Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-27 / 22. szám

1997. január 27., hétfő Megyei Körkép 3. oldal A vállalkozásfejlesztési iroda Tiszafüreden Nem zárt be, csak új vezetőt keresnek Tiszafüreden 1994. április 1-jén nyílt meg a megyei vál­lalkozásfejlesztési iroda aliro- dája. Múlt év december 31-ig egy főállású alkalmazott in­tézte itt, a Deák tér 1. szám alatt a térségi vállalkozók ügyes-bajos dolgait. Nemrég elterjedt a hír: bezár az iroda. Az aliroda vezetője, Ruskó László, aki egyébként a helyi önkormányzat megbízásából is foglalkozott a vállalkozói ügyle­tekkel, múlt év június 1-jével más fontos önkormányzati meg­bízatást is ellát. Fél évig ez, ki- sebb-nagyobb zökkenőktől elte­kintve, nem okozott problémát. Ennek ellenére idén január 1-jé- től már nem fogadja főállású al­kalmazottként az ügyfeleket. Ez nem jelenti azonban azt, hogy az aliroda be fog zárni, csupán arról van szó, hogy Ruskó László le­terheltsége miatt oda új vezetőt keresnek. Ruskó László a hír magyará­zataként elmondta, hogy január 1-jétől a megyei vállalkozásfej­lesztési iroda Tiszafüreden is új alapokra helyezi működését. Ez röviden azt jelenti, hogy az ali­roda vezető vállalkozóként, ér­dekeltségi formában végzi tevé­kenységét. Mivel ő ezt ilyen formában nem vállalta önkor­mányzati főállása mellett, a me­gyei vállalkozásfejlesztési köz­pont megbízta, keressen utódot. Jelenleg úgy áll a dolog, hogy többen jelentkeztek az állás be­töltésére. A legfrissebb informá­ciók szerint rövidesen megtörté­nik az új vezető kiválasztása. Az új elképzelések szerint kü­lönben a Deák téri irodában az új alirodavezetővel egy helyen történik majd az agrár-, valamint az ipán és kereskedelmi kamarai ügyintézés, amihez a személyes és technikai feltételeket a me­gyei vállalkozásfejlesztési iroda biztosítja. -pókász­Szécsi-est, korszerű fűtéssel Ha a hegy nem megy Moha­medhez - tartja a mondás akkor Mohamednek kell lépnie, így vannak ezzel Cibakházán a művészetet kedvelők - mégpe­dig elég sokan. Most végre si­került elcsábítani a „hegyet”, s a község polgárainak helyben kínálnak színvonalas kikapcso­lódást. Egyik kulturális kirán­dulás alkalmával ismerkedtek meg Dávid Sándorral,' aki a fő­városban nagy sikerű Szécsi Pál-esteket szokott tartani. A művész elvállalta, hogy eljön Cibakházára, és előadja műso­rát a művelődési házban. A pesti művészt már a felújí­tott fűtésű kultúrházban fogad­hatják. Az önkormányzatnak 4,2 millió forintjába került há­rom intézményébe - könyvtár, mozi, kultúrház - a gáz beveze­tése, amely felváltja a drágább olajtüzelést. -pe­Én táncolnék a boldogságtól... Újévi operettgála Karcagon A helyi Puszta Koncert- és Szalonzenekar A karcagi Déryné Művelő­dési és Ifjúsági Központban szombaton újévi operettgá­lát rendeztek a helyi Puszta Koncert- és Szalonzenekar, illetve szegedi és debreceni énekesek részvételével. A megjelenteket dr. Sántha József, a Városvédő és -szé­pítő Egyesület elnöke, a sza­lonzenekar egyik patrónusa Kóródi Anikó a Marica grófnőből adott elő részle­teket FOTÓ: I. CS. köszöntötte, s mint mondta, az együttes Kézdy Zoltán Pál karnagy vezetésével már sok­szor bizonyította tehetségét a helyi és külföldi közönség előtt. Erre az estére is több új művel készültek. A kétórás műsorban részle­tek hangzottak el Offenbach, Strauss, Kálmán Imre, Lehár népszerű műveiből. A dalokat Mohos Nagy Éva és Kincses Károly, a debreceni Csokonai Színház, Szilágyi Erzsébet és M. Kontz Gábor, a Szegedi Nemzeti Színház énekesei, il­letve Kóródi Anikó magánéne­kes adták elő. A szalonzene- kart Pazár István karnagy ve­zényelte. A Marica grófnőből, a Csárdáskirálynőből, a Víg özvegyből elhangzott részle­tek nagy sikert arattak a kar­cagi operettgálán. -de­Bőrükbe kerülhet a jogszabály Több mint kétszázezer forint a szalóki óvodáknak A Kiskegyed és a kisdedek Szombaton este jótékonysági bált rendezett az Abádszalóki Óvodásokért Alapítvány. A szülők, nevelők segítségén túl hoz­zájárult a bál sikeréhez a népszerű hetilap, a Kiskegyed újság szerkesztősége is. Ugyanis Abádszalók bekerült azon első száz közé, mely gyorsan jelentkezett az újságfelhívására, ami bál rendezésére buzdította a magyarországi településeket. A Kiskegyed kegyét elnyert Abádszalók hálás is volt a lap tombolaajándékaiért, hiszen színvonalas műsort szervezett a kiskegyedes zászlókkal feldíszí­tett asztalok mellé ülő vendégek részére. Bordás Imre polgármes­ter báli megnyitója után kiderült a Tiszaföldvári Balett-tánckar jóvoltából, hogy a szép lányok fiúk nélkül is gyönyörűen tud­nak keringőzni. A táncos nyi­tány után a Hova-tova humoris­taduó egyszemélyes gegjeivel próbálta teljes hőfokra izzítani a báli hangulatot. Ez utóbbiban azonban talán az igen kulturál­tan muzsikáló túrkevei F. Tóth- trió vállalta a legnagyobb szere­pet, még akkor is, ha Karcagi Nagy Zoltán és Andy nosztal­gia- és nótacsokra a bál vastap­sot kicsaló színfoltja volt. Az igazi sikert azonban az je­lentette, hogy több mint két­százezer forint folyt be a szalóki óvodák megsegítésére a gyere­kek, a szülők és az óvó nénik legnagyobb örömére a Kiske- gyed-bálon. Jótékonyan, nem­csak .. Jcisdedek, hanem min­denkijókedvéért. PerczeM. (Folytatás az 1. oldalról) Figyelembe véve, hogy a Ma­gyarországon évente készített 12 millió pár cipőből 9-9,5 mil­lió párat exportálnak, s ennek 90-95 százalékát bérmunkában csinálják, érthetővé válik a probléma nagysága. Azért is furcsállottuk a jogszabályt, mert például ha mi a Salaman- dertől megvesszük azt a bőrt, amiből a cipőiket gyártjuk, ak­kor már nem érvényes a ren­delkezés, holott ugyanarról a bőrről van szó, ... -, , |- A közös probléma hozott-e valamilyen összefogást a szak- j mán belül?- Igen, több vonalon kezde­ményeztünk tárgyalásokat a ha­tóságokkal, szakmai szerveze­tekkel, elsősorban az ipari és a környezetvédelmi minisztéri­ummal, és úgy tűnik, ennek az eredménye is megmutatkozik lassan. Olyan rendelkezések várhatók, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a már említett hulladékokat akár hasznosítás keretében, akár újrafeldolgozás keretében kezelni lehessen.- Ezen túl is akad nehézség a vállalat életében. Idén privati­záció eló'tt áll a Tisza Cipó' Rt. Mit remél a várható tulajdo­nosváltástól?- A privatizáció jelentős ré­sze még valóban előttünk áll, ám kisebb egységek értékesí­tése már korábban megkezdő­dött. így ’95-ben eladtuk a mű­részlegeket, e/ az­óta is működik. Három éve ala- ,,káwiömk egy közös vpalatoyt Legero osztrák céggel, azóta ez az üzletrész már teljesen a tu­lajdonukba került. Ok százhúsz embert foglalkoztattak indulás­kor, azóta már háromszázötve­nen dolgoznak náluk. Ennek a folyamatnak a része lesz a ti- szakeszi gyárunk értékesítése, valamint egyes gyáregységein­ket átalakítjuk, és így próbáljuk A bálozók vidám hangulatban ropták a táncot Tiszaderzs: fejlesztés csak pályázattal Új út a csónakkikötőhöz? A tiszaderzsi önkormányzat legutóbbi ülésén szó esett arról, hogy a községi vezetést aggoda­lommal tölti el az, hogy a Tisza- víz Kft. január 17-i taggyűlésé­nek döntésképtelensége miatt még várni kell az egyelőre tíz térségi települést tömörítő víz­műtársulás üzleti tervére,) ezzel együtt az új vízdíjakra is. A köz­ség pályázat útján kíván új utat építeni a település központjától 2,6 kilométerre lévő csónakki­kötőhöz. A pályázat sikere ese­tén a közel 25 milliós beruházás egyaránt szolgálná az idegen- forgalom és a mezőgazdaság fej­lődését is. -pm­meg eladni vagy új tulajdonost bevonni. Az APV Rt. a tulajdo­nában lévő 85 százaléknyi részt várhatóan az év második felé­ben értékesíti.- A vészharangokat konga­tok szerint a cipőiparnak lé­nyegében végé van itt Martfűn. Van-e alapja az efféle híreszte­léseknek?- Szerintem ennyire nem vé- szés a helyzet - mondta Beré- nyi Ferenc. Minden remény megvan arra, hogy öt-tíz éves itá^tekban-a cipőipar megma­radjon és működjön itt. A há­ptom éve váhozatlán létszám is a stabilitást jelzi. Az elbocsátá­sok szerkezeti átalakítást jelen­tenek már. Idén 80-100 ember­nek mondunk föl, s ennyit fel is kívánunk venni. Én úgy gondo­lom, hogy rövidesen sok olyan pozitív példa lesz, ami azt mu­tatja, a mi szakmánk még egy ideig megélhetési lehetőség lesz Martfűn. Pókász E. Tisztelgés a Hamza-életmű előtt (Folytatás az I. oldalról) lukéy Péter, a művelődési mi­nisztérium helyettes államtitkára kiemelte: egy páratlanul változa­tos életutat bejárt személyiség előtt tiszteleg a most megjelent kiadvány. A film- és képzőmű­vészeti munkássága mellett a Hamza Alapítvány létrehozása is a mester nagy műveinek egyike. Az alapítványok, a civil szerveződések teremtik meg az alapját az öntevékeny polgári szemlélet kialakulásának, mely feltétele a kulturális élet további fejlődésének. -scsj­CSEB nélküli nyugdíjasok Mint arról hírt adtunk, az ÁB- Aegon a múlt év végén levélben értesítette a hatvan éven felüli CSÉB-tagokat, és a befizetett havi összegnek megfelelő arányban tett ajánlatot bizonyos pénzösszeg kifizetésére. A havi 80 forintos tagsági díjat évek, évtizedek óta fizetőknek például hétezer forintot, a 150 forintos betéttel rendelkezőknek 17 ezer forintot ajánlott fel azzal, hogy a pénz felvételével a CSÉB-tag- sági viszony megszűnik. Az ÁB-Aegon illetékeseitől megtudtuk, megyénkben össze­sen ötvenezer e biztosítási forma tagjainak a száma, ennek körül­belül a fele a hatvan év feletti. Közülük decemberben és janu­árban 5700-an vették fel a fel­ajánlott összeget. Nyilvánvaló, hogy az egyik legmegszorultabb réteg a nyugdíjasoké, akiknek jól jött a felvett pénz, noha szá­mosán tisztában voltak azzal hogy temetési költségük egy ré­szét élik fel. Több nyugdíjas hangot adott annak a vélemé­nyének, hogy a biztosító ajánlata akár gesztusként is felfogható, senki számára nem kötelező, de a háttérben ott bujkál a kisördög, elhalálozás esetén ugyanis az egyik legnagyobb összeget kell a CSÉB alapján a hozzátarto­zóknak kifizetni. S az elmúlás természetszerűen a 60 éven felü­lieket érinti elsősorban. A hu­mánus szándék mellett tehát gazdasági érdek is meghúzódik, vallották többen. -endrész­A könyvbemutató egyik pillanata. A mikrofonnál Ney Do Prado Dieguez brazil követtanácsos. fotó: s j. Sári bíró címmel háromfelvonásos darabot mutatott be a hét végén a Nagykáta Színját­szó Egyesület az újszászi művelődési ház színpadán fotó: illyés Stanley Norman: Piros lámpás ház az őrszigeten (7.) Papagáj Giorgio beszél Fortuna isten- asszony csak­ugyan kegyeibe fogadta Fergu- sont, midőn Caterina révén hoz­zájutott Papagáj Giorgio kettős könyveléséhez. Minden talál­kozáson megkapta az öt arany­pénzt, s a harmadik beszélge­téskor már felkészülve diktálta a katonai szállítmányok tartalmát, amelyekből a fejadagokat is­merve, Ferguson könnyen ki­számíthatta a szigeten állomá­sozó csapatok létszámát, meg­ismerhette elhelyezkedésüket, utánpótlási vonalaikat. A vén­ember azzal nyugtatgatta lelki­ismeretét, hogy ennyi pénzért a hadtáptisztek magát a szállít­mányt is odaadnák. A kettejük közt kialakult cinkosságot most már ő igyekezett egyfajta, külö­nös barátsággá mélyíteni. Az öreg egy alkalommal tér­képet terített az asztalra, és apró, csillogó kristálydarabkákat ra­kott egy-egy pontra.- Hát ezek? - kérdezte Fer­guson érdeklődéssel. - Úgy csil­lognak, mint a vasérc. Vagy tán wolfram lenne?- A helyüket nézze, ne az anyagukat. Ez itt egy messze- hordó német löveg, ezek pedig olasz légelhárító ágyúk. Itt van­nak a gépkocsitelephelyek, ez a benzingyűjtő, ez meg a lőszer- raktár. Itt meg, a második vo­nalban a központi depó. Ferguson a szemével fényké­pezte a különös sakktáblát. Le­rajzolni nem merte, ezért csak nagyméretű zsebkendőjét borí­totta rá, a kövek helyét pedig bé­lyegzőpárnához dörzsölt ujjai­val jelölte meg. Ezután leszá­molt az asztalra további öt Na­póleont, amit az öreg gyorsan zsebre is vágott.- Isten tartsa meg jó szokását.- Nekem pedig az ön barát­ságát. Ferguson lopakodva, a ház­falhoz simulva igyekezett ha­zafelé. A Vörös Hordó fél óra múlva zár - számolgatta. Cate­rina érkeztéig van egy órája a je­lentés összeállítására. A legfon­tosabb, amiről informálnia kell Londont, hogy radarállomás nem működik a szigeten. Elgondolkodva, de azért minden zajra figyelve jutott el házbeli búvóhelyére, ahol az ágynemű még mindig Caterina olcsó kölnijét lélegezte ki. Ép­pen előkotorta a párna alól a fegyvert rejtő könyvet, amikor óriási dörrenéssel szinte rásza­kadt az ajtó. Mintha bomba csa­pott volna be, oly hirtelen ron­tott rá három férfi. Az első kirúgta kezéből a könyvet, amelyből a padlóra esett a pisztoly. Érte nyúlt, de el már nem érhette. Ráugrottak, le- teperték, kaijait pedig hátracsa­varva összekötözték. Ferenczy Europress Következik: Halálos csapdában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents