Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-18 / 41. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. február 18., kedd Otthon vállalkozóknak. Belga befektetők részvételé­vel megkezdődött a nyíregy­házi vállalkozói központ bő­vítése. A brüsszeli kabinet a 120 millió forintos beruházás ötven százalékát fizeti. Cse­rében a nyugat-európai or­szág cégei lehetőséget kap­nak arra, hogy kereskedelmi képviseleteket nyissanak az intézményben. A kezdő vál­lalkozóknak telephelyet adó központot új épületekkel és tetőtér-beépítéssel bővítik. Devizavizit. Tovább csök­ken a külföldi fizetőeszkö­zök vonzereje. A jegybank jelentése szerint a lakossági megtakarításoknak ma már nem egészen húsz százalékát tartják devizaszámlákon. Egy éve ez az arány megkö­zelítette a huszonöt százalé­kot. A visszaesés fő oka, hogy a devizamegtakarítások hozama jócskán elmarad a forintban elérhető kamatok­tól. Keresett Pick-portékák. Külföldön is bővül a Pick Szeged Rt. vevőköre: a pati­nás gyár egy év alatt csak­nem egyharmadával növelte kivitelét. Exportból szár­mazó nettó árbevétele tavaly megközelítette a 11 milliárd forintot. Emelkedő részvényárak. Átlagos forgalom és egyben áremelkedés jellemezte a hétkezdést a Budapesti Ér­téktőzsdén. Érdekesség, hogy meglepően nagy érdek­lődés nyilvánult meg az OTP papírjai iránt; a pénzintézet részvényeinek árfolyama el­érte a 3850 forintot. Bevallási dömping végszóra (Folytatás az 1. oldalról) Az egyéni vállalkozók bevallá­sai mellett további mintegy 8 ezer bevallást is várnak a gaz­dálkodóktól, illetve az adó­számmal rendelkezőktől. Az idén e téren fontos szempont az, hogy az alapítványoknál a bevallási kötelezettség elmu­lasztása adott esetben az 1 szá­zalékos adománytól való „eltil­tást” is magával vonhatja. Az adóhatóság az eddig be­érkezett bevallásokból több mint 5400 darab személyi jö­vedelemadóra vonatkozót dol­gozott fel. Ebből közel 1200 esetben adó-visszatérítést is végzett az APEH, s így több mint 23 millió forintot utalt vissza az adózóknak. Az idén kissé nagyobb mér­tékű a hibás bevallások száma is. A feldolgozottak 60-70 szá­zalékánál tapasztaltak valami­lyen gondot az adóhatóságnál. Tipikus hiba a kettős adótábla kezelése, valamint az adójóvá­írás érvényesítése. Sok esetben marad el a be­vallásoktól a köztartozásokról szóló nyilatkozat. Ezt akkor kell megtenni, ha valaki adó­visszatérítést kér. ein A napokban nyílt meg a szolnoki Tisza Nyomda Kft. ügyfélszolgálati irodája, nyom­tatvány- és irodaszer-szaküzlete Szolnokon, a Zrínyi úton. A vásárlókat, nyomtatványmeg­rendelőket így minél közelebb, a belvárosban tudják kiszolgálni, mivel telephelyük eléggé a megyeszékhely szélén található. A 17 négyzetméteres, új üzletben többek között nyomtat­ványokat, irodaszereket, füzeteket, leporellókat árusítanak. fotó: mészáros János Kenderesi gazdajelöltek Dániában A szellemi bázis szerepét be­töltő, kenderesi volt Horthy-kú- riában és a környezetében épült szakmunkás- és mezőgazda­képző intézetben az első félévi tanulmányi eredményeiről mint­egy négyszáz diák adott számot, akik egyharmada gazdaképzős hallgató. A négy évfolyamos, harminc-negyven fős osztályok­ban általában közepes ered­ménnyel sajátították el az év első felére előirányzott szántó­földi, kertészeti, gyümölcster­mesztési, továbbá állattenyész­tési ismereteket. A Kenderesen tanuló mező­gazdászok már gondolnak a jö­vőre, az EU-hoz való csatlako­zásra. Közülük többen angol, német nyelvet is tanulnak, kül­földi tanulmányokban vesznek részt. A félévi megmérettetést négy diák a dániai állattenyésztő farmokon „élte meg”, ahol egy­mástól külön dolgoztak. Két gazdaasszonyjelölt a falusi ven­déglátóképzés keretében a kö­vetkező hetekben indul a skan­dináv országba két hónapos is­meretszerzésre. A legalább alap­fokú angolnyelv-tudással ren­delkező tanulók a ködös Albi- onban, Angliában vesznek részt tíz hónapos farmgyakorlaton és négy hónapos nemzetközi to­vábbképzésen. Az iskola vezetői számára ör­vendetes, hogy az itthon tanulók közül is mind többen döntöttek úgy, hogy érettségi bizonyít­ványt szereznek. A jövőben ugyanis csak jól kvalifikált, ma­gasabb végzettséggel rendel­kező mezőgazdászok tudják fel­venni a versenyt az Éurópai Unió tagállamaival.-endrész­Kényes az agrárpiaci egyensúly (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor folyton-folyvást hallani a nagy szavalatokat, hogy EU-komform rendtartást kell kialakítani. Nos, ilyet csak akkor lehet megalkotni, ha az unió már a tagjai közé fogadott bennünket, ennek ugyanis je­lenleg nincsenek meg sem az intézményi, sem pedig a finan­szírozási feltételei - hangoz­tatta az előadó. Az idén módo­sítják a rendtartási törvényt, a nemzeti agrárprogramra épül majd a jogszabály. Sok kritika éri a garantált árakat, holott ezeknek nem az a szerepük, hogy alakítsák a piaci árakat. Az árutőzsde már fonto­sabb árjelző, de figyelembe kell venni annak spekulatív jellegét is. A fő dilemma az, hogy meg­felelő intézményrendszer és elegendő pénz híján kell piac- szabályozást működtetni. A rendtartás pillérei a termékta­nácsok lennének, amelyeknek azonban nem érdek-képviseleti, hanem érdekegyeztető fóru­mokként kellene működniük. Több esetben kétséges, hogy a terméktanács maga mögött tudja-e a termelők meghatáro­zott hányadát. Ezért is elkerül­hetetlennek látszik a kamara és a terméktanácsok összefogása. Botos Károly elmondta, ha­zánkban 5,3 millió sertést mint­egy százezer termelő állít elő, a jószágokat pedig 800-1000(1) helyen dolgozzák fel. (Össze­hasonlításként Dániában 20 millió sertést öt vágóhídon dol­goznak fel.) Nálunk a piaci za­vart olyanok idézik elő, akik néhány állatot nevelnek. Arra ugyanis nem lehet piacszabá­lyozást kialakítani, aki magá­nak termel, s csak a felesleget adja el. Ebből a helyzetből vi­szont csak kis lépésekkel lehet kilábalni. Jelenleg a közvetlenül - pél­dául garantált árakkal - szabá­lyozott termékek körébe tarto­zik a tej, a vágómarha, a vágó­sertés, a búza és a kukorica. A szakember szerint, ha ebben az öt vertikumban sikerül „rendet” tenni, akkor az egész ágazat rengeteg veszteségtől mente­sülhetne. Az előadó a garantált árakról szólva kifejtette: „gúzsban tán­colunk a téma körül”, ugyanis az FM-javaslat a ipari és a pénzügyi tárca egyetértésével ölt jogszabályi formát. Ä piaci lehetőségeket ille­tően Botos Károly elmondta, agroökológiai potenciálunkat messze nem használjuk ki pél­dául a vágómarha-tenyésztés terén. A sertés vonatkozásában genetikai és takarmányozási oldalon vannak még tartalékok - a piaci lehetőségeket itt sem tudjuk manapság kihasználni. A juhágazatban a tejjel lehet igazán jól érvényesülni külföl­dön, viszont a cukorrépa-terme­lésben csak az önellátásra kell törekedni. Perspektivikusan - az EU-csatlakozás után is - na­gyon jó az olajos növények pi­aci helyzete, azonban két tonnát meghaladó termésátlagot kel­lene produkálni. A WTO-G ATT -vitából csak vesztesként kerülhetünk ki - vélte az előadó, ezért a kevésbé hatékonyan működő, exporttá­mogatásra szánt összeget át kel­lene pumpálni a tej, a szarvas- marha, a sertés, a juh, a gabona és az ipari növény ágazatokba, mindenekelőtt azért, hogy jó bázist hozzunk létre az uniós csatlakozás előtt. Ha ugyanis a jelenlegi terme­lési volumennel lépünk be a közösségbe, megnézhetjük ma­gunkat - fogalmazott Botos Károly. L. Z. Egyetlen magyar kiállítóként Párizsban a Szolnoki Mezőgép Az egyetlen magyar kiállítóként vesz részt a hét végén Pá­rizsban kezdődő nagy nemzetközi kiállításon a Szolnoki Mezőgép Rt. - tudtuk meg dr. Sziráki Andrástól, a cég vezér- igazgatójától. A hír már csak azért is érdekes, mert a SIMA a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági gép- és alkatrész­kiállítása, -vására. Az utóbbi 15 évben a szolnoki cég a kiállítás rendszeres résztvevője. Az újabb és újabb bemutatkozás nagy jelentő­séggel bír, hiszen a részvény- társaság legjelentősebb felve­vőpiacát nyugat-európai cé­gek teszik ki, Skandináviától Németországon át Spanyolor­szágig. A legnagyobb magyaror­szági mezőgépvállalat idén egy vadonatúj, saját fejlesz­tésű, nagy teljesítményű rend­felszedőt állít ki. Ugyanakkor más cégek neve alatt (Claas, Kühne, Krohne stb.) azokat a munkagépeket is bemutatják az adott cég standján, amelye­ket kooperációban ők gyárta­nak. Ezenkívül videofilmek­kel, prospektusokkal, poszte­rekkel mutatkoznak be saját standjukon. A párizsi vásár több kapcso­lat alapját képezi. A Szolnoki Mezőgép Rt. itt nyitott a fran­ciaországi, spanyolországi, olasz, benelux piac felé, és itt jutott nyugati együttműködési megállapodásokhoz. Az idei vásártól most is ha­sonló sikereket remélnek. Az egyhetes kiállításra delegáció utazik ki dr. Sziráki András vezetésével, aki azt is közölte, hogy - mivel még a privatizá­ció előtt állnak - talán még befektetőt is találnak a vásá­ron. Mindazonáltal elsősorban a piacra koncentrálnak, mivel azt szeretnék bővíteni. ta Határidők cégvezetőknek Február 20.- Az áfa befizetése;- a jövedékadó befizetése;- a tenyésztési hozzájárulás befizetése;- a munkaadói járulék befize­tése;- a munkavállalói járulék be­fizetése;- a havi bevallók bevallása az adókról és a támogatásokról. Február 21.- A pénzváltási tevékenységet végzők információszolgálta­tása a Magyar Nemzeti Bank részére. Kereskedelem A Kormány a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelettel szabá- Työztá az üzletek működését és a belkereskedelmi tevé­kenység folytatásának feltéte­leit. Ebből a szempontból ke­reskedőnek minősül az élelmi­szer-, a ruházati, a vegyes- cikk-nagykereskedelmi, a vendéglátó-, az idegenfor­galmi és a kereskedelmi szol­gáltató tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, vala­mint a saját előállítású áruját értékesítő termelő. A kereskedők néhány kivé­teltől eltekintve kizárólag mű­ködési engedéllyel rendelkező üzletben folytathatnak keres­kedelmi tevékenységet. A rendelet 1. számú melléklete a TEÁOR számok és üzletkörök szerint tételesen felsorolja az üzleteket és a bennük árusít­ható termékeket. A 3. számú melléklet meghatározza azo­kat a termékeket, amelyeket a szükséges hatósági engedé­lyek és a közterület tulajdono­sának (kezelőjének) hozzájá­rulása alapján közterületen, üzlethelyiség nélkül is lehet árusítani. Az üzlet helye szerint ille­tékes település jegyzője adja ki az üzlet működési engedé­lyét. A kereskedő csak a jog­erős működési engedély birto­kában kezdheti meg a tevé­kenységét. A jegyző a kiadott engedélyek alapján nyilván­tartást vezet az üzletekről. A jegyző emellett ellenőrzi a ke­reskedelmi tevékenységet. Ennek során, szabálytalanság esetén, ideiglenesen bezárat­hatja az üzletet, illetőleg visz- szavonhatja a működési enge­délyt. A kereskedő köteles tá­jékoztatni a jegyzőt és a vásár­lókat az üzlet tervezett meg­szüntetésének időpontjáról. A megszűnést követő 15 napon belül vissza kell adni a műkö­dési engedélyt a jegyzőnek. A rendelet meghatározza az egyes termékek árusításának feltételeit, valamint csomago­lásának előírásait is. Változott az üzlethelyiség nélküli kereskedelem néhány szabálya is, az 5/1997. (I. 22.) Korm. rendelet ugyanis módo­sította a vásárokról és piacok­ról szóló 35/1995. (IV. 5.). Korm. rendelet néhány szaka­szát. Eszerint február 22-től kezdődően nem hozható for­galomba a piacokon és vásá­rokon mérgező és veszélyes anyag, növényvédő szer, látást javító szemüveg, kontaktlen­cse, valamint hálózatról üze­meltethető elektromos készü­lék és gázüzemi készülék. A vásárrendezők kötelesek vásárjegyzéket készíteni a naptári évben tartandó összes vásárról. A megrendezést megelőző év szeptember 30- áig - az országos vásárnaptár összeállítása céljából - meg kell küldeniük a jegyzéket az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztériumnak. Tájékoztatás végett meg kell küldeni a vásárjegyzéket a vá­sár helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak és vámhivatalnak is. Ezentúl a jegyző, valamint - tagjaik te­kintetében - a területi gazda­sági kamarák is ellenőrzik a vásárok és piacok rendjét, va­lamint az ott forgalomba ho­zott termékeket. A rendelet melléklete a jellemzően for­galmazott árucsoportok sze­rint tartalmazza a vásárok és piacok típusait. Miniszteri mérlegelés A gazdasági mutatók még vegyesek, de az irány jó A gazdaság a fenntartható növekedés szakaszába lépett, s ez annak tulajdonítható, hogy 1996-ban folytatódott a stabili­zációs program - hangsúlyozta tegnap az elmúlt esztendőt értékelve az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter. Fazakas Szabolcs különféle mutatókkal jellemezte a gaz­daság pozitív változásait, el­ismerve, hogy mindez még nincs közvetlen hatással a polgárok életszínvonalára. A tényékhez tartozik az is, hogy az ipari termelés tavaly csak 2,3 százalékkal nőtt; a minisz­ter szerint jövőre ez a szám várhatóan lényegesen na­gyobb lesz. A külkereskedelmi forga­lom egyenlege 3,1 milliárd dollár hiányt mutatott, ami 465 millióval több, mint egy évvel korábban. Minthogy az idén az import több tényező (főleg adófajták megszűnése, illetve a vámpótlék mérséklő­dése) következtében várha­tóan dinamikusan növekszik, a hiány ismét elérheti a 3 milli­árd dollárt. Fazakas Szabolcs úgy fogalmazott: ez a passzí­vum lényegesen jobb körül­mények között jön létre, mint korábban. A miniszter elégedetten ál­lapította meg, hogy az idegen- forgalom bevétele tavaly 2,2 milliárd dollár volt, '30 száza­lékkal haladta meg az előző évit. Csaknem ekkorára tehető az a devizamennyiség is, ami közvetlenül a lakosság, illetve a magánszolgáltatók zsebét gyarapította. A turizmus nö­vekvő súlyát jelzi, hogy tavaly a nemzeti össztermék 9 száza­lékát az idegenforgalom állí­totta elő, és élénkítően hatott a gazdaság más ágaira is. Kérdésekre válaszolva a miniszter elismerte, hogy a multinacionális cégek nem ér­dekeltek a vidéki kiskereske­delem fejlesztésében. Ezért is folytat hamarosan tárgyaláso­kat a fogyasztási szövetkeze­tek képviselőivel. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy - noha tavaly a belső fo­gyasztás 5 százalékkal vissza­esett -, a hatalmas üzletköz­pontok létesítése is jelzi: a külföldi tőke bízik a magyar gazdaság és a fogyasztás fel­lendülésében. Cs. E. A kormány kamattámogatással segíti a kis- és középvállalkozásokat Beruházási hitel - kedvezménnyel A 100 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kis- és kö­zépvállalkozások hiteleihez az idén a kormány - egy minapi rendelete értelmében - kamattámogatással járul hozzá. A támogatás mértéke a jegybanki alapkamat 25 százaléka. A rendelkezésre álló 500 millió forint mintegy 10 milliárd fo­rintnyi hitel feltételeit teszi kedvezőbbé. A kamattámogatásban azok az egyéni vállalkozások, gazdasági társaságok és szö­vetkezetek részesülhetnek, amelyek legalább egy éve működnek, nincs lejárt köz­tartozásuk, nem állnak csőd­vagy felszámolási eljárás, il­letve végelszámolás alatt, s valamelyik bank megálla­pítja a hitelképességüket. A kamattámogatással igé­nyelhető kölcsön nem halad­hatja meg a 100 millió forin­tot, futamideje legalább há­rom év, legfeljebb 18 hóna­pos türelmi idővel. További feltétel, hogy a hitel kamatai és az ehhez kapcsolódó egyéb díjak legfeljebb 3,5 százalékkal haladhatják meg a jegybanki alapkamatot. A hitel 70 százalékát beruhá­zásra kell fordítani, és csak 30 százaléka használható fel forgóeszköz fedezeteként. A február 21-től induló konstrukcióba a vállalkozó kamattámogatási kérelmét a hitelintézet továbbítja a Tá­mogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezethez, és az igénylést követően 10 napon belül hozza meg a döntését. A kamattámogatás összegét a kamatfizetést követő 30 napon belül utalja vissza a szervezet az államkincstáron keresztül. Pulay Miklós, a Bankszö­vetség főtitkára elmondta, hogy a bankok támogatják ezt a konstrukciót, amely a már eredményesen működő, fejlődőképes vállalkozások­nak nyújt további bővítési lehetőséget. Úgy véli, leg­alább 15-20 bank vesz majd részt e hitelek folyósításá­ban. A Hitelgarancia Rt. egyébként díjkedvezmény mellett vállal készfizető ke­zességet az ilyen típusú be­ruházási hitelekhez. E kedvezmény mértéke 25 százaléka az éven túli hite­lekre érvényes díjaknak.

Next

/
Thumbnails
Contents