Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-18 / 41. szám

ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁBTUNK « ÚJ NÉPLAP ‘ A KUNSÁGBAN JÁHTUHK - ÚJ NÉPLAP ” A KUNSÁGBAN jARTUHK » ÚJ KÉPIAP ♦ A KUNSÁGBAN JÁRTUNK « ÚJ NÉPLA* ÁRTUNK * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK ÚJ NÉPLAP * A KUSSáSBAí« JÁRTUNK 8 ÚJ NÉPLAP a A KUNSÁGBAN JÁRTUNK. s ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP - A KUNSÁGBAN J. JNK * ÚJ NÉPLA KISÚJSZÁLLÁS Emelkedtek a térítési díjak Mi mennyibe kerül? Sajnos az anyagköltségek, az energiaárak emelése miatt február elsejétől növekedtek a szociális, szociális jellegű intézmények té­rítési díjai. Most hozzávetőlegesen 15 százalékkal, de szeptem­berben - ha ennél kisebb mértékű is - újabb emelés várható. Az új, emelt térítési díjak Kis­újszállás városában: a bölcsődé­ben az egy- és kétgyerekes csalá­dok naponta 148 forintot fizet­nek, a három- meg többgyereke­sek 74-et. Az óvodákban az egy­két gyerekesek dija naponta 125 forint, a három- meg többgyer­mekeseké 63 forint. Az általános iskolákban a napközis ellátás egy-két gyermekeseknek napi 119 forint, az ennél több gyerme­ket nevelő családoknak 89 forint. A menza egy-két gyerekesek ese­tében 93 forint, többgyerekesek­nél 47. Az általános iskolai diák­otthonban a diákok naponta 114 forintot fizetnek, bár a térítési díj fele terheli csak a családokat. A középiskolai menza az egy­két gyerekesek esetében 101 fo­rint, az ennél több gyerekeseknek 50 forint. Vendégebéd is kapható a Móricz konyhán 159-ért, a nap­közis konyhán 148-ért. Mindkét helyről el is lehet hordani az ételt. Az ebéd új ára a házhoz szállítás esetében 140 forint. Házi segít­ségnyújtás is igényelhető, kér­hető, ami óránként 96 forint. Nőiruha-készítők és bőrdíszművesek A többség marad, és tovább tanul Mindahányon bőrdíszműves szakmunkások (lesznek). Kettő kivételével maradnak, s nekivágnak az érettséginek. Az Illésy Sándor Szakközép- és Szak­munkásképző Iskolában 474 diáknak osztottak félévi értesítőt. A nemek ará­nya megközelítőleg azonos, tipikusan lá­nyoknak való szakma kettő akad: a női­ruha-készítő meg a bőrdíszműves. Ilyen a III. E osztály, ahová huszonegy helybeli, karcagi, ecsegfalvi, hódmező­vásárhelyi tizenéves jár. Tizenegyen ru­hakészítők, tízen bőrdíszművesek. Mi az utóbbi csoportot kerestük fel, ahol Kormány Ági a legjobb tanuló, 4,6 az át­laga. Szőlló'si Éva a legjobb sportoló, aki elsősorban futásban jeleskedik. A hob­bijaik közé tartozik a csokipapírok gyűj­tése, biliárdozás, drukkolni a Fradinak, rajzolni, festeni, no meg ide sorolhatók a srácok is, hiszen az ott lévők zöme a zord, hideg február ellenére is szerel­mes. Visszatérve a szakmára, készítettek már neszesszert, táskát, hátizsákot, utazótás­kát. Ami a jövőbeli elképzeléseiket il­leti, a szakmun­kásképző után egynek biztos, hogy lesz munka­helye, egy másik lány dolgozni sze­retne, míg a töb­biek benn marad­nak és leérettségiz­nek. Még egy érdekes észrevétel: egyön­tetű a vélemény, hogy az osztályban Kiss Réka a leg­ügyesebb kezű. Szívesen összemérné felkészültségét, tu­dását az ország hasonló szakmát tanulói­val. Igen ám, de adódik egy bökkenő: a bőrdíszműveseknek nagyon ritkán' tarta­nak szakmai tanulmányi versenyeket. így marad a választás, Réka vagy megbukik és lehet, jövőre versenyezhet, vagy át­megy, pedig valószínű országos helyezett lehetne. Ugye érthető, hogy inkább az utóbbit választja. Szülőotthon helyett rendelő Sok hátsó udvarban megfordult Egyetlen munkahelye volt Orchidea kertészcentrum Újabb szép üzlettel gyarapodott a város: az Orchidea kertészcent­rummal, valahol a Híd utca elején. Lehet itt kapni sírcsokrokat, koszorúkat, menyasszonyi csokro­kat, vágott virágokat, cserepeseket, virágföldet, kiskerti virágokat, rffűtrágyaféléket, mindenféle vetőmagot, szőlőoltványokat, örök­zöldeket, cserjéket, fenyőfákat, gyümölcsfákat, rózsaféléket és még temérdek olyasmit, ami vonzóbbá, barátságosabbá változtatja környezetünket, a lakóházunk elejét, erkélyét vagy a kertünket. Úgy tűnik, hogy a hajdúbö­szörményi Szabó gyerekek megbízható jó munkások, akikre mindig lehet számí­tani, hiszen dr. Szabó Mi­hálynak, a település főállat­orvosának, azután a húgá­nak Pesten és az öccsének Pápán eleddig az első mun­kahelye (volt) az utolsó is. 1960. augusztus 29-e óta doktor, és ekkor került a Hajdúságból a Kunságba, Kisújra. A Szűz je­gyében született: szóval ambici­ózus, munkaszerető, ugyanak­kor aprólékos. Nyílt, őszinte, ami ugye hol jó, hol kimondot­tan nem éppen jó. 1980 körül lett a város főál- latorvosá: dolgozott téeszben, a Tisza n.-ben, meg a jogelődjé­ben. Annak idején a város al­kalmazta ugyan, de kevés az a porta, ahol jószág van és Szabó doktor úr meg ne fordult volna a orrú malac, hatlábú röfögő, két­fejű sertés és még néhány ritka­ság. Noha hivatalosan nyugdíjban van, de nem nyugállományban. Délelőttönként az állat-egész­ségügyi állomáson rendel, ha kell, vényre gyógyszereket ad, házhoz megy. Ami a családot il­leti: 35 éves fia Debrecenben sebész szakorvos, a kisebbik, aki 25 esztendős, tévéoperatőr, a felesége pedagógus. Hobbija a munka, no meg azt sem lehet le­tagadni, hogy 13 esztendeig a TIT városi titkára, tíz évig vá­rosi elnöke, így számtalan jól sikerült előadás szervezője. Ugye, ezek után nem véletlen, hogy a TIT örökös városi elnöke titulust is megkapta. Meg szám­talan ilyen-olyan elismerést, ki­tüntetést, amelyből a Pro Űrbe Díj eleddig még hiányzik. De hát ide is igaz a szólásmondás, hogy ugye, ami késik... Nekem a munka volt a hob­bim, a hobbim meg a mun­kám - mondja dr. Szabó Mihály, volt főállatorvos hátsó udvarban. A miriäp is csá­szármetszést csinált egy malac­nál, és számtalan természeti csodát őriz spiritusszal teli üve­geiben az állat-egészségügyi ál­lomáson. így látható itt elefánt­Hivatalosan a Magdolna szü­lőotthon 1996. december 31- én szűnt meg, hogy azután más formában tovább szol­gálja az embereket. Rövid, de szép történetéhez még annyit, hogy a legutolsó apróság Kecze István Márton személyé­ben - akit a családban csak Mar­cinak hívnak - 1995. november 16-án érkezett a világra, három és fél kiló körüli súllyal. Jól érezheti magát a legényke, no meg a szü­lei sem köménymagos levessel etethetik, mert azóta tizenegy ki­lóra tornázta fel magát. És az épületben mi újság? A belső tatarozás egy szobában még folyik, ide kerül majd a szemészet. A nőgyógyászati ren­delés dr. Kőrizs Tamásnál za­vartalanul felkereshető, naponta két és fél órában. Idejárnak a he­lyi, ecsegfalvi, kenderesi lányok, asszonyok, és természetesen megmaradt a terhesgondozás is. Benn akad két háziorvosi rendelő. Azután dr. Béres Má­ria Karcagról jár ki hasi ultra­hang-diagnosztikai rendelésre. Dr. Samodai László urológus főorvos pedig Szolnokról uta­zik. A sor, akarom mondani a fel­sorolás koránt sem véges, mert ha minden igaz, jó két hónap múlva a szemészeti rendelő is felújított, korszerű állapotban várja a közel- és távollátókat. Sőt, a nem kimondottan nagy­szerű körülmények között lévő labor is átköltözik. Hogy mi­korra? Talán ebben az évben. A csúszós utak növelik a forgalmukat Akár illik leírni, akár nem, attól még az az állítás tény marad, hogy a csúszós utak kimondva-ki- mondatlanul növelik a Gy. S. Gy. Rehab Rt. ki­sújszállási gyáregységének a forgalmát. Bizony Hogy mi lesz ezekből? Szobavécé a belső he­lyiségekhez kötötteknek. növelik, hiszen ilyentájt, a jeges járdákon sajnos jóval több az esés, az olyan jellegű sérülés, ami­kor az embernek mondjuk hat hétig a harmadik meg a negyedik „lábát” is használnia kell. Egyébként a vasúton túli gyár csarnokaiban, irodáiban manapság száznegyvenen dolgoznak. Tengernyi bot, mankó, ortopéd cipő, gyermek- és felnőttméretű pelenka, nadrág kikerül innen. A szobavécékről, illetve a szobai meg utcai kocsik­ról nem is beszélve. Tavaly ősszel még megtisz­teltetés érte az itteni kollektívát, a cég ISO 9001 nevű nemzetközi minősítést kapott. Ez a közért­hetőség nyelvére fordítva valami olyasmit jelent, hogy ennek az odaítélése az egyik feltétele an­nak, hogy termékeik a külföldi piacokon is tartó­san megmaradjanak. Ugyanis a belföldi igénye­ken kívül lengyel és szlovák megrendeléseket is teljesítenek. Sőt, ha hazai az igénylő, a kért se­gédeszközt akár házhoz is szállítják. Jó ez az egy százalék is Maradjon helyben A személyi jövedelemadót érinti az a tavalyi törvény, amely szerint adója egy szá­zalékáról minden személy szabadon dönthet, milyen célra szeretné felajánlani ezen összeget. Mégpedig oly módon, hogy az adózó ezt a nyilatkozatot a nevével, a lak­címével, adóazonosító jelével lezárt borítékban csatolja a bevalláshoz. Természetesen a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kedvezményezettnek, tehát annak az adószámát is, akinek szánják ezt a támoga­tást. Kisújszálláson szeretnék, leg­alábbis arra törekednék, hogy lehetőség szerint maradjon a városban ez az egyetlen száza­lék. Annál inkább, mivel a tele­pülésen tizenkilenc olyan szer­vezet, helyi alapítvány akad, amelyek a törvényi feltételek­nek megfelelnek, és várják a helybeliek, az innen elszárma­zottak, szóval bárki támogatá­sát. Ezek egészségügyi, kulturá­lis, iskolákat, óvodákat, a spor­tot, a súlyemelést, a református egyházat, a város szép kinéze­tét, a könyvtárat, a fiatal mene­dzsereket, a helyi tűzoltókat, a közművelődést, a felsőfokú ta­nulmányokat folytató diákokat segítő alapítványok. Róluk, il­letve a számlaszámúkról bő­vebbet a polgármesteri hivatal­ban tudhatnak meg. Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János Fatolvajok tündöklése és bukása Ez a fa, jobban mondva csonk már hiába várja a tavaszt a Téglagyár út melletti erdőben Hiába no, ha nem is szigorú, de hosszú a tél, azután egyre több a szegény ember is. Ezek zöme, döntő többsége becsületes, de mindig akad néhány olyan „rövidlátó” család, amely képtelen meg­különbözteti a magáét a má­sokétól. Mindezt ezekben a nemszere­tem hónapokban Kisújon az er­dők sínylették meg legjobban. Mintegy 9,4 hektár a városban az önkormányzati erdő, és ez négy, nagyobb területen helyez­kedik el. 'Sajnos az állomány felét, pontosan 1 ezer 250 fát lelketlen fatolvajok egyszerűen kivágtak, elloptak. Az okozott kár 270 ezer forint, de ez lenne a kisebb baj, a nagyobbik az, hogy egy erdő felneveléséhez, ahhoz, hogy a vékony cseme­tékből lombkoronás zöldek vál­janak, húsz év szükségeltetik. Éppen ezért az önkormány­zatnál létrejött egy közösség, amelyik óvja-védi az egész város kincsét. Segít a rendőr­ség, azután a közterület-fel­ügyelők sem tétlenkednek, és a polgárőrség is feladatot vál­lalt. Meg is lett az összehan­golt akció eredménye: öt falo- pót már lefüleltek. A járőrö­zést a nap minden órájában folytatják, mindaddig, amíg a szobákat a kikelet fűti. Hogy mi lesz az öt fagyilkoló sorsa? Ha a büntetésükről tudomást szerzünk, írunk róla. Főnök kerestetik! A szociális gondozási központ vezetői helye megüresedett, ezért az önkormányzat képvi- selő-testülete pályázatot írt ki az intézményvezetői állás be­töltésére. A feltételek között legalább öt év szakmai gyakor­lat, büntetlen előélet, felsőfokú társadalomtudományi képesítés (gyógypedagógus, jogász, köz­gazdász, humán szervező, szo­ciálpolitikai, szociális munkás stb.) vagy felsőfokú egészség- ügyi képesítés (orvos, mentő­tiszt stb.) szükséges. A pályázat majd a Népjóléti Közlönyben jelenik meg, és a benyújtási ha­táridő az attól számított har­minc nap. A testület a megjele­nést követő hatvan napon belül bírálja el a pályázatokat, jelent­kezőket. Az iratokat majd a város polgármesteréhez kell benyúj­tani. A döntésig az intézmény- vezetői teendők ellátásával a képviselők Parrag Lászlóné gazdaságvezetőt bízták meg. Téli díszek a belváros egyik vaskerítésén

Next

/
Thumbnails
Contents