Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-28 / 23. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. január 28., kedd Ötéves az APEH egységes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága Félmillió ügyfél, milliárdos forgalom Öt évvel ezelőtt alakult meg az APEH egységes megyei igazgató­sága. A gazdasági élet gyökeres változása, az adózók számának duplázódása jelentős feladat elé állította az adóapparátust, mely­hez még hozzáadódott az átlagpolgárok fokozatosan növekvő el­lenszenve is. Hogy sikerült megfelelni a kihívásoknak? Javítot­tak-e a rokonszenvmutatón? S a megyei adóhatóság igazgatója gondolkodott-e már azon, hogy inkább a versenyszférát válassza a köz szolgálata helyett? Söllei János igazgatóval készült beszélgeté­sünkből az előbbieknél jóval több kérdésre is választ kapunk. Svájcban Schwyz városában rendezték meg a gazdálkodók fesztiválját, amelyen hagyományosan bemu­tatják a hegyekben élő gazdákat, pásztorokat, az általuk használt felszerelési tárgyakat, és nem utolsósorban állata­ikat (némelyiket bezsákolva). feb/reuters Agrárpartnereket keresnek- Hogyan jött létre a szervezet, és milyen konkrét változások történtek öt éve?- 1991. november 15-én kap­tam megbízást az akkori két me­gyei adóhatóság - a felügyelőség és az igazgatóság - átalakítására. Mindkét szervezetre az volt a jel­lemző, hogy a munkájuk elsősor­ban az ellenőrzésekre terjedt ki. Az egységes igazgatóság lét­rehozását a gazdasági élet válto­zásával egyidejűleg két fontos té­nyező tette szükségessé. Egyrészt az adózói kör látványosan bővült. Ez számokkal illusztrálva azt je­lenti, hogy megyénkben 1991- hez képest mind a vállalkozók, mind az önadózó magánszemé­lyek száma mára több mint dup­lájára nőtt. Másrészt gyökeresen megváltozott az adózási fegye­lem helyzete is. Ezekre kellett va­lamilyen szervezeti változással válaszolni. A cél: áld akar, az fizethessen adót A cél az volt, hogy az adóható­ság, figyelembe véve az önkéntes adózást, egy önálló infrastruktú­rát alakítson ki. Magyarul: aki akar adót fizetni, az fizethessen. E változás a megyében mintegy 70 fős létszámú szervezet létre­hozását, az adóalany-nyilvántar­tás, az ügyfélszolgálat és az adó­bevallás feldolgozásán keresztül az adókönyvelés megvalósítását jelentette. Ez biztosította az ön­kéntes adófizetés rendszerének működését.- Bár az adót - mondjuk - önként fizetjük, ám a rendszer megvalósítása, már ami a sza­bályokat illeti, meglehetősen bonyolultra sikeredett. Az ad­minisztráció milyen nyomást je­lentett az ügyfelek részéről?- Az eredmény az, hogy az elmúlt öt évben lehetővé vált közel félmillió ügyfelet szemé­lyesen fogadni. Sikerült az el­múlt öt évben 1,2 millió adóbe­vallást feldolgozni, és a kiemelt adónemekkel összefüggésben 90 milliárd forint adóbevételt beszedni, regisztrálni, ellen­őrizni, illetve, hasonlóan a be­szedéshez, mintegy 60 milliár­dos támogatást és adó-visszaté­rítést kiutalni. Kritikus szinten az ellenőrzés-A behajtás és ellenőrzés terén milyen változások történtek?-Az önadózást megsértők­kel szemben a behajtás eszkö­zeivel 1992. január 1-től igye­keztünk határozottan fellépni. Ehhez létrehoztunk egy önálló csőd- és végrehajtási osztályt. Az osztály működése óta végrehajtás útján 3,5 milliárd forint összegű adót szedett be, továbbá 156 gazdálkodóval szemben kényszerültünk fel­számolást kezdeményezni. Az ellenőrzés területén egyébként három ponton mó­dosítottunk. Egyrészt létrehoz­tuk az utólagos ellenőrzést végző osztály mellett a jelent vizsgáló, úgynevezett operatív egységet. 1994. január 1-től a különféle adó-visszatérítések (támogatások) kiutalás előtti vizsgálatával koncentráltan egy különálló osztály foglalkozik. Harmadrészt a behajtási terület kifejezett támogatására egy ön­álló pénzforgalmi ellenőrzési csoportot hoztunk létre.-Az eredmény?- Többek között közel 3 mil­liárd forint adóhiány megállapí­tása. Munkánk során az ellenőr­zési feltárásaink adójogi aspek­tusai mellett következetesen igyekeztünk érvényt szerezni azok büntetőjogi konzekvenciá­inak is. E munkánk eredmé­nyességét jelzi, hogy a tavalyi évben az APEH szervezetei kö­zül szám szerint az igazgatósá­gunk tárta fel a legtöbb gazda­sági visszaélést.- A megnövekedett felada­tokhoz ember és technika is szükséges. Ezzel el van látva a megyei igazgatóság?- A szervezeti változások pótlólagos erőforrását - főként a létszámkapacitást - a köz­ponti költségvetés nem biztosí­totta az adóhivatal számára, hi­szen a megyei adóhatóság lét­száma nem bővült a szervezet 1987. évi felállítása óta. Az elégtelen erőforrások mi­att belső átcsoportosítással kel­lett élni, hogy a feladatokat el tudjuk végezni. Ez azzal járt, hogy a revizori munkakört be­töltők számát az elmúlt évek­ben egyharmadával kellett mér­sékelnünk, s ezzel együtt a vizsgálatok száma is kritikus szintre csökkent, főként a ki­sebb vállalkozások esetében.- Ez konkrétan mit jelent?- Az egyéni vállalkozók és a jogi személyiséggel nem ren­delkező vállalkozásoknak évente körülbelül mindössze az 1 százalékát tudjuk átfogóan levizsgálni. Hozzáteszem, hogy nem tud­tunk megfelelő kapacitásokat rendelni a vagyonkimentési ügyek felderítésére sem.-Ha kevés a létszám, miért nem lehet növelni?- Az APEH folyamatosan je­lezte kapacitási gondjait. Így tavaly az igazgatóság 50 fős létszámbővítést kért, melyhez 500 milliós többletbevételt ajánlott, Az idei költségvetés ezzel szemben csak szerény, 10 százalékos létszámfejlesztést „engedélyezett”. Túljelentkezés az APEH-álláshelyekre- Milyen az apparátus képzett­sége? Hiszen többször hallani, hogy - finoman fogalmazva - szakmailag van még mit javí­tani.-A megyei APEH szakem­ber-ellátottságát - a mai köz- igazgatás általános helyzetéhez viszonyítva - én jónak mon­dom. A megyei adóapparátus­ban 130 olyan munkatársunk dolgozik, aki jogi, gazdasági, pénzügyi szakirányú diplomá­val rendelkezik. A legnagyobb megméretés­nek s a munkaerő-piaci kísér­tésnek kitett revizoraink eseté­ben is a képzettségük mellett - revizori munkatársaink fele - legalább ötéves adó-ellenőrzési tapasztalatot szereztek.-A szakmai felkészültség ezek szerint megfelelő. Milyen lehetőségek vannak a bérezés terén?-Az eredmények eléréséért óriási erőfeszítéseket tett az igazgatóság. A köztisztviselői törvény (ktv.) egyenlősdi szem­léletét folyamatosan korrigál­nunk kellett a teljesítményösz­tönzés eszközeivel. Fontosnak tartom kiemelni e tekintetben azt is, hogy a ktv. szerint a pályakezdő diplomás szakembereket nem tudjuk kellő módon megfizetni. Ez a probléma nem csak az adóhiva­talban, hanem a teljes magyar közigazgatásban a jövőben sú­lyos problémákat okozhat.- Éppen januártól bővíthet­ték a létszámon. Információim szerint nem volt gond az állás­helyek betöltésével.- Nyugodtan állíthatom, hogy a munkaerőpiac alakulása folytán egyre keresettebbé vált az adóhivatal, éppen a munka­hely stabilitása és a tapasztalat- szerzés miatt. Az év elején minden új létszámhelyünkre át­lagosan 5-7 pályázat érkezett. Ez biztató a jövőt illetően.- Jelentkező ezek szerint van. S távozó?- Az öt év első felében küsz­ködtünk azzal, hogy tapasztalt szakemberek távoztak az appa­rátusból. Ez azonban az utóbbi két évben mérséklődött. Az adatvagyon a legnagyobb érték-Milyen az igazgatóság infor­mációs rendszere? Hiszen a 80 ezer önadózó és a 30 ezer vál­lalkozás nem kis szám!- A magyar adóhivatal szá­mítástechnikai és információs rendszere az elmúlt két évben rendkívüli fejlődésen ment ke­resztül. Ebben jelentős szerepet játszott a Világbank által nyúj­tott hitel. A megyei igazgatósá­gon most egy DEC cég által szállított Alpha gép, valamint 130 munkaállomás üzemel. Az APEH keretem belül mű­ködik hazánk egyik legnagyobb polgári célú információs rend­szere, amelyben a valódi érté­ket az adatvagyon, valamint az azt kezelő - APEH által fejlesz­tett - szoftverek jelentik. Meg­jegyzem, hogy a fejlesztésekbe a megyei adóhatóság is bekap­csolódott. így Szolnokon készí­tettük el az országosan egysé­ges végrehajtási rendszert. „Mumus” az APEH, de az ügyfelek elégedettek- Hogy ítéli meg: az adóhivatal továbbra is a mumus szerepét tölti be a polgárok életében?- Az adóhivatal hajtja végre azokat a törvényeket, melyek az egyes állampolgárok szá­mára anyagi hátrányt is jelente­nek. Ám éppen ezen állampol­gárok többsége által megvá­lasztott parlamenti képviselők alkották ezeket a törvényeket. Az ellentmondást a polgárok úgy oldják fel magukban, hogy az adóterhek okozójának első­sorban az adóhivatalt tekintik. A befizetett adó azonban közvetlenül az államkincstárba vándorol. Az adóhivatal csak annyiban haszonélvezője az adóbevételeknek, mint bármely más közintézmény. Sajnálatos módon ettől függetlenül az adóhivatal gyakran csak mint a jól prosperáló vállalkozások fő megnyomorítója képében jele­nik meg a köztudatban.- Hogyan akar az adóhivatal javítani jelenlegi helyzetén?-Az adóhivatalnak szerintem a jövőben aktívan közre kell mű­ködnie abban, hogy az adófizető állampolgárnak világos legyen az adóhivatal adóztatással kapcsola­tos végrehajtói szerepe. Emellett a megyei igazgató­ság kiemelt figyelmet fordított arra, hogy tevékenységében a szolgáltatói és a hatósági részt kettéválassza. Ennek jegyében már 1994 augusztusában, az or­szágban először, sikerült igen kulturált automata ügyfélirá­nyító rendszert kialakítani a központi ügyfélszolgálaton. Ezzel a rendszerrel az ügyfelek is elégedettek.- Az ügyfelek elégedettsé­gére mi ad okot?-Az például, hogy elmúlt évben az ügyfelek közel felénél mind a várakozási, mind az ügyintézési idő öt percnél ke­vesebb volt. Persze a hatósági jellegű te­vékenységünk során joggal számolhatunk az adózók ellen­érzésére, hiszen ilyenkor az adófizető valamilyen mulasztá­sát kérjük rajta számon.-Az adóhivataltól már töb­ben távoztak. Az igazgató még nem foglalkozott annak gondo­latával, hogy a versenyszférá­ban helyezkedik el?- Pályakezdőként kerültem az adóhivatalhoz 15 évvel ezelőtt, s öt éve irányítom a megyei adó- apparátus tevékenységét. Én ezt nagy szakmai kihívásnak tekin­tem. A jelenlegi munkaköröm pe­dig számomra továbbra is intel­lektuálisan is érdekes feladatot je­lent, hiszen benne igen koncent­ráltan jelenik meg a szakma, s mellette egy megyei adóigazga­tás menedzselése. 1995-től munkaköröm mellett a hivatal vezetése megbízott az Adóigazgatás Korszerűsítése Projekt ellenőrzést támogató ré­szének irányításával. így a ver­senyszférában történő elhelyez­kedésem gondolatával nem volt időm foglalkozni. Einvág Zoltán Ukrán gazdasági napok kez­dődtek tegnap a Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány szerve­zésében. T. Asztalos Ildikó, az Ipari Ke­reskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium politikai államtit­kára elmondta: a tárca segíti a vállalkozókat, hogy megszűnje­nek a kétoldalú kereskedelem akadályai. Ennek ellenére az el­múlt évben a magyar export 32 százalékkal, az import 17 száza­lékkal csökkent az előző évhez képest. A kivitel értéke 195 mil­lió dollárt, az importé 258 millió dollárt tett ki. Az államtitkár sze­rint a csökkenés a szeszforgalom korlátozásából adódott. Anatolij Kolosz, az ukrán ke­reskedelmi kirendeltség veze­Szakértői bizottság alakult a megváltozott tb-jogszabályok vizsgálatára a pénzügyi, a nép­jóléti, az igazságügyi tárca, va­lamint az egészség- és a nyug­díjbiztosító részvételével. A testület - amennyiben szük­ségesnek ítéli - február köze­péig előterjesztést dolgoz ki a törvények pontosítására, eset­leges módosítására, közölte Szikszainé Bérezés Anna, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezető-helyettese. A bizottságot azért hozták létre, hogy felmérjék: a gyakor­latban hogyan válnak be az ok­tője arról adott tájékoztatást, hogy Ukrajnában jelenleg 205 vegyes vállalat működik, az or­szágnak Amerika és Németor­szág után hazánk a harmadik legjelentősebb partnere mind a kereskedelemben, mind a ter­melési együttműködésben. A közös vállalkozások körét elsősorban mezőgazdasági fel­dolgozó vállalatokkal szeretnék bővíteni. Elképzeléseik szerint az itt előállított termékeket a FÁK-államokban és a Balti-or­szágokban értékesítenék. A Magyar Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezetének székhá­zában magyar cégek kiállítása látható az ukrán partnereknek kínált árukból, autókból, élel­miszerekből és energetikai ter­mékekből. tóberben szinte rohammunkában megalkotott, a járulékfizetést nagymértékben megváltoztató szabályok. Mint ismeretes, a javaslatokat október elején nyújtották be az Országgyűlésnek, s a jogszabá­lyokat már november 12-én ki is hirdették. A most alakult testület külön figyelmet fordít a kiegészítő te­vékenységet folytató vállalko­zók és a gazdasági társaságok tu­lajdonosai megnövekedett terhe­inek vizsgálatára. A törvény elfogadása óta ugyanis ezt a passzust érte a leg­több kritika. Nincs új - jó a régi Egyelőre hiányoznak azok a nyomtatványok, amelyeken az egyéni és társas vállalkozások tevékenységük megszűnését bejelenthetik, illetve a tört évre szóló adóbevallást benyújthat­ják. Konkrétan az ez évi adat- módosító lapról és az évközben megszűnő vállalkozások beval­lási nyomtatványáról van szó. A rendelkezésre álló és a bol­tokban kapható formanyomtat­ványok értelemszerűen az el­múlt évi szabályoknak megfe­lelő kitöltési utasítást tartal­mazzák, miközben a jogszabá­lyi környezet 1997. január 1-jé­től megváltozott. Ez azt jelenti, hogy azoknak az egyéni és tár­sas vállalkozásoknak, amelyek január elseje után szüntetik be a tevékenységüket a régi módon kitöltött papírokkal kell elszá­molniuk. Az APEH szakembereitől megtudtuk azt is, hogy a adóhi­vatal nem büntetheti azokat, akik az új formanyomtatvány hiánya miatt a régit töltik ki, hi­szen más nem áll rendelkezé­sükre. Akinek kitöltési gondja van, segítséget kérhet az illeté­kes adóhivatal ügyfélszolgála­tánál. Felülvizsgálják az elkapkodott jogszabályokat Februárban módosíthatnak Január 31-ig kell a földtulajdonosoknak kijelölniük a vadászterületeket Sok a vita, sok az átfedés Az új vadászati törvény szerint január 31-ig kell a földtulaj­donosoknak kijelölni a vadászterületeket. Amennyiben az érdekeltek a kitűzött határidőig nem tudnak megegyezni, akkor helyettük a hatóság dönt. A szakemberek január vé­gére 1300 vadászterület kialakulásával számolnak. Vajai Lászlótól, a Földműve­lésügyi Minisztérium főosz­tályvezetőjétől megtudtuk: a vadászok és a földtulajdono­sok hónapok óta dolgoznak az új vadászterületek térké­peinek a „megrajzolásán”. Mivel a legkisebb terület - a jogszabály szerint - há­romezer hektár lehet, ebből következően - az összefüggő állami tulajdonú földterüle­teket kivéve - az ország leg­több részén legalább tíz földbirtokosnak kell egyez­kednie a vadászterület hatá­rairól. A megyei földműve­lésügyi hivatalok, mint első­fokú vadászati hatóságok már tavaly, a törvény ha­tályba lépését követően, va­lamennyi településen kifüg­gesztették az új vadászterü­letek javasolt határait feltün­tető térképeket. Ezeket az érintettek vagy elfogadták vagy nem, január végéig még lehetőségük van a vitás területi határok ren­dezésére. A szaktárca illetékese el­mondta, hogy a legtöbb he­lyen még nem sikerült a tu­lajdonosoknak megegyez­niük a mezsgyék kialakítá­sában. A vadászterületek több mint a felénél területi átfedé­sek vannak. Amennyiben a vitás kér­désekben az érintetteknek a törvény által kitűzött időpon­tig sem sikerül megegyez­niük, akkor helyettük a ható­ságok jelölik ki a mezsgye­határt. A vadászati hatósá­gok döntéseit, az általuk ho­zott határozatokat a földbir­tokosok csak a bíróságon támadhatják meg. A szakemberek becslései alapján 120-140 esetben ke­rülhet sor peres eljá­rásra. (újvári) A termőhelyi védőár a mérvadó Januártól megváltozott a saját termésű szőlőből készített bor értékesítéséből származó jövedelem elszámolási rendje. Az ilyen bevételek a jövőben az önálló tevékenységre vonat­kozó adózási szabályok szerint, tehát a tételes költségelszá­molás alapján adóznak, amelyek után kedvezmény nem ve­hető igénybe. Az új szabályozás azonban mégsem érinti hátrányosan a mezőgazdasági kistermelőket, tudtuk meg a pénzügyi tárca il­letékesétől. A törvény ugyanis lehetősé­get nyújt az őstermelőnek arra, hogy a borkészítéshez felhasz­nált saját szőlőjének az értékét őstermelői igazolványának ér­tékesítési rovatában tüntesse fel, és éves bevételként vegye figyelembe. így a bor értékesí­téséből származó bevét, ’ével szemben - bizonylatok nélkül is - költségként leírhatja a szőlő „felvásárlási” árát. A kistermelő különleges kedvezménye abban rejlik, hogy módjában áll a feldolgo­zott szőlőt úgy kezelni, mintha azt saját részére értékesítette volna. A gazdálkodó a szőlő árának bevételként történő el­könyvelésével érvényesítheti az őstermelői termék után járó adókedvezményt. Ezek után pedig a borterme­lés költségei között már a fel­dolgozott szőlő teljes értékét veheti figyelembe költségként. Ennek az értéknek a megál­lapítása nem tetszőlegesen tör­ténik, a törvény pontosan meg­határozza, hogy a feldolgozott szőlő értékeként milyen össze­get lehet és kell a gazdálkodó­nak figyelembe vennie. E sze­rint a saját gazdaságban termelt szőlő egységáraként a hegy­község által - a helyi közigaz­gatási önkormányzat hirdető- tábláján - közzé tett termőhelyi védőár a mérvadó. Ahol nincs hegyközség, ott a földművelésügyi miniszter által a Magyar Közlönyben kihirde­tett kistermelői elszámoló árat kell alkalmazni. Lényeges tudnivaló, hogy a mezőgazdasági kistermelők - őstermelői termék értékesítésé­ből származó - éves árbevételé­nek együttes összege nem ha­ladhatja meg a 3 millió forintot. Ellenkező esetben elesnek a me­zőgazdasági kistermelőnek járó kedvezményektől. (U. G.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents