Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-22 / 45. szám

1997. február 22., szombat Megyei Körkép 3. oldal „Uniós” képzés fiataloknak Az AGRYA agrárifjúsági szervezet országos szövetsége szer­vezésében tegnap kezdődött Szolnokon, a Tiszaligetben az a képzés, melynek célja, hogy a vidéki, falusi fiatalok megismer­kedjenek az Európai Unióval, annak történetével, intézménye­ivel, döntési mechanizmusával, perspektívájával - jelentették be a szervezők tegnapi szolnoki sajtótájékoztatójukon. Mint dr. Mikula Lajos, az AG­RYA országos szövetség el­nöke bevezetőjében elmondta, hazánk uniós csatlakozásának gyümölcsét elsősorban a mai fiatalok fogják élvezni, ugyan­akkor ennek hátrányaival is jó­részt nekik kell szembenézniük. Éppen ezért fontos, hogy a kis településeken élő ifjúság meg­felelő információkkal rendel­kezzen e témában, eloszlatandó a téveszméket. A program három pillérre támaszkodik. Az első, az or­szág négy helyszínén, köztük Szolnokon megtartandó, for­mabontó képzés, melynek kere­tében a fiatalok alapismeretek­hez jutnak a közösséget, az eu­rópaiság gondolatait illetően, hogy azután - a második lép­csőben - helyi Európa-napok keretében megoszthassák má­sokkal is információikat. A képzés zárását a július 7- 13. között megrendezendő zán- kai agrárifjúsági fesztivál prog­ramsorozatába integrálták a szervezők. A nagyszabású eseményt, melyre 3-5 ezer fia­talt várnak, sokszínű sport, ha­gyományőrző, közéleti és szó­rakoztató programokkal is igyekeznek minél vonzóbbá tenni a vidéki ifjúság számára. Szociális kiadásokra a tavalyinál többet terveztek Több fény Törökszentmiklóson Az idén több mint 1 milliárd 407 millió forint bevétellel gaz­dálkodhat Törökszentmiklós. Ebből normatív állami hozzájá­rulásként közel 595 milliót kap, a helyi adók 25 millió forintot, az önkormányzat saját bevétele 276 milliót tesz ki. Fejlesztésre és felújításra több mint 70 millió forintot terveztek - és bíznak a pályázatok adta le­hetőségekben is. Többek között szándékoznak költeni az ivóvíz­szennyvízhálózat építésére, a strandra. Nem mondhatnak le a káptalanfüredi gyermektábor ak­tuális munkáiról sem, és folytat­ják az útfejlesztéseket, útalap­építéseket, aszfaltozásokat. Köl­teni kell többek között a közvi­lágítás korszerűsítésére is. A felújításban többnyire az isko­lák, az óvodák vesznek részt. Van, ahol a kerítést kell felújí­tani, másutt a vizesblokkot, vagy a kéményt javítani. A város in­tézményei a működőképességü­ket meg tudják őrizni, de tény, hogy a különböző szakmai kö­vetelményeket, törvényi, rende­leti előírásokat már több terüle­ten nem tudják érvényesíteni pénzhiány miatt. Az oktatásban tovább fokozódik a pénzügyi fe­szültség. Tavaly 75 millió forintot ter­vezett szociális kiadásokra az önkormányzat, de az állami tá­mogatásokkal 140 milliót költöt­tek ilyen célokra. Idén 100 mil­liót terveztek a saját költségve­tésükből szociális célokra. Ez az összeg ebben az évben is nőni fog az állami hozzájárulásokkal. A valósággal szembenézve Ez volt a címe annak az elő­adásnak, amelyet tegnap este tartott Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője Szol­nokon, a Hozam Klubban. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy kormányozni csak a való­ság pontos ismeretében lehet, és 1994 után az adósságállo­mány és a magyar gazdaság helyzete mélypontra került. A Bokros-csomag - amelyet lehet áldani vagy éppen szidni - át­lendítette az országot a folya­matosan lefelé mutató pályáról. Szólt arról, hogy az elmúlt esz­tendőkben növekedett az or­szág külpolitikai tekintélye, ha­zánk pénzügyi, gazdasági meg­ítélése, helyzete Európa-szerte. Csökken az infláció, az idén például 17 százalék körül ala­kul. Fejlődött a városok és falvak infrastruktúrája, noha ez a fo­lyamat már a ’90-es évek elején elkezdődött. A mezőgazdaság területén érdemi előrelépés sok vonat­kozásban ugyan nem történt, de a növény- termesztés tavaly 10 százalék­kal növekedett, míg az állatte­nyésztés stagnált. Szólt az in­tézmények átalakításáról, az el­odázhatatlan nyugdíj- és egész­ségügyi reformokról. Szekeres Imre szerint az életkörülmé­nyek úgy alakultak, hogy a la­kosság 25 százaléka a létmini­mum alatt vagy körül él, a fele életkörülménye ingadozó, és egynegyede jobban él. Azt is említette, hogy a jövőben nem szabad ennyire változtatni az adók, elvonások mértékét, hogy kiszámíthatóbb legyen a gazda­ságpolitika. Ugyanakkor kie­melte, hogy kőkemény védel­met kell biztosítani a magyar áruk piacának. Mezőtúri, karcagi függő milliók A már hagyományos Mátyás tudósai című vers-, prózamondó és kismatema- tikus megyei versenyt rendezte tegnap a szolnoki Mátyás Király Általános Iskola. A harminc vidéki és a tizenkét szolnoki iskolából 223 tanuló versengett az értékes könyv- jutalmakért. Képünkön a karcagi Nagykun Református Általános Iskola negyedikese, Székely Imre látható. fotó: csabai istván Egyelőre se pénz, se részvény- Az eltelt években éppen csak csörgedeztek a milliók a me­zőtúri önkormányzathoz az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt.-től. A privatizációs megállapodásokat köve­tően a belterületi földek után járó 77,8 millió forintból csu­pán 8,6 millió forintot kapott meg eddig a város - tájékoz­tatta lapunkat Ádámné dr. Bagdán Piroska polgármester asszony. A 69,2 millió forint különbö- zetet a város követeléseként egy novemberi levél tanúsága szerint nyilvántartásba vették, ám nem lehet tudni, hogy mi­kor gyarapíthatja majd ez az összeg készpénz vagy részvé­nyek formájában a mezőtúri önkormányzat büdzséjét. Amennyiben még idén meg­kapnák a hatvankilenc milliói, ebből harmincat nagy való­színűséggel fejlesztésre köl­tenének belőle - nyilatkozta a polgármester. Karcagon is vannak függő milliók, amint erről Nagyné László Erzsébet gazdálkodási irodavezető tájékoztatta az Új Néplapot. Ä város számítása szerint a Matáv átalakításához kapcso­lódóan több részvény járt volna, mint amit adtak. A készpénzes követelés 5,2 mil­lió forint. A Gabonaforgalmi Vállalat privatizációja után 16,2 millió forint névértékű részvényre tartanak még igényt. Ezen követeléseket nyil­vántartásba vették Pesten, nem úgy a BHG Alkatrész- gyártó Vállalat után számított 2,8 millió forintot. Ez utóbbi­val kapcsolatban nem érkezett Karcagra visszajelzés. A Kelet-magyarországi MÉH Vállalat átalakítása mi­att a belterületi földek után járó 4,7 millió forint értékű részvény letétbe van helyezve a nyomdában,' ám egyelőre nem adható onnan ki, mert hi­ányzik az ÁPV Rt. igazolása ehhez. Simon Cs. József Személyi kérdések futószalagon ■ (Folytatás az L oldalról) Botka Lajosné pedig gyermek és ifjúsági tanácsnoki megbí­zást kapott 1997. március 1-jé- től. A polgármester beszélt arról is, hogy a megyei közigazgatási hivatal törvényességi észrevéte­lének okán újra kellett tárgyalni dr. Krizsa Sándor jegyző fe­gyelmi ügyét. Az újratárgyalást a közigazgatási hivatal java­solta, mert kifogásolta, hogy a fegyelmi határozatot annak ide­jén nem bocsátották szavazásra a képviselő-testület elé. A mos­tani fegyelmi tárgyalás is ugyanazzal végződött mint az előző, dr. Krizsa Sándorra a hi­vatalvesztés büntetést szabták ki. Ettől kezdve az érintettnek ismét 15 nap áll rendelkezésre, hogy keresetét a munkaügyi bí­rósághoz benyújtsa. A jogerőre emelkedésig a jegyző állásából felfüggesztett, nem pedig fel­mentett. A képviselő-testület az elsőfokú döntés függvényében határoz a továbbiakról. Az ülés végén egy másik személyi kérdéssel is foglalko­zott a közgyűlés. Tavaly febru­árban írtak ki pályázatot az al­jegyzői állás betöltésére, és március 28-án nevezték ki dr. Balázs Évát aljegyzőnek. A fel­adata egyebek mellett a jegyző helyettesítése volt, hiszen az utóbbinak számtalan módon kapcsolódnia kell a testülethez, bizottsághoz, külső szerveze­tekhez. Leegyszerűsítve: amíg a jegyző a hivatalból kifelé tartja a kapcsolatot, addig az al­jegyző a hivatalban befelé. Az aljegyző asszony erre szerző­dött, de az elmúlt év közepétől lényegében mind a jegyzői és aljegyzői teendők rá testálód- tak. Dr. Balázs Éva jelezte - fejtette ki a polgármester -, nem szeretne túlságosan kap­csolatba kerülni a politikával, a politikai testületekkel, nem erre szerződött. így közös meg­egyezéssel 1997. augusztus 31- től a közszolgálati jogviszonya megszűnik, február 28-tól a munkavégzés alól felmentést kap. Ez azt jelenti, hogy a köz­gyűlésnek az aljegyzői állásra pályázatot kell kiírnia, ami a napokban meg is jelenik majd. Cibakháza lobbylistán Mint azt már korábban meg­írtuk, cibakházi küldöttség járt a parlament Foglalkozta­tási és Munkaügyi Bizottságá­nál. A község és a helyi cigány kisebbségi önkormányzat szo­ciális földprogramjának ta­pasztalatairól számoltak be a küldöttek. Emellett segítséget kértek egy munkahelyteremtő pályázat­hoz. Ezt meg is kapták, a bi­zottság ígérete szerint a mint­egy száz ember foglalkoztatását megoldani szándékozó tervet támogatni fogják. Az önkormányzat tervei sze­rint kiterjesztik a sikeresen mű­ködő földprogramot, s szántó­földi kertészkedéssel, valamint hidegfóliázással foglalkoznak majd a rászorulók. Émellett erdőt szeretnének telepíteni, valamint dohányt termesztenének, s építenének egy aszalóüzemet. A másik eredménye a buda­pesti útnak nem ennyire kézzel­fogható, de nem is elhanyagol­ható. Az országgyűlésnek van egy listája, melyre azok a civil szervezetek kerülnek föl, me­lyek mögött kellő létszámú tag­ság áll, és megfelelő a társa­dalmi támogatottsága. Erre az úgynevezett „lobby- listára” a cibhakházi kisebbségi önkormányzat is felkerült, ami azt jelenti, hogy az őket érintő törvénytervezetekben kikérik a véleményüket, azaz valami­képpen beleszólhatnak a tör­vényalkotási munkálatokba. Vita a pártokkal Az ellenzéki parlamenti pártok ideológiai csatározásokkal foglal­koznak, miközben a fő kérdés: mi van a gazdasággal - hangoztatja az APEH Üldözöttéinek Szövetsége. Levélben hívta fel az ellenzéki pár­tokat beszélgetésre, vitára, ame­lyen ismertethetnék elképzelései­ket az adórendszerről és a gazda­ságról, amit számon lehet kérni tő­lük, ha hatalomra kerülnek. Ukrán az ukrántól is rabol (Folytatás az 7. oldalról) torral várakozott, addig két társa odabent munkálkodott. A párra pisztolyt szegeztek, amit több alkalommal el is sütöttek. Szerencsére a forgótáras gáz­fegyver - bár okozhatott volna komolyabb bajt is - csak köny- nyebben sebesítette meg az egyik áldozatot. A rablótáma­dást követően a támadók elvi- harzottak kocsijukkal, a szál­lásadó házigazda pedig nyom­ban értesítette a rendőrséget. Másnap reggel az egyik gya­núsítottat a szolnoki „lengyel piac” közelében fogták el, társa mögött pedig délután csukták be a fogda ajtaját. A sofőrt egy­előre még keresik, csakúgy mint az erőszakkel elvett 3 ezer dollárt és 80 ezer forintot, -hgy­Tiszaug átléphet Bács-Kiskunba (Folytatás az L oldalról) A költségvetés tárgyalása so­rán a vitát az SZDSZ-frakció- vezetőjének. Erdei Péternek a sajtótájékoztatóján elhangzot­tak váltották ki, amelyeket Iváncsik Imre, a megyei köz­gyűlés elnöke helytelenített és cáfolt. (Ezekről előző száma­inkban már tájékoztatást ad­tunk - a szerk.) Erdei Péter teg­nap úgy vélekedett: amiként a költségvetés is igen szigorú, úgy az SZDSZ is igen szigo­rúan tekint a költségvetésre. Hangsúlyozta: ha megszorító intézkedések vannak az or­szágban, az alól a megyei ön- kormányzat sem vonhatja ki magát. Iváncsik Imre szerint azonban komoly hibát okozott a frakcióvezető sajtónyilatko­zata, mert valótlan adatokat, té­nyeket állított. A képviselők többek között jóváhagyták a tiszteletdíjak emelésének mértékét. Bár dr. Kiss Edit SZDSZ-es képviselő (aki elmondta: tiszteletdíját nem is veszi fel, hanem átutalja a Gyermekvédő Intézet Alapít­ványa részére) csak 17 százalé­kos emelést javasolt, végül is a 30 százalékos változat győzött, így a képviselők havi tisztelet­díja 26 ezer forintra emelkedett. A közgyűlés elnöke illetményét a miniszteri illetmény 90 száza­lékában, azaz 205.335 forint­ban állapították meg, amelynek a felét kapja országgyűlési képviselőségi megbízatásának időtartama alatt. Tiszaug megyénkből való kiválásának és Bács-Kiskunhoz csatlakozásának ügye régóta húzódó probléma. A tiszazugi kisközség tavaly nyáron nép­szavazáson nyilvánította ki el­szakadási törekvését. A Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés 1996. július 5-én hozott befo­gadó határozatában egyetértett a csatlakozással. A Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Közgyű­lés véleményezési lehetőségé­vel élve megvizsgálta Tiszaug kezdeményezését. A közgyűlés a kezdeményezés érvrendsze­rében nem talált olyan rendkí­vüli, különleges indokot, amely a megyehatár megváltoztatásá­nak szükségességét igazolná. Megítélése szerint a községnek a szomszéd megyéhez csatolása nem oldja meg a település által felvetett gondokat. Mindezek ellenére a helyi közösség több­ségi akaratát megjelenítő, vé­leménynyilvánító népszavazás eredményét tiszteletben tartja, méltányolja a közgyűlés, ezért nem akadályozza annak érvé­nyesülési lehetőségét - áll az elfogadott határozatban. Ti­szaug kiválásnak ügyében a végső szót a parlament illetékes kimondani. B. Gy. Szajolban: Kapós nyolcadikosok Szajolban mostanság három- százharmincnégy gyerek ta­nul az általános iskolában. Ismereteiket harmincöt ne­velő pallérozza. Ebben a tan­évben két osztályban har­minckilenc nyolcadikos vé­gez. A zömük Szolnok és Tö­rökszentmiklós gimnáziuma­iba, szakközépiskoláiba je­lentkezik. Nyolcat közülük már fel is vettek valamelyik középiskolába. Az iskola jó hírnevét öregbítik a sporto­lóik, de a Kölcsey-szavaló- versenyen is remekül felké­szült indulók versengtek. Saj­nos, az áremelési hullám az iskola bizonyos szolgáltatá­sait is érinti, noha elég sok a támogatásra szoruló kis- és nagydiák. Az ebéd 121 forint, az egész napos ellátás 175 fo­rint. A rászorultságtól füg­gően ki több, ki kevesebb tá­mogatásban részesül. Veszélyben a demokrácia? A hatalmat gya­korló mai politikai elit veszélyezteti a demokráciát. A parlament tekinté­lye folyamatosan csökken, a politikai korrupció egyre nagyobb méreteket ölt - mondta Deme­ter Ervin, az Or­szággyűlés MDF -frakciójá­nak vezetője tegnap Szolno­kon. A politikus - aki a Demokrata Klub vendége volt - a sajtó képviselőinek hangsúlyozta: a társadalom szemében sajnos nem alaptalanul csökken a parlament tekintélye. Sokan szeretnék ugyanis, ha ez csak cirkusz vagy színjáték lenne. A miniszterelnök időnkénti fellépései, kirohanásai, vádjai is sokszor lejáratják a parla­mentet. A nagy fontosságú ügyekben létrejött bi­zottságok munkáját egyesek akadályoz­zák, semmibe veszik. Az MDF azon a vé­leményen van - emelte ki -, hogy ez tudatosság. Az or­szágban weimarizáló- dás folyik, aminek a végső célja az, hogy más módon lehessen a hatal­mat gyakorolni. A kormány nem érzi jól magát ebben a demokráciában, hiszen így könnyen kiderülhetnek a To- csik-ügyek. Az MDF hozzá­kezdett egy olyan csomag ki­alakításához, amely a politika hatalmát, tekintélyét vissza tudja szerezni, mert csak a demokratikus berendezkedés­nek van jövője. Nemzeti - er­kölcsi, etikai - minimumra kell jutniuk a politika szerep­lőinek - hangsúlyozta a poli­tikus. -bgy-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents