Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-03 / 28. szám

1997. február 3., hétfő Megyei Körkép 3. oldal A kórházért is hálóztak A tizennegyedik megyei orvos-fogorvos bált tartották meg szombaton a Tisza Szállóban. A szolnoki városi egészségügyi szolgálat és a Hetényi kórház-rendelőintézet szervezésében megrendezett bál fővédnöke Várhegyi Attila polgármester volt. A bál bevételét a Hetényi Géza Kórház Egészségünkért Alapítványa javára ajánlották fel. Mint ismeretes, az ÁNTSZ a többi, megyében működő egészségügyi intézménnyel együtt a Hetényi kórháznak is csak ideiglenes működési en­gedélyt adott. Az engedély ki­adása előtt minden orvosi szakma megfogalmazta azok­nak az eszközöknek, műsze­reknek a listáját, amelyek hiá­nyoznak ahhoz, hogy állandó működési engedélyt szerezzen az intézmény. A hiányzó műszerek listája igen hosszú, és egyelőre sem önkormányzati támogatásra, sem költségvetési segítségre nem lehet számítani. A kór­házban úgy gondolják, hogy saját forrás után kell nézni a hiány pótlására. Ezért a szom­bati bál bevételét is erre a célra szavazták meg. Az alapítvány egyébként eddig több mint 60 millió fo­rintot fordított eszközök be­szerzésére, pályázati úton is kiegészítve pénzüket. Az egyik legjelentősebb beszerzésük az echo-kardiográf volt, amellyel a kardiológiai osztály gyara­podott. Az alapítvány segít többek között az orvosi szakkönyvek beszerzésében is, hiszen ezek­nek csillagászati áruk van, át­lagosan 30-50 ezer forintot is elkérnek egy szakkönyvért. A szombati orvos-fogorvos bál, amely a hagyományte­remtés mellett jótékony célt is szolgált, a szokásoknak megfelelően jó hangulatú volt. Ehhez jelentősen hozzá­járultak a bálon fellépő mű­vészvendégek: Koós János és Dékány Sarolta is (képün­kön). FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS Koós János mosolyt fakasztott a doktorok és hozzátartozóik arcára. A tározó halállományának védelméért Tisza-tavi „horgászcsúcs” A minap Kiskörén ülésezett a Mohosz Tisza-tavi szakbizottsága, dr. Orbán Ferenc elnökletével. Az ülésen részt vettek a Tisza-tó hasznosításában és rendjének fenntartásában érdekelt meghívot­tak: a Kötivizig, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Tisza-tavi Önkor­mányzatok Szövetsége (TÖSZ), a Közép-Tiszavidéki Intéző Bi­zottság (KIB), az ORFK, a megyei rendőr-főkapitányság, a vízi­rendészet, a kiskörei víztározó vezetői és képviselői. A jelenlévők elfogadták a Kö­tivizig szakemberei által „A Ti­sza-tó halállományának vé­delme és fejlesztése, különös tekintettel a vízszintszabályo­zás lehetőségére” címmel elké­szített tanulmányt, amelyről a Mohosz szakbizottságának tag­jai megállapították: a gondosan összeállított anyagot alapmű­ként kell kezelni. Március 31-ig el kell készí­teni azt a programtervezetet, amely megfelelő anyagi fede­zettel már 1997-ben lehetővé teszi a vízgazdálkodás és a hal­élettan összehangolásaként a halállomány védelmét és fej­lesztését. Szó esett továbbá az orvhorgászat és orvhalászat ká­ros hatásairól, a Tisza-tavi el­lenőrzések eredményéről. Ez­zel kapcsolatosan figyelmez­tető lehet, hogy az 1996-ban le­foglalt 10 kilométernyi fekete háló után idén januárban már ismét 3 kilométer hálót kellett lefoglalnia a jég alól a Tisza- tavi halőröknek. Az ülésen hangzott el az is, hogy a szakbizottság a Tisza- tavi természetes ívóhelyek vé­delme érdekében a Földműve­lésügyi Minisztériumnál fog pályázni. Örömteli hír lehet a horgászoknak, hogy a korábban közölt 14 milliós nagyságrendű tavaszi haltelepítéssel szemben 20 millió forint értékben kerül hal az idén a Tisza-tóba. Arról is határozott a szakbi­zottság, hogy ezen telepítések időpontjáról, pontos helyéről még április vége előtt értesítik a horgászegyesületeket és hor­gászszövetségeket, a megfelelő kontroll érdekében. Eldőlt, hogy a Tisza-tónál először - or­szágos premier is lesz»-.május 1-jén horgász ünneppel egybe­kötött idegenforgalmi évad­nyitó lesz Tiszafüreden. Ennek programjait, melynek szervezé­sében és bonyolításában a TÖSZ és KIB is közreműködik, a Mohosz február közepéig véglegesíti.-percze­Hangverseny és farsangi bál Kisújszálláson a művelődési házban minden korosztály ta­lál magának programot. így volt ez szombaton is. Először a népdalkedvelő idősek, majd a modern zenét szerető fiata­lok találkoztak. A városban nagy hagyományai vannak a ’48-as olvasókörnek. Téli esték címmel megrendezett összejöveteleiken több százan vettek részt, s mondták el véle­ményüket a város vezetőinek. Szombaton pedig az olvasókör asszonykórusának műsorára jöt­tek el szép számmal a kisújiak. Az olvasókör nevében a meg­jelenteket Nagy Gy. Róza kö­szöntötte. Mint elhangzott, évek óta együtt énekel ez a kis közös­ség, hogy teljesítse a maga vá­lasztotta célját: őrizze a magyar népdalkincs egy kis darabkáját. Az asszonykórus sikerrel vesz részt az olvasókörök országos találkozóján és a Kossuth Szö­vetség népdalversenyein. Szombaton a helyi közönség­től is nagy tapsot kaptak népdal­csokraikért. A műsorban citerán közreműködött Raffael Fran­ciska, Baricz Andrea, Angyal Ferenc és Kota Miklós. A kóms vezetője Monoki Kálmánná volt. A hangverseny után a fiatalok farsangja következett. A szol­noki Brodway együttes kon­certje után a „kosár-rádió” éj-, szakai búbján több száz tini tán­colta ki magát. Mozaikok a kőolaj- és földgázszállítási üz­letág 1996. évi eseményeiből címmel nyűt fotókiállítás a Mól Rt. szolnoki galériájában. Az érdeklődők február 6-ig nézhetik meg a képeket. fotó: mészáros A hatosztályos gimnáziumi képzés tapasztalatai a Széchenyiben / Érettségből vizsgáznak a tanulók Szolnokon a Széchenyi István Gimnázium 1991-ben indította útjára - az ország tizenöt iskolájának egyikeként - a hatosz­tályos gimnáziumi képzést. Ez év tavaszán első ízben matu­rálnak az iskolatípus végzős diákjai. A hatosztályos képzés tapasztalatairól beszélgettünk Horváth Tibor igazgatóval.- Miben látja leginkább a kép­zés létjogosultságát?- Az általános iskola ötö­dik-hatodik osztályában a gyerekek különböző ütemben fejlődnek. A közösségben vannak lemaradók, más ké­pességűek, kamaszkori gon­dok merülnek fel. A nyolca­dikosok egy része alig várja, hogy elszabaduljon az iskolá­tól. Nálunk a tanulócsoportok eleve úgy szerveződnek, hogy sikk tanulni. Minden di­áknak célja van a tanulással, ami nagy húzóerő egy osz­tályközösségen belül. Az idén először érettségiző diákjaink nyolcvan százaléka szeretne egyetemen, főiskolán tovább tanulni. Többüknek már a zsebében van a felsőfokú nyelvvizsga is.- Milyen problémák merül­tek fel menet közben?- A hozzánk érkező gyere­kek a képzés elején az orszá­gos átlagnál jobban szorong­tak. Később - erről doktori disszertációt is eredményező tudományos felmérést végez­tünk - egyre inkább feloldód­tak, nagyfokú önismeretre tet­tek szert.- A tankönyvek nagy részét az iskola pedagógusai írták. Az új nemzeti alaptanterv nem devalválja ezeket?- A kollégák innovatív munkája nem vész kárba. A tankönyvek kisebb átszer- kesztésekkel, a NAT szelle­mének megfelelő súlyponto­zással a jövőben is használha­tók.- Az általános iskolák „el­lenállása ” a hatosztályos kép­zés tanulókat „elszívó" hatása miatt már eddig is sok gondot okozott a szülőknek, gyerekek­nek és Önöknek. Történt-e vál­tozás e téren?- Csak rosszabb lett a helyzet. A legvadabb dolgok is előfordulnak. Annak elle­nére, hogy az oktatási törvény előírja: a negyedik, hatodik és nyolcadik osztály után a gye­rekek beiskolázhatók a kü­lönböző iskolatípusokba'. A tájékoztatásról azonban a leg­több általános iskolában meg­feledkeznek. Az átélt „élmé­nyek” után el kell telni egy kis időnek, mikorra a hoz­zánk kerülő gyerekek újra hi­tet és bizalmat adnak a taná­roknak. S. Cs. J. Rehabilitációs szabadidőközpont fogyatékos gyerekeknek Hogy ők is örülhessenek a nyárnak A gyerekek szabadidejét megszervezni nem egyszerű, különö­sen ha fogyatékos, mozgássérült gyerekekről van szó. Ebben is szeretne segíteni a mozgássérültek megyei egyesületének kez­deményezésére létrehozott szolnoki Hétszínvirág Alapítvány - rehabilitációs szabadidőközpontjával. Már meg is kezdték a Holt- Tiszánál a központ építését, amelyre eddig hatmillió forin­tot fordítottak. Az idén természetesen sze­retnék folytatni az építkezést, ehhez az alapítvány szponzo­rokat keres, illetve élnek a pá­lyázati lehetőségekkel. A központ a tervek szerint 35 millió forintba kerül, és van remény külföldi támoga­tásra is. Nemcsak a szolnoki, hal­mozottan fogyatékos gyere­kek szabadidős elhelyezését kívánják itt megoldani, ha­nem a megye más részéről is fogadnák őket. Nyáron például kéthetes turnusokban 30-30 gyerek tá­boroztatását biztosítanák - természetesen szakemberek felügyeletével. Az épületben a gyermekek rehabilitációjá­hoz szükséges eszközök, spe­ciális játékszerek állnak majd rendelkezésre. A központra azért is szük­ség lenne, mert a mozgássé­rült, fogyatékos gyermekek ellátása az oktatási időszak­ban többnyire rendezett, nyá­ron azonban szünetel. Ezért is volna nagy jelentő­ségű a központ további épí­tése, mert itt tudnák szabad­időben folytatni, kiegészíteni az intézményekben megkez­dett munkát - hangsúlyozta az alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Nemes András a napokban tartott tanácskozá­sukon. P. É. Kockázat a magasabb életkor (Folytatás az T oldalról) mint a férfiaknál, mivel ugyan­azt a megtakarított összeget várhatóan hosszabb ideig kell majd nekik folyósítani. Össze­foglalásul kiemelte, a mostani koncepció - a programban dek­laráltan - csak a fiatal, az átla­gosnál magasabb keresettel rendelkező férfiaknál lesz ked­vező hatású. A vitában elhangzott, a nyugdíjrendszer pusztán üzleti alapon történő reformja nagy­fokú cinizmusról árulkodik. Ha figyelembe vesszük, hogy a fér­fiak várható átlagos életkora csupán 60 év - tehát az ez évtől bevezetett 62 éves nyugdíjkor­határt sem érik meg -, és a nőknek, mint potenciálisan ma­gasabb életkorúaknak, a befize­tett megtakarításait is kisebb mértékben érvényesítik, ez könnyen átlátható - fogalma­zódott meg a nőszövetség jász­sági szervezetének ülésén. Ál­lásfoglalásukban a döntésho­zóktól a nyugdíjreformról szóló törvény megalkotásának elha­lasztását kérték, a vitás kérdé­sek tisztázása érdekében. B. Cs.--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------' Ajánlati felhívás A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közlekedési Felügyelet Indóház út 8. szám alatti telephelyének bővítéséhez építési, beruházási munkákra • generál kivitelezőt - felelős műszaki vezetőt keres. A komplett kiviteli tervek 15.000 Ft + ÁFA térítési díj ellenében átvehetők munkaidőben, a Közlekedési Felügyelet Indóház út 8. szám alatti központjában, Burján Nándor gazdasági vezetőnél. A kivitelezés kezdési időpontja: 1997. április. Az ajánlattétel benyújtásának határideje: a hirdetés megjelenésétől számított 30 naptári napon belül. *124480/1H* Kiviteli engedély kukoricára Szombaton jelent meg az a rendelet, mely lehetővé teszi a kukoricatermelők számára az exportengedélyek igénylését Dr. Kis Zoltán, az FM politikai államtitkára lapunknak el­mondta, ennek értelmében az országban 200 ezer tonna ku­koricára, és 40 ezer tonna őr­leményre lehet az igényeket benyújtani. Az odaítélés egyik feltétele, hogy tonnánként a kukoricára kétezer, míg az őrleményre ezer forint le­téti biztosítékot kell fizetni. Ezt az összeget akkor kapja vissza az exportáló, ha az általa igényelt kvótának legalább nyolcvan szá­zalékát már kiszállította. A bizto­sítékra azért van szükség, hogy elkerüljék a fiktív termésre ki- szállítási engedélyt kérők megje­lenését. Az export elől így elhárult az akadály, sikerét most már a kül­piac határozza meg. Az amerikai kukorica megjelenésével lehető­ségeink szűkültek, mondta az ál­lamtitkár. Főleg a horvátországi, szlovéniai és a lengyel piacok maradtak meg. Várakozásai sze­rint a készleteket kukoricából március végéig, míg az őrle­ményből nyár végéig szállítják ki. A kukorica is az ország straté­giai mezőgazdasági termékei közé tartozik, ezért az állam ga­rantált árat állapított meg. A szak­tárca az esetleges piaci zavarok kompenzációjaként 15 ezer fo­rintban határozta meg ennek ösz- szegét. Gombár Mihály, a megyei FM-hivatal vezetője elmondta: a Jászságban a kukorica vetésterü­lete beszűkült. A gazdaságok fő­leg a saját takarmányszükségle­tük fedezésére szolgáló mennyi­séget termelték tavaly is. A kor­látozott öntözési lehetőségek, az elmúlt évek viszontagságos idő­járási körülményei, a sorozatos aszályok miatt kevesen vállalják a nagy kockázatot. „Fekete hónap” volt a december (Folytatás az 1. oldalról) Az átlagos megszűnések száma 190-220 között mozgott ha­vonta, ez alól a tavaly január volt kivétel - akkor az átalányadózás szigorítása volt a fő ok. A visz- szaadott vállalkozói igazolvá­nyok száma azonban december­ben csúcsot döntött: egy hónap alatt összesen 1200-an szüntet­ték meg tevékenységüket. Az 1996-os évben egyébként inkább a másodállású vállalko­zók fejezték be tevékenységük gyakorlását. Egész évben 1947- en (az összes megszűnt közel fele) volt másodállású. Az okok mindenki előtt ismertek, s ráadá­sul mintegy 50 százalékuk éppen az elmúlt év utolsó hónapjában vált meg vállalkozói igazolvá­nyától. A tavalyi volt az első olyan év, amikor nem csak a növeke­dési ütem mérséklődött, hanem egyértelmű - 8,5 százalékos - csökkenés történt az egyéni vál­lalkozók számát illetően me­gyénkben. ein

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents