Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-25 / 21. szám

1997. január 25., szombat Körkép 5. oldal Nézőpont A Honfoglalás Néma csönd a nézőtéren: feszült fi­gyelem, szinte egy hang sem hallat­szik két órán keresztül. Nem hangza­nak el megjegyzések, mint amikhez a mozikban hozzászoktunk, nincs cu- korpapírzörgés, nincs rágcsálás. A döbbent, néma figyelem talán a meg­hatottság jele, talán a nem hétköznapi kíváncsiságé, talán azé a megfogal- mazhatatlan bizonyosságé, hogy va­lamivel több közünk van ahhoz, ami a mozivásznon történik, mintha egy átlagos filmet néznénk. Aztán kivilágosodik a nézőtér, a filmvásznon peregnek a Honfoglalás című film készítőinek és szponzorainak nevei, bú­csúzóul Demjén Ferenc énekel - és sokan a könnyeiket törölge- tik. Bár talán senki nem fogalmazza meg, mégis ott lebeg ki­mondatlanul is, a levegőben a több mint ezeregyszáz éves igaz­ság: közös a múltunk, ősapáink talán egymás mellett ültek a lo­von, amikor bejöttek a Vereckei-hágón. Kellene, hogy valami­vel több közünk legyen hát egymáshoz, mint az utcáról véletle­nül betévedt mozinézőknek. Valamivel több közünk kell, hogy legyen egymáshoz a mindennapi életben is, mint eladónak és vevőnek, mint orvosnak és betegnek, mint tanárnak és diáknak. Most itt, a Honfoglalás levetítése után mindez érezhető, szinte tapintható. Aztán mindenki hazamegy, és az élet ott folytatódik, ahol eddig, és elfeledkezünk arról, hogy a közös múlt talán köte­lezne valamire egymással szemben. Elfeledkezünk arról, hogy őseink próbáltak összetartani, amikor a besenyők támadták, a bizánciak elárulták őket, hogy bármilyen kevesen is voltak, nem hagyták szétszórni a maroknyi magyarságot, segítették egymást a nehéz helyzetekben. Aztán a történelem során megkopott az összetartozás, mára inkább úgy élünk egymás, mellett, mint az idegenek. Pedig a nagyvilágban a magyarság ma is maroknyi, és ma is fenyeget­nek „besenyő támadások”, „bizánci árulások.” És belül is marjuk egymást. Nem kell itt politikusok aktuális acsarkodásaira gondolni, elég szétnézni a hétköznapokban. Elég kimenni az utcára, bemenni a boltba. Ha a tanár terrori­zálja a diákot, ha az orvos átnéz a páciens feje fölött, ha az ápo­lónő inkább trécsel, mint a beteggel foglalkozik, ha az ügyin­téző kioktat a hivatalban, az embernek önkéntelenül is az jut eszébe, mintha nem is „otthon” volna. Mintha idegen lenne e kis hazában, valamiféle betolakodó, akinek nincsenek olyan jo­gai, mint annak, aki szemben áll vele. Ha hiszünk abban, hogy a filmeknek is van küldetésük, akkor a Honfoglalásé lehetne ez is: figyelmeztessen bennünket, állít­son szembe azzal az egymás iránti érzéketlenséggel, ahová so­kan eljutottak. Figyelmeztessen bennünket arra, hogy azért van valami kö­zünk egymáshoz. Még ha egyre kevesebb is... ov Milyen nyugdíjreform kellene? Az adós ma nem alszik nyugodtan Avagy gondolatok, vélemények a mezőgazdaságról A politikai változások nyomán ismét nagyobb számban keletkez­tek magángazdaságok, jóllehet helyzetük, tevékenységük sok szempontból eltér a régi parasztgazdaságokétól. Korunk gazdál­kodói inkább mezőgazdasági vállalkozók. Vajon nekik, akik saját bőrükön tapasztalják törvényeink, mindennapjaink ellentmondá­sait, mi a véleményük a saját helyzetükről és a magyar mezőgaz­daság helyzetéről? Bede Ferenc mintegy kétszázöt­ven hektáron gazdálkodik Szol­nok és Besenyszög térségében.- 1991-ben kezdtem, és az a tapasztalatom, hogy nem is a kormányrendeletekkel van baj, hanem azok végrehajtásával. Fenn például megfogalmazzák a támogatási rendszereket, de mire lekerül, olykor rá sem lehet is­merni az eredeti szándékokra. Én elsősorban búzát, cukorrépát, napraforgót termelek, és el­mondhatom, értékesítési gondom nem volt.- Kivel, kikkel dolgoztat?- A családdal, csak a nagyon sürgős munkákra, például a kapá­lásra, veszek föl embereket.- Gépei?- Vannak. Kölcsönöm, adós­ságom viszont nincs. De szeret­ném, ha lenne, mert egy világ- színvonalú kombájn hiányzik. Az most húszmillió körüli összegbe kerül, ezért járom a bankokat.-A földje milyen?- Nem a legjobb minőségű, ti­zenkét-tizenhat arany koronás. Szerencsére nagyok a tábláim, megoldható a repülőgépes nö­vényvédelem, sőt még felszálló­helyem is van.- Mindennel elégedett?- Erről szó sincs, mert szerin­tem a pénzügyi dolgokon, köl- csönökön lehetne és kellene vál­toztatni. Azután érdekes az APEH is, mert az a tapasztala­tom, ha valaki 200 ezer forint fe­lett igényli vissza az áfát, az gya­nús. Pedig csak arról van szó, hogy az én esetemben a terület is nagyobb. Bánó Zoltánná Szolnok tér­ségében szintén családi alapon műveli a földjét.- Exportra szállítok búzát, fénymagot,, napraforgót. Háztá­jiban árpát, kukoricát termelek, mert sertéshizlalással is foglal­kozunk. De csak minőségivel, ami bárhová jó, mivel 62,5 szá­zalék a hús. Szerintem a minő­ségi áru a lényeg, magyarul ami Nyugaton is elkel, mert a keleti és hazai piac most még nem vá­sárlóképes.- Gépek vannak?- Igen, ez nagyon fontos. Ami lényeges, előre soha nem szabad hitelt felvenni, mert a mezőgaz­daság bizonytalan ágazat. Sokat alszik kinn, a szabad ég alatt a termés, amíg pénz lesz belőle. Azután olyan termékeket szabad termelni, amelyeknek tudjuk, hogy lesz piaca.- Kapott-e valahonnan jelen- tó's segítséget?- Az Agroker Rt. kívánkozik az élre, amelytől oly módon vá­sárolhattam új gépeket, hogy terménnyel fizethettem. Ez ne­künk óriási támogatást jelentett, mert ma a kölcsönök felvétele nagyon macerás és kockázatos. Az ősz hajú Farkas Albertéi jól ismerik. Magángazdálkodó és Bács-Kiskunból, Nyársapát­ról ékezett. Az ősi családi birto­kon gazdálkodik.- Az apám a semmiből tanít­tatott a kertészeti egyetemen. Telepített négy hold szőlőt, hogy miután végeztem, legyen hol hasznosítanom a tudást. Nem valósult meg belőle semmi, mert amikor segíthettem volna, 1959-ben tagosították, el­vették. Maradt egy tanya, és kö­rülötte fél hold udvar. Én, aki annyi önálló elképzeléssel ren­delkeztem, harminc évig állami alkalmazott lettem. Ma is a lényeg: az az igazi magángazda, akinek saját ötle­tei, tervei vannak. Arról: mivel és mit termel, majd hová, kinek adja el.- Önöknél ez hogyan ala­kult?- Azzal kezdem, hogy családi alapon gazdálkodunk, mert az á legmegbízhatóbb. Rendelke­zünk gépekkel, kertkultúrákkal foglalkozunk, mert a családban nyolc kertészmérnök van.- Fontossági sorrendben mit tenne az élre ?- A piacot. Ismerni kell, hogy azon a környéken minek van pi­aca. Vagy ha nem ott, távolabb, de az már szállítási pluszkölt­séggel jár. Mi szilvát, szőlőt, burgonyát, káposztaféléket, pap­rikát termelünk, vetésforgóként meg homoki kalászosokat. Nem bízom az időjárásban, ezért ha szükséges, öntözök is.-Adóssága?- Hála a magasságosnak, ez náluk ismeretlen. Mert ahol van, ott ma nem alszik nyugodtan a gazda, olyan magasak, kiszá­míthatatlanok a kamatok. Én nagy tételekben adok túl a ter­ményeinken, noha megjegyzem, a felvásárlási árak évek óta alig vagy nem emelkedtek. Minden más ár ezzel ellentétben az egekbe szökkent. Érdekes, hogy erre a jelenségre egyik kormány sem figyelt eddig. Csak arra, no­sza, adjuk vissza a földeket, hadd műveljék korábbi gazdái. De hogyan és miből, mert mi, a régi tulajdonosok attól nem ke­rültünk döntéshelyzetbe, hogy visszaadták apáink, nagyapáink tábláit. Ezeket a régi gazdákat nem hozta megfelelő helyzetbe sem az Antall-, sem a Boros-, sem a Hom-kormány. Ezért a földek egy része zsebszerződé­sekkel valakiknél van, a hasznot is ők húzzák, és általában nem a jogos gazdáik. Ez igazi fából vaskarika: van magánszektor, miközben ennek a helyzetnek akadnak haszonélvezői. Csak az a bökkenő, hogy nem az övék a föld. Akkor meg ezekben az ese­tekben mi változott? D. Szabó Miklós Újra éledő báli hagyományok a Jászságban Bálkirálynő, keringő, pezsgő Javában tart a báli szezon. Az alapítványok, helyi közösségek, egy-egy szakma képviselői egymás után gyűlnek össze, hogy közösen töltsenek el egy jó hangulatú, különleges estét kollégá­ikkal, barátaikkal, ismerőseikkel. Arra a kérdésre, hogy ki elégedett a nyugdíjával, a nyugdíjakkal, egyetlen kéz sem emelkedett a magasba tegnap Szolnokon a megyeházán, a fórumon, ahol ar­ról volt szó, milyen legyen a nyugdíjreform. Szükséges a vál­toztatás, mert egyre több az idős ember, egyre kevesebb a szüle­tés; a jogbiztonság hiánya pedig azt jelenti, ma az a sikeres ember, aki kibújik a különböző befizetési kötelezettségek alól. Vágó János szerint, aki a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat országos elnöke, az emberek olyan nyugdíjrend­szert várnak, amelyikről ponto­san tudják, ha abbahagyják a munkát, mennyi pénzhez jutnak. Ez az önkormányzat ígéri, hogy az évtizedekig dolgozók akkori átlagkeresetük 65 százalékát megkapják, illetve egyéni pont- rendszer szerint, a befizetéseik után ki lehet számítani, ki, meny­nyit fog kapni akkor, ha már a postás hordja a járandóságot. Változtatásra azért is szükség van, mert a terhek 90 százalékát a bérből és fizetésből élők fizetik, 10 százalékát a vállalkozók. A kormányprogram másféle refor­mot ígér 1998. január 1-jétől. Holott a reform már ’93 óta tart, hiszen azóta léteznek önkéntes nyugdíj-biztosítási pénztárak. Ez a vegyes nyugdíj azt jelenti, hogy az alap kétharmadát a tb finanszí­rozza, egyharmadát egyéni befi­zetés után az érintett. Igen ám, de ez elsősorban a ma 25 év körüli, jó keresetű munkavállalóknak biztosítana megfelelő nyugdíjat. A hozzászólásokból kitet­szett, az emberek jó része attól tart, legyen bármi is a választás, nem a dolgozók, hanem a ban­kok járnak jól. Mások szerint fogalma sincs az átlag magyar­nak ezekről az elképzelésekről, hiszen vitatkozni csak arról le­het, amit ismer az ember, és itt még nagyon sok az ismeretlen elem. Szolnoki ételek Karisraheben A németországi Karlsruheben rendezett gasztronómiai ver­senyre Szolnokról is utazik egy szakács-cukrászcsapat. Zdboki Zoltán szakács (Hotel Tisza Kft.), Blesch Levente sza­kács (Ristorante da Michele), Ságvári Soma (Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépis­kola szakoktató), Törjék Attila szakács (Róza vendéglő) és Ba­logh Bertold (a Tünde cuk­rászda cukrásza) képviselik vá­rosunkat a február 1 -je és 5-e között tartandó versenyen. A szolnoki csapat kínálatá­ban szerepel például vaddisz­nóhús tökmaggal tálalva, pó­réhagyma sütőtökkel töltve, juhtúrós puliszka, kel levél­ben. Az ételek elkészítése során igyekeznek a térségünkre jel­lemző alapanyagokat felhasz­nálni. A szolnoki csapat több tagja részt vett már nemzetközi ver­senyeken, és a berlini szakács­olimpián negyedik helyezést értek el. E versenyeknek köszönhe­tően országos szinten Buda­pest, Miskolc, Kecskemét után a negyedik helyen jegyzik a szolnoki szakácsokat. A karlsruhei versenyen való részvételt a munkaadók, a me­gyei önkormányzat, a Pelikán étterem támogatta, a Dreher söröző szakembere pedig meg­figyelőként és a csapat segítő­jeként vesz részt. Tiszaderzsi műemlékek Helyszíni szemlét tartott a felügyelet Az elmúlt esztendőben élet- veszélyesnek nyilvánította a tiszaderzsi református temp­lom födémszerkezetét a Mű­emlékvédelmi Felügyelőség, amiről értesítették a polgár- mesteri hivatalt. Ezek után a hivatal maga is megvizsgálta a templomot, és egy áthidaló, takarékosabb megoldás érdekében újabb szemlét kért. Erre kedden került sor. Az érintettek abban egyeztek meg, hogy egyelőre egy felső, úgynevezett csavaros felfüg­gesztéssel erősítik meg a fö­démszerkezetet. Azzal a megkötéssel, hogy amennyi­ben azt az anyagi lehetőségek engedik, ki kell cserélni a ve­szélyeztetett födémrészt. A Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség a napokban Tisza- derzsen megtekintette az ön- kormányzat tulajdonában lévő Borbély-kastélyt is. Mivel megfelelő anyagi források hi­ányában a Műemlékvédelmi Felügyelőség nem tud hozzá­járulni a romló állapotú épület felújításához, csak arra tett ígéretet, hogy segít egy olyan tőkeerős vállalkozó felkutatá­sában, aki fantáziát lát a kas­tély idegenforgalmi hasznosí­tásában. -p­A jászberényi városvédők egye­sülete még 1990-ben rendezte meg az első jász bált, melynek szervezésébe ’93-tól a Jászok Egyesülete is bekapcsolódott. Az idén, február 15-én nyolcadik al­kalommal a Déryné Művelődési Központ Lehel Klubjában sorra kerülő esemény fontos célja, hogy a múlt század báli hagyo­mányait felelevenítsék. Az egyik báli főszervező, H. Bathó Edit elmondta, külön öröm számukra, hogy egyre több településen szolgál példaként a hasonló bálok megrendezésére a jászberényi esemény. A rendezők a meghívó küllemétől kezdve, a terítés töké­letességén át a termek feldíszíté­séig minden apró részletre ügyelni szeretnének, ezzel is emelve az est fényét. A város köztiszteletben álló asszonyai közül felkért bálanya köszöntője és a vacsora után kö­vetkezik a nyitótánc, melyet ez évben a Lehel Társastáncklub tagjai adnak elő. Az első táncot mindig a bálanya táncolja főijé­vel . Ezután minden órában törté­nik valami. Bálkirálynő és bál­herceg választása, a bál vendégé­nek köszöntése, táncrend szerinti felkérések, mind-mind meghatá­rozott ceremónia, a múlt századi hagyományoknak megfelelően. A jász bál népszerűségére jel­lemző, hogy meghirdetés nélkül, a múlt év szeptembere óta folya­matos a jelentkezés, az asztalfog­lalás. Február 8-án Jászárokszállá- son rendezik meg az árokszállási jász bált. Ádám Gábomé, az Árokszállásiak Baráti Körének elnökhelyettese elmondta, az első alkalommal megrendezendő esemény iránt nagy az érdeklődés a városban. Szikra Ferenc pol­gármester köszöntője, és a Deák Ferenc Gimnázium tanulóinak palotása után kerül sor a vacso­rára. A nyitótánc keringő lesz. Csökkent Mezőtúr adóssága ✓ Árfolyamnyereségből hiteltörlesztés Mezőtúr ez év január 11-én 62 millió 537 ezer forint név­értékű Tigáz-részvényt ka­pott. Úgy látszik, hogy kapósak mostanában az efféle részvé­nyek, mert gyakorlatilag né­hány napon belül 115 százalé­kos árfolyamon értékesítették őket. Mindezek következtében 91 millió 917 ezer forint bevétel­hez jutott a város. Szó se róla, jól jött a pénz, amelyből negyvenmilliót hitel- törlesztésre használtak fel. Hogy mi lesz a fennmaradó összeg sorsa, arról már koráb­ban döntés született: részben további hitelek törlesztésére fordítják, illetve olyan külön­böző beruházásokra szánják, amelyek a várost, az ott élő emberek javát szolgálják. Közel hatszáz diák tanul az egykori királyi katolikus főgimnáziumban Hámló vakolat, kicentizett működés Jászapátin Mindig tanul az írogató ember is valami újat. Valahányszor beszélgetésre invitálom dr. Kalmár Pálnét, a Jászapáti Mé­száros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola igazgatónőjét, kirukkol valami meglepetéssel. Legutóbb arról győzött meg, kimondottan hasznos, ha egy iskolaigazgató jó szimattal bír.- Eddig általában két évvel előbb sikerült megszimatol­nom a változásokat, és ehhez igazítani a szakképzést. így szüntettük meg a vasútépítő gépész szakot is. Ráéreztünk, hogy a MÁV nem igényli.-Nemcsak az avítt, érték- vesztett szakok megszüntetésé­ben, de újak indításában is je­leskedik az intézmény. Az idei őszre is igaz ez...- Az új szakképzési törvény szerint indítjuk az érettségi utáni másfél éves közgazda- sági és az egyéves számítás- technikai képzést. Emellett idén már érettségiznek a ha­gyományos, ötéves képzési idejű közgazdasági szakközép- iskolásaink. A négy- és nyolc­évfolyamos gimnáziumunk mellett a szakközepes gép­jármű-technikai szerelők kép­zését is folytatjuk.- Önök is tartanak már elő­felvételit. Milyenek a tapaszta­lataik?- Három és félszeres volt a túljelentkezés összességében, de van még tizenöt üres hely a gépjármű-technikai szakon, és néhány hely a gimnáziumi osz­tályban. Ötszáznegyvennyolc diákunk van, a következő tan­évben hatszáz diákkal számo­lunk. Ez közelíti meg eddig leginkább a ’60-as évek nyolc­Dr. Kalmár Pálné igazgató százas diákcsúcsát, ami akkor már elviselhetetlen volt.- Indul hamarosan az új kol­légium építése. Gondolom, na­gyon várják a diákok is.- Heteken belül eldől, ki kapja a kivitelezésre a megbí­zást. Sok jelentkező van a száznyolcvanmilliós beruhá­zásra. A négyszintes, korszerű, 3-4 személyes szobákkal, kö­zösségi helyiségekkel ellátott diákotthon százéves épülete­ket, 16-18 személyes szobákat, vált fel. Nagyon várjuk, hogy felépüljön.- Csend honol az apáti gim­názium egyház általi vissza­igénylése körül. Nem kell az egri érsekségnek az egykori ki­rályi katolikus főgimnázium?- Példamutatóan állt az ér­sekség a kérdéshez. Tudomá­som szerint természetben nem kéri vissza. A sok százmillióra becsült épületet a magyar ál­lamnak kell majd pénzben megváltani. Ez a nyolcvan­négy éves épület igazából so­sem volt egyházi intézmény, bár a Katolikus Tanulmányi Alap is támogatta. A város adta a földet, és a 180 ezer aranykoronát az építéshez.-Az igazgatóhelyettesi iro­dában dohszag fogadott, omlik a plafon. Javításra, fenntar­tásra mennyi jut?- Az épület teraszainak szi­getelése tönkrement. Innen a beázás. Gazdánk a megyei ön- kormányzat. A közelmúltban végre belátták, a három terasz felújítása már halaszthatatlan, akár csak a díszterem padoza­tának a javítása. Óriási az épü­let, rengetegbe kerül a fenntar­tása. Amit tudnak, minden pénzt ideadnak, ám gazdálko­dásról nem beszélhetek. Kicen­tizett, ad hoc javításokra futja. Simon Cs. József (Fotó: Sárközi János)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents