Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-11 / 35. szám

1997. február 11., kedd Körkép 5. oldal Kevés új ház Abonyban Divat a tetőtér-beépítés Nem is olyan régen, jó tíz éve Abonyban évente még száz­százötven új lakás, családi ház épült. Ez a szám drasztikusan csökkent, és tavaly például ti­zenhat új családi ház haszná­latba vételére adott ki engedélyt a városháza illetékes osztálya. Igaz, végül is az 1995-r<51 áthú­zódó munkálatok miatt hu­szonkét család költözhetett. Az is tény, hogy hosszú idő óta nem volt ilyen alacsony ez a szám. A lakóházak többsége a mai kor divatja szerint tetőtér-be­építésű, és három-négy szobás. Ma egy új, átlagos családi ház Abonyban négy-hat millióba kerül: attól függően, mennyi a családi, baráti segítség, valami­lyen szívességből elvégzett szakipari munka. Egyébként a városházán mintegy százhúsz építési engedélyt adtak ki az elmúlt évben: a túlnyomó több­ség garázs, üzletépítés, valami­lyen toldás volt. Majdnem hogy teljesen meg­szűnt a szolnoki kiköltözés, jobban mondva, ma már keve­sen élnek ezzel a lehetőséggel. Ugyanis elfogytak a jó helyen lévő, viszonylag olcsó telkek, ma már egy nyolcszáz-ezer négyzetméteres porta 300-500 ezer forint között talál vevőre. Akad a város peremén hobbi is, mintegy kétszáz. Az abonyi tulajdonosokon kívül több szolnoki és fővárosi lakos is rendelkezik itt telekkel. Szolid bódék éppúgy emelkednek raj­tuk, mint kisebb-nagyobb épü­letcsodák, noha ezekbe nem adnak ki lakhatási engedélye­ket. A telkek öt-tíz százaléka állandó „mozgásban van”, hi­szen ennyi jószerével az év minden szakában eladó. 1997- ben már kettő talált közülük vevőre. Jószívű vállalkozók Az ismerősök olykor bizonyos elmeállapotokat emleget­nek, amin csak mosolyog a kft. két főnöke: Kántor Lajos és Józsa Endre, akik tavaly a zsarukat segítették Túrke- vén, most az „aranylábúaknak” ajánlottak némi csengő forintot, ha elérik az általuk meghatározott helyezést a bajnokság végén. fotó: m. J. Nem sok olyan vállalkozó van, aki a rengeteg adó, járulék, ilyen-olyan elvonás, fizetési kötelezettség után még a pénz­tárcájába nyúl, hogy valami­lyen célra, támogatásra to­vábbi forintokat adjon. A ke­vés közé tartozik Túrke vén a Kun-Metalokála Kft. két fő­nöke, Kántor Lajos és Józsa Endre is. Huszonhárom sze­mélynek biztosítanak munkát a volt AFIT-nál létesített tele­pükön. Józsa Endre kisújszállási, Kántor Lajos pedig túrkevei. Ráadásul Lajos az önkor­mányzatnak is tagja, így közel­ről ismeri a helyi rendőrség mindennapjait. Ezért egyezte­tett a megyei főkapitánnyal is, aki áldását adta arra, hogy Kántor Lajos a cége nevében jutalmat adjon a túrkevei ál­lománynak, mivel elégedett 1996. évi fáradozásaikkal. Azt kikötötte, hogy az összeget - amelyet szilveszter napján an­nak rendje-módja szerint nyúj­tott át Kaszanyi András őrspa­rancsnoknak - csak a személyi állomány jutalmazására oszt­hatják ki. Legújabban ahelyi aranylábúaknak tettek felaján­lást. A felnőttek jelenleg a me­gyei másodosztályban bűvölik a labdát, és a kft. vezetői meg­ígérték nekik: ha netalántán a végelszámoláskor az első hat közé kerülnek: százezer forint üti a markukat. Nem maradnak ki a jóból az ifik sem, de azért nekik is le kell tenni valamit az asztalra. Az ő prémiumuk is százezer, ámbár csak akkor, ha megnyerik a bajnokságot. Ha a második helyre szorulnak, nyolcvanezer, ha a harmadi­kon végeznek, hetvenezer aju­talom. A főnök urak felkészül­tek arra, hogy ha minden az elképzelésük szerint sikerül, ez nekik kétszázezret jelent. Állják a szavukat, bár a dolog aligha csak rajtuk múlik. In­kább a két focicsapaton, noha gyanítom, ehhez lesz egy-két keresetlen szava az ellenfelek­nek is. D, Sz. M. Alföldi tájait címmel fotókiállítás nyűt tegnap délelőtt Szolnokon, a Tiszaparti Gimná­zium aulájában. Az elmúlt évben Szarvason megrendezett „Pünkösdi fotóművészeti alkotóte­lepen” készült munkákat március 1-jéig nézhetik meg az érdeklődők, nemcsak hét közben, hanem szombaton is. fotó: mészáros Program a kettős identitástudat fejlesztésére Roma lakásépítés Berényben A jászberényi kisebbségi önkormányzat el tudta ismertetni a tevékenységét a városban élőkkel. A település önkormány­zata pedig a lehető legtöbb támogatást adja, hogy munkán­kat zökkenőmentesen végezhessük - mondta Rácz Tamás, Jászberény kisebbségi önkormányzatának elnöke. Az elnök kiemelte, a múlt év egyik legnagyobb eredménye volt, hogy több száz, jövede­lempótló támogatásban része­sülő lakosnak sikerült köz­hasznú munkavégzéssel bizto­sítani a támogatás további fo­lyósításához szükséges 90 na­pos munkaviszonyt. Elérték, hogy erre a város önkormány­zata anyagiakat különítsen el. Sikerült letenni egy roma lakásépítési program alapjait, melyből önkormányzatuk a szervezési munkát vállalta. Egy építési vállalkozó a gyermekek után járó lakásépí­tési támogatásból építené fel a háromgyermekes cigány csa­ládok házait. Mintegy 15 csa­láddal már megkötötték a szerződést, sőt van, ahol már az alapokat is elkészítették. Továbbra sem mondtak le arról az elképzelésről, hogy beindítsák Jászberény egyik általános iskolájában a dolgo­zók iskoláját. A cigányságban sok ember­nek volt gondja a nyolc osz­tály megszerzésével, ennek hiánya most az élet minden te­rületén hatványozottan jelent­kezik. Rácz Tamás hozzátette, hogy a kisebbségi önkor­mányzat pályázati pénzekből kívánja megteremteni az is­kola indításához szükséges anyagiakat. Az országos cigány önkor­mányzattal együttműködésben szeretnék megvalósítani a ci­gány gyermekek kettős identi­tástudatra nevelésének prog­ramját Jászberényben is. A programmal, a felnövekvő fia­Rácz Tamás talság társadalomba való sike­resebb beilleszkedését és egy­ben cigány identitásának fej­lesztését segítik elő. A dél­utáni klubfoglalkozásokon ci­gány költők, írók műveivel ismerkednének, bábokat ké­szítenének, a megismert mű­veket el is játszanék. Új sebességmérő készülékkel gazdagodott a megye „Veszélyben” a füredi száguldozok Mint ismeretes, a közlekedési balesetek jelentős része gyorshajtás miatt következik be. A közlekedési rendőrség nem sokat tehet az ámokfutók ellen, legfeljebb arra töre­kedhet, hogy a száguldozókat lefüleljék. Ebben a sebesség- mérő berendezések, a traffipaxok vannak segítségükre. Tiszafüreden és környékén eddig más rendőrkapitánysá­gokra voltak utalva traffipax- ügyben a rendőrök, február elsejétől azonban a tiszafüredi kapitányság saját, tetszés sze­rint bevethető készülékkel rendelkezik. Szükségük is volt erre, hi­szen az M3-as autópályáról a magas díj miatt kiszorult for­galom a kapitányság műkö­dési területén áthaladó főút­vonalakra tevődött át, és mint minden más úton, ezeken sem mindig veszik figyelembe az autósok a megengedett sebes­séghatárt. A tervek szerint az új esz­közt vezérlő egyenruhások a 33-as és a 34-es főúton teljesí­tenek majd rendszeresen szolgálatot. A berendezés jól működik, annak ellenére, hogy már nem mai darab. A megyei rendőr-főkapi­tányság közlekedési osztálya „csapott le” a más rendőrség által leadott ingyenes porté­kára. A legújabb, autóba szerelt mérőeszköz üzembe helyezé­sével hatra gyarapodott a me­gyében működő sebesség-el­lenőrző berendezések száma.-hgy­Késő ősszel vezették be a gázt Vezsenyen Van, aki kihúzza jövő télig szénnel Idén kell visszafizetni a ve- zsenyi önkormányzatnak a kétmillió forint hitelt, amelyet a gáz bevezetéséhez vett föl. A gázt tavaly késő ősszel vezet­ték be a községben. Az önkor­mányzat három és fél millió fo­rintot adott a beruházáshoz. A községházán, az orvosi rendelő­ben és az iskolában, a középüle­tekben már gázzal fűtenek, és a számítások szerint két-három év alatt a fűtésen spórolt pénzből megtérül a gáz bevezetésébe fektetett összeg. A községben a lakott ingatla­nok tulajdonosainak 70 száza­léka befizetett a gázra, de körül­belül csak a fele köttette rá a la­kását a vezetékre. Ennek többek között az is volt az oka, hogy, mivel ősszel vezették be a gázt, sokan már bevásárolták a szenet télre, így csak jövőre próbálkoz­nak az új fűtési lehetőséggel. Az első befizetőknek még 40 ezer forintot kellett befizetni, később ez 60 ezerre nőtt. Túl drága a szemét Kunszenten A kunszentmártoni szemét- szállítási dyak sok helyi pol­gár felháborodását váltották ki. Egy, az önkormányzathoz benyújtott petíciót például több mint száz helybéli írt alá tiltakozásul. Egy gond van csak a bead­vánnyal, hogy a város vezetői nem tudják, ki képviseli az alá­írókat, kivel lehetne tárgyalni. Azt beismerik a vezetők, még nem ez a végleges ár, sokat le­het alakítani rajta, de ehhez is­merni kellene a partnert. Az önkormányzat kész tár­gyalni, a konkrét találkozóra valószínűleg a gazdasági bi­zottság ülésén kerül majd sor, ahol meghallgatják a panaszo­sok javaslatait és érveit. A legtöbben azt sérelmezik, hogy nem differenciáltak a dí­jak. A petíció egyik aláírója szerint az igazságtalanul egy­séges, hiszen vannak házak, ahol csak havonta egyszer kép­ződik egy kukányi szemét, míg Kunszentmárton egyes részein hetente háromszor jár a kukás. Egy idős ember lapunk kér­désére válaszolva elmondta, nem lepte meg a tiltakozás. Szerinte előkészítetlenül állapí­tották meg az árakat, bár annak örül, hogy nyitott a panaszra a városvezetés. Egyesek már azt sem értik, miért kötelező a díj, hiszen ed­dig is elégették a kályhában a hulladékot, ezután is megte­szik, azaz olyan szolgáltatásért fizetnek, amit nem vesznek igénybe. Leginkább a nyugdíjasoknak nehéz fizetni, sokuk egyedül él, egy ember keveset szemetel, az újabb nagyobb kiadás pedig a kevés nyugdíjból venne el. P. E. Dupla Pista, a könyvárus István István a piacozó, aki régi, használt könyveket, színes lapokat kínál az abonyi piacon fotó: cs. i. Az abonyi piacoknak akad jó néhány sajátos alakja. Közéjük tartozik István István is. Nem nehéz megjegyezni a nevét, mindegy, a vezetéket vagy ke­resztet mondjuk, erre is, arra is hallgat. Az ismerősei úgy hív­ják: Dupla Pista. Hétfő kivételével naponta árusít. Bár dolgozott 40 év 286 napot, mégis rokkantnyugdí­jasként került az irigyeltek tá­borába. Nincs mit irigyelni tőle, alig több mint 12 ezer forintot kap havonta. Pedig ha a jó Isten is úgy akarja, augusztus 18-án már a hatvanadikat tölti. Az újságokat, könyveket na­gyon szereti, otthon háromezer kötetes a könyvtára. Magyar és külföldi klasszikusok, írók, köl­tők alkotják a kínálatot, de ha a tisztelt vásárló igényli, adhatja neki Timur és csapatát, Sztálin életrajzát bőrkötésben, Leninét szolid vászonban. De van az asztalán Kiskegyed, Tina, Nők Lapja és több színes kiadvány, szerelmes regény. István Ist­vánnál nem csak venni, cserélni is lehet könyveket. Kedvenc mondása: - Drága hölgyem: oké a balhé? Az illető bólint, és kétszer Pista tudja, pár nap múlva megint itt lesz. Vagy vesz va­lamit, vagy cserélni jön. A jó kereskedőnél erről is, arról is szó lehet. D.Szabó Kezdeményezés a tartós munkanélküliekért Van menekülés a depresszióból A tartós munkanélküliség, az állandó feszültség, a pénztelenség alááshatja a családok mindennapjait. A négy-öt éve munkahe­lyet keresők személyes kapcsolatai leépülnek, az ember ma­gába fordul, a bizalma megrendül mindenben. Ebből az álla­potból nehéz kiemelkedni, visszanyerni az elveszett önbizal­mat. A munkaügyi központ jászberényi irodájának új kezde­ményezése talán segíthet ebben. Kerékgyártó Zsuzsa munkavál­lalási tanácsadó elmondta, a tar­tós munkanélküliek az álláskere­sők közül az egyik legveszélyez­tetettebb réteg. A svájci KABA felnőttoktatással foglakozó ala­pítványnak már többéves kap­csolata van magyar főiskolákkal, és Jászberényben is végeztek személyiségfejlesztő tréningeket tartós munkanélküliekkel. A csoportos foglakozások sikere­sek voltak. A KABA alapítvány foglalkozásainak a helyi viszo­nyokra történt adaptációja után, a herényi munkaügyi központ egy kísérleti programot indított, melynek első szakasza a napok­ban zárult le. A Jászságon belül Jászkisér az egyik település, ahol az átlagnál magasabb a munkanélküliek száma, ezért itt indították a kísér­leti foglakozásokat. Kerékgyártó Zsuzsa kiemelte, hogy a három­szor egynapos foglakozásokon a bemutatkozások után megpró­bálták feltérképezni, hogy ki mi­lyen módon lett munkanélküli. A részt vevő 16, immár négy-öt éve munkanélkülivé vált ember értékrendszerét is feltérképezték. Érdekes volt itt, hogy előkelő he­lyet kapott ezeknek az emberek­nek az értékrendjében a megbíz­ható munkáltatónak a fontos­sága. Ez gyakran megelőzte még a megbízható munka igényét is. Megvizsgálták azt is, hogy ki­nek milyen az érdeklődési köre, mivel foglalkozik szabadidejé­ben, mivel tölti mindennapjait. A munkavállalási tanácsadó hozzá­tette, a foglakozások, beszélge­tések egyik legfőbb célja, hogy a résztvevőket kimozdítsák a min­dennapok egyhangúságából, új lökést adva ezzel az egyes embe­rek önbizalmának. Erősítve a pozitív gondolkodást, meg­győzni őket arról, hogy a rajtuk kívül álló okok miatt bekövetke­zett változásokon saját maguk próbáljanak változtatni. Jászki­sér után a foglakozások követ­kező állomása Jászapáti, ahol tegnap tartották az első összejö­vetelt a tartós munkanélküliek­kel.

Next

/
Thumbnails
Contents