Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-21 / 44. szám

1997. február 21., péntek Megyei Körkép 3. oldal A hunyadfalvi gyerekek Harminc forintért ebédelhetnek Ha hinni lehet a statiszti­káknak, Hunyadfalvának mára már talán 250 lakosa sincsen. Ennek ellenére négy éve a falu önálló: hat­tagú képviselő-testülettel, körjegyzővel. A parányi település ebben az évben 26,5 milliós költségvetés­ből gazdálkodhat, bár hi­ányzik mintegy 2,3 millió, ami néhány sikeres pályá­zattal talán csökkenthető. Ami a legfiatalabbakat illeti, megvan az alsó tagozatos iskolájuk, míg a felsősök, il­letve az óvodások naponta Kőtelekre ingáznak. Sajnos, mint minden apró faluban, itt is egyre több a házi, szo­ciális gondozásra szoruló. Idén a segélykeretük 3,2 millió. A képviselő-testület úgy határozott, hogy ebből legnagyobb mértékben a gyermekétkeztetést támo­gatják. Ezért az óvodások naponta csak 30, az iskolás gyerekek pedig 35 forintot fizetnek az étkezésért. A költségek többi részét az önkormányzat biztosítja eb­ből a keretéből. Ily módon elmondható, a megyében alighanem a hunyadfalvi ap­róságok, kis- és nagydiákok ebédelhetnek, étkezhetnek a legolcsóbban. Arról nem is beszélve, hogy ezáltal a tá­mogatás még véletlenül sem kerül más helyre, mondjuk a kocsmába. D. Sz. M. Megyénk Potsdamban (Folytatás az 1. oldalról) A négynapos eseményt a ter­vek szerint Horn Gyula kor­mányfő és dr. Manfred Stolpe, Brandenburg tartomány minisz­terelnöke nyitja majd meg. A bemutatkozás fő pillérét - a gazdasági kapcsolatok kibonta­kozását elősegítendő - az üzlet­ember-találkozók, valamint ide­genforgalmi lehetőségeink meg­ismertetése adja. Ezenkívül ter­mészetesen a kultúra is fontos szerepet kap, Potsdam főterén a látogatók megismerkedhetnek megyénk folklórjával, népmű­vészetével, s „ízelítőt” kaphat­nak gasztronómiai értékeinkből. Emellett egy közeli hatalmas bevásárlóközpontban lehetőség lesz termékbemutatókra és köz­vetlen árusításra is. * A sajtótájékoztatón részt vett Iváncsik Imre, aki kifejezetten rosszindulatúnak, ellenségesnek nevezte Erdei Péter, a megyei közgyűlés SZDSZ-frakcióvezető- jének keddi sajtótájékoztatóján elhangzottakat. A megyei köz­gyűlés elnöke konkrét számada­tokkal cáfolta meg a szabadde­mokrata politikus kijelentéseit, mely szerint a megyei önkor­mányzat kezdi felélni vagyonát, nem gyarapodik. Mint kifejtette, a megye tavaly egyetlen fillér hi­telt sem vett fel, s ezt bármelyik megye megirigyelhetné. L. Z. Fizikoterápia volt, lesz, de nincs A finanszírozás miatt szűnt meg Tiszavárkonyban korábban volt fizikoterápia, ahová a kör­nyékből is jártak betegek. Aztán megszűnt annak ellenére, hogy a műszerek ott maradtak. Azóta a betegek többsége Szol­nokra jár, ahová olykor csak előjegyzéssel tudnak bejutni. Röviden ezt tartalmazza az a ti- szavárkonyi panasz, amellyel szerkesztőségünkhöz fordultak, és amelyet Mészáros Zoltán polgármester is jogosnak és igaznak tart. A fizikoterápiát azért kellett megszüntetni, mert a megyei egészségbiztosítási pénztár nem vállalta a finanszírozását tovább. Abban az időben ha­sonló helyzetben volt a fogá­szat is, azt azonban sikerült megmenteni. A fizikoterápia csak úgy maradhatott volna, ha az önkormányzat vállalja a fi­nanszírozását. Erre azonban az önkormányzat - többek között azért, mert sokat kellett költeni a gázberuházásra - már nem tudott vállalkozni. így a fiziko­terápia megszűnt, és a betegek­nek utazni kell. Mindamellett, hogy az egészségbiztosításnak így még az útiköltséget is meg kell téríteni, nem beszélve ar­ról, hogy a páciens akár fél na­pot is eltölt a kezeléssel meg az utazással. Az új tiszavárkonyi házior­vos, dr. Ónodi Lajos, aki nyár­tól vállalkozóként kíván dol­gozni, jelezte az önkormány­zatnak. hogy szándékában áll újraindítani saját asszisztensé­vel a fizikoterápiát az engedé­lyek megszerzése után. Ez már nem kerülne pénzbe, mert az orvos a rendelésébe beépítve látná el a fizikoterápiát igénylő betegeket. -paulina­Munkát ad a napraforgómaghéj hamuja Mint arról lapunkban már hírt adtunk, Rákócziújfaluban a Hamuzsír Kft. lomb- trágyaüzemet nyit, ahol a napraforgómag héjának hamujából készítenek folyékony halmazállapotú növényi trágyát. Az üzemben - ahol február végén kezdik meg a tényleges termelést - hét helybéli munkanélküli fog dolgozni. Az egykori autóbontó helyiségét kapta meg bérbe a Hamuzsír Kft. a település önkormányzatától. Átalakítási munkák csak a tetőszerkezettel adódtak. Az alap­anyagot a Martfűi Növényolajgyárból szerzik be, a napraforgóhéj így egyrészt fűtőanyagként szolgálja az olajgyárat, másrészt pedig a hamujából növénytáp­láló trágya készülhet. A hónap végétől indul a termelés fotóiM.j. Mozi csak bevásárlóközponthoz jár Akik Szolnokon moziba járnak, már régóta áhítoznak egy új, de legalább felújított nézőtér után. Vajon hány embert tart vissza a mozizástól a kopott nézőtér, a kényelmetlen székek, a vetítővászon, a hangszóró nem éppen klasszikus minősége? Nos, úgy tűnik, elérhető álommá válik egy új mozi, de kétségtelenül nem hazai beru­házók vállalkozásából. Tegnap a Tisza Szállóban sajtótájékoztatót tartott a UIP Duna Film, a nemzetközi Ci- neplex Odeon hálózat, valamint a Tisza Mozi Kft. A Cineplex Eszak-Ameriká- ban jelenleg több mint 2 ezer vetítővászonnal van jelen. Magyarországon a Pólus Centerben alakították ki először specialitásukat, az úgynevezett multiplex mozit. Ez azt jelenti, hogy a mozi többtermes, és egyszerre több filmet is vetíte­nek. A termek nagysága termé­szetesen különböző. Budapesten két-három mul­tiplex mozit tervez a Cineplex Odeon, az országban pedig négy-öt helyen szeretnének nyitni. Ezért 11 városban (köz­tük Szolnokon) mérik fel az igényeket és a lehetőségeket. A multiplex mozit mindenképpen bevásárlóközpontba tervezik. Mint kiderült, egy új mozi épí­tése több 100 millió forintba kerül, erre a Tisza Mozi Kft. sa­ját erejéből képtelen. Ameny- nyiben Szolnokon is épülne be­vásárlóközpont (erre vonatko­zóan is több elképzelés volt már), akkor lenne új mozink is a Cineplex jóvoltából. Hogy mindebből a megye- székhelyen lehet-e valóság, az két-három éven belül kiderül. Az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás komoly teher mindenkinek A szülő fizessen a pályakezdő után? (Folytatás az I. oldalról) Az önkormányzatokra is köte­lezettséget ró a törvény, ugyanis minden olyan személy után be kell fizetniük a havi 1800 forintot, aki jövedelem- pótló támogatásban, illetve kü­lönböző segélyben, szociális já­radékban részesül. Bár az önkormányzatok az államtól utólagos elszámolás alapján a befizetett összeg het­venöt százalékát megkapják, azonban például Karcagon még így is évente mintegy 3,5-4 mil­lió forintos pluszkiadást jelent ez az új „adóteher”. A legjobban talán azok a szü­lők lepődnek meg, akiknek gyermekük (gyermekeik) pá­lyakezdőként kerültek a mun­kanélküliek táborába. Egyrészt egy tavaly júliustól élő rendel­kezés szerint semmilyen ellá­tásra sem jogosultak, így jöve­delemmel nem rendelkeznek. Eltartójuk a szülő, akire újabb terhet rakott az állam. Nekik kell ugyanis megfizetni pálya­kezdő munkanélküli gyerme­kük után az ezernyolcszáz fo­rintos egészségügyi hozzájá­rulást. Már csak ironikusan lehet hozzátenni, hogy a szülő jogán ugyan a gyermek megszerzi a természetbeni egészségügyi szolgáltatás igénybevételének lehetőségét, így további járulé­kot nem kell fizetni. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ az idén januárban összesen 2173 pályakezdő munka nélküli fia­talt tartott nyilván. így vélhető, hogy közel ugyanennyi csalá­dot érint az 1800 forintos köte­lezettség, melyből ráadásul már az első havit - a januárit - e hó­nap 10-éig be kellett volna fi­zetni. ein Látlelet Varázslatos hazugságok Kétségbevonhatatlan statisztikai adatok bizonyítják, hogy a sze­génység határán, illetve az alatta találhatók aránya csaknem 40 százalék körüli. Vagyis hétszer nagyobb, mint a rendszerváltás előtt. S ugyancsak tény, hogy a legalacsonyabb nyugdíjnál is ki­sebbjövedelemmel rendelkezők aránya fél évtized alatt alig más­fél százalékról 10 százalékra növekedett. Ám miközben tucatjá­val említhetnénk hasonló adatokat, szinte kényszerítő erővel fo­galmazódik meg a kérdés, hogy a gazdasági stabilizáció valójá­ban a siker- vagy a kudarctörténet keretei között értelmezhető-e. Mindkét megközelítésben van valami közös vonás, amit koránt­sem lehet egész egyszerűen meghatározni, de elhallgatni sem. Ha csak nem pártpolitikai vonzódások után próbálunk lenyűgöző fej­lődésképet vázolni az elmúlt két évről. Akár abból a szempontból is, hogy a meghirdetett privatizációt valóban sikeresként értelmezzük, hiszen félmilliónál is többen ré­szesültek az állami vagyon újraelosztásából. S ha történt is bizo­nyos mértékű fosztogatás, legfeljebb azzal nyugtatgathatjuk ma­gunkat, hogy az utólagos számonkérés tragikusan megviseli a ko­rábbi kedvezményezetteket. Már-már sajnálat is övezheti például azokat a szereplőket, akik érvényes jogi szerződések alapján any- nyira „naivak” voltak, hogy el sem tudták képzelni a lehetséges felelősségre vonást. Az önelégült hatalom mintájára, amelynek működése azért kelti a bizonyos fokú idiotizmus látszatát, mivel képviselői láthatóan nem hisznek a vereségben. Csakhogy a ren­díthetetlen magabiztosságot többnyire úgy lehet fenntartani, ha ehhez varázslatos hazugságok is kötődnek. Egyebek között az adózási törvények változtatása révén. Ha viszont nem kalkulálják be előre, hogy a vidéki társadalom is felébredhet egyszer tespedtségéből, mindenképp meglepő for­dulattal kell szembesülniük. A napokban válható országos gazda- tüntetés- is figyelmeztető példaként szolgálhat ehhez. Mert nem csupán az adó- és társadalombiztosítási törvények elkerülhetetlen módosításáról van szó, hanem sokkal inkább arról, hogy az ál­lampolgárok tűrőképességét mennyire kell vagy lehet figyelembe venni. Sokkal súlyosabb kérdés ez annál, mintsem következmé­nyeit figyelmen kívül hagyhatnánk. Méghozzá azért is, mert a szociálliberális varázslat egyik napról a másikra visszavonhatat­lanul megszűnhet. Aminthogy a kényszerű hazugságok is szerte­foszlanák akkor, ha nemzedékek nyomora épp a rendszerváltás második időszakában stabilizálódik. Semmi sem lehet erre fi­gyelmeztetőbb jel annál, mint hogy közel kétszázezer gyermekes háztartásban nincs aktív kereső. S ebbe a körbe tartozók önere­jükből képtelenek helyzetükön változtatni, legfeljebb a nyomorú­ság kultúrájával szembesülnek, amelyen az áhított gazdasági nö­vekedés híján a kegyes hazugságok sem változtathatnak. Kerékgyártó T. István Március 10-ére országos demonstrációt szerveznek Fogytán a gazdakörök türelme A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége rendkívüli elnökségi ülésén megállapította: a jövedelmek csökkentése és a terhek aránytalan növekedése, valamint a feldolgozói tevé­kenység megszüntetése a gazdákat teljesen ellehetetleníti. A gazdák az alacsony jövedelmezőség és a rendezetlen tulajdon- viszonyok miatt hitelképtelenek, ugyanakkor gazdasági erejü­kön felül minősítik őket adóképesnek. Amint a Magosz országos el­nöksége és megyei elnökei által aláírt állásfoglalás kifejti, a ter­melőkkel szemben a kereskedők az ipari termékek árának növe­kedését érvényesítik, azonban termelők a felvevőpiac telített­sége és a vásárlóerő csökkenése miatt nem tudják a költségnöve­kedést foganatosítani. Ilyen kö­rülmények között pedig a ter­méket nem a termelő adja el, ha­nem vevő vásárolja meg, még­pedig a pozíciója által diktált áron és fizetési feltételekkel. A gazdakörök szövetsége úgy véli, hogy az információ hiánya, illetve késedelmessége, a nem egyértelmű tájékoztatás miatt önhibájukon kívül több százezer ember kerülhet törvénysértő helyzetbe. Komolytalan és elfo­gadhatatlan, hogy az országban virágzó feketegazdaság, az egyre nagyobb korrupció fel­számolása helyett a mezőgazda­sági termelők terheit növelik aránytalanul - hangsúlyozzák. A törvény egyes elemei meg­változtatása helyett az 1996. évi tb- és adótörvények visszaállítá­sában látja a szövetség a megol­dást, azzal a módosítással, hogy a kistermelők adómentes árbe­vétele az infláció miatt 1 millió forintról 1,5 millió forintra emelkedjen 1997-ben. Amennyiben a gazdakörök követeléseit március 5-ig a kor­mány nem terjeszti a parlament elé, úgy az ország minden me­gyéjére kiterjedő demonstrációt szerveznek március 10-én. A Magyar Gazdakörök Or­szágos Szövetsége az országos demonstráció szervezését a teg­napi napon megkezdte, és fi­gyelmeztető jelleggel Borsod- Ábaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megyében február 24-én, hétfőn részleges útlezárásos tiltakozást szervez. (bgy) Nyereségessé vált a szolnoki műszaki állomás Az autóklub többet akar adni A Magyar Autóklub Pest-Szolnok Megyei Területi Szervezete tisztújító választásokra készül. Többek között ez volt a témája a tegnapi, Szolnokon tartott elnökségi ülésnek. A szervezet elnöke, Kenderessy János lapunknak elmondta, a Magyar Autóklub valamennyi területi szervénél ez évben jár le a tisztségviselők négy évre szóló mandátuma. Éppen ezért a teg­napi összejövetel egyik fontos feladatát jelentették a június 24-i. választások előkészületeivel kapcsolatos megbeszélések. A szervezet célja, hogy a választá­sokat követően újult erővel, újabb és újabb ötletekkel foly­tassák a már megkezdett tevé­kenységüket. A tervek között szerepel, hogy az autóklub bő­vítse szolgáltatásainak körét fő­ként a Jász-Nagykun-Szolnok megyei területen. Az elnök igen jelentős fejlődésként tett emlí­tést arról, hogy a szolnoki mű­szaki állomás végre átlendült a holtponton, és az eddigi ráfizeté­ses működés helyett immár nye­reséges intézménnyé vált. A Magyar Autóklub a már több működő program mellett egy újabb bevezetését is kezde­ményezi. Az „Úton a segítség” elnevezést viselő programterve­zet a műszaki hibák miatt úton rekedt autósokon igyekszik segí­teni egy voltaképpen igen egy­szerű ötlet alkalmazásával. A klubtagok ingyenesen hozzájut­hatnának egy, a gépkocsira fel­szerelhető információs táblához, amely baj esetén kihelyezve se­gítségnyújtásra ösztönözné a közlekedőket. Az elképzelések szerint a mobiltelefonon a - díjmentes 088 számon adott - bejelentést tevő ajándékot kap a szervezettől. -hgy­Biotorna nyugdíjasoknak a szolnoki Városi Művelődési Központban. A korszerű, egészséges életmódhoz ad segítséget Ferencz Attiláné nyugdíjas testnevelő tanár. Hetente egyszer találkoznak, és fokozatos lassú terheléssel mozgatják át az ízületeket és a gerincosz­lopot, valamint egyensúlyi helyzetgyakorlatokat végeznek. Egyelőre március végéig tervezik a tornát, de igény esetén később folytatják. fotó: mészáros János Emlékezés a nagy elődre Huszonhárom évig volt a jász­berényi Lehel Vezér Gimná­zium igazgatója a múlt század elején Horváth Péter. A jászjá- kóhalmi születésű némesember életében nagy szerepet játszott a Jászkun Redemptio utáni idő­szakban az elődök kutatása. Először latinul, majd kibővítve magyarul írta meg a Jászok tör­ténetét. Munkája azóta is for­rásként szolgál a történészek számára. Nagy érdemeket szer­zett igazgatóként a Lehel gim­názium bővítésében, fejleszté­sében. Élete utolsó éveiben jász alkapitányként munkálkodott a térség fejlődéséért. A gimnázi­umban felállított emléktábláját tegnap a hagyományoknak megfelelően immár negyedik éve Fodor István Ferenc, Jász- jákóhalma polgármestere, va­lamint a község Horvát Péter Honismereti Szakkörének diák­jai koszorúzták meg. -bcs-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents