Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-08 / 6. szám
1997. január 8., szerda Jogszabályváltozás 7. oldal Módosulás, előrehozott öregségi nyugdíj, gyermekkedvezmény, emelések, kiszámítási szempontok Január 1-jétől életbe lépett az új nyugdíjkorhatár 1997. január 1-jétől néhány alapvető kérdésben megváltozott a nyugdíjba vonulás jogszabálya. Az 1996. évi LIX. törvény az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról címet viseli. Összeállításunkban azokról a változásokról számolunk be, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot Olvasóink körében. Mindenütt jól meg kell nézni, nem csak a piacon, hogy mire is futja a nyugdíjból fotó: m. j A korhatáremelés foglalkoztatja a legtöbb embert. Általános érvényű szabály, hogy 1997. január 1-jétől a férfiak és nők egyaránt 62 évesen mehetnek öregségi nyugdíjba. Január 1-jétől nem mindenkire nézve egyformán érvényesül, hanem a különböző évben születettek számára különbözőképpen határoz a jogszabály. A törvény a férfiakra és nőkre eltérően vonatkozik. A nőknél többféle nyugdíj-jogosultsági korhatár van, a férfiaknál kettő. Aki a gyengébb nemhez tartozik és 1940. január 1 -je előtt született, annak még 55 év az öregségi nyugdíjkorhatára, aki 1940. december 31-éig született, már 56 év. Az idén elmehetnek öregségi nyugdíjba, közülük többen már tavaly éltek ezzel a lehetőséggel. A jogosultságukat tehát már megszerezték, elmehetnek akár január 1-jétől is, ha eddig maradtak. Az 1941-ben születettek nyugdíjkorhatára 57 év, ők az alap- rendelet szerint 1998-ban lesznek jogosultak. Adott viszont egy további lehetőségük. Amennyiben 1997-ben betöltik az 56. életévüket, akkor már a minimum szolgálati idő esetén is (a feltétel: résznyugdíjnál 15 év, teljes nyugdíjnál 20 év munkaviszonyban töltött igazolt idő) elmehetnek mindenféle csökkentés nélkül nyugdíjba. Az 1942-ben születetteknél ugyancsak 57 évet jelöl a törvény, 1999-ben ünnepelt születésnapjuk lehet az öregségi nyugdíjba vonulási időpontjuk. Az 1946. december 31-ét követően születettek esetében lép be az általános szabály, a 62 év. A férfiak esetében kicsit rö- videbb a felsorolás, hiszen aki 1938. január 1 -je előtt született, az a 60. életévében, 1997-ben, a születésnapján elmehet öregségi nyugdíjba. Aki 1938-ban született, az 61 évesen, az ezután születettek 62 évesen mehetnek nyugdíjba. Gyakran találkozunk a szolgálati idő fogalmával. Nem változott a jogszabály az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő tekintetében, a résznyugdíjhoz 15 év, a teljes jogú öregségi nyugdíjhoz 20 év szolgálati idő szükséges az életkornak megfelelő nyugdíj- korhatár elérésekor. Kedvezmény: előrehozott öregségi nyugdíj A hosszú szolgálati idővel rendelkezőknél a jogszabály további kedvezményt biztosít. Ez vonatkozik a még az idén érvényes 55. és 60. évük betöltőitekre is. Ez az előrehozott öregségi nyugdíj. Lényeges ismeret, hogy ezt a nők rájuk nézve irányadó nyugdíjkorhatárt megelőzően 5 évvel, de legfeljebb 55 éves korban kérhe-. tik. Aki például 1945. december 31-ig született, legkorábban 55. születésnapján nyugdíjba mehet, ha van annyi szolgálati ideje, amennyit a törvény előír. Az 1946-os születésűek a 61 éves kor előtt 5 évvel, azaz 56 éves korban, az ezután születettek 57. születésnapjukon mehetnek előrehozott öregségi nyugdíjba. A férfiak esetében a 60. életév betöltésétől adható öregségi nyugdíj. Ezekben az esetekben már nem elegendő a teljes jogú öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő? - tehetnénk fel a kérdést. A válasz: nem, mert feltétele a viszonylag hosszú szolgálati idő, amelyet a születési idő betartásához illeszt a törvény. Annak a nőnek, aki 1943. január 1-jén született, 34 év szolgálati idővel kell rendelkeznie, az 1944-ben születettnek 35 év, az 1945-ben születettnek 47 év, aki 1945. december 31-e után született, 38 év szolgálati időt kell igazolnia. Lehetőség van még egy kedvezményfajta igénybevételére, mert az, aki 1947. január 1-je előtt született és gyermeket szült, a gyermekek számától függően ehhez a szolgálati időhöz képest csökkentett szolgálati idővel is jogosult lehet öregségi nyugdíjra. Akinek egy gyermeke van, egy évvel lehet kevesebb a szolgálati ideje, ha 2 gyermeke, akkor 2 évvel, ha 3 vagy több gyermeke, akkor 3 évvel kevesebb szolgálati idővel is nyugdíjba mehet. Amennyiben a gyermekek közül valamelyik beteg volt, az másfél év kedvezményt biztosíthat. Mindösz- szesen legfeljebb négy és fél évvel csökkenthető a szükséges szolgálati idő mértéke az öregségi nyugdíjjogosultsághoz. (Gyakorlati példára fordítva, egy hölgy, aki 1944-ben született, a törvény szerint 59 éves korában jogosult az öregségi nyugdíjra 2003-ban, de 55. életévének betöltésekor 1999-ben előrehozott öregségi nyugdíjba mehet, akkor ha van legalább 36 év szolgálati ideje. Ha szült két egészséges gyermeket, már a 34 év szolgálati idő is elég.) így működik a gyermekkedvezmény csak az előrehozott öregségi nyugdíjnál és csak az 1946. december 31-ig megszületett nőknél. Férfiak esetében is van egy ilyen előnyszabály. Az előrehozott öregségi nyugdíj esetében a 60. életév betöltésén túlmenően, aki 1938. december 31 -ig megszületett 37 év, aki ez után született 38 év szolgálati idővel rendelkezzen. A gyer- mekkedvezinény a gyermekét a háztartásában egyedül nevelő férfira is vonatkozhat, ha 1940. január 1-je előtt született, a nőknél említett gyermekkedvezményre jogosult. Ha a ledolgozott Idő az előírtnál kevesebb... Előfordulhat az is, hogy a nyugdíjigénylő saját hibáján kívül álló okok miatt nem tudja teljesíteni ezt a hosszú szolgálati időt. A jogszabály biztosít előnyt azoknak is, akik a nyugdíjjogosultságra való életkorban vannak, de a szolgálati idejük nem elegendő (öt évnél több nem hiányozhat) az előrehozott öregségi nyugdíjhoz. Ennek a formának csökkentett előrehozott öregségi nyugdíj a A táblázat Szolgálati A havi idő átlagkereset év %-a 10 33,0 11 35,0 12 37,0 13 39,0 14 41,0 15 43,0 16 45,0 17 47,1 18 49,0 19 51,0 20 53,0 21 55,0 22 57,0 23 59,0 24 61,0 25 63,0 26 64,0 27 65,0 28 66,0 29 67,0 30 68,0 31 69,0 32 70,0 33 71,0 34 72,0 35 73,0 36 74,0 37 75,0 38 76,0 39 77,0 40 78,0 41 79,0 42 80,0 és minden további évre további 1,0 1,0 százalék. neve, mert a hiányzó évek számának arányában csökkenteni kell a nyugdíj mértékét. Két tényező határozza meg a csökkentést, az egyik: hány évvel van kevesebb szolgálati ideje az előrehozott nyugdíjhoz szükségesnél? Egy év esetében 0,1, két évnél 0,2, három évnél 0,3, négy évnél 0,4, öt évnél 0,5 százalékos az összeg csökkenése. A másik tényező, hogy hányszor harminc nappal hamarabb megy csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjba, mint a rá érvényes szükséges szolgálati idő. (Például 1944- ben született női igénylő 55 évesen nyugdíjba szeretne menni - 59 évesen mehetne -, számára a 36 év szolgálati idő az előírt. Ezzel szemben 31 év szolgálati ideje van, akkor szó lehet a csökkentett nyugdíjról. A 0,5 százalékot kell szoroznunk azoknak a 30 napoknak a számával, amennyivel előbb megy nyugdíjba. Négy évvel hamarabb menne nyugdíjba - tehát a 48 hónapot szorozzuk a 0,5-tel -, így 24 százalékkal csökken a nyugdíja.) Legrosz- szabb esetben, miután maximum öt év szolgálati idő hiányában mehet valaki előrehozott csökkentett nyugdíjba, 30 százalékkal lehet kevesebb a nyugdíja. Lehet, hogy ez így riasztónak tűnik, de vegyük figyelembe, hogy az idén is 19,5 százalékos volt a nyugdíjemelés, jövőre is lesz valamennyi, a csökkentés mértéke durván két év alatt megtérül. Lehet, hogy öt év alatt (három évvel hamarabb mént el), az emelésekkel magasabb is lehet a nyugdíja, mint ha tovább dolgozott volna. Amennyiben kényszerhelyzetbe kerül a dolgozó (megszűnik a munkahelye), ez a változat alkalmazható. Sokan még mindig nincsenek tisztában a nyugdíjösszeg kiszámításának lényegével. 1997-től ez is megváltozott. Január 1-jétől kétféle nyugdíj-kiszámítási táblázat lépett életbe. Az ügyfélnek a nyugdíjkiszámítással kapcsolatosan nincs semmi tennivalója, számára automatikusan a legkedvezőbb módszer alapján számolnak. Rosszabb helyzetet nem teremtenek a szabályok az idei évhez képest, viszont a hosszú szolgálati idővel rendelkezők számára kedvezőbbet igen. A táblázat 32 év szolgálati időig bezárólag azonos az 1996-ban alkalmazottal, a változás ezután következik be, minden további évben 1-1 százalékos emelkedés (korábbiakban 0,5 százalék). A B táblázatnál 36 év a vízválasztó, 37 évig az előzővel azonos az elbírálás, ezen túl a B táblázat százalékos mértéke a kedvezőbb. Negyven év szolgálati időnél a havi átlagkereset 80 százalékát vesszük figyelembe, minden további évben újabb 1,5-1,5 százalék az emelés. Ösztönöznek arra, hogy tovább dolgozzunk? Ismét felmerülhet a kérdés: amennyiben valakinek módja van tovább dolgozni, az egészsége is megengedi, vajon érde- mes-e, ettől magasabb lesz később a nyugdíja? Nos, két új dologról kell említést tenni, az egyik a nyugdíjnövelés. Aki 62. életévét betöltve nyugdíjmegállapítás nélkül dolgozik, az öregségi teljes nyugdíjba vonuláshoz szükséges 20 év szolgálati időt megszerezte és ezt követően még 365 napot dolgozik, minden egyes 30 nap után á nyugdíj 0,3 százalékával emelkedik a későbbi nyugdíja mértéke. Bizonyosan kevesen lesznek azok, akik addig dolgoznak, hogy a nyugdíjuk végül meghaladhatja az átlagbérük összegét. Kedvezőbb eset, ha betöltötte valaki az irányadó nyugdíjidőt (szolgálati idő megléte esetén az előrehozott nyugdíj korhatárát), kérheti a nyugdíj-megállapítást folyósítás nélkül. Ez a rögzített nyugdíj fogalma. Mi is ennek az értelme? Ha tovább dolgozik valaki, de egyszer csak mégis kéri az öregségi nyugdíjba menetelét, ekkor összevetjük a rögzített nyugdíját és az akkori nyugdíjjogszabály lehetőségeit. Mindkét esetben határozatot hozunk, elküldjük a nyugdíjfolyósítónak, összevetik ezeket, kiszámítják az emeléseket és a kedvezőbb kiszámítás összegét folyósítják számára. A nők esetében könnyen elképzelhető ennek a formának az igénybevétele. Ez a szabály már az idén nyugdíjjogosultakká válókra is vonatkozik. A munkanélküliség, az 50 éven felüliek reménytelen álláskeresése az előnyugdíj fogalmával ismertette meg az embereket. 1997. december 31-ig létezik az előnyugdíj intézménye. A jelenlegi jogszabályok szerint ezután nem lesz rá lehetőség. Az 1996/59-es törvény záró- rendelkezése fontos dolgot szabályoz. A nők esetében, aki 1944. december 31-ig megszületett, rendelkezik az előnyugdíjhoz szükséges feltételekkel még jövőre, 53. évét betöltve mehet előnyugdíjba. A férfiak a születésnaptól függetlenül az öregségi nyugdíjkorhatár 60 éve előtt 3 évvel, 57 évesen mehetnek még jövőre előnyugdíjba az egyéb feltételek megléte esetén (1940. december 31- ig születettek). Ezek: tizenöt év szolgálati idő, 180 nap munkanélküli-járadék vagy a munkanélküli-járadék megszűnését követő egy éven belül betöltött 57 (férfi) vagy 53 (nő) életév. A közalkalmazottakról és közszolgálatiakról Is döntöttek A közalkalmazottakra és a közszolgálati jogviszonyban állókra eddig más szabályok is vonatkoztak. Az Alkotmánybíróság 1996/45-ös október 22-ei határozata egy lényeges kérdésben megváltoztatta a korábban alkalmazott szabályt. Az öregségi nyugdíjjogosultság szolgálati időre és életkorra vonatkozó feltételen túl az is érvényes törvény volt, hogy nem állhatott a dolgozó közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, ennek a nyugdíjba menetel előtt meg kellett szűnnie. Az egyéni vagy társas vállalkozó esetében nem írtak elő ilyen feltételt. Az Alkotmánybíróság megszüntette ezt a rendelkezést. Ezentúl nem szükséges a munkaviszony közalkalmazotti közszolgálati jogviszony megszüntetése a nyugdíjba vonuláshoz. Levélben hívták fel erre az érintettek figyelmét. A pénz értéke sajnos évről évre csökken, ezért is kell(ene) megpróbálni megőrizni a nyugdíjak reálértékét. A nyugdíj összegének kiszámításánál erre vonatkozóan is módosultak a jogszabályok. Egyik eleme az úgynevezett valorizáció, azaz az inflációt követő bérbeszámítás. Az 1975. évi 2-es törvény fogalmazza meg, hogy a nyugdíj- megállapítás napját megelőző három év béreit inflációkövetőén kell beszámítani. 1997-től ez úgy működik, hogy az 1988- tól 1993-ig megszerzett, vélelmezett személyi jövedelem- adóval terhelt időszak jövedelB táblázat Szolgálati A havi idő átlagkereset év százaléka 20 50,0 21 51,5 22 53,0 23 54,5 24 56,0 25 57,5 26 59,0 27 60,5 28 62,0 29 63,5 30 65,0 31 66,5 32 68,0 33 69,5 34 71,0 35 72,5 36 74,0 37 75,5 38 77,0 39 78,5 40 80,5 és minden további évre 1,5- 1,5 százalék. Az öregségi nyugdíj ősz- szege a szolgálati idő tartalmától és a havi átlagkeresettől függ. Ezek figyelembe vételével az öregségi teljes nyugdíj összegének kétféle kiszámítási módját jelölik a táblázatok. meit valorizáljuk és emelkedik a szorzó is. Az 1996, ’95 és ’94 a nyugdíjmegállapítást megelőző három év átlagjövedelme számítódik be. A másik változó elem, a nyugdíj alapjául szolgáló átlagjövedelemből a 100 százalékig beszámítandó ösz- szeg határa lesz. 1996-ban 25 ezer, jövőre 30 ezer forintra emelkedik. Nyugdíjemelés, minimumhatárok, inflációkövetés Az 1997. évi nyugdíjemelés általános érvényű szabálya a 19,5 százalék lesz. A januári nyugellátásokat már az emelt összegben folyósítják, mert a rendelkezés időben megszületett. Sohasem a nyugdíjfolyósítón, hanem jogszabályalkotókon múlott az emelés. Két kategóriában minimumösszeg (öregségi, rokkantsági, teljes nyugdíjasok, baleseti rokkantsági nyugdíjasoknál minimum 2000 forint) meghatározott, maximálva nem lesz az emelés. Állandó özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban részesülő nyugdíjasok esetében 1800 forint a minimum. A többiek esetében, ha 1996. december 31-én már nyugdíjasok, a nyugdíjuk összegét felszorozzák a 19,5 százalékkal és ezt az összeget kapják. Változik a nyugdíjak legkisebb összege is. Az 1997-ben meghatározott nyugdíjminimumok öregségi nyugdíjnál 11 ezer 500 forint, ugyanennyi a harmadik csoportú rokkantsági nyugdíjasnál is. A második csoportú rokkantaknál 12 ezer 100, az első csoportúaknái 12 ezer 500 forint. Á baleseti rokkantsági nyugdíjak esetében a harmadik csoportúaknái 11.600, a második csoportúaknái 12.200, az első csoportúaknái 12.600 forint. Abban az esetben persze, ha a korábbi átlagkereset legalább ezt a jövedelemhatárt eléri. Ha nem, akkor az átlagkereset 100 százalékig állapítható meg a teljes jogú nyugdíj, résznyugdíjnál a figyelembe vehető átlagkereset meghatározott százaléka a mérvadó. Sajnos előfordul, hogy olyan alacsony keresetűnél kell nyugdíjat megállapítani, még hosszú szolgálati idő mellett is, aki a minimumnyugdíj összegét sem kereste meg átlagban. Ez lehet akár 5000-6000 forint is, ilyenkor nem kaphatja a nyugdíjas a magasabb összeget, csak eny- nyit. Együttfolyósítási összeghatárról beszélünk, ha saját jogú nyugdíj mellé még özvegyi nyugdíjat kap valaki, jelenleg 17 ezer 100, januártól 20 ezer 400 forintra emelkedik. Az állandó özvegyi nyugdíj 10 ezer 700 forint, az árvaellátás minimuma 9 ezer 800 forintra nő. Rokkantsági járadékosok esetében 9500 forint lesz a január 1 -jétől megállapított összeg. Az átmeneti járadékosok emelése 19,5 százalék, rendszeres szociális járadékosok esetében kétféle az emelési összeg. Azok a nők, akik akik 1996. december 30-én rendszeres szociális járadékban részesültek és 1997. december 31-ig az ötvenhatedik életévüket betöltik (férfiak a hatvanadik életévüket) 1000 forint havi emelésben részesülnek. Amennyiben fiatalabbak, havi 600 forint az emelés ösz- szege. Az új megállapításoknál, aki betöltötte fenti életkorokat, a járadékuk összege 9700 forint, ha fiatalabbak, akkor 9300 forint lesz. * Bizonyosan számtalan kérdés felvetődik az Olvasóban, hiszen minden ember esetében egyéni gondok, problémák jelentkezhetnek. Ezek az emberek az ügyfélfogadási időben érdeklődhetnek a helyi ügyintézőnél vagy a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál. A nyugdíjazást az ügyfél igényelheti, például az előrehozott nyugdíj, rokkantsági vagy egyéb formák esetében. Bede Zsóka
