Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-04 / 53. szám

6. oldal 1997. március 4., kedd Megyei Körkép Pikkelysömört is gyógyít? A Karcagtól mintegy tíz kilo­méterre fekvő Bereken az 1927 és 1930 között végzett kőolaj­kutatás során konyhasós, jódos hévízre bukkantak. A laborató­riumi vizsgálatok és a fürdőzők tapasztalatai tanúsították: a víz kiváló reumás, mozgásszervi betegségek gyógyítására, ivó­kúrára, ezért kezdték meg Be­rekfürdő létrehozását. A feltárt természeti kincset kiépült és fokozatosan fejlesztett fürdőte­rületen hasznosítják, különböző hőmérsékletű vízzel táplált me­dencék, kádfürdő, ivókúra szolgálja a látogatók gyógyulá­sát. Úgy tűnik, a vízzel kapcsola­tos ismeretek most tovább gya­rapodtak. Mint dr. Hajdú Lajos, a település orvosa elmondotta, praxisában számos olyan eset­tel találkozott, hogy a fürdő vize kedvező hatással volt az egyik rendkívül makacs, sok esetben gyógyíthatatlan bőrbe­tegség, a pikkelysömör tünetei­nek az enyhítésére. Bár e tekin­tetben tudományos vizsgálato­kat még nem végeztek, a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a fürdő rendszeres, visszatérő használatával hosszabb ideig tartó tünetmentességet lehet el­érni.-endrész-Tábor lisztérzékenyeknek Speciális étrend / M IMI/ es üdülés A mindennapi étkezés megvá­lasztása - eltekintve pénztár­cánk tartalmától - legtöb­bünknek nem okoz gondot. A vegetáriánusok már „válogató­­sabbak”, ez utóbbi viszont egy önként vállalt életforma. A lisztérzékenyeknél drámaibb lehet a helyzet.- A speciális étrendünktől spha­­sem térhetünk el - mondja Pusz­tai János, a Lisztérzékenyek Or­szágos Egyesülete szolnoki cso­portjának vezetője. - Csak glu­­ténmentes élelmiszerekből ké­szíthetjük az ételeinket. A glutén a gabonafehéijék egy csoportja, ami benne van az élelmiszerek­ben, kenyér- és péksütemények­ben. A szolnoki szervezetet ’95 ja­­nuátjában negyvenen alapították. Évente 4-5 újabb családdal gya­rapodik a létszám. A lisztérzéke­nyek minden hónap utolsó pénte­kén találkoznak a szolnoki vas­utas művelődési házban. Céljuk: rendszeres felvilágosító, oktató munkával segítsék az érintette­ket, hogy állapotukkal hosszú tá­von együtt tudjanak élni. A nehe­zen beszerezhető gluténmentes alapanyagokat árusítják, terjesz­tik egymás között, akár a speciá­lis receptgyűjteményeket. Az egyedi étkezés miatt a szervezett nyári üdülésekből is kiszorulnak. Ezért megalakulásuk első évében Jászberényben, tavaly pedig Szentendrén szerveztek életmód­­tábort. Idei családi táborukat is tervezgetik. Anyagi lehetőségei­ken múlik, megvalósul-e. scs Magyarország a harcművészetekben is el van maradva Az ember meg akarja védeni magát A szolnoki Kung fu Klub vendége volt Branimir Segvic, a Wing Chun Kung Fu Világszövetség európai képvise­lője. ő jelenti a szolnoki kung fo­soknak a felső kap­csolatot, aki ellen­őrzi a munkájukat, és egyfajta tovább­képzést is tart. A szolnoki Kung fu Klubnak egyébként most nyolcvan tagja van. Magyarország sajnos, nemcsak más területeken van el­maradva Amerikától és Nyugat-Európá­­tól, hanem a harc­művészetekben is. A Branimir Segviccel folytatott beszélge­tésben Juhász Zol­tán, a Wing Chun Kung Fu magyaror­szági szövetségének igazgatója volt se­gítségemre, tol­mácsként.- Az emberek nem úgy születnek, hogy jártasak a harcművészeti tudásban. Meg kell tanulni, és ez nehéz. A szolnokiak keményen tanulnak - minősítette az itteni klub munká­ját Branimir Segvic.- Manapság divat lett a harcművészet?- Sok zűrzavar van a sport és a harcművé­szet megítélése körül, sokan össze is tévesz­tik a kettőt. Igaz, hogy divat lett a harcművé­szet, de egyébként az ember természeténél fogva mindig is vonzó­dott a harcművészetek­hez. Ugyanis mindig is vágytunk arra, hogy meg tudjuk védeni ma­gunkat. így van ez ma is. A kung fu az egyik legkomplikáltabb harcművészet. Ennek a megtanulása veszi igénybe a legtöbb időt.- Ön mióta tanul?- Huszonhárom éve, és még mindig folyta­tom.- Hol tart ma Ma­gyarország ezen a téren, összehasonlítva a többi országgal?- Nagy különbségek vannak, Amerika és a nyugati országok elő­rébb járnak. Ameriká­ban például száz évvel ezelőtt kezdték el ta­nulni a harcművészetet, amikor megjelentek az első kínai bevándorlók. Az egyik legnagyobb harcművész, Bruce Lee is ott kezdett el ok­tatni.- Milyen jövője van a harcművészeteknek?- Ha sci-fi-ket nézünk, ott is azt látjuk, hogy a jövőben is verekszenek. A küzdelem ugyanis szerintem benne van az ember ter­mészetében. Paulina Éva Branimir Segvic egy tipikus kung fu moz­dulatot mutat FOTÓ: i. cs. „Az iskolában nem közvetítenek, nem vásároznak, hanem tanítanak” Kutyaszorítóba jutott segítség A segítségnek - habár sokaknak ez természetükből adódó „létalapjuk” - bizony korlátái vannak. Legtöbbször nem is az adományozók részéről persze, hanem a közvetítő közeg fe­lől. Hogy aztán ez időnként jogos-e vagy sem, azon hosszasan el lehet vitatkozni. Mint például az alábbi történeten is. A lapunkat megkereső szol­noki Fodor Istvdá“ elpana­szolta: még tavaly történt, hogy az utcában, ahol lakik, középiskolás gyerekek egyik osztálytársuknak segítettek el­veszett kutyáját keresni. Mi­kor meglátták Fodor úr boxe­­rét, az elveszett kutya gazdája, egy lány - aki szintén a diákok között volt - nem győzte di­csérni a kutya szépségét, ked­vességét. Könnyes szemmel mondta, hogy ő is mennyire szerette az övét... Telt-múlt az idő, és az eset nemrég ismét eszébe jutott Fodor Istvánnak, mivel a ku­tyája - amelyik időközben megfialt - kölykei közül egy megmaradt. Ezért úgy gon­dolta, hogy ezt a kutyust - amely törzskönyvezett jószág - felajánlja a lánynak. Mint mondta, természete­sen ezt csak a szülőkkel egyeztetve akarta ezt meg­tenni, hiszen az ő hozzájárulá­suk is kell a kutya befogadá­sához. Igen ám, csakhogy nem tudta sem a nevét, sem a címét a lánynak, csak annyit tudott róla, hogy Szandaszőlősön la­kik, és a szolnoki ruhaipari szakközépiskola tanulója. Nosza, el is ment az isko­lába, és kérte, hogy segítsenek megkeresni a lányt. Az egyik igazgatóhelyettessel beszélt, aki rá is állt volna arra, hogy az iskolarádióban közhírré te­gyék a felhívást, amikor oda­lépett az iskola igazgatója, és rövid úton kitanácsolta Fodor Istvánt az iskolából, mondván, ilyenekre itt nincs lehetőség, nem foglalkoznak kutyákkal. Mint mondta, az igazgató meg sem hallgatta, így aztán nem volt mit tenni: Fodor úr fogta magát, és elment. Nem győzte hangsúlyozni, hogy ő csak segíteni akart, jó­hiszeműen ment be az isko­lába. Tóth László, a Ruhaipari és Informatikai Szakközép- és Szakképző Iskola igazgatója a történtekkel kapcsolatban el­mondta: mivel a beszélgetők közelében állt, ezért mindent hallott, és tudta, miről van szó. Mint mondta, igen sok rossz dolgot lehet hallani manapság a gyereklányokkal kapcsolat­ban, és különben is, a gyere­keknek is személyiségi jogaik vannak. Az iskolába kamasz­lányok járnak, és senkinek a nevét, címét kiadni nem lehet. Példaként említette, hogy olyan család költözött nemrég ide, amelyben az apa üldözte a lányát. Ők külön kérték, hogy bárki is keresné, ne szóljanak a lányról.- Nem lehet tudni, hogy ki, milyen célból jön be az utcáról hozzánk - hangsúlyozta az igazgató úr. - Gondoljon csak mindenki a saját gyermekére! Egyébként sem ez a funkci­ónk. Az iskolában nem közve­títenek, nem vásároznak, ha­nem tanítanak. Ezért nem is foglalkoztam a kéréssel, és nem tehettem eleget neki. Ennyi a történet. Közread­tuk, hogy mindenki vonja le belőle a maga tanulságát. Annyit azonban minden­esetre megtehetünk - mivel felhatalmaztak rá -, hogy Fo­dor István címét ideájuk: Szolnok, Árpád út 6. szám. Hátha olvassa ezt az írást az a lány, aki Szandaszőlősön la­kik, a ruhaipariba jár, és kö­rülbelül egy éve vesztette el a kutyáját... B.Gy. A jászsági közbiztonságról Budapesten Maffia még nincs A Jászok Egyesületének mai előadásán Lukács István rendőr alez­redes, a Jászberényi rendőrkapitányság vezetője tart tájékoztatót a Jászság közbiztonságának helyzetéről, Budapesten a megyeházán. Előzetesként, az előadással kap­csolatban a rendőr alezredes aláhúzta, a térség bűnözési mu­tatóiban az elmúlt évben sem volt tapasztalható érdemi el­mozdulás. Évek óta 2100-2200 között mozog a Jászságban ismertté vált bűnesetek száma. Jellemző, hogy a térségben a vagyon elleni bűncselekmények az összes bűnesetek mintegy 75 százalé­kát adják, és ez is stagnál, nem emelkedik évek óta. A romló gazdasági helyzetet, az emberek rosszabb anyagi körülményeit figyelembe véve, ez az állandó­sult szám akár „relatív javulást” is jelezhet - vélekedett Lukács István. Elég komoly számszerű emelkedés mutatható ki a gaz­dasági bűncselekmények terén. Míg ’95-ben mindössze nyolc, a múlt évben már 46 ilyen jellegű bűnesetre derült fény. Az áfa­csalások, az adózási visszaélé­sek 250 millió forintnyi kárérté­ket jelentettek. Lukács István rámutatott, a statisztikai adatok árulkodóak, de hogy az emberek milyen biz­tonságban érzik magukat saját településükön, egyéb körülmé­nyektől is függhet. A Jászság közbiztonsági helyzete elfogad­hatónak mondható, de például a tragikus jánoshidai gyilkosság után, az ott élő embereknek erről egészen más véleményt monda­nának. A maffia jellegű szervezett bűnözés szerencsére még nem érte el a térséget, de bizonyos fokú szervezettséget feltételező bűnesetekre már volt példa. Ide sorolható, mikor tolvajbandák szállnak meg egy-egy piacot, vásárt, és összehangoltan „tarol­ják le” a területet. Az egész évben ellopott 15- 16 autó sem nagy szám, de a nagy értékű gépjárművek ismé­telt forgalomba helyezését csak szervezetten oldhatják meg a bűnözők. Ezekre a jelenségekre fokozottan kell figyelni. A feladatok lakosság által is elvárt szintű megoldásához szükség volna a Jászságban szolgálatot teljesítő 133 rendőr számának megemelése. Lukács István körülbelül a 30 fővel tör­ténő létszámbővítést tartaná el­fogadhatónak. Banka Csaba Jó színvonalú középiskola kialakítása a cél Szűcs Sándor még fiatal ember, 31 éves, és különös ismertetőjele, hogy fél éve az abonyi Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépis­kola igazgatója. Helyesebben fo­galmazva megbízott igazgatója, hiszen feladatát erre a tanévre vállalta. Abonyi, érettségijét Szolno­kon a Vásárhelyiben szerezte, majd a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem magyar-történe­lem szaka következett. 1991 óta tanít ebben a középiskolában. Fe­lesége is pedagógus, két aprósá­got nevelnek. Az igazgató úr ebben a foly­­ton-foly vást változó világban leg­fontosabb feladatának talán azt tartja, hogy jó színvonalú közép­iskolát alakítsanak ki tanártársai segítségével. Ezt a célt szolgálja, hogy a következő tanévtől egy hatosztályos gimnáziumi osztály elsősei is megkezdik náluk a ta­nulmányaikat. Egyébként szakközépiskola is lett, ahol közgazdasági jellegű a képzés, illetve a diákok gyorsíró, idegen nyelvi gépíró szakot is vá-Stabil,jó színvonalú közép­iskolát szeretnénk kialakí­tani ebben a városban - mondja Szűcs Sándor, az abonyi Kinizsi Pál Gimná­zium és Szakközépiskola igazgatója fotó: cs. i. laszthatnak. Az igazgató úrnak a hobbija a hivatása. Olvasni is sze­ret: elsősorban irodalmi, filozó­fiai könyveket. Hozzátéve: ha van ideje, hiszen az iskolaveze­téssel járó teendők a szabad órá­kat alaposan csökkentik. D. Sz. M. Tavaszi nagytakarítás Füreden Február 17-én indult el Tiszafü­reden az a városi foglalkozta­tási program, melyhez a helyi önkormányzat a megyei mun­kaügyi központtól kapott pá­lyázati támogatást. Jelenleg negyvenkét jövedelempótló támogatásban részesülő mun­kanélküli jut 90-180 napos munkalehetőséghez. Az érintet­tek közmunkájuk keretében rendbe teszik a város közterüle­teit - parkok, lezárt temetők, vízelvezető árkok stb. -, vala­mint segédkeznek a városi in­tézmények karbantartási mun­káinál. Március 17-től újabb 80 fős „turnus” kezdi el a munkát. Egy felelőtlen ember Kutyapiszok és eldobott ciga­rettacsikkek között ül a beto­non. A szemerkélő eső elől az árkád alá húzódott, de a hideg szél ott is bekúszik a rongyai alá. „Éhes vagyok...éhes va­gyok...” ismétli gépies egy­hangúsággal. Középkorú nő­nek nézem, bár ennek itt most egyáltalán nincs jelentősége. Eszembe jutnak némely szociológusok és politikusok eszmefuttatásai az állampol­gári öntevékenységről, arról, hogy az élet küzdelem, amelyben mindenki elsősor­ban önmagára számíthat. E ki­tűnő szerzők nem mulasztják el ostorozni az elkényelmese­­dett, saját sorsuk alakítását is kívülről váró felelőtlen állam­polgárokat, akiknek egészsé­ges életösztönét megrontotta a paternalista állam, amely biz­tos keresettel, olcsó lakással, támogatott árú közszükségleti cikkekkel alázta meg őket. Nézem ezt a középkorú asz­­szonyt az árkád alatt, és egyre jobban elítélem a felelőtlensé­gét és az elkényelmesedett, mindent mástól váró magatar­tását. A lábán valami átázott mamuszféle van, holott alig néhány méterre tőle ott egy cipőbolt, amelyben tíz- és harmincezer forint közötti áron a legkülönfélébb női ba­kancsok és csizmák sorakoz­nak a polcokon. De ő túlságo­san elkényelmesedett ahhoz, hogy bemenjen, és vásároljon egyet magának. Néhány méterrel arrébb nőiruha-bolt kínálja áruját, százezer forintból tetőtől tal­pig felöltözhetne, eldobhatná rongyos gönceit, amelyek mel­lékesen szólva előnytelenek is, a sokrétegű öltözet vastagítja, pedig az arcán látszik, hogy sovány, valószínűleg ideális alkat lenne divatos ruhák vise­lésére. „Éhes vagyok...éhes va­gyok...” ismétli idegesítő egy­hangúsággal. Szeretnék hara­gosan rákiáltani, ne várja, hogy a helyébe hozzák az ételt, több étterem és falatozó is van a környéken, miért nem megy és eszik, ha éhes. Persze lehet, hogy azért nem vásárol cipőt és ruhát, azért nem eszik, mert nincs pénze. De ha így van, azért is csak önmagát hibáztathatja. Miért nem megy állásba, vagy ha a kötetlenséget jobban sze­reti, miért nem vállalkozik? Lám, Palotás vállalkozott, Morvái vállalkozott, X., Y„ Z. is vállalkozott, és sikerült ne­kik. Ott a példa, csak követni kellene... Bistey András Maugli jött és győzött Mezőtúron Ká a közönséget is elbűvölte Mintha két órára visszatért volna az ifjúságunk. Mintha a Túri Teátrum fordulatokban, ötletekben szikrázó színházi előadása őszintébbé és bátrabbakká tett volna bennünket is a világgal szemben. Kipling hetvenegy évet élt, s több mint ötven évig írt, mégis „egykönyvű” maradt. Ez a könyv: a Jungle Book - a Dzsungel könyve. A könyv lé­nyegét az idő nem porlasztotta szét beszáradt emlékké. Horváth Péter szövegkönyve nem bújtat gügyögve bölcs élet­igazságokat állatbőrbe. Az ötlet remek, a szövegéhez jól illesz­kedik Bányai László és Kádár Edit zenéje. A teátristák Maug­­lija nagyszerű kísérlet volt arra, hogy a rendező Kádár Edit, a hozzá hasonló lelkű felnőttek és a 6-18 éves korosztály könyvélményét az együttjátszás örömének felkeltésével meg­idézze. Mauglinak szembesül­nie kell azzal, hogy hiába ta­nulta meg, hogy „egy vérből valók vagyunk, ti és én”, far­kasnak túlságosan ember, em­bernek viszont farkas, s egy­aránt idegen marad az állatok és az emberek között. Nagy erénye Kádár Edit rendezésé­nek, hogy ebből a csalódásból nem lesz meghasonlás. Ez a Maugli - Virág Bernadett alakí­tásában - eleinte esendő, de a darab végére rájön: egyedül is képviselheti önmagát, A zene, a mozgás, valamint a teátristák kedvteli játéka segít­ségével a szó szoros értelmében „állati” jól sikerült a figurák egyéniségét megragadni. A bölcs Balu, Répási Zsolt fekete párduca különösen találó volt. Nagy Judit Ká, az óriáskígyó szerepében nem csupán va­dászzsákmányait, de a közön­séget is elbűvölte. Nemes Ági - mint Ráksa és Meussza - mél­tósággal, szeretettel, szinte az anyai ösztön teljes tárházát fel­vonultatva hozta közel hozzánk a darabot és önmagát is. A muzsika változatos, sok­színű, hol kicsit indiai, hol szo­lid rap, de mindenképpen fül­bemászó. Csontos Zoltán kore­ográfiája jól illeszkedik a zene sokféleségéhez, a Szarkaláb tánccsoport tagjai sokoldalúsá­gukat ezúttal is szépen bizonyí­tották. A dalbetétek őszintén szólaltak meg a Kossuth Úti Ál­talános Iskola kórusának tol­mácsolásában.

Next

/
Thumbnails
Contents