Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-04 / 29. szám

4. oldal 1997. február 4., kedd Gazdasági Tükör Élénkíteni kellene a piacot A gazdaság élénkítése nagyobb lehetőségeket rejt magában a munkanélküliség csökkentésére, mint amennyit ebből Ma­gyarország kihasznál. Többek között ezt állapítja meg a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) regionális irodájának a foglalkoztatás javítása érdekében készített tanulmánya. Óriás kötés. Rekordok dől­tek meg hétfőn is a Buda­pesti Értéktőzsdén. A Mól 3500 forinton érte el eddigi legmagasabb árfolyamát. Záráskor már 30 forinttal kevesebbet adtak érte. A Richter-részvényekből egy 100 ezer darabos óriás cso­mag cserélt gazdát 1,1 mil­liárd forintért. A kárpótlási jegyek 620 forintot értek. Részvénycsere. Új Mező­bank Rt.-részvényekre cse­rélhetik hétfőtől március 28- ig a régi mezőbankos és az agrobankos papírjaikat a tu­lajdonosok. A pénzintézet 1996. január 3-án megtartott közgyűlésének döntése alapján a régi Mezőbank­részvényeket 18 százalékon, míg az Agrobank-papírokat 1 százalékon váltja át vagy vásárolja vissza a bank. A március 28-ig be nem nyúj­tott részvényeket érvényte­lennek tekintik. Égi forgalom. A világ má­sodik legnagyobb légiszál­lítmányozója, az MS AS Cargo International buda­pesti leányvállalata forgal­mának megduplázását re­méli az 1997-es évtől. Jelen­leg 700, többnyire multina­cionális üzleti partnerük van a magyar piacon. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 272,51 Görög drachma (100) 65,83 Német márka 103,56 Olasz líra (1000) 105,23 Osztrák schilling 14,72 Spanyol peseta (100)122,38 USA-dollár 170,05 A dokumentum, amelyet az ENSZ megbízása alapján készí­tett az ILO budapesti irodája, többek között megállapítja: na­gyobb szerepet kaphatnának hazánkban a kis- és középvál­lalkozások a belföldi piac élén­kítésében. Ez a megrendelői kör a mainál lényegesen fonto­sabb helyet érdemelne a gazda­sági növekedés elérésében. Mivel a kis- és középvállal­kozásoknak nincs pénzük a mi­nőség és a termelékenység javí­tásához nélkülözhetetlen kuta­tás-fejlesztéshez, a kormány­nak ebben is szerepet kellene vállalnia. Javítani kellene to­vábbá a vállalkozások infra­strukturális feltételeit, csökken­teni az adó- és járulékterheket. Bár a tanulmány tekintettel van a magyarországi stabilizá­ciós intézkedések hatására, az utóbbi évek gazdasági növeke­dését ehhez mérten is túl ala­csonynak tartja. Igaz, a többi közép-európai országban na­gyobb volt a GDP visszaesése a rendszerváltás során, de az utóbbi években már mindenhol jobb eredményeket regisztrál­tak, mint nálunk. A múlt évben a környező országokban a ma­gyarországi egyszázalékos GDP-növekedés ötszörösét vagy még nagyobb mértéket ér­tek el. Hazánkban a foglalkoztatot­tak száma az utóbbi hat évben több mint egynegyedével csök­kent. A nagy munkanélkülisé­gen kívül a reálbérek több mint 20 százalékos visszaesése is komoly gondot jelent. A tanul­mány szerint a lakosság egy- harmada a szegénységi küszö­bön vagy az alatt él, és amíg a gazdasági növekedés ilyen ala­csony, a munkanélküliség alig csökkenthető. Az ILO javaslatokat tesz a gazdaság élénkítésére, a szak­képzésre, a versenyképesség javítására, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi kirekesz­tődésének megakadályozására. Mi is az a private banking? Újabban gyakran találkozhatunk egy új, idegen nyelvű szópárossal: private banking. Vajon mi szükség van egy angol kifejezésre akkor, amikor a hazai közönséget, s nyilván nem csak a „külföl­diül" tudókat óhajtják ügyfélként megnyerni? Nem is csak ügyfélként - partnerként. Van ugyanis olyan bank, ahol szentségtörés az „ ügy­fél” kifejezést használni. Nekik csak partnereik vannak. Mint a teniszpartiban vagy a tulajdono­sok közgyűlésén. Azt, hogy a bank az ügyfelet partnerként ke­zeli-e, az ügyfélnek - pardon, partnernek - kell megítélnie a bank szolgáltatásainak ismeretében. Mert igaz, ami igaz, sokszor inkább érzi magát gyanúsítottnak az ember egyik-másik pénzintézet pultja eló'tt, mint ügyfélnek. Álljunk meg egy szóra! Grétsy László nyelvész már többször megmutatta a tükörfordítás csap­dáját. A szó szerinti fordítás ugyanis egészen más fogalmat fejez ki. A magánbankári vagy privát bankári tevékenység nálunk, legalábbis a legális gazdaságban, még nem is létezik. Hamburgban, Zürichben, Londonban annál inkább előfordul. Családi vagy pontosabban nem társasági formá­ban működő bankokról van szó, ahol a tulajdo­nos maga a bankár, aki az intézmény tartozásai­ért egész vagyonával felel, s nem csak a befekte­tett tőke erejéig, mint a részvényesek a részvény- társaságok esetében. Az az értelmezés sem felel meg a valóságnak, hogy olyan bankokról lenne szó, amelyek a lakossággal foglalkoznak, szem­ben a jórészt vállalati ügyfeleket kiszolgáló ban­kokkal. A private banking olyan szemlélet és eljárás, amely az ügyfelet testre szabott, egyedi szolgálta­tásokkal várja, s nem a „polcról leemelt tömeg­áruval” óhajtja kielégíteni. Talán az lenne a jó magyar kifejezés erre: mértékutáni bankárkodás. Mert akár a mérték utáni szabó, az ilyen bank is bizalmas kapcsolatban áll azokkal a személyek­kel, akik ezt a - tanácsadással is együtt járó de, - nem olcsó szolgáltatást igénybe veszik. Ha a szolgáltatás jó, akkor az ára lehet magas, de az ügyfél mégsem fogja sokallni. S ha a part­nerek kölcsönö-cn meg vannak elégedve a szol­gáltatással, akkor nem röpke flört, hanem tartós bizalmi kapcsolat alakulhat ki a két fél között. Bácskai Tamás e | Arcsata a cukorfronton Árcsata dúl a cukorpiacon: a gyártók 46 százalékot akarnak adni a feldolgozott cukor árából a termelők­nek, akik viszont 50 percen­tet szeretnének kapni - de­rült ki a cukorrépa-ter­mesztők képviselőinek tag­napi sajtótájékoztatóján. Szőke Géza, a Kaposvár Tér­ségi Cukorrépa-termesztők Szövetségének elnöke azt ta­nácsolta a dunántúli terme­lőknek: ne írják alá a szerző­déstervezetet az Agrana oszt­rák érdekeltségű céggel. A szakember az alacsony alapanyagárakat az Agrana monopolhelyzetével magya­rázza, mondván a hazai piac ötven százalékát kezében tartó cég kénye kedve szerint diktálja az árakat. Összehasonlításul emlí­tette, hogy tavaly az átlagos minőségű répa hazánkban 4200-4300, Csehországban 6000, Ausztriában 10 000, Németországban 11-12 000 forintot ért meg az Agraná- nak, miközben a termelési költségek - a vetőmag, a mű­trágya, a gázolaj beszerzési árai közel azonosak voltak ezekben az országokban. A répatermesztők úgy vé­lik, ha nem sikerül kiharcol­niuk az ötvenszázalékos ré­szesedést, akkor az idén sem jut több fejlesztésre, és re­ménytelenül lemaradnak a nyugat-európai átlagtól. Az érintett cég nem képvi­seltette magát a tájékoztatón. Véleménye azonban kikövet­keztethető: a magyar cukrot nehéz exportálni, mert a vi­lágpiacon jóval olcsóbb mint nálunk, ezért kevesebb ma­gyar termelésű cukorrépára van szükség. U. G. Viták a nyugdíjreformról A munkahelyeken az üzemi tanácsok is kezdeményezzék a nyugdíjreformtervek vitá­ját - javasolta a nyugdíjbiz­tosítási önkormányzat el­nöke az üzemi tanácsok tisztségviselőinek. Vágó János szerint az önkor­mányzat képviselői szívesen részt vesznek a munkahelyi vitákon, elmagyarázva javas­lataik lényegi elemeit. Taná­csolta: a vitákra hívják meg a szaktárcák reformtervének képviselőjét is, így ütköztet­hetek az álláspontok. Az egyik üzemi tanács tisztségviselője felvetette: mivel az MSZP a szakminisz­tériumok reformtervezetét támogatja, parlamenti több­ségével keresztül viheti annak elfogadását is. Ezzel kapcso­latban Vágó János megje­gyezte: szükségesnek tartaná, hogy az országgyűlési képvi­selők érdemben és részletesen ismerjék meg az önkormány­zati javaslatot. A testület tag­jai eddig gyakran részt vettek a munkahelyi, települési vitá­kon és az ott megjelenő or­szággyűlési képviselőket nemegyszer sikerült is meg­győzni javaslatuk előnyeiről. Vágó rámutatott: a szaktár­cák reformtervét az eddigi vi­ták során a munkavállalói, a munkaadói, a nyugdíjas és az ifjúsági érdekképviseletek egyaránt elutasították. Változatok a PM jövedelemhatárainak számonkérésére A fél megye nem akad fenn a rostán Köztudott, hogy a Pénzügyminisztérium irányelvben tette közzé az ÁPEH által elfogadhatónak tekinthető 1996. évi vállalkozói jövedelemhatárokat, melyet pénteki lapszá­munkban adtunk közre. Mára azonban az is kiderült, hogy az adóhatóság nem minden esetben szólítja majd fel a keve­sebbet bevalló vállalkozókat. így többek között azokat sem, akik úgynevezett válságövezetben tevékenykednek. Márpe­dig megyénk fele annak számít. Ha a PM-irányelvben közzé­tett jövedelemhatárnál keve­sebb jövedelmet vall néhány napon belül a vállalkozó, akkor az adóhivatal köteles őt felszólítani a bevallása kiegészítésére. Az irányelv szerint így a bi­zonyítási teher is meg­fordul, s immár az adó­zónak kell bizonyítania, hogy a tavalyi évben nem volt eltitkolt jöve­delme. Ilyen felszólítást azonban nem minden vállalkozó kap majd, még akkor sem, ha ke­vesebb lesz a jövedelme a megadott értékhatárnál - tudtuk meg a megyei adóhivatalnál. Az okok között meg­találjuk az úgynevezett válságövezeteket is. Eb­ben településekre le­bontva követhetjük nyomon azokat a térsé­geket, ahol majd nem számoltat el (legalábbis az értékhatár miatt!) az APEH. (A települések jegyzé­két a mellékelt táblázat tartal­mazza.) Válságövezeten egyébként azon térségek ér­tendők, melyek gazdasági, tár­sadalmi szempontból elmara­dottak, továbbá ipari és mező- gazdasági válságövezetek, va­lamint jelentős munkanélküli­séggel sújtott vidékek. Ugyancsak eltekinthet az adóhivatal a felszólítástól ak­kor is, ha valaki átalányadózó, kezdőnek minősül vagy egyéb jövedelmével (pél­dául másodállású vállal­kozó) együtt az összevont jövedelme már megha­ladja a PM határértékét. Ha valaki azonban nem vállalkozó, hanem önálló tevékenységet folytató magánszemély (csak adó­száma van, vállalkozói igazolványa nincs) akkor is felszólítást kaphat az APEH-től, ha a tételes költségelszámolást al­kalmazta. A felszólítás akkor történhet meg, ha a szellemi tevékenységet végző 200 ezernél több költséget számolt el, s jö­vedelme nem éri el a költsége 40 százalékát. Ha nem szellemi tevé­kenységet végez, hanem valami mást, akkor az el­számolt költségének leg­alább 25 százalékát kell jövedelemként bevalla­nia. ein Válságövezetbe tartozó települések Alattyán Mezőhék Jánoshida Nagyrév Jászalsószent­Öcsöd györgy Szelevény Jászapáti Tiszaföldvár Jászágó Tiszainoka Jászárokszállás Tiszakürt Jászboldogháza Tiszasas Jászdózsa Tiszaug Jászfelsőszent­györgy Abádszalók Jászfényszaru Kenderes Jászivány Kunhegyes Jászjákóhalma Kunmadaras Jászkisér Nagyiván Jászladány Tiszabő Jászszentandrás Tiszabura Jásztelek Tiszaderzs Pusztamonostor Tiszafüred Cibakháza Tiszagyenda Tiszaigar Cserkeszőlő Tiszaörs Csépa Tiszaroff Kunszentmárton Tiszaszentimre Mesterszállás Tomajmonostora Szép hagyomány Európa számos \T országában, hogy február 14-én,- VALENTIN NAPJÁN ­üzenetet küldenek egymásnak a szerelmesek, a hűséges kedvesek. E jeles napon azok is szavakba önthetik érzelmeiket, akik valamilyen ok miatt mindeddig halogatták. Ezen a napon az Új Néplapban • hagyományosan - jelentős engedménnyel közöljük az Ön gondolatait, a hirdetési szelvényen leírt feltételekkel. Itt a lehetőség, ragadja meg! Csokorba rendezett üzenetét személyesen, telefonon, postai úton vagy az Új Néplap levelesládáiba dobva juttathatja el a kiadónkba február 10-ig. Címünk: Új Néplap hirdetésfelvétel 5000 Szolnok, Pf.: 105, Kossuth tér 1. Telefon: 56/424-924, fax: 421-766 Ha a levelet választja, a borítékra kérjük ráírni: „VALENTIN-NAP” MÉG EGY MEGLEPETÉS! A legötletesebbnek talált üzenetek címzettjeit az Új Néplap képviselői személyesen is köszöntik JNK-Szolnok megyében, ha a nevüket és címüket megadják. * VALENTIN-NAPI hirdetési szelvény c Megrendelem Valentin-nap alkalmából a következő szöveg közlését az Új Néplapban, február 14-én. k Szentgotthárdon 300 ezer motor készült tavaly • t Ötödik éve piacvezető az Opel Az Opelt tavaly sem sikerült leszorítani a hazai autópiac trón­járól. A cég magyarországi eladásai tavaly 1995-höz képest 13 százalékkal nőttek. Az elmúlt esztendőben összesen 16.847 körbe zárt villám emblémájú négykerekű talált gazdára. Az értékesített kocsik zöme (15.581 darab) személyautó volt, ami 20,9 százalékos piaci része­sedésnek felel meg, így ezzel az eredménnyel továbbra is első he­lyen áll a márka, messze meg­előzve a Suzukit és bronzérmes Volskwagen-Audi-Skoda-Seat kvintettet. Az Opel Hungary 7424 kocsival első helyen áll az importőrök között, a haszonjár­művek eladásában pedig a má­sodik helyre tornázta fel magát. A család legsikeresebb tagja továbbra is az Astra, melyből 9423 kelt el, ebből 3527 volt lép­csőshátú, négyajtós, 2515 pedig kombi. Az egy kategóriával fel­jebb helyet foglaló Vectrából 1448 talált gazdára, míg a kis Corsa mellett 4479 vásárló dön­tött. Az Opel szentgotthárdi gyára is eredményes esztendőt zárt: több mint 300 ezer 1,4 és 1,6 lite­res 16 szelepes motor, illetve 11.255 Astra gördült le a szalag­ról. Az Opel Hungary, mely ed­dig 700 millió márkát ruházott be, a magyar vállalati toplistán a negyedik helyen áll, ugyanakkor az első számú exportőr. Hozzájárulok, hogy az Új Néplap felkeresse, akinek az üzenetem szól. Neve:................................Címe: ............................................. A z üzenet díját, 500 Ft-ot - 400 Ft + ÁFA - postai utalványon befizettem, a szelvényt vagy másolatát mellékelem. Név:.................................Cím:................................................

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents