Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-25 / 47. szám

1997. február 25., kedd Megyei Körkép 3. oldal Milliókhoz juthat Füred Tegnap tartotta soros ülését Ti­szafüred város képviselő-testü- lete. A napirend a költségvetés tárgyalásával kezdődött. Ennek kapcsán kiderült, hogy várha­tóan 50-58 millió forint bevé­telhez juthat a város a közeljö­vőben az Állami Fejlesztési In­tézet jogutódja, az Állami Kincstár ígérvénye alapján. Ez a pénz az a visszaigényelhető fejlesztési támogatás, amelyet 46 százalékban határozott meg az ÁFI a gázberuházás kezde­tekor. Ez az összeg, amit csak infrastrukturális fejlesztésekre fordíthat a város, nagyon fontos lehet azok után, hogy 1 milliárd 261 milliós kiadással számoló költségvetését megközelítően 175 milliós forráshiánnyal ter­vezi Tiszafüred. A költségvetést, s annak sa­rokszámait minden önkor­mányzati bizottság minősítette. A részletesség igénye nélkül az állapítható meg ezek alapján, hogy településellenesség nincs a koncepcióban, meglévő hiá­nyosságai ellenére jól határozza meg a település hosszú távú céljait, lehetőségeit. Kiderült azonban az is, hogy Tiszafüred egyre kevesebbet tud intézményeire költeni. Ép­pen ezért többen fontosnak tar­tották az ésszerű takarékosko­dást, azt, hogy a város kihasz­náljon minden olyan lehetősé­get - forráshiány állami kom­penzációja, pályázatok stb. -, ami csökkentheti a költségvetés hiányát. pm Amerikai gépből szolnokiak ugrottak Folytatódnak idén is a NATO békepartnerségi légierő-gya­korlatok. A program mostani, február 18. és 27. között zajló állomása Szolnokot is érinti, ugyanis a vegyes szállítórepülő dandár repterén landoltak teg­nap az amerikai repülőgépből kiugrott hazai hivatásos ejtőer­nyős katonák. A gyakorlat célja ezúttal a kis és közép magas­ságú repülő és manőverező légi cél felderítése, elfogása, vala­mint imitált megsemmisítése volt. Mindezt rádiótechnikai zavar közepette kell teljesíteniük. A szolnoki katonai alakulatok ej­tőernyőseinek alkalom ez arra is, hogy megismerkedjenek a NATO-ban alkalmazott légide- szant elveivel, de kiderül az is, mennyire illeszkedik a hazai ej­tőernyősök tudománya a nyu­gati technikához. Úgy tűnik, ez utóbbival szemmel láthatóan nem volt gond, ugyanis a szolnoki reptér fölé „kúszó” különlegesen át­alakított MC-130H típusú gép­ből a nagy szél ellenére is ma­gabiztosan potyogtak a magyar katonák. -h­Figyelmeztető üzenet a határból Bőrdíszműves szakmunkások lesznek a felvételünkön látható tanulók, akik a kisújszállási Illésy Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában tanulnak. Az intéz­ménybe közel ötszáz tanuló jár, akik közül az idén érettségizik az első szakközepes osztály. Képünk a másodikosokat örökítette meg. fotö: mészáros (Folytatás az 1. oldalról) Néhányan megjegyzik: a földművelőnek jósze-. révei mindenhez érteni kell. Szántáshoz, vetés­hez, vegyszerezéshez, betakarításhoz, eladáshoz, a gépek üzemeltetéséhez. Most kihoztak egy olyan adó- és tb-rendszert, amely teljesítéséhez szakértőt kell fogadni súlyos ezrekért. Pedig ré­gen kitalálták az aranykorona-rendszert, és az úgy volt emberöltőkkel korábban is, hogy kinek mennyi aranykoronát ér a földje, annyi az adója. Ehhez nem kellene adószakértő - állították so­kan. Tiszaföldváron a 442-es út Martfű felé vezető szakaszán mintegy húsz-huszonöt traktor és lo­vas kocsi zárta el az útpálya felét. Teljes nyuga­lomról csak azért nem lehetett beszélni, mert a tiltakozó gazdák meglehetősen feldúlt állapotban álltak az út szélén járműveik mellett.- A legszomorúbb az egészben az, hogy ki kel­lett jönnünk az utakra - panaszkodott az egyik gazda -, hiszen ez már a reménytelenséget is je­lenti. A mezőtúri gazdák 42 járművel - 34 erőgéppel, 8 személy- és kisteherautóval - vonultak ki a 46-os útra. A békés demonstráció reggel 7 órakor kezdő­dött, és sötétedésig tartott, mert nem kívántak bal­esetveszélyes helyzetet előidézni. A közlekedők szimpatizáltak a tüntetőkkel, integettek, Viktória je­let mutattak. A karcagi termelők a 4-es főút 160-as kilométe­rénél sorakoztak fel 26 fellobogózott traktorral és 4 egyéb haszongépjárművei. A fegyelmezett demonstráció vezetőjétől, Kiss Ferenciül megtudtuk, a gazdák céljaik elérése ér­dekében mindaddig kijönnek a négyesre, míg a kormány nem vonja vissza a rendelkezéseit. Azt is felháborítónak tartják, hogy a miniszterek a paraszt­ság ellen hangolják a lakosságot, s azzal fenyege­tőznek, hogy ha a gazdák nem fizetik a tébét, akkor a nyugdíjasok nyugdíja veszélybe kerül. A karca­giak szerint a többmilliárdos kintlévőségeket kel­lene behajtani, s nem a paraszt utolsó falatját el­venni. Mintegy hatvan erőgép és lassújármű gyülekezett reggel a 33-as főút tiszafüredi bekötőszakaszán. A tüntetés rendben, csendben, megfelelő rendőri biztosítással zajlott. A gazdák szóvivői elmondták: ,A törvények tiszteletben tartásával akarnak élni al­kotmányos jogaikkal, s tiltakoznak a kormány elhi­bázott gazdaságpolitikája ellen.” Az akció szervezői hangsúlyozták: a gazdák haj­landóak a közterhek vállalására, nem kémek adó- könnyítést, de követelik: legyenek megfizethetőek a tb követelései s igazságosabb minden adóteher. A jászsági mezőgazdasági termelők mától csat­lakoznak a tiltakozó akcióhoz. A 32-es főút Jászbe­rényből Hatvan felé vezető szakaszának 22-24-es kilométerszelvénye, illetve a 31-es főút Nagykáta felé vezető szakaszának 74,5-75,5 kilométere kö­zött záiják el az útpálya télét. Kasza Antal, a tiltakozó akció egyik szervezője elmondta, a Jászság csaknem minden településéről csaüakoznak termelők a demonstrációhoz. * * * Dr. Kis Zoltán, az FM államtitkára, a választókör­zetét is érintő útelzárásokkal kapcsolatban el­mondta, nem érti, hogy a gazdák jelenleg mi ellen demonstrálnak. Az idáig felvetett panaszokkal kap­csolatos módosításokról már folynak a tár­gyalások, új elemről eddig nem hallott. A tárgyalások folytatásának nincs akadálya, ez elől soha nem zárkózott el, de erre az árok­parti beszélgetés nem a legalkalmasabb fó­rum. A lemondását követelő hangokra reagálva hozzátette, tavaly novemberben, amikor 88 milliárdot akartak az idei mezőgazdasági tá­mogatásra szánni, bejelentette lemondását, hisz szakmailag nem tudott azonosulni a ter­vezettel. Jelenleg más a helyzet. A panaszokat or­vosolják, s megtesznek mindent azért, hogy a megegyezés megszülessen, egyebet nem te­hernek. D. Sz. M - P. E. - S. Cs. J. D. E. - P. M. - B. Cs. Közérzetünk Kinek adjam? A vállalkozók már beadták, mások még ezután adják be az adóbe­vallásukat. Az utolsó hetekben vagyunk tehát, amikor is nemcsak az adja fel a leckét, hogy mit és hogyan újunk a nyomtatvány rub­rikáiba, hanem azon is gondolkodnunk kell, hogy mit újunk arra a külön kis lapocskára, amelyen a személyi jövedelemadónk egy százalékáról rendelkezhetünk. Az egyesületek, alapítványok még nem adták fel: ezekben az utolsó hetekben is küldenek ismertetőt, dobnak be röpcédulát a pos­taládába, arra kérve bennünket, hogy őket tiszteljük meg adónk egy százalékával. A bőség zavarában szenvedünk, sajnos, nem abból a szempont­ból, hogy olyan sok elosztogatni való pénzünk volna, hanem abból, hogy kinek is adjuk azt a pénzt? Jómagam legalább négyféle célt szeretnék támogatni. Egy ideig még hitegethetem magam azzal, hogy majd később döntök, mivel­hogy csak egy helyre adhatom a pénzt. Hogy hová, azt nagyjából eldöntöttem már, még mielőtt az egyesületek megkerestek volna. Rögtönzött közvélemény-kutatást tartottam ismerőseim köré­ben. Azt tapasztaltam, hogy hasonlóképpen mindenki eldöntötte már, hogy hová is utaltassa az szja egy százalékát, és csodálatos­képpen szinte mindenkinek személyes kötötte volt az ügyhöz. Nagyon sok családban van például iskolás gyerek. Ma pedig már szinte minden valamirevaló iskola rendelkezik alapítvánnyal. Mi­vel egyébként is lelakottak az iskolák, de minimum szakkörre nem telik nekik, az ilyen családokból még a rokonság is az iskolát akarja támogatni. Sokan ismernek olyan lakótársat, barátot, aki valami­lyen oknál fogva hátrányos helyzetű, valamilyen betegsége van, vagy fogyatékkal él, netán a rokonságban akad sérült ember. Ők is döntöttek már arról, hogyan is fognak rendelkezni a pénzről. Most is az történik tehát, mint egyébként szokott: a pénz kevés, a támogatandó cél nagyon sok. Hiszen rengeteg a lyuk ezen a szociá­lis hálón és támogatási rendszeren, segítségre szorulnak az iskolák, az óvodák, a könyvtárak, a sportlétesítmények, az orvosi rendelők, a kórházi osztályok, a betegek, a fogyatékosok, azok, akik műve­lődni akarnak, azok, akik sportolni akarnak, azok, akik tanulni sze­retnének, de a szüleiknek nincs elég pénze. Az ember legszívesebben mindegyiket támogatná, s igazából nem tudja, mikor dönt helyesen. Kiktől kell elfordulni, és kikhez kell odafordulni ezzel az egy százalékkal? Kinek adjam? Törhetjük a fejünket még néhány hétig ezen a kérdésen. Aztán lépni kell. Annak ellenére, hogy jól dönteni nem lehet. Csak dönteni. Paulina Éva Saját „szerelésű” Maugli Mezőtúron Színre lép a Túri Teátrum Színháztörténeti kuriózum várható ma délután Mezőtú­ron. Először kerül sor olyan zenés játék bemutatására, amelyben helybéli színjátszó diákok játszanak, és mintegy félszázan énekelnek. A Dzsungel könyvének örök érvényű, szép meséjét a szioni farkasok között nevelkedett Maugliról, az ember kölykérŐl, a Túri Teátrum Teleki Blanká-s kisgimnazistái, valamint Rákó­czi úti általános iskolás színi­növendékei varázsolják a Vá­rosi Színházterem színpadára ma 16 órakor. A Túri Teátrum 1986-ban alakult. A jelenlegi, harmadik generációs csoportot, Thália ifjú papjait Kádár Edit rendező második éve edzi a nyilvános megmérettetésekre. A csoport tavaly Ajkán szerepelt az or­szágos gyermekszínjátszó-ta­lálkozón Arany János A bajusz című művével, idén pedig Tö­rökbecsére - első külföldi fel­lépésükre - utaznak, ahol új da­rabjukat is előadják. A rende­zőnőt az motiválta a Maugli színre vitelében, hogy olyan da­rab előadására törekedett, amely minden korosztályhoz egyszerre szól. A zenés játék úgy jöhetett létre, hogy a városi önkormányzat anyagiakkal, a mezőtúri kórház, valamint egyéb intézmények tárgyi esz­közökkel segítették a társulatot. A darab szövegét Horváth Péter írta, zenéjét szerezte Bá­nyai László és Kádár Edit. A műsorban szerepel a Szarkaláb tánccsoport, a Kossuth Úti Ál­talános Iskola énekkórusa is, amely közel negyedszázados múlttal rendelkezik. A kicsi­nyek és a nagyok vegyes kará­ban 80-120 diák énekel évről évre Seres Attiláné vezetésével, aki már országos kórusfesztivá­lokat is szervezett Mezőtúron. A Túri Teátrum tájékán, de a színházvárók között is nagy a drukk: hogyan sikerül Maugli mezőtúri színrevitele? Ettől függ, lesz-e tájoló előadás. Hamarosan pártfogásba veszi Mezőtúron Mauglit, a kis Békát a jóságos Balú medve és Bagira párduc. Az emberkölyök védett helyre, a farkasok közé kerül. Mindez olyan szép, hogy csak a mesében lehet igaz. S. Cs. J. Munka ezerhétszáz embernek A múlt évben alakult Közmunkatanács országos hatáskörű állam- igazgatási szervek, kisebbségi önkormányzatok és egyéb intézmé­nyek képviselőiből jött létre. A tanács határozza meg a közmunka­feladatokat többek között a környezetvédelem, az árvízvédelem, a hulladékelhelyezés, a közút- és vasútfenntartás, a középületek fel­újítása, az egészségügyi, szociáüs programok területén. Költségvetés Jászárokszálláson Törlesztés után újabb hitel Jászárokszállás képviselő-testülete hosszas, gyakran szemé­lyeskedő vita után fogadta el a múlt hét végén a város ’97. évi költségvetését. A majd félmilliárdból gazdálkodó önkormány­zat az idén vissza tudja fizetni a gázberuházásra felvett hitelé­ből még meglévő 54 milliós tételt. A tanács mintegy évi négymilli- árd forinttal rendelkezik, erre az összegre nyújthatnak be pályáza­tot az önkormányzatok, a minisz­tériumok, a megyei területfej­lesztési tanácsok és más szervek. A pályázatokat a megyei munkaügyi központokon keresz­tül lehet beadni, ezek előzetesen véleményezik is a pályázatokat, amelyek benyújtása folyamatos, az elbírálás pedig ütemes. A ja­nuár 31-ig benyújtott pályáza­tokról március 31-ig várható döntés. Juhász Éva, a megyei munka­ügyi központ osztályvezetője elmondta, az önkormányzatok kedvezően fogadták az új lehető­séget, különös tekintettel arra, hogy Szolnok és Jászberény ki­vételével az egész megyét súlyos munkanélküliség sújtja, aránya itt az országos átlagnak körülbe­lül a másfélszerese. A megyéből eddig mintegy ezerhétszáz munkanélkülit érintő foglalkoztatási programot nyúj­tottak be pályázatként. Feltétel, hogy egy programban legalább száz embert kell foglalkoztatni. Az önkormányzatok mellett el­sősorban a vízügy területén je­lentkezett igény a Közmunkata­nácstól elnyerhető támogatásra. Az a cég vagy önkormányzat, amely nyer a pályázaton, mun­kaerőigényét a munkaügyi köz­pontnak nyújtja be. Miután a központ a pályázatot előzetesen már véleményezte, így nemigen fordulhat elő, hogy nem tud az igényeknek megfelelő munka­erőt kiállítani. Az eddigi tapasztalatok sze­rint ezen a területen elsősorban kevésbé kvalifikált, betanított és segédmunkások iránt van igény, már szakmunkásból is keveseb­bet keresnek. B. A. Gázfejlesztés kedvezménnyel Tiszaigaron mind ez idáig kétszázhatvan lakás kapcso­lódott rá - legalábbis az el­osztócsonk kiépítéséig - a gázhálózatra. Két évvel ez­előtt ezért a fejlesztésért 40 ezer forintot kellett fizet­niük az igariaknak úgy, hogy ebben az összegben benne foglaltatott a csonk kiépítése is. Most ez az ösz- szeg már 55 ezer forint, és a gázcsonk kiépítését is a la­kosságnak kell ezentúl fi­nanszíroznia. Az viszont feltétlenül ja­víthatja a bekötési kedvet, hogy az önkormányzat 1997-ben is 20 ezer forinttal támogatja a gázprogramhoz csatlakozókat. Egyelőre még kétszáz potenciális je­lölt van, ugyanis ennyi igari lakáshoz nincs még kive­zetve a hálózat. Most már csak az a kérdés, hogy há­nyán tudnak erre félretenni 35 ezer forintot. Nem is be­szélve a lakáson belüli, több százezerre rúgó költségről. P. M. A nemrég eladott gázrészvé­nyekből származó összeget for­dítanák a tartozás kifizetésére, ugyanakkor az éves működési költségek fedezésére mintegy 19 millió forintos működési hitel felvételére lesz lesz szükség. A legnagyobb problémát az okozta, hogy a törvényben köte­lezően előírt 17 százalékos köz­alkalmazotti, köztisztviselői bér­emelést milyen forrásból finan­szírozzák. Sem a város 52 mil­liós helyi adóbevétele, sem az szja-visszatérítés 42 millió fo­rintja nem jelent akkora össze­get, hogy a normatív támogatá­sok alulfinanszírozottságát ellen­súlyozza. Felújításra 5 millió forintot, fejlesztésre pedig 10 millió forin­tot tudnak fordítani. Ezekből a víziközmű, a bölcsőde és a mű­velődési ház javítása, festése oldható meg, valamint két utcá­ban tudják bővíteni a szennyvíz- és úthálózatot. A képviselők többször szóvá tették a költségvetés egyes szá­mainak átláthatatlanságát. A legnagyobb vitát mégis a Városi Sport Égyesület támogatása és az idősek karácsonyának finanszí­rozása váltotta ki. A választott képviselők végül - hosszas szó­csaták után - a sportegyesület működésére az eredetileg java­solt 2 millió forint helyett 2,4 milliót fogadtak el. Az öregek karácsonyának megrendezésére pedig a képviselői tiszteletdíjból ajánlották fel a hiányzó 100 ezer forintot. Szikra Ferenc polgármester zárszavában a város relatív pénz­telenségéről, az egyes tételek kö­rüli vitáról jellemzően úgy fo­galmazott: „Ha úgy volna zsí­runk, ahogy tepsink nincs, süt­nénk pogácsát...” Banka Csaba Huszonöt éves a mérnökképzés Negyedszázaddal ezelőtt, 1972 őszén indult meg a GATE Mezőtúri Mezőgaz­dasági Főiskolai Karán a mérnökképzés. A huszonöt éves jubileum alkalmából a kari tanácsülés január 30-án jubileumi évnek nyilvání­totta 1997-et. Megalakítot­tak egy szervezőbizottságot, amely a jubileumi rendez­vénysorozatot irányítja. A bizottság úgy határozott, hogy a hagyományos, éven­ként megszervezett rendez­vényeket is - tudományos diákköri és egyéb konferen­ciák, valéta, tanévnyitó, -záró - a jubileum jegyében szervezik meg. A fentieken túl két nagyobb rendez­vénnyel készülnek. Május­ban szaktanácsadással egy­bekötött szakmai kiállítást és vásárt tartanak, míg ősz­szel emlékünnepséggel, az Alföld mezőgazdaságával, tájgazdálkodásával kapcso­latos tudományos rendez­vénnyel emlékeznek meg a jubileumról. S. Cs. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents