Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-09 / 7. szám
1997. január 9., csütörtök 9. oldal Érdekességek Dallas-rajongók figyelmébe Üj film Jockeyékkal Amióta öt évvel ezelőtt véget ért az Egyesült Államokban a Dallas, az amerikai rajongók levelek millióiban kérik, hogy legyen folytatás. Hát lett! A világ legnépszerűbb tévécsaládja visszatér a képernyőre, igaz, csak egy egész estés film erejéig, de legalább visszatérnek. Mivel nálunk még javában megy a Dallas, az alábbi sorokat, amelyekben kénytelenek vagyunk a sorozat végét összefoglalni, csak azok olvassák el, akik kíváncsiságukat nem bírják türtőztetni. * Jockey az utolsó epizódban tökéletesen összeroskad, és a „mindennek vége” jegyében pisztolyát maga ellen fordítja. A lövés eldördül, ám a nézők nem tudják meg, hogy meghalt-e. Még maga Larry Hag- man sem lehetett biztos Jockey sorsa felől. „Annak idején nem tudtuk, folytatjuk-e valaha a sorozatot, ezért egy kicsit nyitva hagytuk a dolgokat”. * Nos, a „Dallas: Jockey visszatér” című filmben (mint említettük, ez már nem lesz sorozat) Jockey Párizsból indul haza, hogy visszaszerezze a családi céget az „ősellenség” Clifftől, aki viszont rájön arra, hogy Af- tontól lánya született. Mind babakocsikban, mind járókákban egyre gyakrabban látni textilből készült képeskönyveket. Pedig a csecsemő szájába veszi, rágcsálja - s ez káros lehet. Németországban megvizsgálták az ilyen könyveket, s az eredmény lesújtó volt. Csaknem valamennyi „A forgatás első napján szinte egy igazi család találkozott újra - mondja Bobby, alias Patrick Duffy. Ken Kercheval (Cliff) csak kontrázni tud: „Olyan volt, mintha soha nem is ért volna véget.” A forgatás kezdetét hat hónappal késleltette Larry Hag- man májátültetése. „Mindany- nyian szorítottunk érte - emlékszik vissza Samantha (az életben Linda Gray). - A munka során aztán persze alkalmazkodnunk kellett az ő lassúbb tempójához, de mindig nagyon jól tartotta magát.” Akárcsak az eredeti széria, a Dallas film sem nélkülözi az enyhén szexis jeleneteket (a boldog nyolcvanas évek emlékezetére), és ezekben éppen Hagman az egyik főszereplő. „Pokoli volt, de valakinek meg kellett csinálnia”, ironizál mindannyiunk szeretett JockeyjaA tizenhárom évet végigdolgozott színészgárda egyébként gyakran összejár: Duffy és Hagman együtt horgászgat, Linda Gray közös szülinapi partikat tart. Ami pedig a folytatás folytatását illeti, Patrick Duffy szerint ideje lenne elkészíteni a Dallas vidámabb változatát - egy hangulatos paródiát, ahogy ő fogalmaz: „a lehető legidétlenebb humorral megspékelve”. könyv anyaga az egészségre ártalmas lángmentesítő szerrel vagy textilfestékkel volt szeny- nyezett, amelyek allergiát és idegkárosodásokat okoznak. Szakértők ezért azt tanácsolták, hogy gyermekeinknek vásároljunk inkább kartonból vagy papírból készült képeskönyveket. Marco Polo sosem járt Kínában? Frances Wood neves brit Kína-kutató nagy feltűnést keltett tanulmányában nem kevesebbet állít, mint hogy a középkor nagy utazója, Marco Polo sohasem járt Kínában. Ez azt is jelenti, hogy a velencei fiatalember nem állhatott tizenhét éven át Kublaj kán mongol uralkodó és kínai császár szolgálatában. Az eléggé hihető, hogy Marco - apjával, Niccolóval és nagybátyjával, Maffeo mesterrel együtt - 1271-ben elindult Közép-Ázsiába. Más kérdés viszont, meddig jutottak. Frances Wood mindenesetre bizonyítottnak véli, hogy amikor 1298-ban - immár a génu- aiak fogságában - Marco Polo nagy művét diktálja, akkor egy perzsa útikönyv és nem saját élményanyag a legfőbb forrása. Á kutatónő ugyanis megtalálta ezt az útikönyvet. Aligha hihető, hogy Polo mongolul beszélt volna Kublaj kánnal. Nem szerepel a velencei fiatalembernél a teaház, az evőpálcika és a nők megnyomorított lába. Ugyancsak nem szól a nagy utazó a Nagy Falról, ami már akkor Koreától Belső-Mongóliáig átszelte a Mennyei Birodalmat, és Marco Polo állítólagos utazása idején már vagy ezer éve létezett. Márpedig Marco Polo útja - naplója szerint - a mai Afganisztánon át egészen a Sárga- folyóig éppen a Nagy Fal mentén vezetett. Képtelenség, véli a tudós szerző, hogy valaki ily hosszasan az emberiség egyik csodája mellett Jialadjon el, és egy szóval se emlékezzék meg róla. FEB Megérzik, ha jön a gazdi A kutyatulajdonosok mindig is tudták azt, amire most tudományos bizonyítékkal szolgált Rupert Sheldrake brit kutató: a családoknál élő kutyák jóval a gazdi érkezte előtt tudják, hogy közeledik. A cambridge-i egyetem sejtbiológiai és biokémiai intézetének egykori vezetője 400 kutya magatartását kísérte figyelemmel és vette videóra. A felvételek egyértelműen bebizonyították, hogy az ebek 46 százaléka jóval a gazdi érkezte előtt - néha már egy órával korábban - izgatottan várnak az ablak előtt. Ez még azokban az esetekben is így van, ahol a gazdi rendszertelen időközökben megy el, illetve jön haza. „Lehet, hogy ez egyeseknek hihetetlennek tűnik, de a háziállatok gazdáinak ez egészen természetes” - vélekedett a kutató, aki szerint mindez a gazda és a kedvenc közötti erős kötődéssel magyarázható. FEB Ne adjunk kisgyermeknek textil képeskönyvet Sokan a 14. vértanúként tartják számon Peranyag a császári és királyi titkos levéltárban Batthyány Lajos miniszterelnöki iratait rendezi sajtó alá Ur- bán Aladár történész, az 1848-49-es forradalom és szabadság- harc korának kutatója, s ezzel eló'ször kerülnek nyilvánosság elé az első, független, felelős magyar kormány jórészt még a szakemberek előtt sem ismert dokumentumai. A többségében kézzel írt jegyzőkönyvek, feljegyzések, utasítások, levelek gyűjteménye teljesebbé teszi ismereteinket 1848 kormányáról, vagy ahogy akkor nevezték: a minisztériumról, és árnyalja a Batthyá- nyról kialakult képet - mondta az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem egyetemi tanára. A professzor a továbbiakban utalt arra, hogy kutatásai középpontjában immár több mint két évtizede Magyarország első miniszterelnökének élete és munkássága áll. Hogy históriánk e leggazdagabb-korszakából miért éppen az övé, arra nehéz lenne válaszolni, talán véletlen gyermekkori vonzalom az oka. Levéltári búvárkodásainak az eredményei azonban bizonyítják: Batthyány személye megérdemli a figyelmet. Felelős: a népnek így vélekedhetett a szabadság- harc leverése után a császári udvar is, amikor nem elégedett meg várfogságra ítélésével, hanem Haynau kezére adta az arisztokrata származású miniszterelnököt. Sorsa ezzel megpecsételődött, 1849. október 6-án golyó oltotta ki életét, Pesten, a később emlékére emelt - és a háború előtti, valamint a közelmúltbeli tüntetésekről elhí- resült - örökmécses helyén. Az utókor ugyan mély tisztelettel van iránta - vélte a professzor -, ám mégis aránytalanul keveset tudunk róla, aminek persze megvan a számos - és érthető - magyarázata. A Horthy-rendszer például Széchenyit állította, előtérbe, az ő eszméit érezte a magáéhoz közelebb, 1945 után pedig Kossuth lett a „jelszó”. Holott például a most megjelentetés előtt álló kéziratgyűjteményből is egyértelműen kiderül, hogy Batthyány sikerrel birkózott meg a magyar politikus előtt még soha nem volt feladattal: minden külső hatalomtól független, a népnek felelős kormány felállításával és működtetésével. Jelentés 1841-ből Batthyány sietős, alig kibetűzhető soraiból és kitűnő titkára, az akadémiai tag Jászai Pál feljegyzéseiből például kiderül, hogy sok egyéb mellett az ő - és nem a belügy- és nem a hadügyminiszter - hatáskörébe tartozott a nemzetőrség irányítása. Másrészt viszont a kormány parlamenti szóvivője Kossuth volt, ami nem feltétlen törvényszerű. Bizonyítják a dokumentumok azt is - ez más forrásokból már tudott a számunkra -, hogy ellenzéki fiatal politikusként tudásával, fellépésével, rangjával szerzett vitathatatlan tekintélyét kormányfőként is mindvégig megőrizte. Jellemző a bécsi titkosrendőrség 1841- ből(!) származó jelentése, amelyet Károlyi Árpád Batthyány- kutató 1932-ben megjelent könyvében idéz: a magyarok körében egyöntetű a vélekedés, hogy ha egyszer lesz Pesten felelős kormány, azt csakis Batthyány vezetheti. Vitték Becsbe Az életmű viszonylagos ismeretlenségének az is oka, hogy számos kortársával ellentétben Batthyány nem hagyott hátra emlékiratokat, levelezésének nagy része pedig elveszett. Azoknak a többsége sincs meg, amelyeket 1849 januárjában az ikervári kastélyban összeszedtek az osztrákok. A miniszterelnökség és a honvédelmi bizottmány iratanyagát a császári seregek hadizsákmánynak tekintették, Bécsbe vitték. Visszaadásukról csak a Monarchia széthullása után, 1925-ben megkötött levéltári egyezmény intézkedett. Akkor váltak hozzáférhetővé, de 1941-ig, haláláig a nagy tekintélyű történész, az említett Károlyi Árpád határozta meg sokáig a kutatások irányát. Ugyancsak ő dolgozta fel a Batthyány-per anyagát, amely Haynau kezdeményezésére évtizedekig a császári, királyi család titkos levéltárában pihent. Még jó, hogy megtette, mert - mint öreg levéltárosok elmondták - íróasztala, amely számos történelmi dokumentumot őrzött, a háborúban bombatalálatot kapott. Deregán Gábor Vigyázzunk a szívünkre A skóciai koleszterin- kísérlet eredménye Ezer férfibeteg közül, akiknek túl magas a koleszterinszintjük, a „Lipostat” elnevezésű gyógyszer 20 szívinfarktust és 7 halálesetet tud megakadályozni, továbbá 22 bypass műtétet tesz feleslegessé. „Ez a legmeglepőbb kutatási eredmény, amellyel valaha is találkoztam.” így interpretálta a hétéves kutatómunka eredményét a glasgow-i James Shepherd professzor az amerikai Heart Association világkongresszusán Kaliforniában. Glasgow a kardiológusok körében a „szívinfarktusok vi- lágfővárosa”-ként ismert. A skót férfiak különösen egészségtelenül táplálkoznak (minden reggel sonkát, szalonnát és zsírban készült tükörtojást esznek). Emiatt Skócia lakosságának nagyon magas a koleszterinszintje. Ezért határozta el Shepherd professzor hét évvel ezelőtt, hogy tömeges kísérletbe kezd. A professzor egy 6500 főt számláló csoportot állított ösz- sze, akiknek a koleszterinszintje 270 vagy annál is magasabb volt. A csoportot megfelezte. Az egyik rész „Lipostat’’- ot szedett, a másik rész egy „plasztiktablettát”. A kísérletnél a résztvevők nem tudták, hogy melyik csoporthoz tartoztak. A „plasztiktablettát” szedő férfiak közül 248 kapott öt éven belül szívinfarktust - a másik csoportból viszont, akiknek vérében a „Lipostat” a koleszterint csökkentette, csak 174. Átlagosan 20 százalékkal csökkentette a szer a vér koleszterintartalmát. A halálesetek száma 32 százalékkal volt alacsonyabb. Nő-e a szívbetegek száma? A szívinfarktus és más szívbetegségek okairól a kardiológiai szaksajtó világszerte évek óta egyre riasztóbb híreket közölt. A szakértők elkeseredett vitákat folytattak arról, vajon a hibás táplálkozás, a túl magas koleszterinszint, az alkoholfok gyasztás vagy a túlzott dohányzás következtében vált-e drámaian gyakoribbá a „szívhalár. Most első ízben mutatott rá egy szakember olyan magyarázatra, amelyet korábban nem vettek figyelembe. William Stehbens professzornak az a véleménye, hogy a halálos kimenetelű szívbetegségek állandó statisztikai növekedésének meghökkentő magyarázata van: az orvostudomány fejlődése. Vagyis az olyan betegeket, akik évtizedekkel ezelőtt különböző betegségekben meghaltak, ma már a gyógyszeripar egyre jobb termékei révén megmentik. Statisztikailag ezek a betegek korábban a haláluk oka szerint olyan rubrikákba kerültek, melyek vírusokra, baktériumokra vagy valamilyen szerv működésének elégtelenségére utalnak. Most, hogy az orvos- tudomány az okok egy részét már legyőzte, a betegek magasabb kort élnek meg, és végül szívbetegségben hunynak el. Stehbens professzor ebből azt az egyszerű következtetést vonja le, hogy nincs szó a szív- betegségek számának növekedéséről: a szívbetegségben elhunytak száma korábban éppen ennyi lett volna, ha az emberek elérik a magasabb életkort. Ferenczy Europress Az egykori tiszafüredi kormányos hajóskalandja Az olajért vett fenyőfa és pulyka Bakos László, az egykori kormányos már rég nem hajózik. A Mahart emlékezetes válsága után, amikor szinte teljesen megszűnt a magyar dunai hajózás, úgy döntött, hogy vállalkozó lesz. Tiszafüreden ma a köznyelv által csak Napsugárzónak aposztrofált kocsmát vezeti. Sokan betérnek hozzá azért, hogy meghallgassák hajóstörténeteit. Egyet - mint mondta - míg él, nem felejt el: hiába tervezte, hogy ötvennapos távoliét után feleségével és ötéves kisfiával tölti a karácsonyt, az mégsem úgy történt. A családi idill helyett 800 mázsa fenyőfarönk és matrózkollégái társasága jutott neki osztályrészül 1984 szentestéjén a jeges Dunán, melynek partjára csak fél méteres hóban lehetett utat tömi. A Sopron nevű vontatóhajó húzta uszályukat Németországból az ausztriai Ybbs eléggé elhagyott külső kikötőjébe, ahol nemhogy Mahart-kirendeltség, de még telefon sem volt. Amíg az osztrák kömyezetfelügyelők megvizsgálták a faárut, a motoros vontató elpöfögött ivóvízért a városba. Az osztrákok hiába minősítették jónak az árut, ha nem jöttek a rakodómunkások. Ezzel kezdődött két magyar matróz kálváriája. A Sopron személyzete, miután visszafelé jövet látta, hogy még az uszályán van az áru, úgy döntött, nem vár, s elrobogott Bécs irányába, hogy szentestére Magyarországra érjen. Hiába kiabált öklét rázva utánuk a két magyar uszályos legény, a Sopron kettőt dudálva kívánt nekik boldog karácsonyt a Duna közepéről. A mi matrózaink bizony elég kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Egyrészt, mert éppen a karácsony miatt minden pénzüket ajándékokra költötték még Németországban, másrészt azért, mert december 22-én éjjel az alpesi szél mínusz 15 fokra hűtötte le a levegőt, miután jó félméteres hóval borította be a környéket. Bakos László, Keló matróz — kollégái még ma is így ismerik - ekkor bizony már egyáltalán nem adott igazat annak a népi bölcsességnek, miszerint: legszebb a jégcsapos, hóeséses karácsony. Szerencse volt, hogy az osztrák gazdák valahogy megsejtették, hogy a várostól pár kilométerre vesztegel egy magyar uszály, és megkeresték a dunai hajósainkat. Abban a reményben, hogy traktorjaikba is jut majd abból a gázolajból, amit az uszály hordói rejtegettek. Miután megköttetett a nem éppen OPEC-játékszabályok szerint folyó alku, jutott is... Annál inkább, mert az ázó-fázó, pár má- zsányi fűtőkoksszal rendelkező hajósok úgy gondolták, hogy a kis Jézuska a születésnapján feloldozza őket a Mahart-szabály- zattal ellenkező adásvétel büntetése alól. Ezek után csilingelő schillingekkel a zsebükben be tudtak menni a városba, hogy ott vegyenek egy kis karácsonyfát, egy kövér pulykát, no és két üveg vörösbort. A baljósnak tetsző hajóskaland jól végződött, hiszen matrózok a csontig hatoló szélben, leküzdve a hóakadályokat, visszaevickéltek az uszályra, ahol „bedurrantották” a kazánt, ropogósra sütötték a pulykát, s mi tagadás, a bornak is a fenekére néztek. Tompítandó a bánatot, hogy nem a családjuk körében, hanem a jegesedő Dunán vesztegelnek. Végül a „mennyből az angyal” a Mátra nevű vontatóhajó formájában jött hozzájuk. Igaz, csak karácsony után, küszködve a jégzajlással, de szilveszterre már a csepeli kikötőben volt a kokszot utolsó dekáig eltüzelő két magyar hajós. Bakos László kisfia újévre kapta meg az elektromos, kormányozható kisautót, felesége pedig már az ajándék videomagnóra vehette fel a bécsi szimfonikusok újévi koncertjét. Azóta tizenkét karácsonyt töltött otthonában együtt a család, de Isten tudja miért, a családfő ezt a történetet sosem felejú el. P. M. Kéthetes fekete jaguárkölykök a berlini állatkertben. Bianca (balra) és Branko most mutatkozott be először a nagyközönségnek fotó: feb-reuters
