Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-15 / Ünnepi különszám
4. oldal Szolnok Megyei Jogú Város Költségvetése 1997. március 15., szombat KÖRÜLTEKINTŐEN KORSZERŰ Bevételek és kiadások Természetes fejlődés eredménye, hogy ma már Magyarországon is egyre nehezebb megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a polgárok támasztanak az önkormányzatokkal szemben. Mindeközben csökken az önkormányzatokhoz jutó állami pénzjuttatás mértéke, magas az infláció, növekednek a fenntartási költségek. A városüzemeltetési szakfeladatok közül az utak és hidak fenntartására és fejlesztésére együttesen a költségvetés 374,5 millió Ft előirányzatot tartalmaz. Ehhez útépítési feladatként további 35, 5 millió Ft került meghatározásra. E több oldalról ránehezedő nyomás indította Szolnok Megyei Jogú Város önkormányzatának képviselő testületét arra, hogy a szűkös anyagi lehetőségekhez képest is olyan költségvetést alkosson, amely egyszerre szolgálja a jelen elvárásait és elégíti ki a jövővel szembeni igényeket. Szolnok idei költségvetésének kialakítása azonban elképzelhetetlen lett volna az elmúlt évek kemény munkája nélkül, amelyhez mérhetetlen segítséget nyújtott úgy a hivatal apparátusa, mint a hozzájuk kapcsolódó intézményrendszer, végül, de nem utolsó sorban Szolnok városának lakossága türelmével és bizalmával. A szolnoki közgyűlés a napokban döntött a város ez évi költségvetésének előirányzatáról, melyet 7.257.871 ezer Ft bevétellel, 7.785.871 ezer Ft kiadással, tehát 528.000 ezer Ft hiánynyal állapított meg. A hiány fedezeteként a közgyűlés hitel felvételéről határozott. Bevételek Szolnok Megyei Jogú Város költségvetésének bevételei több forrásból keletkeznek, a bevételek előirányzott főösszege optimális esetben természetesen megegyezne a kiadásokéval, a további kalkulációk eredményeképpen látható lesz, hogy a korábban már említett, de meglepőnek egyáltalán nem nevezhető módon a két összeg között különbség adódik. A város költségvetésének legnagyobb összegű bevételi forrása az a 2 milliárd 575 millió Ft központi költségvetési juttatás, amely tartalmazza a normatív hozzájárulást, a központosított előirányzatot, a színház- valamint a tűzoltóság támogatását. Az önkormányzat saját bevételei közül a legjelentősebb tételek a helyi (például az iparűzési és az építmény-) adók, melyek összesen 760 millió Ft-tal járulnak hozzá a költségvetéshez. A lakosság személyi jövedelemadójából származó bevétel 994 millió Ft, a gépjárműadóból várhatóan 49 millió Ft keletkezik. Az illetékekből várható bevétel 185 millió Ft. Az intézményi bevételek a jogszabályi előírásokat figyelembe véve a kialakult előirányzatokat tartalmazzák. (Az önállóan gazdálkodó intézmények feladata és felelőssége a saját bevételeinek megtervezése.) Az intézmények 1997. évre tervezett saját bevételei 149 mii-' lió Ft-tal maradnak alatta az előző évi tényleges bevételeknek. (az 1996. évi adat 642, az 1997. évi terv pedig 493 millió Ft.) Az intézmények 1997-re tervezett átvett forrásai 99 millió Ft-tal maradnak alatta az előző évi tényleges bevételeknek (1996: 176 millió Ft, az 1997. évi terv 77 millió Ft). A bevételi források közül jelentős az átvett, valamint a központi forrásokból származó beruházási támogatások előirányzata. Ezek együttesen tartalmazzák az állami úgynevezett cél- és címzett támogatásokat, valamint a megyei területfejlesztési alap támogatási összegét. E két forrásból - melyek közös jellemzője, hogy meghatározott feladatokhoz kapcsolódnak - együttesen közel 600 millió Ft bevételre számít az önkormányzat. Vagyonhasznosítás keretében a megállapodásokkal és a szerződésekkel alátámasztott mintegy 792 millió forintos bevételen túl szükség van még további 250 millió Ft realizálására. Ennek számításba vehető forrásai a következők: a volt szovjet kórház hasznosítása 40 millió Ft-ot eredményezhet, különböző telkek értékesítése a Széchenyi városrészben, az Abonyi-Fék utak térségében, a Szántó körúton és egyéb szórványtelkeken együttesen 100 millió Ft-ot. A megszűnt Szolnokhő Kft. Thököly úti telephelyének eladásából 40 millió Ft bevételre számítanak a szolnoki városvezetők, szükség lesz azonban egyes üzletrészek értékesítésére is, amelyekből 37 (Kőolajkutató) és 8 millió Ft (Alfa Autójavító) a remélt bevétel. A Baross úti bérlemények és egyéb helyiségek eladásából származó mintegy 25 millió Ft növelheti még ezt az összeget. Idén a lakbérekből származó 75 millióra növelt bevétel a hátralékállomány csökkenésével számolva jött létre, figyelembe véve, hogy a szociális kiadások között szereplő lakbértámogatás előreláthatóan javítja a fizetések helyzetét. Sajnálatos tény, hogy a kiadási oldal feszítettsége miatt, a költségvetési hátrány megszűntetésére elkerülhetetlen a bevezetőben már említett, számítások szerint legalább 528 millió Ft-os hitelfelvétel, amelyből a beruházási célú hitel 180 millió Ft, a további 348 millió jellege pedig a beruházások korlátozása után kialakuló helyzetnek megfelelően lesz megállapítható. A fent említett 528 millió Ft, a költségvetés főösszegét jelentő 7,8 milliárd Ft-nak 6,7 százaléka. Kiadások Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata tavaly az országban egyedüliként olyan költségvetést fogadott el, amely a kiadások 23 százalékát beruházási támogatásokra fordította. Idén a magas infláció, az egyre növekvő fenntartási költségek miatt az előző évi 23 % 21-re módosult, igaz, még ez a fejlesztési arány szám is az országos átlag fölött van. A továbbiakban bemutatjuk a kiadási előirányzat egyes tételeit, a polgármesteri hivatalnak az alábbi feladatok ellátására 3,6 milliárd forint áll rendelkezésére. A tételek tehát a következők: Szociális jellegű kiadások (rendszeres szociális és nevelési segély, ápolási díj, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, átmeneti- és temetési segély, egyedi étkezési hozzájárulás, közgyógyellátás, lakásfenntartási támogatás): 205 millió Ft. Adósságszolgálati terhek (hitelek, iskolabővítés, a városi televízió és a tűzoltóság gépbeszerzése, útmenti növényzet telepítése, stb.): 338 millió Ft (érdemes megjegyezni, hogy 1996- ban ez a szám még közel 420 millió Ft volt). Alapítványok, nem saját intézmények (táncegyüttesek, kórusok, fesztiválok, múzeumok, táboroztatás, stb. támogatása): 36 millió Ft. Alapok támogatására az előző évhez képest idén több mint 32 %-os növekedéssel 77 millió Ftot szavazott meg a testület. A polgármesteri hivatalban kezelt feladatok 1997. évi kiadásai (millió Ft.) Adósságszolgálat 338 Városüzemeltetés 425 Városfejlesztés 30 Oktatás, eü., sport 11 Szociális jellegű 205 Közművelődési szakfeladat 20 Alapok 77 Cigány Kisebbségi Önk. 3 Alapítványok 36 Beruházások 1232 Intézmény felújítások 179 Lakásgazdálkodás 223 Vagyongazdálkodás 116 Igazgatási tevékenység 300 Céltartalék 397 Céltámogatás pályázatokra 10 összesen: 3602 Vagyonfenntartás (középületek felújítása, helyiségek karbantartása, közműépítés, az ingatlanvagyon őrzése, biztosítása): 116 millió Ft, a beruházási fő feladatok (felszíni vízmű és szennyvíztisztító telep építése) folytatását garantálja a városvezetés. A Szántó körút rekonstrukcióját idén 120 millió Ft-tal támogatja az önkormányzat, a Kodály Tanuszoda felújítását 40 millió Ft-tal. Koncessziós szerződés keretében 60 millió Ft támogatást vállalt az önkormányzat a Széchenyi városrész HMV rekonstrukció céljaira. A Piac Csarnok Intézmény fejlesztési feladatait a költségvetési koncepció úgy határozza meg, hogy az intézmény érdekeltségi körébe tartozó bevételeit (üzletek bérleti díja) teljes egészében (tehát mintegy 20,5 millió Ft-ot) átutalja a költségvetési számlára. A fiatalok első lakáshoz jutását összesen 15 millió Ft-tal tudja támogatni a testület. A közalkalmazotti bérfejlesztéshez az önkormányzat saját forrásaiból 161 millió Ft-ot biztosít. Intézmények kiadásai Személyi juttatás 1979 TB-járulék 727 Munkaadói járulék 78 Egészségügyi járulék 80 Dologi kiadások 1201 Ellátottak pénzbeni juttatása 2 Felhalmozási kiadások 37 Összesen: 4184 Az intézmények fenntartására 262 millió Ft többlet támogatás jut, amelyből 147 millió Ft-ot személyi juttatások és az azok közterhei valamint az energiaköltségek, 115 millió Ft-ot az egyéb dologi kiadások tesznek ki. Az igazgatási tevékenység, így például az apparátus működése, egyéb igazgatási feladatok, stb. kiadása 300 millió Ft. Az Önkormányzati Tűzoltóság támogatása 127 millió Ft. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogatására 3,5 millió Ft előirányzatot határoz meg a költségvetés. Összességében a kiadási előirányzatok a legfontosabb feladatokra biztosítanak forrásokat, melyből a szintentartás minden területen megoldható. Összefoglalva elmondható, hogy a fentiekből is érzékelhetően a költségvetés tervezete szerint az önkormányzat a meglévő intézményhálózat és a közalkalmazotti létszám megtartása mellett a lakosság igényeit is messzemenően figyelembe véve tervezi fejlesztéseit, beruházásait és kiadásait. Oktatás, egészségügy, sport: 22 millió Ft, amelyből mint k .melt területeknek 11 millió Ft javasolt az idegennyelv-oktatásra, a számítástechnikára és a gyógytestnevelésre. A saját bevételek alakulása 1995-1997 években (millió Ft.) □ 1995 ónkormányzati Intézményi Illeték Helyi adók Várhegyi Attila polgármester a költségvetési rendeletről Tisztelt szolnoki polgárok! Az éves költségvetés elkészítése nem a leglátványosabb, de mindenképpen az egyik legfontosabb feladata önkormányzatunknak. Meggyőződésem, hogy annak megismerése, az abba való betekintés lehetősége a város valamennyi polgára számára biztosított kell legyen. Kérem, a számok és adatok áttekintésekor vegyék figyelembe, hogy Szolnok város 1997. évi költségvetése igen szűkös feltételek között, kemény munkával készült. Anyagi lehetőségeink is szerények, az előző évhez képest a költségvetési tervezési feladatok ellátására rendelkezésre álló idő pedig a felére csökkent. A tervezés szabályozási kérdései sokáig nyitottak voltak, hiszen például február 8-ig nem jelent meg az állami támogatások pontos összegét tisztázó jogszabály, így addig a helyi döntések meghozatalához szükséges egységes politikai álláspont sem alakulhatott ki. Intézményeink száma az elmúlt év során nem csökkent, sőt, a szakfeladatok körébe tartozó tennivalókra vonatkozóan éppenséggel az azok növelésére irányuló döntések voltak az időszakban jellemzőek. A központi döntéseken alapuló többletkiadások, így például a munkaadói járulék intézményekre való terhelése is igen komolyan éreztette költségnövelő hatását. Szeretném felhívni a figyelmet arra az örvendetes tényre, hogy a városban több kiadási tétel is meghaladja az országos átlagot. sok 61 százalékos vagy a sport támogatására fordított összegnek a tavalyi évihez viszonyított közel 33 százalékos növelése mellet például a felszíni vízmű beruházásához kapcsolódó, a vízminőség javítására szánt magas összegű, 382 millió forintos beruházás is azt bizonyítja, a költségvetési munkálatok során arra törekedtünk, hogy Szolnokon jó közérzetű, egészséges város épüljön. A lakosságot talán kevésbé közvetlenül érintő, de mégis sokakat - megítélésem szerint jogosan - érdeklő tény és az önkormányzat saját költségvetésében jelentős változás, hogy az egy főre jutó igazgatási kiadásoknak 37 százalék fölötti mértékű csökkentése mellett döntöttünk. Ez éves szinten több millió Ft megtakarítást jelent. Sajátos feszültséget okoz városunk gazdálkodásában továbbá az is, hogy egyes országos jogszabályok, köztük például az oktatási- vagy a szociális törvény által előírt követelmények kialakításához nem társult az azok megvalósítását biztosító pénzügyi forrás. A költségvetés két fő területén a bevételek maximális kifeszítése és a kiadások ésszerű korlátozása volt munkánk során a meghatározó rendezőelv. Mindemellett fontos volt annak vizsgálata is, hogy a hatályos testületi döntések mennyiben végrehajthatóak, szükség van-e azok módosítására. A szociális kiadásoknak a tavalyihoz mért 16,3 százalékos emelése mellett a számok azt is bizonyítják, hogy az önkormányzat egyik legfőbb feladatának tekinti a városban az általános jólét és „jól lét” alapfeltételeinek biztosítását. Az egy főre jutó parkfenntartási kiadá-Összefoglalva meg szeretném ismételni, hogy Szolnok városának 1997. évi költségvetési előirányzatainak kialakítása során azoknak az arányoknak a meghatározására törekedtünk, amelyek a korábban említett terhek mellett még lehetővé teszik az önkormányzati gazdaság működésének és a szolgáltatások színvonalának fenntartását, ahol lehetséges, azok emelését is. Költségvetésünk biztosítja a szükséges működési forrásokat, nincs azonban módunk látványos fejlesztésekre, igaz, úgy gondolom, átgondolást igényel az intézményhálózat által nyújtott szolgáltatások köre és terjedelme. Városunk nem rendelkezik pénzügyi tartalékokkal, de ha a költségvetés végrehajtásakor a tervek fegyelmezett érvényesítésére törekszünk, a város működésébe nem csúszhat hiba. Mi is az a programköltségvetés? Szolnok Megyei Jogú Város költségvetése, az úgynevezett programköltségvetés egyedülálló ma Magyarországon. Az új költségvetési technika kidolgozásához a helyi államháztartási reform jegyében három évvel ezelőtt láttak hozzá az önkormányzat és a polgármesteri hivatal szakemberei. A programköltségvetés lényege, hogy három évet öszszekapcsolva (előző, tárgyévi és következő) elemzi a városban zajló folyamatokat. Ennek megfelelően az önkormányzat nem a kiadásaira, hanem a várható eredményeire fekteti a hangsúlyt az adott pénzkeret konkrét felhasználása helyett. A szolnoki statisztikák máris jelzik, hogy a beruházások értéke növekszik, míg a működési kiadások csökkenő tendenciát mutatnak. A programköltségvetési technika hatékonyságát világszerte elismerik, az Egyesült Államokban például több mint 33 ezer önkormányzat alkalmazza ezt a módszert - méghozzá előszeretettel, hiszen ezzel a technikával a helyi gazdálkodó szervek és a lakosság egyaránt megismerheti és könnyebben megértheti a költségvetési mutatók mögött rejlő tendenciákat. Nemzetközi megfigyelések bizonyítják azt is, hogy a programköltségvetésssel rendelkező városokba a nagyberuházók szívesebben fektetik be a pénzüket, mert a múlt tükrében jobban prognosztizálhatják a jövőt. A programköltségvetési technika alkalmazása egyelőre nem elterjedt Magyarországon, de számos önkormányzat és önkormányzati szakember találja vonzónak a szolnoki példát. Nem véletlen tehát, hogy tervek születtek a szolnoki költségvetés alapján készülő tankönyv kiadására. Az oldal az EDGE Kommunikációs Bt. közreműködésével készült. (PR)