Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-05 / 30. szám

1997. február 5., szerda Megyei Körkép 3. oldal Elismerés a szolnoki tizenketteknek Háromszázmillió helyi adóból Szolnok tizenkét legnagyobb helyi adófizetőjének a tavalyi munkáját köszönte meg tegnap Várhegyi Attila polgármester egy díszes oklevéllel. E gesztuson túl a városházi találkozó arra is jó alkalmat kínált, hogy Várhegyi megismertesse a cégfőnö­köket az önkormányzat idei terveivel, és javaslatot tegyen ezen összejövetelek rendszeressé tételére. A legnagyobb helyi adófizetők­kel való rendszeres kapcsolattar­tás - érvelt a polgármester - azért kívánatos, hogy az önkormányzat megtudakolja, hogyan látják a város helyzetét, és milyen elvárá­saik lennének a helyhatósággal szemben. Arra ugyanis jogosan tarthatnak igényt, hogy beleszó­lásuk legyen az általuk helyi iparűzési adóként a város kasszá­jába befizetett összeg - jelen esetben kereken 300 millió forint - elköltésébe. A Szolnok terveiről szóló tájé­koztatóból kitűnt: 1997-ben is a költségvetés tekintélyes részét, 15-16 százalékát fordítják infra­strukturális beruházásokra, hogy ezzel is megpróbálják növelni a befektetői kedvet. A helyi adó­rendszerben nincs változás, ma­rad a 8 ezrelék, a gépjárműadó is a minimális lesz, és az adócímké­zés lehetősége szintén fennáll. A polgármesteri hivatalnál hamarosan munkához lát egy va­gyoni és marketingreferens a vál­lalkozásokkal való jobb kontak­tus reményében. A hozzászólók közül dr. Szi- ráki András, a Mezőgép Rt. ve­zérigazgatója azt fejtegette: még mindig kicsi az előállított űj ér­ték, és abból a képzeletbeli kis tortából - a cégek által megter­melt nyereségből - nagyon sokan jól akarnak lakni. A Mezőgép bi­zony sokszor nem győz a renge­teg kérésnek eleget tenni. Kardos György, a Neusiedler-Szolnok Papírgyár Rt. alelnök-igazgatója azt húzta alá. hogy a kapcsolattar­tás azért is elengedhetetlen, mert Szolnok tizenkét legnagyobb adófizetője ábécésorrend­ben: GITR Agrárfejlesztő' és Kereskedelmi Rt., Henkel Magyarország Kft.. Holland Colours Hwigaria Kft., Ke­reskedelmi és Hitelbank Rt. Szolnok, Matáv Rt. Szolnok, MÁV Járműjavító Kft., Neu­siedler-Szolnok Papírgyár Rt.. Solami Húsipari Rt., Szolnoki Cukorgyár Rt., Szol­noki Papírgyár Kft., Tisza- menti Vegyiművek Rt. a legnagyobb helyi adófizetők egy része külföldi érdekeltségű vállalat. Dóra László, a Solami Húsipari Rt. vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy a fejlett infra­struktúra akár egy-egy bemházás melletti döntő érv is lehet. A So­lami például tervez egy nagyobb, úgynevezett szárazáru-beruhá­zást, amelynek a cég több gyára is helyet adhat, de hogy melyik, azt talán éppen az említett szem­pont alapján határozzák meg. Vécsey Zoltán, a Holland Co­lours Hungária Kft. cégvezetője némi kritikával illette a szolnoki közutak állapotát, mondván, a külföldi tulajdonos igen finnyás az infrastruktúra milyenségére. Erre tromfolt még rá Szalay László, a TVM Rt. vezérigazga­tója, aki szerint jó lenne, ha a vá­rosban tevékenykedő koncesszo- rok minden tevékenységüket olyan jelesül végeznék, mint a díjbeszedést. Például a német köztisztasági „felelős”, mert - fogalmazta meg véleményét — ilyen lehetetlen téli állapotok mint most, már régen nem voltak. A tizenkettek egy csoportja Lépéshátrányban a Tiszazug A minap megjelent értékelés a Tiszazug településeit az elmara­dott térségek közé sorolta. Há­rom polgármestert arról kérdez­tük, vajon miért kerülhetett fel „birodalmuk” erre a listára. őze Sándort, Cibakháza pol­gármesterét nem lepte meg a hír. - A munkanélküliségi mutatók miatt ilyen a megítélésünk - mondta a község első embere. — Hivatalosan négyszáz regisztrált munkanélküli van Cibakon, bár ténylegesen ennél több ember­nek nincs állása, számuk öt­százra tehető. Hasonlóan látja a helyzetet Marosfalvi Ernő, Tiszaföldvár. első embere is. - A munkanélkü­liség ennek az oka - magyarázta -, amin javítani természetesen lehet, s igyekszünk is mindent megtenni. A megyei önkor­mányzat is segít a hátrányos te­lepüléseknek, ugyanis elsőbbsé­get élveznek a munkaerő-piaci helyzetet javítani szándékozó pá­lyázatokon. Csépa van talán a legkedve­zőtlenebb pozícióban. — A tér­ségben a legrosszabb mutatókkal mi rendelkezünk - indokolta a község pozícióját dr. Botka Já­nos polgármester -, már ami a munkanélküliséget jelenti. A la­kosságunk 23,9 százalékának nincsen munkája, s ami a fő baj, hogy Csépán nincs is álláslehe­tőség. Rajtunk igazán az segí­tene, ha a környező városokban fellendülne valamelyest az ipar, s a csépaiak ott dolgozhatnának. Se kép, se hang Tiszafüreden Februártól ismét csend honol a tiszafüredi Tisza moziban, és több mint fél év elteltével megint hiányzik a Tisza-tó fővárosában a vá­szonról kapható filmélmény. Az épület állaga ugyanis olyan rossz, hogy egyszerűen nem teszi lehetővé a mozi üzemeltetését A tiszafüredi mozit a szolnoki Tallinn filmszínházat sikeresen működtető Movie Center Kft. tavaly nyáron vette bérbe az épü­lettulajdonos önkormányzattól. Hétfő és kedd kivételével a hét minden napján pergett film, és a közönség - főként a fiatalabb korosztály - nagyon hamar visz­szaszokott a korábban hosszabb ideig üresen árválkodó Tiszába. Pásztor Éva, a Movie Center Kft. ügyvezetője szerint azonban nincs tovább, nem engedhetik be nyugodt lelkiismerettel a néző­ket a terembe, mert fennáll a tető beszakadásának veszélye. A mozi komoly pénzeket fel­emésztő műszaki felújításra szo­rul, amit a bérlő kft. és az ön- kormányzat egyelőre nem tud biztosítani. Ballagó László al­jegyző, pénzügyi irodavezető elmondása alapján az önkor­mányzat a kiutat abban látja, hogy értékesíti a városközpont­ban jó helyen fekvő épületet. A döntés a helyi képviselő-testület kezében van, de az máris biztos: ha el is adják, csak az eredeti funkció fenntartásával szerez­hető meg. Megoldódnak a szennyvízgondok Még az idén szeretnék megkezdeni a szennyvíz- beruházást Tószegen. A községi szennyvíztároló korábban a szomszédos te­lepülések - Tiszavárkony, Vezseny, Tiszajenő - szennyvizét is tudta fo­gadni. De ma már annyira telített, hogy a helybeli szennyvíz elhelyezése sem egyszerű. Emiatt tavasszal szeretnék mezőgazdasági hasznosí­tású területre kiönteni a szennyvíz egy részét - ez most van engedélyeztetés alatt. A községnek egy beru­házási pályázata van bent a minisztériumban, amely a szennyvízgondok megoldá­sát szolgálná. Eszerint Tó­szeggel együtt az említett, környező települések csat­lakoznak a szolnoki szennyvíztisztító rendszer­hez. Ehhez a tervhez 21 millió forintot kaptak a megyei területfejlesztési alapból. Pályáztak Phare- támogatásra is, és a köz­ponti környezetvédelmi alaphoz is. Ebédlő a Soros Alapítványtól A sanyarú gazdasági körül­mények között igen nehéz az önkormányzatoknak az alapellátás biztosításán túl intézményei korszerűsíté­sére is költeni. Nincs ez másképp Tiszafüreden sem. Annak ellenére, hogy a pol­gármesteri hivatal 1996-ban támogatta a Zrínyi általános iskola ódon tornatermének felújítását és a komplett gázbekötést, az intézmény­nek azért akadt még tenni­valója. Mint az Bódi György iskolaigazgató tájé­koztatásából kiderült; a he­lyi vállalkozók támogatásán túl egy sikeres pályázat is segített terveik megvalósítá­sában. A Soros Alapítvány 1,5 millió forintot adott egy új ebédlő, tankonyha kiala­kítására, új vizesblokkok lé­tesítésére, valamint egy fo­lyosó burkolására úgy, hogy közben új munkahelyek is teremtődjenek. Ez utóbbi­hoz a helyi munkaügyi köz­pont biztosított 2,1 millió forintos támogatást. A lé­nyeg az, hogy az ebédlő már üzemel, a tankonyha a fo­lyosóval és a vizesblokkok­kal együtt pedig februárban készül el. Ezért az iskola 13 közhasznú szakembert tud alkalmazni, köztük két pe­dagógust is, akiknek mun­kája nem csak a tehetség- gondozás hatékonyságát növeli, hanem azt is lehe­tővé teszi, hogy 80' órával emelje az iskola hetenként az óraszámát. -p­Profiltisztítás a kunszenti Tradeplastnál Három részre szakadtak Profiltisztítás történt a kunszentmártoni Tradeplast Kft-nél. A gyár három részre vált, hogy jobban meg tudjon felelni a piaci igényeknek - tudtuk meg Trási Lajos ügyvezető igazgatótól. Ezek szerint a létrejött Uni- plast Kft. továbbra is agrofó- liát gyárt hazai, szlovák és uk­rán piacra. Az Uniplast olyan, nagy szélességű agrofóliát állít elő, amelyet hazánkban csak itt és a Tiszai Vegyi Kombi­nátban (TVK) gyártanak. En­nek egyik különleges fajtája, a kétrétegű solar agrofólia vi­szont csak az Uniplast gépein készül. A cég szakemberei nyugati partnerekkel is tár­gyalnak az esetleges szállítá­sokról. Az SKT-Plast Kft. ugyan­akkor teljesen új termékkel, a szelepes, talpas műanyag zsá­kokkal rukkolt elő. Ezeket a hazai piacon kívül a FAK-or- szágokba szállítják, ahol főleg műtrágyát töltenek a zsákokba. Ezt a terméket szintén csak itt és a TVK-ban állítják elő ha­zánkban. A korábban névadó Trade­plast Kft. profilja változatlan maradt: acélszerkezeti eleme­ket, gépalkatrészeket és beton­sablonokat gyárt, zömében Németországba. A három - összesen 250 dolgozót foglalkoztató - vál­lalkozás az idén együttesen egymilliárd forintot megha­ladó árbevételt tervez. ta Öt képviselőjelölt Karcagon Karcagon a 4. sz. egyéni vá­lasztókerületben lemondott mandátumáról dr. Domán György, így a helyi választási bizottság február 23-ára, va­sárnapra tűzte ki az időközi választást. Tegnap a városházán dr. Fa­zekas Sándor polgármester előtt letette a hivatali esküt a helyi választási bizottság, el­nöküknek pedig megválasz­tották Kelemen Imrét. Ezt követően az alábbi je­lölteket - akik megfeleltek a jelölés törvényes feltételeinek - vette nyilvántartásba a bi­zottság: Balogh Lajos (Mun­káspárt), Bosnyák Imre (füg­getlen), Fejes László (MSZP), Cs. Németh Lajosné (Fidesz- MPP, FKGP, KDNP, MDF ál­tal támogatott), Tóth Mihály (Karcagi Ipartestület). A választások február 23- án lesznek, a körzet lakói a 2. számú szavazókörben (BHG Rt.) és a 6. számú szavazó­körben (Kuthen úti óvoda) 6-19 óra között szavazhatnak.-de­Üj környezetvédelmi eszköz a tűzoltóknál Veszélyes anyagok veszélyben Gyorsan és könnyen megakadályozhatják, hogy a veszélyes anyag a csatornába csorogjon fotó: mészáros Hoffmann Imre ezredes, me­gyei tűzoltóparancsnok állítja: egyre szorosabb kapcsolatnak kell kialakulnia a tűzoltók te­vékenysége és a környezetvé­delem között. Az ezzel össze­függő szemléletváltás egyik fontos elemeként értékelte azt a lehetőséget, hogy két cég jó­voltából környezetvédő ter­mékeket próbálhatnak ki a szolnoki tűzoltók. Az amerikai gyártmányú - szénhidrogén származékok, agresszív és ke­vésbé agresszív veszélyes anyagok felitatására szolgáló ­eszközkollekciót tegnap vehet­ték át. A tűzoltóság tapasztala­tai arról áralkodnak, hogy bi­zony korábban is nagy hasznát vehették volna ezeknek az ügyes eszközöknek. Adatok igazolják, hogy a veszélyes anyagok jelenlétében végzett tűzoltósági beavatkozások száma évről évre nő. A megyei parancsnokság célja, hogy kedvező tapaszta­latok esetén az összes egység rendelkezzen a most kipróbá­lás előtt álló termékekkel. • -hgy­Szkeptikus igazgatók és a NAT A hét végén ülést tartott Budapesten az Országos Igazgatói Tanács, amelynek elnöke dr. Pataky Mihály, a szolnoki Tiszaparti Gimná­zium és Egészségügyi Szak- középiskola igazgatója. A tanács tagjai az ország min­den megyéjéből érkezett igazgatók, akiknek vélemé­nye meglehetős pontosság­gal tükrözi a pedagógus­közvéleményt. Dr. Pataky Mihály érdeklődé­sünkre elmondta, hogy jelen­leg az igazgatóknak a peda­gógusok besorolása okozza a legtöbb gondot, ugyanis a ko­rábbi hét helyett jelenleg tíz fizetési osztály van, mind­egyiken belül tizenhárom ka­tegória. A munkát február elsejéig kellett volna elvégezni, de ez nem mindenhol sikerült, an­nak ellenére, hogy a törvé­nyen, a vegrehajtasi utasítá­son kívül a minisztérium se­gédanyagot is bocsátott az igazgatók rendelkezésére. Ami a költségvetést illeti, általános tapasztalat, hogy az önkormányzatok többsége biztosítja a megígért 17 száza­lékos béremelést a pedagógu­soknak, még azon az áron is, hogy sok helyen kevesebb pénz marad fenntartásra, mű­ködtetésre. A tanács ülésén vita folyt a Nemzeti Alaptanterv beveze­téséről, ezzel kapcsolatban megoszlottak a vélemények. Az aggodalmak főleg arra vonatkoznak, hogy lesz-e pénz a NAT bevezetésére, ez ugyanis kiadásokkal jár, de maga a NAT szerinti műkö­dés is jobb anyagi feltételeket igényelne, amelynek megte- remthetőségével szemben némi szkepticizmus mutatko­zott az igazgatók körében. Megkeresték a térképen Magyarországot Két frissen végzett amerikai tanár elhatározta, hogy mielőtt otthon dolgozni kezdenének, világot lát­nak egy kicsit. Bár azelőtt sem voltak otthonülők, egy évig pél­dául Franciaországban jártak egyetemre. A Közép-európai Ok­tatási Program nevű szervezet ré­vén kerülhettek Európának erre a részére. Nézegették a térképet, azután eldöntötték, hogy Ma­gyarországra jönnek. Christoph Berenbroick és ba­rátnője, Alexis Hali Northcross nyáron érkeztek Szolnokra. Az őket kiküldő szervezet embere megmutatta a lakásukat a Szé- chenyi-lakótelepen, és otthagyta őket.,Akkor egy kissé elveszett­nek éreztük magunkat, hiszen egy szót sem tudtunk magyarul. De ez a rossz érzés hamarosan el­tűnt, az iskolában szeretettel fo- gadtuK. és segítettek.” Alexis a közgazdasági szakkö­zépiskolában, Chris a Kassai Úti és a Keitvárosi Általános Iskolá­ban, valamint TTT-tanfolyam ke­retében a Mol-nál tanít angolt, de franciát is oktatnak mindketten. Az ismerkedés Magyaror­szággal nem volt nehéz, de akad­tak gondok. Alexis először üres táncol a VMK tánciskolájában, Chris focizik, röplabdázik, és horgászik. „Novemberben három csukát fogtam - mondja büszkén -, de nem árulom el, hogy hol." Amikor megkérdeztem őket, mi volt a legmeglepőbb élmé­nyük Magyarországon, szá­momra meglepő választ adtak: „Nem kellett fizetni az orvos­nál, és előzetes egyeztetés nélkül is föl lehet keresni.”. A tanítást mindketten szere­tik, bár, mint mondják, a fe­gyelmezés nem könnyű. A ma­gyar iskolában sok a magolás, az amerikaiban viszont a gondol­kodásra nevelés jegyében kevés lexikális tudást adnak. Chris sze­rint az optimális iskola valahol a kettő között lenne. Alexis meg­jegyzi, hogy a magyar iskolák­ban a puskázást nem veszik olyan szigorúan, mint az ameri­kaiban, ezt nehezen tudta meg­szokni. Jó itt - mondják —, de az év végén azért hazamennek, s bár nem lesz könnyű, munkát keres­nek. Megkezdődik a hétköznapi élet. Bistey András kézzel ment haza a bolt­ból, ahol tejel akart venni, mivel sohasem lá­tott zacskós tejet, nem tudta, hogy az az, amit keres. Mindketten dicsérik a magyarok vendégszere­tetét. Egyszer Püspökla­dányban eltévedtek, s egy járókelő nem elma­gyarázta merre menje­nek, hanem elvezette őket oda, ahová akartak. Az egyik szolnoki bolt­ban nem tudták elma­gyarázni, mit szeretné­nek, erre az eladó fel­hívta a fiát, s az tolmá­csolt telefonon keresztül. Ma már van elfoglalt­ságuk a tanításon kívül is. Alexis Alexis és Chris egy nyári fotón

Next

/
Thumbnails
Contents