Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-04 / 29. szám

1997. február 4., kedd Megyei Körkép 3. oldal A szolnoki vámhivatal dolgozói tegnap már az új irodaépületben kezdték a munkát. A korszerű létesítményben információs pult, tágas ügyfélváró fogadja az export-import te­vékenységet folytató ügyfeleket és a jövedéki alanyokat. FOTÓ: CSABAI Kiadvány a Tisza vízgyűjtőjéről Közérzetünk Horn influenzavírusa A tegnapi híradásokból értesültünk róla, hogy Magyarország sok ezer polgára után a miniszterelnököt is ágynak döntötte az influ­enzavírus. Persze, ha a dolgok normálisan működnek, a vírusnak teljesen mindegy, hogy ki kicsoda. Lehet az illető miniszterelnök vagy gyári munkás, fiatal vagy öreg, nő vagy férfi - egyre megy. Ő dönt, mármint a vírus. Az ügy azonban nálunk - ahol köztudot­tan még nem egészen normálisan mennek a dolgok - nem ilyen egyszerű és egyértelmű. Óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy a miniszterelnököt meg­támadó vírus nem volt egészen pártatlan. Nem elképzelhetetlen, hogy az ellenzék, amely oly régóta tervezi és szervezi már Hóm Gyula „forgalomból történő kivonását”, valamilyen módon meg- kömyékezte, felbérelte az influenzavírust. Az ilyen módszer nem lenne.idegen a magyar politikai kultúrától, amelynek korrektsége közismerten sok kívánnivalót hagy maga után. Feltételezhető az is, hogy a belső ellenzék mesterkedéséről van szó - a hét végi MSZP frakcióülés után még ez is elképzelhető. De az sem kizárt, hogy a miniszterelnököt ágyba döntő vírusnak egyéni politikai ambíciói vannak, és cselekedetét a „nép nevében” követte el, mintegy eleget téve a közakaratnak. Hogy mi az igazság, azt per­sze csak maga az influenzavírus tudná megmondani, amely egy­előre - talán a parlamenti meghallgatásig - nem beszél. Az okok feltárását persze más szálon is el lehet indítani. El­képzelhető, hogy a miniszterelnök - ahogy tapasztalható néha in­formációs csatornáinak működése - még nem is hallott a védőol­tásról. Esetleg hallhatott róla, de későn ébredt, és az ingyenes szé­rumok már elfogytak. A zsebpénz pedig nagyon kevés - sokszor hallottuk már, hogy a miniszterelnök fizetésével a miniszterel- nökné gazdálkodik, ő pedig vagy ad, vagy nem. Ezek persze csak feltételezések. Sokkal inkább valószínűbbnek tűnik, hogy - mint sokan mások - a miniszterelnök is túlbecsülte saját szervezetének ellenálló képességét. Mi tagadás, nem teljesen alaptalan ez az önbizalom. Annyi támadás ugyanis, amennyit személy szerint ő, illetve az általa irányított államhatalom kapott az utóbbi időben, alkalmas lehet egy egész életre szóló védettség kialakulására. Az ellenzék észrevételei, sőt adott esetben az éppen aktuális durva vádaskodásai épp olyan sikeresen leperegtek a vé­dőpáncélról, mint a társadalombiztosítási terhek miatt csődöt mondott, illetve az előtt álló vállalkozók sirámai. Az influenza persze múló betegség, az esetek többségében nem is jár maradandó károsodással. Egyes esetekben előnyei is vannak: az ágyban töltött néhány nap alkalmas az elmélkedésre, a vizsgá­lódásra és az önvizsgálatra. Azt csak úgy mellékesen jegyezzük meg, hogy az influenza meg is előzhető. Még csak védőoltás sem kell hozzá, nincs szük­ség drága gyógyszerekre. A nép már sok-sok éves tapasztalata alapján rájött, hogy például a sok mozgás, a savanyú káposzta, ne­tán néhány kupica kisüsti vegyes pálinka majdnem biztosan meg­véd az alattomos vírusok ellen. Ehhez viszont az kell, hogy tanácsadóként hallgattassék meg a nép is! Horváth Győző Négy település összefogásából Tűzoltó köztestület Kisújon Termelő gázkutak a karcagi határban A Karcag-Bucsa térségében lemélyített kutatóforrások közül három kút a vizsgála­tok alapján úgynevezett pro­duktumnak bizonyult. Ezek­nek a termelésbe állítására a Mól Rt. Kutatás-Termelés Ágazata elkészíttette az előze­tes környezeti tanulmányter­vet, melyet a karcagiak is vé­leményeztek. Az elkészített tanulmány két va­riációt tartalmazott a feltárt so- ványgáztelepek termelésbe állítá­sára. A valószínű készlet 350 mil­lió köbméter jó minőségű föld­gáz. A vizsgálatok igazolták a mező termelésbe állításának gaz­daságosságát, így az bekerült a Mól Rt. ez évi üzleti tervébe, 1998. decemberi üzembe helye­zéssel. A tervezett beruházás Kar- cag-Bucsa térségében valósul majd meg. Az első változat sze­rint a kutak hozamát az ebben a térségben létesülő állomáson gyűjtik össze, s kezelés után in­nen a Hajdúszoboszló-Endrőd távvezetékbe kerülne a földgáz. A másik változat szerint még egy negyedik kutat is bekötöttek volna, mely a Karcag, Kenderesi út és Széleskertközi út közötti te­rületen található. S így a várost délről megkerülve, a Cserhát irá­nyába, a Karcag-Berekfürdő gázüzembe csatlakozott volna a vezeték. Ezt a nyomvonalat azonban a sok mezőgazdasági te­rületet és egyéb építmény miatt a karcagiak nem támogatták. A ve­zetéket így az első változat sze­rint építik meg. A beruházás kör­nyezetvédelmi engedélyeztetése folyamatban van. -de­Miről ír a Jászkunság? A Jászkunság 5-6. összevont száma Bóna István Vendégség­ben őseink háza táján című cik­kével indul, melyet több fotó il­lusztrál. T. Bereczki Ibolya Ahogyan a néprajzos látja címmel közöl írást, Ökrösné Bartha Júlia kazakisztáni úti­jegyzeteit adja közre. Vincze László a „hol és hogyan éltek a régiek?” kérdésre keresi a vá­laszt, Wirth István tanulmánya pedig az elfelejtett magyar lé­gióról szól. Van-e a világon olyan biztos tudás, amelyben nem lehet ész­szerűen kételkedni? A válasz Madarasné Amler Márta írásá­ból derül ki. Barabás Imre a jászsági sérülékeny ivóvízbázi­sokkal, Nagy Illés pedig a Ti- sza-völgyi hajózás rövid törté­netével foglalkozik. További címek a folyóirat legfrissebb számából: Béres Mária: Az ember táj átalakító tevékeny­sége a Körös-vidéken, Szath- máry Judit: Harmincéves a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, Egri Mária: Pogány Gábor Benő csongrádi Városi Galéri­ában megrendezett kiállítása elé. Ezenkívül recenziók, hírek olvashatók a Jászkunságban. A Tiszaklub Környezetvédő Egyesület az idén is folytatja azt a nemes feladatot, amelyet megala­kulásakor vállalt fel. A hidrobio- lógusokból, vízügyi, erdészeti szakemberekből, természetbará­tokból álló szervezet kiemelt fel­adatának, az élet kihívásának tartja a környezetvédelmi felada­tok megismerését, mind szélesebb körű elterjesztését. Az idei kiadványsorozat - melyre már sikerült biztosítani a pénzt - három részre osztható. Az első szakmai kiadvány a Tisza vízgyűjtő területét mutatja be, magyar, román, szlovák és ukrán környezetvédők közötti együtt­Szolnokon járt tegnap dr. Be- rényi Dénes, az MTÄ Debre­ceni Területi Bizottságának el­nöke, és tárgyalt Várhegyi At­tila szolnoki polgármesterrel. Érdeklődésünkre dr. Berényi Dé­nes elmondta, hogy a bizottság szoros kapcsolatot tart fenn a működési területén lévő önkor­mányzatokkal. Ezt bizonyítja, hogy Várhegyi Attila néhány nap múlva Debrecenbe megy, és foly­tatják a tárgyalásokat a keleti or­szágrész fejlődésének gyorsításá­ról, benne a szellemi infrastruk­túra fejlesztéséről. Ez utóbbinak a fontosságát különösen hangsú­lyozta dr. Berényi Dénes, hiszen, mint mondta, megfelelő szellemi háttér nélkül az ország nem képes átvenni és működtetni a legmo­dernebb tudományos, technikai vívmányokat, azaz nem képes elmaradását ledolgozni. A meg­felelő szellemi háttér kialakításá­hoz hozzátartozik a vidéken lévő szellemi műhelyek munkájának segítése, többek között a nem hi­vatásos kutatók munkájának na­gyobb megbecsülésével és támo­működéssel, a Tisza, a Körös, a Szamos folyóvölgyeinek olvas­mányos bemutatásával. A másik hiányt pótló füzet a környezeti nevelést helyezi elő­térbe. Az óvodásoknak, kisiskolá­soknak a természettel összefüggő mesegyűjteményt állítanak össze. A nagyobbacskáknak - az oktatást segítendő - az Alföld természet­rajzát adják közre. Nem kis érdek­lődésre tart majd bizonyára szá­mot a „Holtág is élni akar” című kiadvány, amelynek elsődleges célja a többfunkciójú szolnoki, al- csiszigeti Holt-Tisza bemutatása. Az utóbbi ismeretterjesztő és fel­hívó anyagot szórólapokon adják gatásával is. A megbeszéléseken konkrétan szóba került kérdések­ről a bizottság elnöke elmondta, hogy Várhegyi Attila megerősí­tette korábbi ígéretét, amely sze­rint a város kétmillió forinttal tá­mogatja a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Tudományos Testü­let munkáját. Elmondta, hogy Debrecenben létezik a Tudomá­nyért a Régióban Alapítvány, közre, hogy díjtalanul minden természetbaráthoz, lakoshoz el­jusson. A Tiszaklub az idei munkájával gyarapítja az eddigi szellemi ter­mékeit. Korábban már közreadta az Alföld jelenéről, jövőjéről szóló terveket, elképzeléseket, amellyel a parlament is foglalkozott. A má­sik értékes munka a hazánkban egyedülálló természeti jelenségről, a Tisza-virágzásról szóló monog­ráfia, továbbá a közlekedés okozta légszennyezettségről szóló tanul­mány. Közkézre adták a budapesti nemzetközi környezetvédelmi konferencia anyagának tanulságos részeit, „Ötletzsák” címmel. amely a nem hivatásos kutatókat, tudósokat támogatja. Fölmerült a gondolat, hogy a megyében is ösztöndíjjal kellene támogatni az itt dolgozó nem hi­vatásos kutatókat, hogy - mint dr. Berényi Dénes fogalmazott - „másod- és harmadállások kény­szerű vállalása helyett tudomá­nyos munkájukkal foglalkozhas­sanak”. Megtartotta szokásos évértékelő ünnepi ülését a városi önkéntes tűzoltó-egyesület Kisújszállá­son, a városházán. Gulyás László helyi parancsnok szólt ar­ról, hogy az elmúlt évben 134 ri­asztás érkezett hozzájuk. Sajnos a hagyományos avar- és tarlótü- zeken, lakástüzeken kívül egyre több a közúti baleset, főleg a 4- es Fegyvernek és Karcag közötti szakaszán. Történt olyan ütközés is, ahol minden erőfeszítésük el­lenére hárman vesztették életü­ket. A megjelentek - köztük a me­gyei tűzoltóparancsnok - itt lát­hatták a kisúji lánglovagok új egyenruháját és azokat a modem sisakokat, amelyeket ötféle aján­lat közül választottak ki. Az úgynevezett amerikai típusú fej­védőn rajta van a város címere, a viselője, azaz a tűzoltó neve, sőt a vércsoportja is. A kisúji testü­let tavaly 6,8 millióból gazdál­kodhatott. Négy gépkocsijuk kö­zül kettő tartályos, egy műszaki mentő és egy személygépkocsi. Az ünnepi ülésen Kisújszál­lás, Fegyvernek, Kenderes és Ecsegfalva polgármesterei, jegyzői jelenlétében létrehozták a városi önkormányzati önkéntes tűzoltó köztestületet, amelynek munkáját e települések pénzzel segítették. A köztestület elnöke dr. Ducza Lajos kisúji polgármester lett, alelnöke Huber Ferenc, fegyvemeki polgármester. Igyekeznek minél szorosabb kapcsolatokat kialakítani a kör­nyékbeli hivatásos tűzoltósá­gokkal is, hiszen a szolgálatuk december 31 -tői december 31 -ig tart, tehát éjjel-nappal. Percek alatt tizenkét vonuló személyt tudnak biztosítani, ugyanakkor remélik, erre a fontos munkára egyre kevesebbszer lesz szük­ség. Az ünnepi évértékelő ülés ha­gyományosan birkavacsorával fejeződött be, amely elkövetője a 36 éves Monoki Elek volt, szin­tén ennek a tűzoltótestületnek a tagja. Sz. M. Ösztöndíj nem hivatásos kutatóknak? Várhegyi Attila a tudósok társaságában Az abádszalóki közművelődésről Vállalkozom, tehát vagyok... Abádszalók képviselő-testülete 1996 végén foglalkozott a település ez évi főbb célkitűzéseivel. Ekkor került szóba a nagyközség köz­művelődésének helyzete is. Többen felvetették, hogy a közművelő­dés, a szabadidős programok akkor talán hatékonyabban szolgál­nák Abádszalók érdekeit, ha azok vállalkozási formában, úgyne­vezett önkormányzati szolgálat keretében működnének. Ezt a tevékenységet eddig ugyanis az Abádszalókért Szabadidős Egyesület végezte, önkormányzati megállapodás alapján. A megállapodás ré­szeként az önkormányzat az egyesület rendelkezésére bo­csátotta a művelődési házat, a mozit, valamint a szabadtéri színpadot, mindazok mellett, hogy tavaly 1,9 millió forinttal járult hozzá a működéshez. Annak ellenére, hogy a sza­badidős egyesület lehetőségei szerint, többnyire jól szerve­zetten bonyolította le közel száz programmal az „Abádsza­lóki nyár ’96” rendezvényso­rozatát - melynek kiemelkedő része volt a népi és sportjáté­kok hagyományőrző nemzet­közi fesztiválja -, szükségessé vált a váltás. Kiderült ugyanis, hogy a széles körű társadalmi segítő réteggel dolgozó egyesület munkája az idegenforgalom, a part fejlődésével igényli azt a támogatást, amit Abádszalók esetében a szélesebb körű gaz­dasági-anyagi háttér megte­remtése jelent. Ehhez az önkormányzat sa­ját szervezeti körében biztosít anyagi „garanciát”. Erről ja­nuár 30-i ülésén döntött Abád­szalók képviselő-testülete.-P­Bízik a jövőben, hiszen szőlőt (is) ültetett Dr. Patay István Dunántúl, Fejér megye szülötte. Székesfehérvá­rott technikumban érettségizett, majd egy álló esztendeig védte a hazát. Gödöllőn az Agrártudo­mányi Egyetemen mezőgazda- sági gépészmérnöki oklevelet kapott, majd 1976-tól a Debre­ceni Agrártudományi Egyetem szarvasi karának mérnök-tanára. Érdekelte a tudomány is, folya­matosan képezte magát, ezért 1980-ban egyetemi doktor, rá hét évre pedig kandidátusi fokozatot szerez. Tudományos dolgozata a szélenergia mezőgazdasági hasz­nosításával foglalkozik. 1989/94 között a szarvasi főis­kola tudományos főigazgató he­lyettese, miközben tanszékvezető is. Az idén január elsejétől pedig megválasztották a mezőtúri főis­kola főigazgatójának. Nős, felesége tanszéki mér­nök. Szarvason laknak, három gyereket nevelnek: a legidősebb egyetemista, a középső középis­kolás, a legkisebb még általá­nosba jár. Két dolog akad az éle­tében, jobban monu n három, amelyet a munkáján, a hivatásán, a családján kívül szeret. Az egyik a foci: az egyetemi csapatban kö­zéppályásként kergette a bőrt, és ahogy hírlik, rengeteget futott. Szó se róla, látszik rajta: most is jó kondícióban van. A másik a pecázás. Nem véletlenül, hiszen Szarvas ízig-vérig vízi város. Néhány pecással ellentétben ki­fogott legnagyobb hala nem nő évről évre. Akkor is 10 kg 60 deka volt a súlya, még most is, ami szép teljesítmény egy al­kalmi pecástól. A harmadik ked­ves időtöltése a kertészkedés, kü­lönösen a szőlészkedés. A tanár úr már telepített egy jókora táblát, amelyik az idén kétéves lesz. Márpedig ugye aki effélét ültet, aligha a jelennek dolgozik, hi­szen á gyümölcs meg a szőlő Dr. Patay István fotó: m. j. évek múlva terem. Magyarul: bí­zik a jövőben. Mint ahogy ő is bízik a magyar mezőgazdaságban, a főiskolában. Abban, ahol most két szakot, ag­rármérnökit és gépészmérnökit oktatnak, meg ezeken kívül ti­zennégy szakágat. Meg kell őrizni ezeket, sőt elképzelései szerint bővíteni a listát Például a tájgazdálkodással, melynek az alapjait most dolgozzák ki. Szó se róla, örül a bizalomnak, annak a testületi döntésnek, amelynek eredményeképpen ő a főigazgató, de a lelkemre köti, azt mindenképpen írjam le: foggal- körömmel, oroszlánként nem védi, óvja sokat látott, megélt székét. Már csak azért sem, mert az ő hivatása is - akár az elődjéé - meghatározott időre szól. Sok­kal fontosabbnak, jószerével alapvető feladatának tartja az utánpótlás-nevelését. Legyen szó a tanárokról, tudományos minősí­téssel rendelkező oktatókról. El­végre egy iskola hímevét, rangját mindig az oktatói felkészültsége határozza meg, állítja. És ez végső soron meglátszik az ott ta­nulók, illetve végzősök tudá­sán. D.Sz.M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents