Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-11 / 9. szám

1997. január 11., szombat Megyei Körkép 3. oldal A környékbeli településeket naponta kétszer látja el friss kenyérrel a kun­madaras! Kenyér Kft. sütőüzeme. A hétféle ropogós kenyér mellett a péksüteményeiket is szívesen vásárolják a vevők a cég három üzletében. fotó: csabai istván A vadászat (még) nem kiváltság Régebben az urak szórakozása volt a vadászat, aztán a párt- emberek dicsekedhettek trófeáikkal. Lassan azonban a kisebb pénzűek is tagjai lehettek egy-egy vadásztársaságnak, sőt mára már ők vannak többségben. Úgy néz ki, nem sokáig... A tiszaföldvári székhelyű Dózsa Vadásztársaságnak nyolcvan tagja van. Lényegében ez a szám a ’80-as évek vége óta nem vál­tozott, s nem is nagyon fog. Ugyanis a jelentkezésnek ko­moly feltételei vannak mind tu­dásban, mind pedig anyagiak­ban.- Első teendő az írásos jelent­kezés, aztán ki kell járni vadá­szatokra, többnyire hajtónak - ecsetelte a vadásszá válás útját Ferenczi Cipríán, aki jómaga is végigcsinálta mindezt. Ezalatt vadásztanfolyamra köteles járni, s ha elvégezte és megkapta a fegyvervásárlási engedélyt, va­lamint megvette a puskáját, ak­kor a közgyűlés felveheti a tag­jai közé. Csakhogy nagy létszámbőví­tés nem szokott lenni, a földvári társaságnál általában családta­goknak adják át az idősödők a helyüket. Komoly megterhelést jelent a kezdés a pénztárcának is, egy sörétes fegyvert 50 ezer forintnál olcsóbban nem lehet megkapni, míg a golyós puska alsó árhatára hetvenezer forint körül mozog. Ehhez jönnek még a szerelékek, a távcső, a tok, a fegyverszekrény, a ruha, a va­dásztőr, amik mind-mind egyre drágábbak lesznek.- A csúnya anyagiak miatt a vadászatról alkotott kép szép ol­dalát nem nagyon láthatja a kí­vülálló — panaszkodik Ferenczi Ciprián. A vadásztársaság élete nem csak a vadlövésekre korlá­tozódik. Közös vacsorákat, ki­rándulásokat szervezünk, s van­nak úgynevezett kötelező társa­sági munkák, amikor a fácánne­velőt tesszük rendbe, kibocsát- juk a fácánokat, őrizzük azokat, egyszóval rendben tartjuk a terü­let vadállományát. Szép hagyománya a társasá­goknak az avatási ünnepség. Erre akkor kerül sor, ha az új tag bármelyik vadból az elsőt lövi. Ilyen esetben jelképesen mond­juk kacsavadásszá ütik, s min­denki mond valamit a vadászat szépségéről, egyfajta szóbeli út- ravalót adva a kezdő vadásznak. Sajnos azonban a szépségét egyre inkább a gazdagabbak él­vezhetik. Pár év múlva az árak olyan magasra kúsznak, hogy belevé^.ii csak az tud, aki meg tudja fizetni a százezrekre rúgó indulási összeget. A vadászat öröme félő, újra csak a kiváltsá­gosoké lesz. Pókász E. Megyei önkormányzati vezetők Tiszafüreden Térség-összekapcsoló Tisza-tó (Folytatás az 1. oldalról) Megállapodás született ab­ban, hogy Iváncsik Imre or­szággyűlési képviselőtársa, Herbály Imre segítségével sze­mélyesen jár közbe az APV Rt. illetékesénél abban, hogy gyor­san rendeződjön az önkor­mányzatok vagyoni helyzetét jelentősen befolyásoló belterü­leti földek állami megváltása. Érdekesség továbbá, hogy felvetődött a tanácskozás hely­színéül szolgáló Kemény-kas­tély üzemeltetése és hasznosí­tása. Kiderült, hogy a kastély kezelője, a Hortobágyi Nemzeti Park nem zárkózik el a megyei önkormányzattal történő közös üzemeltetéstől, így a megyei vezetés elkezdi az ez irányú megbeszéléseket a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztériummal. A Vasipari Szövetkezetben konkrét ígéret hangzott el azzal kapcsolatosan, hogy a megye támogatja a hetven százalékban nyugati exportra termelő üzem hetven új dolgozó felvételét megcélzó pályázatát, valamint segít abban is, hogy az elavult pakura fűtési rendszerét pályá­zati pénzek segítségével kör­nyezetbarát módon korszerű­sítse a szövetkezet. Iváncsik Imre zárásként hangsúlyozta, hogy a fenti fel­adatok végrehajtásához jelentős segítséget nyújthat az is, ha a Tisza-tavi önkormányzatok il­letékesei, szakemberei tovább erősítik a kapcsolatot a térség országgyűlési képviselőjével, dr. Kasuba Jánossal, aki a leg­frissebb információk szerint hétfőn látogat a Tisza-parti vá­rosba. -pm­Emelkednek az agrokémiai termékek árai Drágulás ellen nincs védelem Az idei, kora tavaszi szezonban a mezőgazdáknak mélyebben kell a zsebükbe nyúlni, ha műtrágya- vagy növény védőszer-vá­sárlás mellett döntenek. Forgalmazói információk szerint az agrokémiai termékek - akár hazai, akár importról van szó - körülbelül 20 százalékkal kerülnek többe, mint tavaly. A növényvédőszer-gyártók és -importőrök - döntően az inflá­ció és a forintleértékelés miatt - 15-20 százalékkal magasabb ajánlati árakkal keresték meg a forgalmazókat, mint az elmúlt évben. Sok cég csak januári, februári árakat adott meg, ami arra enged következtetni, hogy kitavaszodáskor további néhány százalékos ármozgásra kell számítani - felfelé. A műtrágyáknál, lombtrá­gyáknál a ráfordítások tetemes hányada az energiaköltség, ezért a januári gáz és áramdíj-emel- kedés önmagában is 15 százalék körüli árnövekedést feltételez. S akkor még az inflációs hatással nem számoltunk. Összességé­ben így például a legnagyobb tömegben, tavaszi fejtrágyaként felhasználandó nitrogénműtrá­gyák akár 20-25 százalékkal is megdrágulhatnák 1996-hoz ké­pest. Míg a korábbi években ennek az agrokémiai termékeknek sze­zonára volt, addig mostanában már havonta változnak az árak. A forgalmazók mindezek el­lenére bíznak abban, hogy a mű­trágya-felhasználás - amely ta­valy végre elmozdult a többéves mélypontról - az idén nem esik újra vissza. L. Z. A Gyermekek Háza megszűnik, a tevékenység-marad Szűkösen, de megv annak Újabb áldozatot követelt az önkormányzatok kényszerhelyzet­ben hozott költségtakarékossági intézkedéseinek sorozata. Az újévtől bezárta kapuit Jászberényben a Gyermekek Háza. Az épület bezárása szerencsére nem jelenti az intézmény mun­kájának megszüntetését. Az önkormányzat döntése értel­mében a Gyermekek Házának eddigi tevékenységeit a Déryné Művelődési Központ (DMK) más intézményeiben kell foly­tatni. Az összejöveteleit itt tartó két felnőttszervezet ezentúl az Ifjúsági Házba költözik, míg a gyermekszakkörök a DMK Le­hel Klubjában tevékenykednek tovább. Bár a Gyermekek Háza kihasználtsága maximális volt, rengeteg programot kínáltak mind gyermek, mind felnőtt ér­deklődőknek, valamint saját bevételt is elértek tanfolyamok bérleti díjából, a döntés tanú­sága szerint az önkormányzat mégsem tudta finanszírozni az épület fenntartását. Sas István, a DMK igazga­tója elmondta, sikerült úgy szervezni a programokat, hogy egyetlen szakkörnek, közös­ségnek sem kellett beszüntetnie tevékenységét, ha szűkösen is, de elférnek. A Gyermekek Há­zának dolgozóitól sem kellett megválni, hiszen a tevékenysé­gek folytatásával az ő munká­jukra is szükség van, viszont január 1-től a költségtakarékos­sági intézkedések következté­ben két másik dolgozójától meg kellett válnia a művelődési központnak. Hozzátette, az ön- kormányzat döntésének termé­szetesen örülni nem tudnak, de elfogadják azt, és megpróbál­nak az adott körülmények kö­zött tovább dolgozni. Az ön- kormányzat a felszabadult in­gatlant bérbe kívánja adni. Várhatóan hétfőn határoz az országos rendőrfőkapitány Telekügy döntés-előkészítés alatt Az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóirodájának tájékoz­tatása szerint a szolnoki önkormányzati tulajdonú telkek ér­tékesítése kapcsán a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr­főkapitányságon elindított bűnügy iratai jelenleg az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Főosztályán vannak. A vizsgálati főosztály úgy in­formálta lapunkat, hogy ők kaptak megbízást a megyénk­ből elfogultsági indítvánnyal felteijesztett ügyben hozandó döntés soron kívüli előkészíté­sére. Mint megtudtuk, az or­szágos rendőrfőkapitány várha­tóan hétfőn kapja meg a főosz­tály arra vonatkozó javaslatát, hogy az ügyet melyik nyomo­zóhatóság vigye tovább. Elfo­gultsági indítvány elbírálása esetén egyébként háromféle variáció képzelhető el. Szület­het például olyan döntés, hogy takarékossági okokból egy kö­zeli, megyénkkel határos főka­pitányság kapja meg az ügyet, de rendelkezhet a főkapitány úgy is, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság valame­lyik központi szerve végezze a nyomozást. Elvileg azonban az sem zárható ki, hogy az elfo­gultsági indítványt elutasítják, és a nyomozást mégis megyénk rendőrségének kell teljesítenie. Kopasz Árpád ezredes, Szolnok megye főkapitánya lapunknak elmondta: az elfo­gultságot azért jelentették be, mert az ügyben mostanára el­végzett szakértői vizsgálatok megerősítették a hűtlen keze­lés alapos gyanúját, és várha­tóan szükségessé válik több önkormányzati tisztségviselő meghallgatása is. A rendőrség viszont sze­retné elkerülni, hogy az ügy lezárásának bármelyik módja „mellékzöngét” keltsen a köz­véleményben, hiszen köztu­dott, hogy a rendőrség és a szolnoki önkormányzat jó vi­szonyban állnak egymással.-hgy­Szolnoki könyvtárházasság (Folytatás az 1■ oldalról) így azok a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési In­tézmények Egyesületéhez ke­rültek. Ez azonban nem lehetett hosszú távú megoldás. Az egyesület a könyvtárakat az elmúlt években felajánlotta az önkormányzatoknak, egyhá­zaknak, felsőoktatási intézmé­nyeknek. S még ez volt a jobbik megoldás, így ugyanis az állo­mány könyvtárakat gazdagított, s nem hurcolták szét válogatás nélkül zsákokban nyomtalanul, mint ahogy ez néhány megyé­ben megtörtént. A Szolnokon működő szakszervezeti könyv­tár az utolsó a megszűnők sorá­ban. Ezt föltehetÓleg a megyei könyvtár építése magyarázza. Az állomány beszerzési érté­ken körülbelül hatmillió forin­tot ér, a valóságban sokkal töb­bet, figyelembe véve a könyv­árak szédületes emelkedését. Többet mondó adat, hogy a két könyvtáros százhúszezer köte­tes állományból kölcsönöz ezerháromszáz beiratkozott ol­vasónak, akiknek az elmúlt év­ben huszonötezer alkalommal, mintegy nyolcvanezer kötetet adtak ki. Mindez azt mutatja, hogy ko­rántsem valami elhagyatott, le­épült intézményről van szó. Ol­vasói között a társadalom min­den rétege képviselteti magát, előszeretettel látogatják például vizsgaidőszakban egyetemis­ták, főiskolások. S még nem is szóltunk a harminc letéti könyvtárról, amelyek a megye nagyobb üzemeiben viszik kö­zel a könyvet az olvasókhoz, köztük olyanokhoz, akik na­gyobb, személytelenebbül mű­ködő könyvtárba nem szívesen mennek be, nehezen igazodnak el a katalógusok rejtelmeiben. Öt-hat éve még száznál több le­téti könyvtár volt a megyében. A könyvtár dolgozói el­mondták, örülnek, hogy állo­mányuk beolvad a megyei Ver­seghy Ferenc Könyvtár állo­mányába, és őket is átveszi a megyei könyvtár. Az egyesítés pontos menet­rendje még nem ismeretes, de hamarosan, néhány hónap múlva, megtörténik. B. A. Rekorderedmény a Papírgyárban (Folytatás az Főoldalról) A tulajdonos egyébként elégedett az eddigi munkával, az eredményekkel, és sikeres tranzakciónak tekinti a vételt. Kardos Györgytől megtud­tuk azt is, hogy a részvénytár­saság tulajdonában lévő Szolnoki Papírgyár Kft.-nél zökkenőmentesen sikerült megvalósítani a berendezések leállítását és a létszámleépí­tést. A kft.-nek tartozása nincs, sőt idén egy új boríték­gyártó üzemet építenek fel. Ehhez a kft. adja az infra­struktúrát - épületeket -, míg egy osztrák partner a gépeket, valamint a termelési kapaci­tás lekötéséhez a piac egy ré­szét is hozza. Technológiai fejlesztést is végrehajtottak a hagyományos rendszerű fénymásolópapír előállítása terén, mely termék még jó tíz évig értékesíthető lesz az európai piacon. ein Idén több mint 90 ezer tonna mennyiségű papír fogja elhagyni a gyárat. fotó: m j. Sörösbál Martfűn I. Aranyhordó várja alattvalóit Ma este immár nyolcadszor rendezik meg Martfűn a mű­velődési házban a város egyik legnagyobb eseményének számító sörösbált. Még a legelső bálon megvá­lasztották a bálkirályt, akit ne­mes egyszerűséggel I. Arany­hordónak hívnak azóta is. Pol­gári neve is van, hozzátartozói Oláh Kálmánnak ismerik. A műsor is kapcsolódik az „uralkodóhoz”, ugyanis a bálon előadott jelenet valamiképpen ment a sörgyárban történtek­ből. Az egész estés szórakozás­ról a szolnoki Integrál együttes gondoskodik, amely már ál­landó vendége a bálnak. Azok­nak, akik más stílusú zenére vágynak, népi zenekar húzza a talpalávalót a művelődési ház galériáján. A nyerni és játszani szere­tőknek sörivóversenyt rendez­nek, ahol nem az elfogyasztott mennyiség alapján választanak majd győztest, hanem valami­lyen ügyességi feladattal kap­csolják össze a folyékony nedű elfogyasztását. -pe­A tanártovábbképzés jovojeról A tanártovábbképzés jövőbeni feladatairól folytatott tanács­kozást pénteken a Kossuth La­jos Tudományegyetem, ame­lyen részt vett a szolnoki Ti- szaparti Gimnázium igazga­tója, dr. Pataki Mihály is. A ta­nácskozáson - ahol elismert, felsőoktatásban jártas szak­emberek is fölszólaltak - el­hangzott, hogy kiemelten kell kezelni a pedagógus-tovább­képzés problematikáját. A köz- és felsőoktatást egy­aránt érintő, az utóbbi időben megszületett törvények és tör­vénymódosítások, kormány- és miniszteri rendeletek sok vo­natkozásban átalakítják az okta­tás struktúráját és megváltoztat­ják a tartalmát is. A törvényi háttér és a ké­szülő rendeletek világossá te­szik, hogy a tanártovábbképzés alapvetően új feltételek között - remélhetően jól átgondolt - egységes rendszerben fog mű­ködni. Az egyetemek, mint a tanárképzés bázisintézményei, érzik a továbbképzésben rájuk háruló új feladatok nagyságát, és az eredményes megvalósí­tásban való felelősségüket. Mint dr. Pataki Mihály meg­fogalmazta, a tanácskozás meg­felelő alkalmat adott arra, hogy a tanártovábbképzésben a jö­vőben lényeges szerepet betöltő egyetemek, valamint a közokta­tási intézmények vezetői talál­kozhassanak egymással. A fó­rum azt a célt is szolgálta, hogy kölcsönösen tájékoztassák egymást az intézmények a to­vábbképzéssel kapcsolatos ter­vekről, lehetőségekről, illetve az elvárásokról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents