Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-06 / 4. szám
4. oldal Gazdasági Tükör 1997. január 6., hétfő Az elmúlt esztendő biztató a jövőre nézve a baromfi-feldolgozóban Új tervek, új név Zagyvarékason Milyen evet zárt a zagyva- rékasi Baromfi Kft.? - érdeklődtünk Szép István ügyvezető igazgatótól. Mint mondotta: negatív és pozitív hatások egyaránt jelentkeztek a tavalyi esztendőben. Ami a hátrányos tényezőket illeti: 1995 decemberében az exporttámogatások negyven- százalékos csökkenése azt eredményezte, hogy a csirke kilónkénti 55 forintos dotációja 30 forintra csökkent, ami elviselhetetlen terhet jelentett volna. Ezért nagymértékben csökkenteni kellett a feldolgozást, ami a tervezettnek csupán a 35 százalékát jelentette. Ettől kezdve a fő hangsúly már nem a kapacitás teljes kihasználására, hanem a veszteség minimalizálására helyeződött, mégpedig úgy, hogy legalább egy pályán a folyamatos termelés biztosítva legyen. Ezért sajnos 1996. január elsejével százharminc dolgozójától volt kénytelen megválni az üzem. Februári kényszerpihenő A február - a felvásárlási árak kapcsán folytatott eredménytelen tárgyalások következtében - öthetes kényszerpihenő elrendelését tette szükségessé. Ezt követően aztán sikerült a folyamatos termelést biztosítani. Negatív hatásként jelentkezett még a takarmányárak drasztikus emelkedése, amely további pluszköltségeket jelentett. A világpiaci takarmányhiány következtében - és ez már előnyösen érintette a kft.-t - az exportárak is emelkedtek, s ez részben ellensúlyozta a többletkiadásokat. Az áruk a magas minőségi követelményeknek megfelelnek, ezért - viszonylag jó áron - maradéktalanul sikerült azokat eladni. E termékek mintegy 70 százaléka Németországba, Ausztriába, Svájcba, Franciaországba, Olaszországba és a Független Államok Közössége utódállamaiba került. tlj termékkel a piacon 1996-ban ismét új, finom csemegével jelentkeztek a piacon: a pácolt-fűszerezett csirkecombbal, a Rékasi Ser- peny őssel. További gyártmányfejlesztés is folyamatban van, emellett kísérleteznek pácolt-füstölt libamell és libacomb készítésével is. A termékek magas minőségi színvonalának eredményeként 600 tonna előhűtött csirkemellfiié, pecsenyekacsa, libamell és libacomb kerülhetett német, osztrák és svájci fogyasztók asztalára. December 12-én a TÜV KTI Hannover Kft. - egy német minősítőintézet magyar- országi képviselete - sikeresen auditálta az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszert, mely által az üzem további lehetőségeket nyerhet a nemzetközi és hazai piacon egyaránt. Immár a Conavis tulajdonában És hogy mit hoz a jövő? Idén januártól teljes mértékben a Conavis Rt. tulajdonába került az üzem, így az elnevezése a következőre változik: Conavis Rt. Zagyvarékasi Baromfi-feldolgozó Gyára. Ha nem is ígérkezik köny- nyebb évnek 1997, de sikeres pályázatok esetén - a jelenlegi piaci helyzet ismeretében - elérhetőnek látszik az 1996. évi 55 százalékos termelés helyett egy közel teljes kapacitáskihasználás. Földes Barnabás Merre tart a mezőgazdaság? Legfeljebb a „pillanatlovagok” járhatnak jól Kiszámítható, stabil agrárpolitikát, a mezőgazdaság jövője szempontjából létfontosságú agrárorientációs törvény megalkotását várják a kormányzattól az idén az agrárkamarák - jelentette ki lapunknak Bajáki Gyula.- Magyarországon ma az a legnagyobb gond, hogy nincs átfogó agrárkoncepció, nem lehet tudni, merre tart és hová akar eljutni a mezőgazdaság az ezredfordulóra, illetve az Európai Uniós csatlakozás idejére. Konkrét elképzelések híján nem fogalmazhatók meg a támogatási . elsőbbségek sem - tudtuk meg a Budapesti Agrárkamara főtitkárától. A hihetetlenül rossz statisztikai rendszer tovább tetézi a bajokat. Jelenleg nem követhetők nyomon a gazdaságban végbemenő folyamatok, nincs megbízható adat az agrártámogatások hatékonyságáról sem. Pedig ezen információk nélkül eleve képtelenség működő támogatási rendszer kialakítása. Bajáki hangsúlyozta: a kormány által ez évre ígért agrárprogramban meg kell határozni, milyen szintre akarjuk fejleszteni az agrárgazdaságot és a következő esztendőkben ehhez kell majd hozzárendelni a költségvetési forrásokat. A főtitkár több részletében is kifogásolta az 1997. évi agrárszabályozást. A pályázati rendszerről szólva kifejtette, hogy ennél a támogatási formánál - mivel osztogatásos elveken alapszik - nem zárhatók ki a személytől függő elemek. Sokkal hatékonyabbnak és utólag is ellenőrizhetőbbnek tartaná a főtitkár a pénzbeni támogatások szabályok alapján történő elosztását. A beruházási támogatásokkal kapcsolatosan kifogásolta, hogy azok a mezőgazdasági termelők döntő többsége számára hozzáférhetetlenek, mivel csak azok vehetik igénybe ezt az állami segítséget, akik jelentős saját erőforrásokkal, a beruházáshoz szükséges pénzeszközök hetven százalékával rendelkeznek. Végül az idei agrárszabályozás hibájául rótta fel, hogy az magában foglalja a támogatások felfüggesztésének a lehetőségét. A rendeletnek ez a pasz- szusa - mutatott rá Bajáki - a mezőgazdaság összes szereplője számára lehetetlenné teszi az előre tervezést és a kiszámíthatóságot. Ezek nélkül pedig aligha építhető stabil gazdaság, sem kicsiben, sem nagyban. Legfeljebb a „pillanatlovagok” járhatnak jól. Újvári Gizella Autópályadíj: furcsa mérték Az elsőfokú bíróság az egyik autópálya díjának mérséklése mellett foglalt állást. Olyasmire vállalkozott, amibe már beletört a bicskája államszocialista terv- és árhivataloknak, amelyek kénytelenek voltak tapasztalni, hogy milyen hatása van a kötött árak rendszerének. Lehetetlenné teszi az ésszerű kalkulációt a befektetők számára. így aztán azok elkerülik az olyan államokat, amelyek a változó költségek - kínálat, kereslet, import vagy hazai előállítás - közötti választások világában rögzítik az árakat és a díjakat. S akinek ma tetszik, hogy az általa használt autópályán kevesebbet fizet, nem örül sokáig. Ezen az úton ugyanis nincs megállás, mert sor kerülhet majd az ő áruja és szolgáltatása árrögzítésére is. S akkor fellép a hullamerevség a hivatalos gazdaságban, s virágozni kezdenek a feketepiacok. Ha ugyanis a rögzített ár mellett keresleti többlet van, akkor azt magasabb áron, feketepiacon lehet megszerezni. Amint az a háborús és tervgazdasági ' időkben is történt. Araikat sokféleképpen megállapíthatják a cégek. Kiindulhatnak abból, hogy mekkora az a közönség, amelyre vevőként számítanak, s az mennyit hajlandó fizetni. Figyelembe vehetik, hogy versenytársaik milyen áron kínálják a hasonló portékát. Maguk az árak a termelő és a befektető szempontjából lehetnek helyesek vagy helytelenek. Bíróság azonban csak igazságos árat állapíthat meg. Ez utóbbi justum pretium néven a középkori jog fogalma volt. Az árnak akkorának kellett lennie, hogy a különböző rendekbe tartozó eladók rendjük általános életviszonyait megengedhessék maguknak. Ezt persze akkoriban is kijátszották, s a polgárság előretörésével érvényét is vesztette. Díjat szednek a Szuezi- és a Panama-csatorna használatáért, a főbb New York-i hidak igénybevételéért. Fizetni kell számos európai autópálya használatáért, de a tarifát mindenütt a józan ész szabályozza. Az, hogy a kerülő mekkora többletköltséget és idő- veszteséget okoz a potenciális igénybevevőknek. Az elfogadható átalánydíjat (mint Svájcban, Ausztriában), vagy a szakaszjegyek árát úgy állapítják meg, hogy érdemes legyen az utakat igénybe venni, s á befektetőknek az általános nyereségráta mellett megtérüljön előlegezett tőkéjük és a vállalt kockázatnak megfelelő haszon is keletkezzen. Nálunk azonban mindez magyarosan történt. A befektető mohóbbnak tűnt, mint kellene, az általa megszabott díj több, mint amit az úthasználók hajlandók elfogadni. A bíró megpróbált segíteni, olyat árat ajánlani, ami közelebb áll az út használatával járó megtakarításhoz. S mi a vége ? A befektető úgy érzi, kötött árat akarnak rákényszeríteni, s megsértődik. Nem ajánl kompromisszumot, nem mérlegel, hanem elrettent más beruházókat is. Pedig a bíráknak aligha ez volt a céljuk. Bácskai Tamás HATÁRIDŐK CÉGVEZETŐKNEK Január 8.- Tájékoztatás a szövetkezet által a tagoktól felvett kölcsönök összegéről. Január 10.- A társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése;- a társasági adó előlegének befizetése. Január 12.-A munkáltatók által levont szja-előleg befizetése;- a tűzoltók kötelező élet- és balesetbiztosításának megkötése. Dohánytermékek A dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének szabályait tartalmazza a 36/1996. (XII. 11.) FM-NM-IKIM együttes rendelet, amelyből kiemeljük, hogy új dohányüzem létesítéséhez a területileg illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás hozzájáruló határozata szükséges. A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a határozat kiadása iránti kérelem kötelező tartalmi elemeit. Az előállítónak valamennyi új dohánytermékről a rendelet 2. számú melléklete szerint úgynevezett gyártmánylapot kell kiállítania, amelyet az előállítás megkezdése előtt jóváhagyásra kell benyújtani az illetékes állomáshoz. A rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a dohány- termék előállításához engedélyezett adalékanyagokat, azok pontos felhasználási célját, valamint tisztasági követelményeit. A mellékletben nem szereplő adalékanyagok felhasználásához az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet engedélye szükséges. A fel nem használható, tiltott adalékanyagokat a rendelet 5. számú melléklete sorolja fel. A cigaretta kátránytartalma 1998-ig nem lehet több 20, 1999. január 1-jétől 18, 2000. décember 31-től 15, 2006. december 31-től pedig 12 mg-nál. A dohánytermékek minőségét az előállító köteles ellenőrizni az MSZ ISO 4387 és MSZ ISO 3400, valamint az MSZ ISO 8243 szabvány szerint. A rendelet részletesen szabályozza a dohánytermékek csomagolására, jelölésére, forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat is. Ezek közül külön figyelmet érdemel, hogy az előállító 11-féle szövegből választhatja ki a csomagoláson feltüntetendő egészségvédő feliratot (például: „A dohányzás rákot okozhat.” „A dohányosok általában fiatalabban halnak meg.”). Szerencsejátékok A 27/1996. (XII. 11.) PM rendelet tavaly december 26-ai hatállyal módosította a szerencsejátékok engedélyezésének, lebonyolításának és ellenőrzésének szabályait. Új rendelkezés, hogy a játékkaszinó a Szerencsejáték Felügyelet jóváhagyásával esetenként legalább az érvényes belépődíj összegének megfelelő mértékben - belépődíj felszámolása nélkül vagy ajándéksorsolás keretében - a játékasztaloknál használatos és a belépőzsetonoktól különböző ajándékzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke a pénztárnál nem váltható be, de - szemben a belépőzsetonnal - befizetett tétnek minősül. A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a játékterem engedélyezésének és működésének új követelményeit. Az ajándéksorsolás szervezésekor teljesítendő bejelentési kötelezettségre a rendelet 2. számú mellékletét kell használni. Illetékeket illető változások Mint köztudott, több mindenben változik idén az illetékkiszabás rendszere. Az alábbiakban arról érdeklődtünk, milyen módosulások léptek életbe illetékügyben 1997. január 1-jétől.- Az egyik jelentős változás, hogy 1997-től az illetékek kiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyben első fokon a megyékben megyei illetékhivatal elnevezéssel a megyei önkormányzat főjegyzője jár el - mondta érdeklődésünkre Bódog Máténé dr., a megyei illetékhivatal vezetője. Az illetékhivatal a jövőben - kiválva a szolnoki polgármesteri hivatalból - Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Illetékhivatal néven működik. Az állampolgárok ügyeinek intézése természetesen változatlanul a megszokott helyen; Szolnokon, a Dózsa György út 8. szám alatt történik. Januártól emelkedett az államigazgatási eljárási, a bírósági eljárási, valamint az útlevélilletékek mértéke. Például a részlet- fizetés iránti kérelem esetében a jövőben 1000 Ft-os illetékbélyeget kell a beadványra ragasztani a 800 Ft-os helyett. Az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetéke - jogszabályi feltételek megléte esetén - 2 százalékra módosul. Az ingatlan tulajdonjogának ingatlanalap- vagy az illetékkötelezettség keletkezése napján a fő- tevékenysége szerint - 7020 - ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozás, továbbá ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó által történő megszerzésekor az illeték mértéke az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 2 százaléka. Vagyis, ha például egy ingatlanközvetítéssel foglalkozó kft. bármilyen típusú ingatlant vásárol, 2 százalék illetékfizetésre kötelezhető a korábbi 10 százalék helyett. Fontos tudni, hogy ezentúl a hiteles tulajdoni lap másolatáért nem bélyegilletéket, hanem készpénzben fizetendő díjat kell majd leróni a földhivataloknál. F. B. Az 1997 -es Dodge Dakota Sidewinder koncept autó, amely a Los Angeles-i autószalonon mutatkozik be. Motorja 8 üteres V-10-es Dodge Viper Endurance, amely több mint 600 lóerős teljesítményre képes. fotó: feb-reuters Az építőipar külföldön” dolgozik Jász-Nagykun-Szolnok megye építőipari cégei 1995-ben 1,95 milliárd forint értékű építési-szerelési tevékenységet végeztek megyénkben, míg megyén kívül a termelés értéke megközelítette a 2,4 'milliárdot. A tavalyi év első három negyedévében a megyén belül a cégek 1,6 milliárd értékben végeztek munkát, ami folyó áron ugyan több, azonban teljesítmény tekintetében 13 százalékkal kevesebb az előző év hasonló időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal 1995. évi évkönyve érdekes adatokkal szolgál. Az építési-szerelési tevékenység termelési értéke megyénkben - folyó áron - 1980-ban megközelítette a 2,8 milliárd forintot, míg 1995-ben ez a szám alig haladta meg az 5,2 milliárd forintot. Bár összeg- szerűségében közel duplázódás történt, nem árt figyelembe venni az időközbeni igencsak jelentős mértékű inflációt. Csak 1991-hez képest közel 90 százalékos a pénzromlás, azaz 188 százalékos árindexváltozás történt. Ez előbbiekhez képest sokkal beszédesebb a foglalkoztatottak száma. Míg ugyanis 1980-ban több mint 9 ezren dolgoztak a megye építőiparában, addig 1995-ben már csak mindössze 2312 volt a foglalkoztatottak száma. Az elmúlt évben is tovább csökkent az építőipar munkaadói képessége. A megyei KSH által közreadott adatok szerint ugyanis 1995 első három negyedévéhez képest 1996-ban közel 500 fővel csökkent az alkalmazottak száma. Szintén szembetűnő az az adat, mely szerint az 1995. évben a megyében végzett 5,2 milliárdos építési-szerelési tevékenységből a megyei székhelyű cégek mindössze alig több mint 37 százalékkal részesedtek. Igaz, a megyén kívül viszont több bevételt realizáltak, összesen közel 2,4 milliárdot. Az minden szempontból pozitívum, hogy a megyei építőipari cégek a beszállítóikat saját körzetükben keresik meg. Legalábbis erről számoltak be az Euro Kerámia Kft.- nél, ahol a tavalyi évet sikeresnek minősítették. Ennek egyik okaként az üzlet helyének megváltoztatását, valamint a szolgáltatásaikat sorolták fel. ein
