Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-25 / 21. szám

1997. január 25., szombat Megyei Körkép 3. oldal Derűs órák címmel először rendezett találkozót Szolnok város nyugdíjasainak a Városi Művelődési Központ. A társalgáson kívül a résztvevők találkozhattak a jászkiséri Csete Ba­lázs Helytörténeti Szakkör tagjaival és munkáikkal. Egészségügyi szolgáltatás keretében vérnyomás- és vércukorszint-mérés, valamint belgyógyásztól, gyógytornásztól és diabeti­kustól tanácsokat is kaptak a nyugdíjasok. fotó: csabai Szekeres Imre, országgyűlési képviselő, a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakcióvezetője, tegnap délután az Új Néplap szerkesztőségébe látoga­tott, és válaszolt az újságírók kérdéseire. Képünkön Szekeres Imre és a beszélgetés résztve­vőinek egy csoportja. fotó: cs. i. Kamarai jogosítványokat sürgetnek a növényvédők A vegyszerek avatatlan kezekben óriási károkat okozhatnak A megyében dolgozó vállalkozó, szolgáltató növényvédelmi szakembereket tömörítő Növényvédő Mérnökök Egyesülete a minap tartotta az elmúlt esztendőt értékelő és az idei évet in­dító közgyűlését a szolnoki Technika Házában. Az eseményen a szakmát érintő problémák mellett szó esett arról, hogy elké­szült a növényorvosi kamaráról szóló törvénytervezet. Mint a vezetőség beszámolójá­ból kiderült, az elmúlt év kie­melkedő eseménye volt a mar- tonvásári tanulmányút, melynek keretében a tagok megismer­kedhettek az európai hírű kutató- intézetben alkalmazott növény- védelmi eljárásokkal, új techno­lógiákkal. Elhangzott, hogy a tagok be­fizetéseiből fenntartott szervezet országos vezetősége haladást ért el a növényorvosi kamarai tör­vény előkészítésében. A terveze­tet az országos vitát követően át­nyújtották dr. Orosz Sándornak, a Parlament Mezőgazdasági Bi­zottsága elnökének, aki támoga­tásáról biztosította a növényvé­dők törekvéseit, ígéretet tett a törvény idei elfogadására. Gyakran felmerül ma is a kér­dés: miért van szüksége a nö­vényvédelmi szakmának kama­rai törvényre? Nos, a növényvé­delem veszélyes tevékenység, a kemikáliák avatatlan kezekben óriási károkat okozhatnak az élő környezetben, de kockáztathat­ják az emberek egészségét is. Dr. Herczeg Gyula, az egye­sület elnöke szerint a mező- gazdaság szerkezetében az utóbbi hat évben bekövetke­zett változások egyértelműen bizonyítják, hogy a növényvé­delem jelenlegi szervezeti és jogszabályi keretei nem teszik lehetővé a termelést nagy mér­tékben veszélyeztető járvá­nyok (a sáskajárástól a tűzel- halásig) megelőzését és haté­kony elhárítását. A növényvédelmi hatóság objektív okok miatt a szüksé­ges ellenőrzéseket és meg­előző intézkedéseket nem tudja ugyanis teljes egészében elvégezni. Az egyesület tagjainak meggyőződése, hogy az or­szágban jelenleg dolgozó mintegy 3500 felsőfokú kép­zettségű növényvédő szakem­ber képes és alkalmas arra, hogy kamarai keretek között ellássa mindazokat a feladato­kat, amelyeket a kor megköve­tel, különös tekintettel a kör­nyezetvédelemre. L.Z. Szeneskályhák helyett tartályos gáz (Folytatás az 1■ oldalról) Arról pedig, hogy a gázellátásban nem lesznek zökkenők, az ISO minőségi tanúsítvánnyal rendel­kező Prímagáz gondoskodik - fo­lyamatos és rendszeres lesz a tar­tályok feltöltése. Ehhez minden technikai eszköz a rendelkezé­sére áll, és erre törvény is köte­lezi. Például olyan szállítójár­műve is van a cégnek, amely még a legnehezebb téli utakon is tud közlekedni. A tegnapi ünnepség után ren­dezett sajtóbeszélgetésen az is el­hangzott, hogy a négy települé­sen most átadott rendszerekkel már majdnem teljes lesz az egész megye gázellátottsága. Komoly kilátás van arra, hogy a teljes kié­pítettség sincs már messze, hi­szen megkezdődtek a tárgyalások a még gáz nélküli falvakkal, Ti- szaburával, Pusztataskonnyal, Já- szivánnyal, Kócsújfaluval és Nagyrévvel. Ezeken a települé­seken is a tartályos gáz telepítése tűnik a legcélszerűbb megoldás­nak. A most üzembe helyezett rendszerek természetesen nem csak lakossági igényeket elégíte­nek ki, hanem a közintézmények fűtését is a tartályos gázzal oldják meg. A jövőre nézve pedig még biz­tató az is, hogy a rendszer megfe­lelő technikai megoldásokkal bő­víthető, tehát kielégítetlen igé­nyekkel nem kell számolni. B.I. Közbiztonság, társadalom és korrupció A Tocsik-ügy csak a jéghegy csúcsa tenek. A Tocsik-ügy, amely mindig tud új fejleményekkel szolgálni, csak a jéghegy csú­csa. Most éppen a befolyással való üzérkedéssel vádolják az MSZP pénztámokát.-Igen érdekes, amint a mi­niszterelnök kijelenti: az MSZP-nek semmi köze az ügyhöz, míg a következő pilla­natban két főrendőr - a sajtó nyilvánossága előtt - okiratok­kal bizonygatja a befolyással való üzérkedést - húzta alá dr. Dávid Ibolya, aki kérdésre vá­laszolva elmondta: a beterjesz­teni kívánt bizalmatlansági in­dítványnak nagyobb lett a füstje, mint a lángja. Ugyanis a parlamentben a számarányokat figyelembe véve semmilyen el­lenzéki indítványnak nincs nagy esélye. Mindazonáltal az indítvány arra figyelmeztet: korrupciós eljárások végkime­netelében a kormánynak kell(ene) lemondania. B. Gy.- Kevés olyan súlyos téma van manapság, mint a közbizton­ság és a korrupció. Szinte nincs olyan reggeli híradás, amelyben valamelyik ne sze­repelne - mondta dr. Dávid Ibolya (MDF) országgyűlési képviselő, frakcióvezető-he­lyettes Szolnokon. A politikusasszony a Demokrata Klub vendégeként „Közbizton­ság, társadalom és korrupció” címmel tartott előadást. Mint ki­fejtette, a közbiztonság, a bűn­üldözés állami monopólium, ezért az államon kell számon kémünk azt is, hogy megtettek-e mindent ennek érdekében.- Sajnos a kép azt mutatja, hogy az elmúlt két évben nem tudtak hathatós intézkedéseket tenni - hangsúlyozta. Több ezer rendőr hagyta el a pályát meg­élhetési problémák miatt, a technikai felszereltség is bőven hagy kívánnivalót maga után. A rendőri vezetők leváltása ezért is csak pótcselekvés volt, a személyi és tárgyi feltételeket kellett volna inkább javítani. A képviselőasszony úgy vélte: a korrupció, azaz a a megvásárolhatóság szoros kap­csolatban áll a bűnüldözéssel. Igen széles a kör, amelyben a közélet szereplői „pénzoszto­gató ügyekben” elfogultan dön­Szőke Tibor szolnoki festőművész kiállítása hétfőn délután nyílik a Hozam Klub Galériában. Az érdeklődők február 7-ig nézhetik meg hétköznapokon 15 és 18 óra kö­zött, a zártkörű rendezvények kivételével. fotó: mészáros Eszközük a munkabéke Az üzemi tanács eszköze a munkabéke, a szakszervezeté a munkaharc. Röviden így is jellemezhető az üzemi tanács és a szakszervezet közötti kü­lönbség, illetve a vállalt fel­adatuk. Többek között erről is szó volt az üzemi és közalkalmazotti ta­nácsok megyei klubjának leg­utóbbi összejövetelén, amelyet a Solami Rt.-nél tartottak. Üzemi tanácsok jó három éve működnek a megyében, lét­rehozásukban, szervezésükben sokat segített a MSZOSZ me­gyei képviselete, és támogatást kapnak a német Friedrick Ebert Alapítványtól is. Az üzemi tanácsok létrejötte után megalakult a megyei klub is, amely lehetőséget ad arra, hogy a tanácsok tisztségviselői tapasztalatot cseréljenek. Az üzemi tanácsok közül so­kan elérték, hogy munkahelyü­kön üzemi megállapodás szü­lessék, amely a cég érdekeit úgy szolgálja, hogy az elfogad­ható legyen a munkáltatónak is, a munkavállalónak is. Az üzemi tanács a vezetés szerves része, a vezetés elkép­zeléseit egyezteti a munkaválla­lókkal, és próbál békés megol­dásokat találni a nézetkülönb­ségek rendezésére is. Az üzemi tanácsok ma még keresik a helyüket. Talán épp ez az egyik oka annak, hogy sok munkahelyen vetélkedik egymással a szakszervezet és az üzemi tanács. Mint a Friedrich Ebert Ala­pítvány képviselője a legutóbbi klubülésen elmondta, az üzemi tanácsok alakulásával és mű­ködésével kapcsolatos tapaszta­latokat kamatoztatni akarják Európa keleti országaiban (Romániában, Bulgáriában). Emberek és kamionok „Túl sok a kamion az utcánk­ban!” - bizony sok szolnoki polgár panaszkodhat eképpen. A József Attila út menti épüle­tek lakói közül huszonötén ösz- szefogtak, országgyűlési képvi­selőt kértek fel gondjaik orvos­lásához. Szabó Rudolfné képvi­selőasszony lakossági fórumot kezdeményezett, hogy az érin­tettek közvetlenül találkozhas­sanak a közútkezelők és az ille­tékes hatóságok képviselőivel. A lakók talán többet vártak a tegnapi esti találkozótól, ugyanis, hathatós megoldással senki sem tudott nekik szol­gálni. Egyszerűnek tűnt a - te­herautó-forgalom zajától gyö­tört - emberek részéről az, hogy a kérdéses útszakasztól jelzőtáblákkal tartsák távol a kamionokat. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A szakem­berek szerint ez nem oldaná meg a problémákat, ráadásul ezáltal megközelíthetetlen lenne a Körösi úti vámudvar. Biztató azonban, hogy az el­hangzottak szerint a vasútállo­más mögötti területen 1-2 éven belül elkészül a logisztikai központ, amely helyettesíti majd a Körösi úti vámudvart, és csökkenti ezáltal a nehézgép­járművek forgalmát. vette. Stanley Norman: Piros lámpás ház az őrszigeten (6.) Félj a fehér puskától! Ferguson és Caterina csöndben cigarettáztak a nyirkos, szakadt dunyha tetején. Súgva mondta a férfi:-Ha most a Madam látna minket!- Nem sokat teketóriázna. A Cosa Nostra szabályai még ér­vényben vannak.- Mit tenne velünk?- Szólna Jóménak, a házi go­rillának, hogy vágja el a nya­kam. Neked meg kijárna az elő­írásszerű lupara bianca, a fehér puska..- Mi az, hogy fehér puska? A lupaia, az a vágott csövű, söré­tes, ugye?- Úgy ám. És azért nevezik fehérnek, mert akivel végzett, kap még egy mészfürdőt is, mi­előtt bebetonoznák valahová.- Féltesz engem?- Igen, dottore, de megenge­ded, hogy keresztneveden szó­lítsalak? Igaz, nem is tudom.- André. Elégedett vagy?-Ha a valódit mondtad, ak­kor igen. De van még egy kér­désem. Úgy szereted ezt a könyvet, hogy magaddal cipe­led? S magasra emelte a fegyvert és lőszereket rejtő kötetet,- Miről beszélsz? - kérdezte Ferguson, hogy időt nyerjen a reagálásra.-Az előbb, míg elpilledtél, belenéztem a könyvbe. De az ilyen „csattanós” regényeket én nem kedvelem -mondotta, s uj- jaiból pisztolyt formált. - Kez­dem azt hinni, hogy csakugyan kém vagy. De engem ez sem ér­dekel, csak az, hogy kívánsz-e? Fergusonnal forogni kezdett a világ.-Játsszuk azt, hogy csak­ugyan az vagyok. Es akkor mi van? Elmész a Fasciohoz (fa­siszta páit - a szerk.), és feljelen­tesz? Vérdíjra vágysz? Egy vendéglőre valót amúgy sem érek, bagóért meg vajon érde- mes-e?-Figyelj rám André. Az én vőlegényemet a fasiszta tisztek ölték meg. Az én bosszúvágyam azokat kergeti. S ha ad az Űr va­lakit, aki többet is tehet ellenük, mint a gyűlölet, akkor az az én emberem. Az számíthat rám. Akit meg a vágyaim is közel hoztak hozzám, azért ölni is tudnék. Ferguson hálája jeléül meg­simogatta a lányt, majd egy idő után megkérdezte:-Te annyi embert ismersz, igazán összehozhatnál valaki­vel, aki tud mesélni a szigetlakó katonákról is. Hányán vannak? Hol állomásoznak? Milyen az ellátásuk,... ilyesmik.- Akkor neked Papagáj Gior­gio az embered.- Az meg kicsoda?-Olyan, mint az Óz bádo­gembere. Nem messze lakik in­nen.- És mit tud ez a papagáj? Ő utánozza a hangjukat, vagy ő szállítja a tejet meg a benzint a helyőrségnek?- Úgy mondják, ő a könyve­lőjük. Van ugyan két hadtáptiszt erre a célra, de azokat rég kiü­tötte már Signor Alcohol. Ráta­láltak viszont erre a nyugdíjas irodakukacra, akinek Torinoból kellett lelécelnie, mert valami sztrájkot szervezett a FLAT-nál. Azt mondják, addig fedezik, amíg helyettük dolgozik.- És miért papagáj?-Volt neki egy piros tollú madara, amely úgy köszönt mindenkinek, hogy „Szar a Duce!” Ki is csavarták a nyakát. Az öreg Giorgio valódi éjsza­kái bagoly módjára, felöltözve nyitott ajtót, amikor az idegen bezörgetett. Nem volt rossz em­berismerő. Fergusonnak harma­dik mondatára már megérezte: eljött életének nagy üzlete. En­nek megfelelően bemutatta szé­pen rendezett irattárát, amelybe - további öt Napóleonért -, Fer­guson bele is olvashatott. Az angol úgy érezte, hogy az élet kiszámíthatatlan útvesztőinek e különös éjszakai elágazásánál végre rámosolygott a „kém-sze­rencse”. Ferenczy Europress Következik: Papagáj Giorgio beszél Uniós tagságunk (Folytatás az 1. oldalról) Euro-atlanti csatlakozásunk szükségességét Kovács László többek között azzal indokolta, hogy a tagsággal meg lehet szün­tetni a kelet-közép-európai térség instabilitását, amely az 1989-től bekövetkezett változások egyik rossz velejárójaként jött létre. A magyar-román alapszerző­désről a külügyminiszter úgy vé­lekedett: ez nem a magyarok ál­tal megálmodott dokumentum, hanem egy kölcsönösen elfoga­dott kompromisszumok szülte megállapodás. Ez korántsem példa nélküli, és e tekintetben szinte párjának tekinthető a fris­sen megkötött cseh-német meg­békélési szerződés, amelyben például Csehország nem volt haj­landó lemondani a Benes-dekré- tumokról, és ezt még a német po­litikai ellenzék is tudomásul

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents