózsavíz Gyöngyöm, gyöngyvirágom. Hol a tojás, piros tojás? Tarisznyámba várom! , * Rigmust mondok, Tojást várok, Ha nem adnak, Odébb állok. * E szép házba nyitottam, Nefelejcset találtam, Nem hagyhatom hervadni, Meg szabad-e locsolni? * Rózsavíz a kezembe, Hadd öntsem a fejedre! Váljon egészségedre! * Birka, borka, berkenye, Eljött Húsvét reggele. Rózsavizet Erzsóknak, Piros tojást Ferkónak! * Húsvét napja ma vagyon, Tyúkot üssenek agyon, Bor legyen az asztalon, Hogy a vendég ihasson. Kalács ide, mákos, Forint ide, páros! Szabad-e locsolni? * Én vagyok a török, Locsolkodni jövök, Ha nem adnak piros tojást, Mindent összetörök! * Erdő mélyén jártam, Bivalyokat láttam, Meg akartak döfni, Szabad-e öntözni? * Van nekem egy locsolóm, Nem kölni van benne, Hogyha én azt elővenném, Nagy sikoltás lenne. * Húsvét van már, mosolyog a nap is Adsz egy ezrest, mosolygok majd én is. * Zöld a moha, zöld a páfrány Meglocsollak, házi sárkány! * Egy tök, két tök - öntök. Meglocsolom Önt, Ha valamit önt. Hogy megússzuk a sütést-fozést, locsolkodást: Töltsük az ünnepeket máshol! Az utóbbi öt-hat évben divatba jött, hogy sokan nem töltik otthon a húsvéti ünnepeket, elkerülve így a takarítást, sütést-főzést, inkább elutaznak. A szállodák, utaztatók egyik kedvenc programja a húsvéti üdültetés. Tíz évre előre számol a húsvéti szünet felelőse A mozgó húsvét nyomában Míg mi, felnőttek várjuk március 30-31-ét, húsvét ünnepét, és a diákok az ahhoz kapcsolódó, március 27-től április 4-ig tartó tavaszi szünet programját tervezgetik, vannak, akik már a jövő évezred naptárába is belelapoztak. Juhász József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa 2006-ig ismeri az ünnep pontos időpontját. Mert nincs két egymást követő év, hogy ugyanarra az időre esne a feltámadás napja. .Mozog” a húsvét, mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra esik, ami mindig máskor van. A főtanácsos jegyzetei szerint jövőre április 12-13-án, 1999- ben április 4-5-én, 2000-ben pedig április 23-24-én ünnepelhetjük a húsvétot. 2001-ben április 15-16-án, 2002-ben március 31- április 1-jén, 2003-ban április 20-21-én, 2004-ben április 11- 12-én, 2005-ben március 27-28-án, 2006-ban pedig április 16-17- én lesz a feltámadás ünnepe. Nem játékos kedvében, és nem is csak a kíváncsisága hajtotta, amikor egyházi körökkel egyeztette a , .menetrendet” Juhász József. A tárcánál már megkezdődött az 1997-1998-as tanév rendjének az összeállítása, és a jövő évi tavaszi szünet időpontjához tudnia kellett, hogy mikor lesz jövőre a húsvét. S ha már ennek utánanézett, egy kicsit távolabbra is tekintett. Az ünnep és a tavaszi szünet kapcsolata nem mellékes kérdés. Olyannyira nem, hogy 1995-ben a szülők rendkívül rossznéven vették, hogy a minisztérium „elszakította” a húsvéttól a húsvéti szünetet.- Valóban így történt - teszi hozzá a szakember. - A húsvét tudniillik 1995-ben nagyon későre: április 17-18-ára esett, a tavaszi szünetet pedig hagyományosan a hónap elejére tettük. Nem értek össze. Ám ha a húsvéthoz kapcsoljuk, azt valósággal utolérte volna a nyári vakáció. Az érettségizőké feltétlenül, hiszen a negyedikesek számára az utolsó tanítási nap, a ballagás május 8-10-e körül szokott lenni. A szünet mellesleg nem ,Jiúsvéti”, hanem „tavaszi”, talán éppen azért, mert néha messzire esik a húsvéttól. Egyébként hasonló esetben ma sem javasolnék mást a tanév rendjének meghatározásakor, mint két éve - mondja Juhász József. (deregán) Ferenczy Europress A tojásfestéssel ismerkedhettek tegnap a szolnoki óvodások a Városi Művelődési Központ előterében. fotó: mészáros
