Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-11 / 35. szám

1997. február 11., kedd Megyei Körkép 3. oldal Bérfejlesztés a postánál Első lépésben húszszázalékos alapbérfejlesztést hajt végre az idén a Magyar Posta Rt. Az emelt bért a dolgozók januá­rig visszamenőleg, a márciusi bérkifizetésnél kapják kézhez először - tájékoztatta Mund- ruczó Koméi, a Postás Szak- szervezet elnöke az MTI-t tegnap, a szakszervezet és a munkáltató közötti tárgyalá­sokat követően. További bér­emelésre ez évben a féléves gazdálkodási eredmények ismeretében lehet számítani a Magyar Posta Rt.-nél. Mund- ruczó Koméi aláhúzta, hogy nehezen sikerült megállapod­niuk a munkáltatóval a bére­zést illetően. Az rt. vezető­sége ugyanis nem látta egyér­telműen biztosítottnak a na­gyobb fizetésemelést. A szak- szervezet még az idén kiegé­szítő bérmegállapodás kere­tében szeretné biztosítani a postások inflációkövető bér- fejlesztését. A megállapo­dásra a második félévben, szeptemberben lehet számí­tani. A munkáltató és az ér­dek-képviseleti szervezet kö­zötti megállapodás szerint a Magyar Posta Rt.-nél a szak­képzetlen dolgozók minimál­bére 18 500 forintot, az alap- és középszintű szakképzett munkavállalóké pedig 21 000 forint lesz 1997-ben. Két támadás pár perc alatt (Folytatás az 1■ oldalról) véget az esztelen brutalitás­nak. A Tiszabő utcáján történt események után két nappal tu­catnyi zsaru fáradozott a táma­dók felderítésében. Néhány óra leforgása alatt elfogtak, majd őrizetbe vettek két Mága és egy Mányi vezetéknevű gyanúsítot­tat. A beismerő vallomásokból kiderült, hogy a három fiatalem­ber a kocsmában figyelte meg azt a férfit, akiről azt gondolták, van pénze. A hazafelé tartó em­bert addig követték, amíg al­kalmas helyet nem találtak a rab­lásra. A nyomozóknak azt is be­vallották: érezték, hogy egyszer lebuknak. -h­A rászorulók megkapják a sugárkezelést (Folytatás az 1. oldalról) De problémának látom azt is, hogy az onkológiai gondozóból a rendelőintézetbe csak két hó­napos előjegyzéssel tudok kül­deni ultrahangvizsgálatra páci­enst. Visszatérve az eredeti kér­désre, én úgy látom, hogy abból semmi nem lesz, hogy Szolno­kon létrehozzanak egy onkoló­giai központot sugárterápiával. Hacsak nem akad magánvállal­kozó, aki ezt vállalná. Most még tizenkét hónap katonaélet vár a bevonulókra Sok a szolgálatra alkalmatlan fiatal Holnap és holnapután négyszázötven fiatal tudhatja meg megyénkben, milyen kényelmes lábbeli a surranó. (Archív felvétel) FOTÓ: M. J. Szerdán és csütörtökön újra eljön a bevonulás ideje. A megyei hadkiegészítő pa­rancsnokság kiegészítési osz­tályának vezetője, Jónás Jó­zsef alezredes tájékoztatása szerint a két napon négyszáz­ötven fiatalt fogadnak Jász- Nagykun-Szolnok megyében. A Szolnokra vonuló kiskatonák több mint fele a megyéből ér­kezik. Az a 280 fiatal sem kerül az ország másik végébe, akik­nek máshol kell letölteni a sor­katonai szolgálatukat. A legtá­volabbi hely, ahová kerülhet­nek, Tata és Budapest. A mos­tani ismeretek szerint még ti­zenkét hónap a katonaélet, a változás az Országgyűlés hatá­rozatától függ. A tapasztalatok szerint a so­rozások alkalmával egyre keve­sebben felelnek meg az egész­ségügyi követelményeknek. Minthogy most már igen nagy gondot fordítanak a pszicholó­giai problémák kiszűrésére is, 40 százalékra emelkedett az al­kalmatlanság aránya. A bevonulást szervezőknek nagy gondot okoznak azok, akik elmulasztják benyújtani a tanulóviszony igazolását. Ta­valy októberig 1300-an nem tettek eleget ennek a kötelezett­ségüknek. Mint megtudtuk, az a 30 legény, akinek már a behí­vóparancsot is kiküldték - po­tyára -, szabálysértési eljárásra és bírságra is számíthat, -hgy­Iskolai kirándulásokat is szerveznek Már másodszor övék a síbajnokság Az elmúlt évben több mint 38 és fél millió forint forgalmat bo­nyolított le az IBUSZ szolnoki irodájának Eszter üzletházbeli tanirodája. A taniroda egyéves fennállásának történetében az első félév volt a legnehezebb. Annak idején, amikor megnyílt, amellett, hogy az IBUSZ-nak kirendeltsége, forgalmazóhelye lett, az is volt a cél, hogy lehe­tőséget adjanak a közgazdasági és postaforgalmi szakközépis­kolásoknak szakmai gyakor­latra. Az idegenforgalmat ta­nuló diákok félévenként egy- egy hetet, nyáron pedig négy hetet töltenek gyakorlaton. A gyakorlatok egy részét külföl­dön teljesítik, egy részét pedig a tanirodában. A megnyitás utáni első félév elég nehéz volt, amíg az ügyfe­lek megismerték a tanirodát, de aztán sikeresnek bizonyult az év. A több mint 38 milliós for­galom nagy része külföldi utak és repülőjegyek eladásából, va­lamint valutaváltásból szárma­zott. A több ezer ügyfél ügyei­nek intézése lehetővé tette, hogy a tanirodában gyakorlaton lévő diákok az életben gyako­rolják az ügyféllel való tárgya­lást, a kalkulációk készítését stb. A taniroda a hagyományos idegenforgalmi tevékenység mellett igyekezett kialakítani a saját arculatát is. Már második alkalommal rendezik meg pél­dául a szolnoki síklubbal együtt Szlovákiában a megye iskolása­inak síbajnokságát. Tevékenységi körükbe tarto­zik az is, hogy iskolai csopor­toknak szerveznek kirándulá­sokat, síüdülést. A közelmúltban Helyezték üzembe Tiszafüreden a második közlekedési lámpás csomópontot, az örvényi kereszteződésben. Akik rendszeresen arra autóznak, most nagyon figyeljenek, mert a besorolás másképpen történik, mint régebben. fotó: mészáros Közérzetünk Mi lesz veletek, végzősök? Ha hinni lehet a statisztikáknak, az idén megközelítőleg ötezer nyolcadikos végez megyénk önkormányzati és egyházi általános iskoláiban. A legjobbak elit gimnáziumokba kerülnek, de nagyon sok jó képességű fiú, leány inkább menő vagy menőnek vélt szakközépiskolát céloz meg. De azért jut a végzősökből átlagos gimnáziumokba, szakközépiskolákba, szakmunkásképzőkbe is. A gyakorlat azt mutatja, hogy a nyolcadikosok döntő többsége valahol talál magának valamilyen középfokú intézményt, illetve olyan kétéves iskolát, ahol gazdaasszony, kertész, karbantartó, szociális ügyintéző lehet. Hogy azután miképpen állják meg a he­lyüket, ez más kérdés. Mert aki valahonnan kimarad, akárhogy is nézzük, törés következik be az életében, bárhol folytatja. Mégis úgy érezhető, hogy nagyobb baj a négy évvel időseb­beket fenyegeti. A szakközépiskolákban 2073-an, a gimnáziu­mokban 1322-en fejezik be a nyáron megyénkben a tanulmá­nyaikat. Bizonyos, hogy nagyon sokan közülük főiskolákon, egyetemeken folytatják. Azután nem kevesen benn maradnak ötöd-, hatodévre, technikusi minősítésért, könyvelői, közgazda- sági alapismereteket, idegen nyelvi gép- és gyorsírást, levele­zést tanulni. Ez is egyféle megoldás, menekülés előre, a jövőbe. Azért lesznek, akik se ide, se oda nem ker',1”ek, hanem dolgoz­nak. Ők a szerencsések. Mások átképezik magukat, talán ők is szerencsések. Bizo­nyára akadnak majd, akik munkanélküliként folytatják. Ideig- óráig úgy-ahogy eltartja őket a család, de ha nincs jó családi vállalkozásuk, ez is csak átmeneti megoldás. Szakmunkás is végez 2445. Ne áltassuk magunkat, többsé­gük képtelen lesz elhelyezkedni. Ezért nem kevesen közülük azt latolgatják, hogy belekezdenek egy második szakma elsajá­tításába. Mások nekivágnak az érettséginek. Azután lesznek, akik kft.-kben, apró üzemekben, esetleg a családi farmergazda­ságban hasznosítják ismereteiket. És bizony maradnak, nem kevesen, akik a munkaügyi kirendeltségek állandó betérőivé válnak: hosszabb-rövidebb ideig. Bízva, talán egyszer szükség lesz rájuk, a szakmájukra is. Mert akárhogy nézzük, ki az a jós, aki tudja, mi történik évek múlva ebben az országban, mikorra a fia, lánya végez. Ezért adódik a kérdés: érdemes-e tanulni? Lehet, hogy manapság még olykor nem biztos a válasz, de remélem, reméljük, a távolabbi jövőre vonatkoztatva igen a fe­lelet. Elvégre, akinek több a szakmája, több a tudása, folyton- folyvást változó mindennapjainkban nagyobb a lehetősége az elhelyezkedésre. Ez még akkor is igaz, ha az állástalanok között ma már esetenként diplomások is akadnak. D. Szabó Miklós Könnyűbúvárok a vízműnél Százötvenezer ember ivóvízellátásáért dolgoznak Télen, a kemény hidegben sem tétlenkednek a szolnoki Búvár SE tagjai. Az egyesület egyik csapata a Víz- és Csatornamű Koncessziós Rt. megbízásából jégmentesítést végez a szolnoki mederpilléren álló vízkivételi művön. A búvárok több mint hatvankilós felszerelésben me­rülnek alá a vízkivételi mű alsó két kamrájába, ahol egyenként négy-négy szivattyú emeli ki a vizet a tisztítórendszerbe és on­nan a város és környéke települé­seinek vízműhálózatába. A jégügyeleten tevékenykedő búvárok embert próbáló felada­tot végeznek. Biztosítókötelek segítségével ereszkednek a mélybe, és speciális, maguk ké­szített szerszámokkal távolítják el a jégkásából felrakódott réte­get. Egy-egy merülés alkalmával másfél-két órát töltenek kemény munkával a 0 fokos vízben. A jégcsapokat, felrakódott jégtáb­lákat egyszerre csak egy kamrá­ban távolítják el, addig természe­tesen a hatalmas szivattyúkat ki­kapcsolják. A búvárok mindaddig készen­létben állnak, míg az időjárás azt indokolja, illetve jelentősebben nem emelkedik a folyó vízállása. A szolnoki Búvár SE Kft. má­sik speciális brigádja Kötivizig megbízásából a milléri belvízi főcsatorna medrében végez jég­robbantásokat, felkészülve egy esetleges gyorsabb hóolvadásra és az ebből fakadó nagyobb víz- mennyiség levezetésére. A fél méter vastagságú jégtáblák rob­bantásos megbontását, eltávolí­tását a Szolnoki Bányakapitány­ság engedélyével és felügyeleté­vel végzik.-endrész­Tengeri csodák Túrkevén Föld alatti és tengeri csodák vi­lága címmel vásárral egybekö­tött kiállítás nyílik a túrkevei Finta Múzeumban holnap 17 órakor. Csemóczki László szol­noki drágakőcsiszoló és ék­szerkészítő magángyűjtemé­nyének ásvány-, drágakő-, ten­gericsiga-, kagylóbemutatója a múzeum tíz vitrinjében március 10-ig lesz megtekinthető. A látványos, különleges kiállítás­ban tavaly a tiszaföldváriak gyönyörködhettek. Változások a társadalombiztosítás terén (4. rész) Az őstermelőknek is fizetni kell A hatályban lévő tb-törvény szerint a mezőgaz­dasági kistermelést folytató magánszemélyek kötelező társadalombiztosítási jogviszonya megszűnt 1996. december 31-ével. Ezt köve­tően tb-ellátásra csak abban az esetben szerez­het jogosultságot, ha az ellentételezést is vál­lalja, azaz járulékot fizet. Két lehetőség közül lehet választani. Legyen vállalkozó A két megoldás egyike, hogy a mezőgazdasági kistermelő vállalkozóvá lesz. Ez konkrétan egyéni vállalkozás alapítását jelenti. Ebben az esetben ugyanazon szabályok vonatkoznak rá, mint a többi egyéni vállalkozóra, s mind a társa­dalombiztosítási, mind az egészségügyi szolgál­tatások terén ellátást szerez. „Cserébe” azonban a már korábban (egyéni vállalkozókra vonatkozó kötelezettségek) ismertetett járulékmértékeket kell fizetni. És ha őstermelő lesz? A mezőgazdasági kistermelő részére új „intéz­ményt” találtak ki. Ez az őstermelő. A már sok­szor ismertetett igazolvány beszerzése esetén még ugyan nem lesz biztosítási jogviszonya - ha más formában nem áll alkalmazásban és így el­látásra sem lesz jogosult. A biztosítási jogviszony a nyugellátásra (nyug­díjra) vonatkozóan úgy szerezhető, ha az ősterme­lői igazolvánnyal rendelkező magánszemély meg­állapodást köt a megyei egészségbiztosítási pénz­tárral a szolgálati idő megszerzésére 35 százalékos nyugdíj-biztosítási járulék fizetésének vállalása mellett. Ennek alapja legalább a minimálbér, legfeljebb azonban havi 99 ezer forint. Az egészségügyi szolgáltatás tekintetében köte­lező járulékfizetést állapítottak meg. Ennek mér­téke 11,5 százalék, melynek alapja az adóköteles jövedelem, de legalább a minimálbér. A járulék befizetése esetén az eltartott hozzátartozója is jo­gosulttá válik a természetbeni egészségügyi szol­gáltatásokra. Az őstermelő sem mentes az egészségügyi hoz­zájárulás - a havi 1800 forint - megfizetése alól. Ha az őstermelő nyugellátásban részesül (nyug­díjas) akkor mentesül az egészségbiztosítási járu­lék (a 11,5 százalék) és az egészségügyi hozzájáru­lás (havi 1800 forint) befizetése alól. (Vége) Az ügy egy kissé elmozdult a holtvágányról Skanzen helyett területi emlékhely (Folytatás az 1. oldalról) rosházi sajtótájékoztatón pe­dig Várhegyi Attila polgár- mester kilátásba helyezte, hogy Szolnok, vasutasváros volta ellenére, kilép minden olyan szervezetből és társa­ságból, melyben tag a MÁV is, mert milyen együttműkö­dés várható el tőle ilyen vá­ratlan fordulat után? Nos, azt nem lehet tudni, hogy mindebből mi jutott el konkrétan a vasutas vezérka­rig, az viszont bizonyos: tegnap délutánra Kálnoki Kis Sándor, vezetőtársaival együtt bejelentkezett a pol­gármesternél. A mintegy ötvenperces megbeszélés után sajtótájé­koztatót tartottak, amelyen a vendéglátó Várhegyi Attila elmondta: a város és a MÁV vezetése megállapodott ab­ban, hogy 1997 szeptembe­réig, vagyis a pest-szolnoki vasútvonal megépítésének 150. évfordulójáig elkészül egy vasúttörténeti emlékhely az ószolnoki pályaudvaron. Az 1867 óta meglévő in- dóházat a terület tulajdonjo­gának tisztázása után kíván­ják eredeti küllemében hely­reállítani. Ennek pénzügyi vonatko­zásairól még beszélnek majd az érintettek. Kálnoki Kis Sándor a saj­tótájékoztatón azt emelte ki, hogy a vasúti nemzeti kin­csek részét képező régi köz­lekedési eszközök, berende­zések többsége kizárólag fe­dett helyen tárolható bizton­ságosan. Ennek megteremté­sére pedig a mostani anyagi kondíciók között Szolnokon nincs lehetőség. Megfelelő tárolók a fővá­rosban a MÁV Landler Jenő és Északi Járműjavítójában vannak. Megoldható viszont egy regionális emlékhely kialakí­tása Szolnokon, ahol az épü­let állandó és alkalmi tárla­toknak adhatna helyet, sza­badtéren pedig közszemlére tehetők mindazok a tárgyak, vasúttörténeti emlékek, ame­lyek nem igényelnek külö­nösebb védelmet. Egy újságírói kérdésre, amely azt firtatta, hogy va­jon mennyi pénz szükséges a megvalósításhoz, a vasúttár­saság elnöke a százmillió fo­rint körüli összeget jelölte meg, hozzátéve, szeretnék, ha a költségek egy bizonyos hányadát a műemlékvédelem fedezné. L.J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents