Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-15 / 12. szám
1997. január 15., szerda Törökszentmiklós Környéke 5. oldal • • Összefogni vagy sem? Összefogni vagy sem? Örökös kérdés ez a kistelepüléseknek. Az összefogásra ösztönzik őket, együtt ugyanis nagyobb eséllyel pályázhatnak központi pénzekre. De összefogni sem mindig észszerű. Ezért fordul elő megyénkben is például, hogy egy-egy település önállóan oldja meg a szennyvíztisztítást, mert a legközelebbi település kilométerekre van, és a közös tisztítómű esetén tetemes költséget jelentene a szennyvíz messzire való elvezetése. Összefogni vagy sem? Erre nap mint nap más válasz születik, és a feleletet mindig az adott helyzet dönti el. A gázláng feledtette az ellentéteket A kétpói, jobb sorsra érdemes kastély sorsa a privatizáció ellenére sem változott. Szomorúan várja a tavaszt, hátha az enyhülés fordulatot hozna az ő életében is, mondjuk, egy alapos kis felújítást. A kínálat is, az ár is kedvezőbb lett A Tisza a Dunával szövetkezett A kisebb vállalkozók közül sokan nem bírják az iramot Mutatós lett az épület külseje a felújítás után Vitáktól, feszültségektől, vádaskodásoktól sem volt mentes az az út, amelyet a kétpó- iak megtettek a gázláng meggyújtásáig. A község először a fegyver- nek-kuncsorbai hálózathoz akart csatlakozni. Ez azonban ötvenmillió forintba került volna, úgy, hogy húszmillió forint hitel felvétele szükségeltetett. Erre azonban semmiképpen nem kerülhetett sor.- Kiderült, hogy ez képtelenség - sorolja a tényeket Boldog Bemád István polgármester. - Ennyi hitelt ugyanis nem adnak a falunak. A bankban három-öt millióra „taksáltak” bennünket, vagyis maximum ennyi kölcsönt nyújtottak volna nekünk. Új megoldás után kellett tehát néznünk. A szolnoki Fűtés- technikai Kft. ajánlotta fel a segítségét. Egyéves küzdelem, keresés után megtaláltuk a megoldást. A V. Kristály 95 Kft. tett olyan ajánlatot, amelynek értelmében húszmillió forintos beruházással bevezethetjük a gázt úgy, hogy a szenttamási rendszerre csatlakozunk. A beruházás során sokan segítettek, és ezt nagyon nagyszerű dolognak tartom, hogy pártállástól függetlenül minHa az idő engedi, a Matáv hamarosan hozzáfog Kétpón a telefonbővítési munkálatokhoz. Ennek során a meglévő digitális központra több előfizetőt kötnek rá. Jelenleg nagyon kevés, tíznél alig valamivel több telefon van a községben, ezek elsősorban közületiek. Egy nyilvános telefonfülke is rendelkezésre áll a központban. Az igények szerint 40-50 telefon bekötését szeretnék elérni a kétpóiak. Annak idején, évekkel ezelőtt a Körös-Com 15 ezer forintot kért a bekötésért, de a társaság terveiből nem lett semmi. A Matáv mostani bekötéséért 37 ezer 500 forintot kell fizetni a lakossági és 90 ezer plusz áfát a közületi előfizetőknek. A bővítés során újabb két nyilvános fülkét is ígértek, amelyeknek helyét még most nem tudják pontosan, de a tervek szerint a főúton, illetve a denki az ügy mellé állt. Persze, voltak feszültségek is, nem is akármilyenek. Egy időben „lincshangulaf ’ alakult ki - voltak, akik visszakövetelték a befizetett pénzt, mert úgy látták, hogy nem fog megvalósulni a beruházás. Végül is Kétpón a bizakodóknak lett igazuk. Száztizenegy lakos fizetett be ötven-öt- venezer forintot, és ez szolgált alapul arra, hogy az önkormányzat pályázhasson a beruházáshoz. Az AFI és a megyei területfejlesztési tanács is támogatta pályázatukat. A gázt bekötötték, és már mintegy nyolcvan háztartásban ezzel fűtenek. Mindenkinek lehetősége van a rácsatlakozásra. A közületek gázra való átállása még nem történt meg, az ezutáni teendők közé sorolódott. Persze, ahogy meggyulladt a gázláng, a feszültség oldódott, az ellentétek elsimultak.- Az volt a legrosszabb az egészben, hogy éppen azok fordultak ellenem, akikért dolgoztunk. De minden vádaskodásért kárpótolt az a pillanat, amikor megnyitottam a gázcsapot Szenttamáson, és két perc múlva jelentették, hogy Kétpóra megérkezett a gáz - mondja a polgármester. vasútállomás mellett állítják fel. Jelentkeztek külterületi befizetők is, a tanyaközpontokban is szeretnének telefont. Ma még csak egy nyilvános telefonfülke van a községben, de az ígéret szerint lesz több is A kereskedelemnek is nehéz kitermelni a tb- és az adóterheket. A kisebb vállalkozók közül sokan nem bírják az iramot, nem tudják elviselni ezeket a költségeket.- Ilyen meggondolások és szorítások késztették arra a törökszentmiklósi Tisza Diszkontot, hogy a Duna Fűszerrel szövetkezzen. A Tisza ismert raktár- áruházát a Duna Fűszer vette át. Mint Gonda Ferencről, a Tisza Diszkont ügyvezető igazgatójától megtudtuk, a Tisza tulajdonában két kisebb bolt maradt: a raktáráruház melletti kenyér-, tej-, tejtermékbolt és Szolnokon egy kis üzlet. Ez utóbbit azonban fel fogják számolni. A Tisza Diszkont, amikor úgy érezte, hogy segítségre van szüksége, abban látta a megoldást, ha tőkeerős céget keres. Ez volt a Duna Fűszer. Szerződéses viszonyban vannak, a forgalom után jutalékot fizet a Duna a Tisza disz- kontosoknak. Az, hogy megjelent a Duna Fűszer, sok változást hozott a raktáráruház életében. A változás mind külsőleg, mind belsőleg értendő. Nemrégiben felújították az áruház külső részét. Az árutér is más lett: a Duna Fűszer bővebb árukészletet tud biztosítani. Többféle és nagyobb mennyiségű áru várja ezentúl a vásárlókat. A kínálat tehát nagyobb lett, és az árakat is kedvezőbben tudják megszabni az új felállással. Hogy még jobban becsalogassák a vevőket, különböző akciókat is rendeznek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság és viszonteladók is vásárolnak itt. A lakosok közül többen jönnek be, a viszonteladók azonban nagyobb tétellel távoznak. Kialakult már egy állandó vevőkör is, aki „diszkontozik”, vagyis minden hónapban nagyobb tételben vásárol be itt. Rájuk már számítanak, lehet tudni, hogy jönni fognak, és azt is, hogy körülbelül milyen ösz- szegben vásárolnak. Az alacsonyabb jövedelmű emberek azonban nem engedhetik meg maguknak, hogy nagyobb tételben vásároljanak, ők inkább a napi árukért térnek be az áruházba, amely hat dolgozóval látja el az itteni feladatokat. Gonda Ferenc szerint a jövő elsősorban a nagy üzlethálózatoké. Ők ugyanis rendelkeznek tőkével, áruval és kapcsolatokkal. így meg tudják engedni azt is, hogy kedvezőbb árakkal lépjenek a piacra, és jó kínálatot, választékot is tudnak nyújtani. A kiskereskedelemnek elsősorban a kistelepüléseken jósolnak jövőt. Futballkupa Tíz csapat vett részt azon a fut- ballkupán, amelyet Tiszapüs- pökiben rendeztek az iskola tantermében. A kupát a művelődési központ szervezte a községi baráti körök számára, ami azt jelenti, hogy zömmel helyi fiatalok jelentkeztek. Ilyen jellegű és méretű rendezvény még nem volt a községben. Helyi klubot szeretnének Helyi klubot szeretne kialakítani Bagimajorban a kengyeli önkormányzat. A régi iskola- épületet tervezik átalakítani közösségi házzá, ahol az itt lakók összejöhetnek, eltölthetik szabadidejüket. A több mint 300 lakost számláló településen egyébként van már víz, gáz, telefon, sőt játszóteret is kialakítottak. Az idén az útépítés folytatását is tervezik. Játszótér készül Játszótér lesz az iskolaépület mellett Kétpón. A téren fából készült játékok váiják majd a gyerekeket: famozdony, mászóhajó, mászóka, homokozó stb. A famozdony Úgy kellett tervezni, hogy minél kevesebb pénz befektetésével tudjanak örömet szerezni a helybeli gyerekeknek. A faanyagot a lakosoktól kapták, illetve önkormányzati tulajdonban lévő fákat használtak fel. A munkát a helyi karbantartók és a közhasznú munkások végezték el, így 100-150 ezer forintból készül el a játszótér, amelyet május végére terveznek átadni. Saját erőből Egy kistelepülés rá van szorulva, hogy amit csak lehet, önerőből végezzen el. Kétpón már tavaly is a helybeliek javították a télen kikátyúsodott utakat. Akkor az a munka félmillióba került volna, de helyi erővel lényegesen olcsóbban oldották meg. Mivel a tavalyi kiállta az idő próbáját, az idén is a falubeliek végzik el a kátyútlanítást, mert ha mástól rendelnék meg a munkát, az milliós kiadást jelentene. Az oldalt szerkesztette: Paulina Éva Fotó: Csabai István Megújult árukészlettel várják a vevőket Hamarosan telefon is lesz Halló, Kétpó? A tanyaközpontokban is szeretnének vonalat Nem üres zsebbel vágnak neki az idei évnek Hitel nélkül, szép beruházásokkal búcsúzhattak el a kengyeliek a tavalyi évtől. Huszonhétmillió forintos beruházással, saját erőből kibővítették a művelődési házat, a tetőteret beépítették, és kialakítottak egy háromszáz négyzetméteres részt könyvtárnak. Megtörtént a piacon a pavilonsor alapozása is. A fapavilonban - amely tavasztól üzemel - nyolc üzletet alakítanak ki, melyeket az önkormányzat bérleti díj ellenében ad majd ki. Minden jel arra mutat, hogy saját erőből kell megoldaniuk a jelenleg tizenöt személyes öregek otthonának a bővítését is, tavaly ugyanis négymillió forintot kértek hozzá pályázaA község egyik büszkesége a művelődési ház tetőterében kialakított könyvtár ton, de nem nyertek. Megkapták viszont a négymilliót a gyermekorvosi körzet kialakítására, amely a két háziorvosi és a fogorvosi szolgálat mellett jelenik meg a községben. Az idei évnek nem üres zsebbel vágnak neki. A Ti- tász- ég a Tigáz-részvények értékesítéséből húsz-huszon- két millió forintot remélnek. A terveik jó része arra irányul, hogy hogyan lehetne munkahelyet teremteni a községben. Bagimajorban például két ötszáz négyzetméteres magtár van jelenleg bérbe adva, ezt azonban másképp szeretnék hasznosítani. Olyan üzemet akarnak itt létesíteni, amely mezőgazdasági termékeket dolgoz fel. Mint Czédly Gyula polgármester elmondta, az önkormányzatot foglalkoztatja a termálvíz kihasználásának lehetősége is. A percenként 700 literes vízhozamú, 65 fokos hőmérsékletű kút (amelynek környékén egy huszonha. hektáros terület is az önkormányzat tulajdona) alkalmas arra, hogy fóliasátrakat termálvízzel ellásson. Ha sikerülne átállni a fóliázásra, akkor a számítások szerint száz-százötven munka- vállaló számára teremtenének munkahelyet. Erre pedig igencsak szükség van, hiszen Kengyel a harminchat százalékos munkanélküliségi rátájával a hátrányos helyzetű települések közé tartozik. A környékbeli gyárak munkaerő-leépítése itt is érezteti hatását. Az önkormányzat gondot fordított arra, hogy jövedelempótlósokat foglalkoztasson. Elsősorban a szakmunkásoknak tudtak munkát biztosítani a nyári iskolai karbantartások idején, de volt lehetőség árkok ásására, parkok rendbetételében, illetve ételkihordásban való részvételre is. A telefon és a gáz kiépítése után az úthálózaton van most a sor. Tavaly két és fél kilométer út épült. Gondot jelent a szippantott szennyvíz elhordása. A megoldást hosszabb távon nyilván a szennyvíztisztító mű létrehozása jelentené. Ebben a kérdésben az összefogásban látják a megoldást, Kengyel például Tiszatenyővel alakíthatna ki közösen egy tisztítóművet.
