Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-29 / 24. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. január 29., szerda Sztrádadíj. E hét végén vagy a jövő hét elején tart­ják meg Lotz Károly közle­kedési miniszter, valamint az 50-es út menti települé­sek önkormányzati küldött­ségének találkozóját - kö­zölte Szalai Béla, a tárca autópályaügyekkel foglal­kozó miniszteri biztosa, aki szerint az esetleges díjcsök­kentés semmiképpen nem jelentheti a koncessziós szerződés módosítását. Karcsúsodás. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium új szer­kezetben működik, amely már közelít az Európai Unió országaiban működő állam- igazgatási intézményeké­hez. Az átalakulás eredmé­nyeként az IKIM létszáma 666-ról 608-ra csökkent, a főosztályok száma pedig 30-ról 24-re. Tb-járulék. Az űj tb-sza- bályozás a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége szerint nemcsak több tízezer ember egzisztenciáját veszélyez­teti, de alkotmányellenes rendelkezéseket is tartal­maz. A kormánynak meg kell neveznie a felelőst a helyzet kialakulásáért - szögezi le a VOSZ elnöksé­gének közleménye. Lehet kukoricázni Kétszázezer tonna kukorica ki­vitelére lehet pályázatot benyúj­tani a közeli napokban - jelen­tette be Kis Zoltán, a szaktárca politikai államtitkára és Tarján Balázs, az Agrárrendtartási Hi­vatal vezetője kedden Budapes­ten tartott sajtótájékoztatón. Elmondták: az exportengedé­lyek kiadását az tette lehetővé, hogy elkészült a minisztérium­ban a takarmánygabona-mérleg. Ebből kitűnik, hogy tavaly ha­zánkban mintegy 5,9 millió tonna kukorica termett. így a ha­zai ellátás igényeit meghaladó mennyiség van a magtárakban. A felesleg, a tavalyi össztermés­nek mintegy 10 százalékát teszi ki. Ennek megfelelően 200 ezer tonnányi kukoricát lehet majd exportálni március 30-ig és to­vábbi 40 ezer tonna kukoricaőr­leményt augusztus 31-ig. A pá­lyázók egy alkalommal maxi­mum 5 ezer tonnát vihetnek ki. A kiviteli szándék komolyságá­nak biztosítékaként tonnánként 2 ezer forintot kell fizetniük a gazdálkodóknak, amelyet azon­ban a kivitel 80 százalékos telje­sítését követően visszakapnak. A feltételek hivatalos közzété­tele után a kvótákra egy hétig lehet pályázni. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 275,00 Görög drachma (100) 65,88 Német márka 103,11 Olasz líra (1000) 106,15 Osztrák schilling 14,66 Spanyol peseta (100)122,57 USA-dollár 170,26 Illetékügyben mindig ajánlatos tájékozódni Tudatlanságból többet is, kevesebbet is fizethetünk Ötször annyiba kerül most egy tulajdonilap-másolat, mint tavaly. Az elmúlt évben még 200 forint illetéket kellett fi­zetni egy ilyen papírért, most ezret, és „illeték”-ről „díj”-ra változott az elnevezés. Az illetékek mértéke változik - sok­szor fölfelé. A tájékozottságunk ez ügyben igen hiányos, aminek sokszor mi magunk látjuk a kárát. Bódog Máténé dr. . fotó: m. j. Az utóbbi időben többek kö­zött változott a bírósági peres eljárások illetéke, nőtt az út­levélkérelem-, illetve az álta­lános államigazgatási illeték. A problémák egy része nem ebből az emelkedésből adó­dik, hanem abból, hogy a la­kosság jó része tájékozatlan - tudtuk meg Bódog Máténé dr.-tói, a Jász-Nagykun-Szol- nok megyei illetékhivatal ve­zetőjétől. Hogy csak példákat említsünk, nagyon sokan nem tudják, hogy vadonatúj gép­jármű vásárlásakor is kell ille­téket fizetni. A tudatlanságból adódhatnak kellemetlen meg­lepetések is.- Két gyakori esetet lehetne példaként említeni - magya­rázza Bódog Máténé dr. - Mindkettő lakásvétellel kap­csolatos. Nem mindig a vételi ár, hanem a valós forgalmi ér­ték után vetik ki az illetéket. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki alkalmi áron vásárolt lakást, és azt hiszi, hogy az alacsony vételár képezi az il­leték alapját. Pedig ennél töb­bet kell fizetnie, hiszen az in­gatlan valós forgalmi értéke magasabb. A másik eset is gyakori. Ha valaki eladja a lakását, és egy éven belül újat vásárol, akkor csak a két lakás közötti érték- különbözet után kell illetéket fizetni, és nem a teljes vételi ár után. Előfordult, hogy valaki így többet fizetett, mint kellett volna, és később visszaigé­nyelte a túlfizetését.- Mit lehet tanácsolni ilyen ügyekben?- Ilyen nagy értékű adásvé­telek bonyolításához minden­képpen ügyvédet kell fogadni, aki ismeri a lehetőségeket és a jogszabályokat.- Milyen mértékű illetékek vannak érvényben ma ?- Ha például szülőtől örö­köl lakást a gyermeke, a for­galmi érték után 2,5 százalé­kot fizet, ha haszonélvezeti joggal terhelt az ingatlan, ak­kor kevesebbet. A lakás ille­téke 4 millió forint értékig 2 százalék, a 4 millió forint fö lötti rész 6 százaléka, de ha például garázs is van hozzá, azután már 10 százalékot kell fizetni.- Mi jelent gondot a hivatal életében ?- Elég nagy forgalmunk van, sok ügyféllel dolgozunk. Tavaly ötvenháromezer ügyünk volt. Naponta 20-30 ügyfél keres meg személye­sen bennünket, amikor fize­tési felszólításokat küldünk ki, akkor 70-80 is. Évente egymilliárd forint körüli ösz- szeget szedünk be. Ezek a munkánk sikeres részei. De minden évben 250-300 mil­liós hátralékkal (amelynek egy része áthúzódó) kell szá­molni. Ennek az az oka, hogy a csődbe ment vállal­kozások fel­számolása elhúzódik, és nem biztos, hogy a va­gyonból ma­rad az ille­tékhátralék kifizetésére.- Ön tíz éve az ille­tékhivatal vezetője. A hivatal mun­káját a nyu­godtság, a kiegyensú­lyozottság jellemzi. Mi ennek a titka ?- Nekem ez az első munkahe­lyem. Édes­apám azzal az útravalóval engedett el ott­honról: te csak dolgozz szor­galmasan, ne törődj semmi­vel! Emellett a hivatalban két főnököm, dr. Császár József és dr. Gyöngyösi József hatá­rozta meg a pályafutásomat, ők nagyon sokat biztattak. Harminchat éves voltam, amikor felvételiztem az egye­temre. A mai napig tanulok. Sokat segített a férjem is, aki mindig partner volt, ha akar­tam valamit. A hivatalban dolgozók fia­talok, tehetségesek. Nagyon sokan továbbképezik magukat közülük. Ez is a titka az itt fo­lyó nyugodt munkának, meg az is, hogy igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani min­denkivel. P. É. Élőállat-felvásárlási árak Lapunk folytatja a megyei agrárkamara segítsé­gével az élőállat-felvásárlási árak közlését. Sertés Vágómarha Juh Normál hízó Nagy súlyú Választott malac (15-25 kg) Növend (450 ke ék bika felett) Selejt tehén Borjú 200 kg-ig Vágójuh Bárány nagy­üzemi magán MT Fríz 18 kg-ig 18 kg fe­lett Jászberény 212 165 160 3000/db 200 185 135 245 200 520 450 Jászapáti 190 175 165 3000 190 180 140 200 200 620 580 Jászalsószt.györgy 191 181 171 3200 190 180 150 260 250 620 580 Tiszasüly 205 185 162 3100 183 170 110 260 220 530 450 Szolnok 205 185 162 3100 183 170 110 260 220 530 450 Törökszentmiklós 205 187 163 3200 185 170 115 260 220 530 450 Tiszaföldvár 203 188 165 3100 183 170 120 250 220 570 480 Kunszentmárton 214 165 172 2800 205 168 150 240 220 580 510 Tiszafüred 190 165 150 4000 240 180 145 16000 200 560 520 Kunhegyes 195 174 164 3050 175 175 125­201 605 558 Karcag 198 182 160 3200 210 175 145­200 570 550 Kisújszállás 205 178 163 3000 185 170 130 260 250 620 540 Túrkeve 195 170 158 2800 210 180 140 280 230 600 570 Mezőtúr 205 185 162 3100 183 170 110 260 220 530 450 A szakképzésben alapvető változás szükséges Az Iposz is tiltakozik Az Iposz nem kívánja meg­várni az Alkotmánybíróság döntését a tb-járulékról. A miniszterelnöknek, vala­mint az Országgyűlés elnö­kének elküldött állásfogla­lásában kéri, hogy a parla­ment azonnal vizsgálja felül a törvényt, hiszen egyre többen adják vissza az ipart. A testület tegnapi közgyűlé­sének másik sarkalatos témája a szakképzés és a továbbkép­zés helyzete volt. Tornyi László alelnök kérdésünkre elmondta:- Nyugat-Európában hely­ben, azaz gyárban, üzemben, mester mellett sajátítják el egy szakma csínját-bínját a fiatalok. Ez azért is alakult így ki, mert a munkáltatók a saját neveltjeiket alkalmazzák szívesen. Magyarországon is megjelent ez az igény, de az állam az iskoláknak továbbra is a tanműhelyesek után fizet. Vagyis termelik a munkanél­külieket milliárdokért. Sokkal olcsóbb és célrave­zetőbb lenne, ha az erre szánt központi pénzek egy részét azok az iparosok kapnák meg, akik egyébként most saját eszközeikkel, saját költségü­kön nevelnek ki fiatal szak­embereket. A meglévő, jól felszerelt tanműhelyekben pedig „üzemek feletti kép­zést” lehetne szervezni. Ami pedig a továbbképzést illeti, e nélkül egyetlen vállal­kozó sem maradhat verseny­ben. Szalóky A karcagi Május 1. Szövetkezetben Talpon maradni több lábon A karcagi Május 1. Szövetkezet 4000 hektáron gazdálkodik. Az elmúlt években több jelentős fejlesztésük is volt, melyekkel si­került biztosítani fennmaradásukat. Két éve a több mint 30 milliós EBRD-hitelből gépeket vásá­roltak, fejlesztették a szarvas­marhatelepüket, s takarmány­elosztó kocsit is vásároltak. A Vasvári-tanyán 1995-ben ala­kították ki a 100 férőhelyes ISV sertés-törzstenyészeti te­lepüket. A magyar nagyfehér fajtájú sertéseikkel tavaly eredményesen szerepéitek mind az OMÉK-on, mind a BNV-n. A múlt évi gazdálkodásuk­ról Kun Lajos elnöktől megtud­tuk, hogy az őszi csapadékos időjárás nem kedvezett a szö­vetkezetnek, hiszen a betakarí­tási költségek plusz 12 milliós kiadást jelentettek. A szövetkezet ilyen viszo­nyok mellett nem tudta úgy el­végezni az őszi munkákat, mint a madarasiak, így még bevetésre vár több száz hektár, s 400 hektár föld felszántása is. A búza mellé tavaszi árpa és szemescirok kerül majd a földbe. Emellett 100 hektár cukorrépa, 600 hektár napra­forgó, 350 hektár kukorica is elvetésre vár. A növénytermesztés mellett az állattenyésztési ágazatot is fejlesztették, hiszen a sertéste­lep kialakítása mellett növel­ték a szarvasmarha- és juhál­lományt is az elmúlt években. Szakembereik odafigyeltek a minőségre és mennyiségre is, hiszen az ingadozó felvásárlási árak nem kedveztek sem a tej, sem a sertés ára esetében. A szövetkezet vezetése úgy látja, hogy a talpon maradás­hoz több lábon kell állniuk, így idén fejleszteni szeretnék - ha lesz rá pályázati lehetőség - a szarvasmarha-állományukat. A sokak által elismert ISV-ser- téstelepük is a jövő biztosí­téka. Miután saját forrásuk nem lesz a magtártetők, régi épületek felújítására, itt is csak pályázati lehetőségekre gon­dolhatnak, hiszen ezeket a munkákat is mihamarabb el kell végezni. -de­Juhtartási támogatások Az agrártárca 1997-ben újra meghirdette az anya­juhok beszerzésének támo­gatását, amely remélhetőleg megállítja az állomány csökkenését és öregedését. Támogatást az 1997. január 1- jén a tenyésztő tulajdonában lévő, illetve az 1997. decem­ber 31-ig beszerzett vagy te­nyésztésbe állított, 6 hónapos vagy annál idősebb jerkékre lehet kérni. A pályázóknak vállalniuk kell anyajuhállo­mányuk legalább 100 egyedre való növelését. A támogatás mértéke a törzstenyészetből származó állatoknál 8000 fo­rint, a szaporító tenyészetből származó jerkék esetében 6000 forint állatonként. A megnövelt létszámú jerke­állományt a gazdáknak 2000. december 31-ig kell tenyész­tésben tartaniuk. Ezzel egy időben változott a tenyészkosok támogatási rendje is. Támogatást csak a tenyészállat-minősítéssel és pedigrével rendelkező állatok után igényelhetnek a tenyész­tők - akkor, ha a kost értéke­sítik vagy saját gazdaságuk­ban tenyésztésre fogják. A támogatás összege függ a mi­nősítéstől: 90-110 indexpont között 10 ezer, 111-130 in­dexpontig 15 ezer, 131 index­pont fölött pedig 20 ezer fo­rint egyedenként. Mindez várhatóan a tenyészkosok árának hasonló mértékű csökkenéséhez vezet majd. Fiktív számlák ellen való orvosság Január elsejétől az adótitokkal kapcsolatos új törvényi sza­bályozás értelmében az APEH immár segítséget nyújthat azoknak a vállalkozásoknak, amelyek szeretnének meggyő­ződni partnereik tisztességéről - tudtuk meg dr. Vámosi- Nagy Szabolcstól, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezetőjétől. Az üzleti életben nem ele­gendő, ha csak az egyik fél tartja meg a .játékszabályo­kat”. Az elmúlt évben nagyon sok problémát okoztak fiktív cégek fiktív számlái. Ha va­laki például egy nem létező adószámot tartalmazó számla alapján igényelt vissza áfát, akkor nemcsak a pénzét nem kapta vissza, de még meg is büntették. Az ilyen méltánytalanságok elkerülése végett ma már lehe­tősége van a számla elfogadó­jának arra, hogy meggyőződ­jön a számlaadó nevének és adószámának létezéséről, va­lódiságáról. Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint ezt az információt vagy a számlát adó, vagy a számlát kérő vállalkozás telephelye szerint illetékes adóhivatal ügyfélszolgálatán lehet kérni. Telefonon nem adnak felvilá­gosítást. írásban kell megin­dokolni azt, hogy milyen gaz­dasági kapcsolat, illetve érdek fűződik az adatok tisztázásá­hoz. Ilyen indok például az, hogy egy vállalkozás szeretne valamit megvásárolni egy má­siktól. Az adóhatósággal közölni kell azt is, hogy milyen nevet és adószámot adott meg az ellen­őrizni kívánt vállalkozás. Az APEH-nak ugyanis csak ahhoz van joga, hogy igazolja vagy cá­folja az adatok valódiságát. Más információt továbbra sem adhat. Ezt az ellenőrzést csak társas vállalkozásokról lehet kérni. Az igénylőnek azt is igazolnia kell, hogy ő maga is létező vállalko­zást képvisel. Az adóhatóságnak 30 napot ad a törvény a válaszadásra, de annak érdekében, hogy az ügyintézés a lehető leggyor­sabb legyen, az illetékesek most keresik az információ- nyújtás gördülékenyebb mód­szerét. B. N. Zs. Őstermelőt átváltoztató bor Porhintés a pénzügyi tárcának az az állítása, miszerint a bor­készítőket különleges adókedvezmény illetné meg az idén. A megváltozott adózási szabályok szerint ugyanis rosszabbul járnak - reagált tegnap megjelent, „A termőhelyi védőár a mérvadó” című cikkünkre Urbán András. A Hegyközségek Nemzeti Taná­csának főtitkára nem cáfolta, hogy demonstrációra készülnek a kiskőrösi szőlősgazdák, ha a kormányhoz eljuttatott petíciójuk nyomán nem változnak meg az előírások. Főleg azt kifogásolják, hogy az őstermelői kedvezmé­nyek immár csak a szőlőre vo­natkoznak. Urbán András szerint a gaz­dálkodók a szőlőár tavalyi emel­kedéséből arra következtettek, hogy emelkedni fog a b * ára, ezért bort készítettek. Arra vi­szont nem számítottak, hogy ja­nuártól mezőgazdasági vállalko­zónak minősülnek, s az ősterme­lői kedvezményben részesülő termékek köréből kikerül a saját szőlőből készült must és bor. A borászok a múlt évben kép­ződött feldolgozási költségeiket az idén nem vonhatják le árbevé­telükből. Tavalyi boruk teljes ár­bevétele után adózniuk kell, ős­termelői igazolvány esetén „csak” 20 százalékot, egyébként 39-et. Mindebből az is követke­zik - érvel a főtitkár -, hogy a gazdálkodók az új termést szőlő­ként értékesítik majd, mivel az megmaradt a kedvezményezett kistermelői körben. Ha viszont eladják a termést, akkor a szőlő alapanyagárát nem vonhatják le a most eladott borból. A termelők kétféleképpen rea­gálhatnak a kialakult helyzetre: az adózást kikerülve a szürke- gazdaságban próbálják értékesí­teni a bort, vagy felhagynak a szőlőtermeléssel. Kérdésünkre válaszolva - hogy hol volt az érdekképviselet, amikor a törvény készült - a szakember elmondta: kormány­zati oldalról nem kérték ki a hegyközségi tanács véleményét. A rendelkezés egyébként minden olyan kistermelőt hátrányosan érint, aki élőmunka hozzáadásá­val növeli terméke minőségét, így nem marad más választásuk, mint hogy a tb-járulék mellett ez ügyben is kopogtatnak majd az alkotmánybíróság ajtaján. U. G. A gazdajegyzők által összegyűjtött adatokat két­hetente adjuk közre. J Átlagár Ft/kg

Next

/
Thumbnails
Contents