Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-14 / 11. szám

1997. január 14., kedd Megyei Körkép 3. oldal A megye és a város összefogásával Közalapítvány a közoktatásért A szolnoki önkormányzat e havi soros ülésén kerül napirendre az az előter­jesztés, miszerint a város és a megye közösen közok­tatási közalapítványt hoz létre. A kezdeményezés célja, hogy ezáltal is támo­gassák az alap-, illetve kö­zépfokú nevelés és oktatás fejlesztését. Az 1993-ban született köz­oktatási törvény tavalyi módosítása bővítette a me­gyei önkormányzat felada­tait és hatásköreit. E szerint köteles gondoskodnia a kollégiumi, középiskolai, szakiskolai ellátásról, a fel­nőtt- és az alapfokú művé­szeti oktatásról, a tovább­tanulási, pályaválasztási és nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, valamint a gyógytestneve- lésről. Ugyancsak törvényi elő­írás, hogy a megye a terüle­tén működő helyi önkor­mányzatok véleményének kikérésével és közreműkö­désével feladatellátási, in­tézményhálózat-működte­tési és -fejlesztési tervet készítsen. E tervben jóvá­hagyott tennivalók - pél­dául pedagógiai szakszol­gálat működtetése, profil- módosítás - véghezvitelét segíti majd a megyei köz­oktatási közalapítvány. A megyei jogú város közgyűlése az alapítóként való szerepvállalása mellett abban is határoz, hogy idei költségvetéséből mennyi­vel járul hozzá az induló tőkéhez. Brutális gyilkosság (Folytatás az 1. oldalról) Ám a gyorsaság és a szakérte­lem ezúttal igen hamar meg­hozta gyümölcsét. Még szom­baton este látókörbe került egy helyi férfi, aki ellen több, köz­vetlen bizonyíték szólt. Gyanús volt például a férfi aznap viselt, frissen kimosott ruhája is. Mel­lette érvelt viszont az, hogy a házból eltulajdonított ékszere­ket, pénzt egyelőre nem találták meg a rendőrök. A kezdeti ta­gadás aztán beismerő vallo­mássá változott át. A zsaruknak nagy segítséget jelentett ebben a poligráf, a „hazugságvizs­gáló” gépként ismert eszköz. A többféle minősítést is ki­érdemlő emberöléssel alaposan gyanúsítható 29 éves Kökény Jánost őrizetbe vették. A gya­núsított egyébként nyolc évet töltött el eddig életéből börtön­ben. írtak már számlájára betö­rést, garázdaságot, rablást. Vé­gül szombaton a gyilkosság is felkerült a gyászos lista élére. Ha az ellene felhozott gyanú a bíróságon is beigazolódik, akár életfogytiglani büntetésre is felkészülhet. -hgy­December elejéit kezdték el a meglepetésjátékok összeszerelését a Kunrehab Kft. törökszentmiklósi Kinder-üzemében. Jelenleg közel ötven mozgáskorlátozott és csökkent munkaképességű dolgozik az összeszerelőben, de még további ötven-hatvan miklósi és város környéki munkást tudnának alkalmazni hatórás munkaidőben. fotó: mészáros Abony legújabb díszpolgára Győré Pál múzeumvezető, vagy ahogyan Abonyban ismerik: Györepali bácsi hovatovább a hetvenkettediket tapossa, és alig pár hete Abony legújabb, legutóbbi díszpolgára. Szám szerint a negyedik, és ha végig­nézzük a díjazottakat, nem akárkik előzik meg a sorban. Ezt az elismerést legelsőként Kossuth Lajos kapta meg Abonytól, majd Lévai Mihály, aki pap volt, Varga János, a vi­lághírű birkózó, és őket követte a nyugdíjas múzeumvezető. Stílszerűen kerékpárral érke­zett megbeszélésünk színhe­lyére. Jó gép, még 1 ezer 600- ért vette egykoron, és nagyon a szívéhez nőtt. Ugyanis ez a ma­sina fütyül az olajárrobbaná­sokra, két decivel vígan elél ja­nuár elsejétől szilveszterig. Pali bácsi eddig 42 esztendőt töltött a nagyközség, majd a vá­ros szolgálatában. Jegyzőnek készült, majd anyakönyvvezető lett. Összesen ezerötven házas­ságot kötött, elmondása szerint akadt, amelyiket valószínűleg Győré Pál, a helyi múzeum vezetője Abony legújabb díszpolgára FOTÓ: cs. i. csak egy csomóra, mert később kibomlott. Bár az is lehet, hogy a bomlások oka másban kere­sendő - teszi hozzá kiegészí­tésképpen. Azután volt vb-tit- kár, és mostanság pedig nyug­díjasként múzeumvezető: a he­lyi múzeum mindenese. El­végre de sok padlást meg kel­lett járni, mászni az ott tárolt emlékekért. Ha szükséges, ma is rápattan a hű kétkerekűre, és elindul gyűjteni, kutatni vala­milyen becses tárgyi emléket. Sejtette, de azért nagyon meglepte a helyi képviselő-tes­tület döntése, hiszen nem tett ő mást, csak Abonyt, az ott élőket szolgálta. És szolgálja ma is. Egyébként két gyereket ne­veltek fel a feleségével, sőt már négy unokával is dicsekedhet­nek. A történeti hűség kedvéért ideillik, hogy amikor a jeles dí­jat átvette a városházán, kivéte­lesen nem kerékpárral pedálo- zott oda, hanem az egyik unoka vitte el kocsival, majd a kedves ünnepség után haza. Mindez kivételt erősítő sza­bály, hiszen nem sűrűn fordul elő az ember életében, hogy egy település díszpolgárának választják. Ilyenkor megen­gedhető egy kis komfort. Mert jó, jó az a kétkerekű, csak egy kicsit huzatos. Főleg ilyentájt, ugye, Pali bácsi? D. Szabó Miklós Pillanatnyilag nem beszélhetünk járványról \ Még nem biztos, hogy influenza A betegségekért valamilyen vírus okolható Köhögünk, tüsszögünk, berekedünk, fújjuk az orrunkat, nehezen lélegzünk, és ilyenkor hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy influenzásak vagyunk. A szakemberek sze­rint azonban ez még nem influenza. Megyénkből még nem izolál­tak influenzavírust, bár két másik megyében ez már meg­történt - tudtuk meg dr. Kicsi Jenő megyei tiszti főorvostól. Az utóbbi hetekben jelent­kező megbetegedések száma még nem érte el azt a határt, amikor a gyógyító, egészség- ügyi intézmények kötelezően jelentést küldenek az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálatnak, és az ÁNTSZ összesítve a jelentéseket, tájé­kozódik és tájékoztat arról, hogy a megye melyik részében milyen helyzet alakult ki. Á mostani panaszok hurutos, felső légúti, lázzal járó, fertőző megbetegedésre utalnak. Eze­ket általában - kevés kivétellel - vírusok okozzák. A mostanira is igaz ez, hiszen a megfázás önmagában nem okoz ilyen pa­naszokat. Hogy milyen vírus lehet, ezt azonosítás nélkül nem lehet tudni, mert a szakemberek szerint sokféle vírus lehet az ilyen megbetegedések hátteré­ben. És hogy mit lehet tanácsolni annak érdekében, hogy elkerül­jük a megbetegedést? Lehető­leg fogyasszunk sok vitamint és folyadékot. Közérzetünk A legnagyobb vesztesek A napokban olyan statisztikát olvastam, amely szerint az utóbbi időben csökkent Magyarországon az etnikai konfliktusok száma, azaz, egyszerűbben szólva kevesebb cigányt, arabot, feketét öltek meg, vertek nyomorékká, gyújtottak föl, mint korábban. Tekintsünk el attól, hogy ezekben a hideg téli hónapokban az el­követők és a lehetséges áldozatok kevesebbet járnak az utcán, tehát csökken annak a lehetősége, hogy egymásba botlanak, ami a konf­liktus nélkülözhetetlen föltétele. Tételezzük föl, hogy rasszistáink békésebb vizekre eveztek, a szórványosan meghozott elmarasztaló ítéletek, a társadalom növekvő rosszallása miatt a tettlegességről át­tértek a „verbális agresszióra”, azaz a szájuk jár, nem a boxerük, a baseballütőjük meg a szöges bakancsuk. Ézt ugyan már eredmény­nek kellene elkönyvelnünk, elsősorban az áldozatok szempontjá­ból, ám különösebb megelégedésre nincs ok. Mert noha a legbrutá- lisabb esetek száma csökkenhetett ugyan, nem csökkent az a nem is nagyon rejtett ellenségesség, amely áthatja a társadalmat. Á lecsúszó középrétegek, a létminimum határán egyensúlyozó „alsóbb osztályok” fogékonysága megnövekedett a rasszista esz­mék iránt, mégpedig két okból: egyrészt a dolgokat kellően végig nem gondoló emberek számára felelősként jelölhetők meg a más­ságjegyeit hordozók, illetve a végleges lecsúszástól fenyegetett ré­tegeknek szükségük van saját helyzetük meghatározásához „azok” megbélyegzésére, a különbség hangsúlyozására. Ebben az összefüggésben a cigányság áll leginkább előtérben. Közhely már, hogy a rendszerváltás legnagyobb vesztese ez a 400- 500 ezres etnikum, amely egyszerűen kihullott a társadalomból, sokasodó problémái össztársadalmi ügyből jótékonysági és rendé­szeti üggyé jelentéktelenedtek. S ezen a nemzetiségi önkormányza­tok létrejötte, s éppen a cigányság esetében gyakran viharos tevé­kenysége sem sokat változtat, legalábbis rövid távon. Hosszabb tá­von egy vezető, értelmiségi réteg kialakulásának meggyorsításával javíthat a helyzeten. A meghatározó tendencia azonban a zuhanásszerű gazdasági hanyatlás, amely egyszer véget ér ugyan, hiszen a legmélyebb gö­dör alját is eléri egyszer a zuhanó, de ebből a gödörből szinte re­ménytelen a kikapaszkodás, legalábbis belátható időn belül. A munkanélküliség és a nyomában teijedő megélhetési bűnözés csak erősíti az etnikai ellenszenvet a „munkátlanokkal”, „élőskö­dőkkel” szemben. S közben kihull a társadalom emlékezetéből (ha benne volt egyáltalán valaha), hogy ezelőtt tíz-tizenöt évvel a ci­gány férfiak 85-90 és a nők 45-50 százaléka dolgozott, a Tisza menti kisközségekből például buszok tucatjai vitték naponta a munkásokat a környező városok és Budapest építkezéseire. A, Jco- rán jött” és „paternalista módon gondoskodó” állam a cigányság számára éppen hogy tragikusan későn jött, amint azt a neves filozó­fus, Makai Mária egy tanulmányában nemrég leírta, és rövid ideig tartott ahhoz, hogy kiemelhette volna archaikus gazdasági és társa­dalmi elszigeteltségéből, ahová most visszahullóban van. Sok mindent újra kell kezdeni a megváltozott viszonyok között, ha nem is egészen ugyanott, ahol a cigányság valamikor 40-50 év­vel ezelőtt tartott. Szép tervek, programok születhetnek, és biztosan születnek is, de érzékelhető változás csak a gazdasági helyzet jelen­tős javulásával, s az oktatás és a szociálpolitika ennek következté­ben kitáguló lehetőségei nyomán várható. t B. A. Munkástanácsok számvetése A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Munkástanácsok Szövet­sége tegnap értekezletet tartott, amelyen a megyében működő tizenhárom Munkástanács tag­ságának képviseletében hu- szonketten vettek részt Csepregi Károly megyei elnök beszámolt az 1996. évi munkáról. Elmondta többek között, hogy a szövetség csupán évi 551 ezer fo­rintból gazdálkodik. Ennek elle­nére több rendezvényt tartottak, kiemelte május elsejei megjele­nésüket a szolnoki Tiszaligetben, a kispályás labdarúgótornát, il­letve elmondta, hogy más szerve­zetek rendezvényein is megjelen­tek képviselőik, és kifejtették a szövetség álláspontját. Szólt az érdekvédelmi tevékenységükről is, megemlítve többek között, hogy Mesterszálláson megakadá­lyozták a munkások elbocsátását, Törökszentmiklóson pedig az egyik üzemben az étkezési je­gyek körüli vitában érvényesítet­ték a dolgozók érdekeit. A küldöttek megválasztották az elnökséget, a felügyelőbizott­ságot és az etikai bizottságot. Megyei elnökké ismét Csepregi Károlyt választották. Az értekezleten felszólalt Pal- kovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki ostorozta a kormány gazda­ságpolitikáját a tavalyi, mintegy 6 százalékos reálbércsökkenés mi­att. Búálta azt a koncepciót is, amely szerint a reálbérek csök­kenése elengedhetetlen a gazda­sági növekedés megindulásához. Beszélt az Érdekegyeztető Ta­nács szakszervezeti oldalán meg­lévő ellentétekről, és elítélte azt a törekvést, hogy a döntéseket többségi elv alapján hozzák. Síkra szállt a tb-önkormányzati választások idei megrendezésé­ért, s elvetette az önkormányza­tok más rendszer szerinti felállá­sának gondolatát. Martfű nem olyan, mint a többi város Háromszáz kilométerrel nyugatabbra is megállná a helyét A véletlen úgy hozta, hogy az utóbbi időben többször is jár­tam martfűi művelődési, okta­tási intézményekben. Azt ta­pasztaltam, hogy a kultúra ot­tani munkásai elégedettek helyzetükkel és lehetőségeik­kel, ami nem mindennapi do­log manapság. Kozma Imre polgármestert arról kérdez­tem, hogyan sikerült ezt elérni.- 1985-től állok a város élén - kezdte válaszát a polgármester. — Az az elvem, hogy a jövő megalapozásá szempontjából a közművelődés, az oktatás, az egészségügy kiemelt fontos­ságú. Ezek feltételeit garan­tálni kell.- Ez az elv önök számára ma­gától értetődhet, de sajnos sok település van, ahol ez nem így van. Ha takarékoskodni kell, először a könyvtáron, a művelő­dési házon, sőt az iskolán kezdik.- Nálunk az óvodáztatás teljes körű, azaz minden jelentkező szülő gyerekét föl tudjuk venni. De nemrég építettünk egy 36 személyes bölcsődét is. Ezeknek az intézményeknek a felszerelt­sége igen jó. Megoldottuk hely­ben a dajkaképzést, javítva a képzettségi szintet. A város saját erőből 5 százalékos bérfejlesz­tést biztosított a pedagógusok­nak, a központi emelésen kívül. Az év végén tízezernek ígért, de csak nyolcezerré vált központi juttatást helyben kiegészítettük tízezer forintra. Az önkormány­zat átvette a megyétől a cipőipari szakközépiskolát, amelyben most már gimnáziumi tagozat is van. De említhetem a művelő­dési házat is, amely rendkívül színes, vonzó programot biztosít a lakosságnak. Tavaly 12 milliót kapott a várostól, '97-ben ez az összeg 17-18 millióra növekszik. Nem akarom részletezni a prog­ramot, csak azt említem példa­ként, hogy a háznak szerződése van a Filharmóniával, amelynek ifjúsági hangversenyeit a gyere­kek ingyen látogathatják. Egyes rendezvényekhez külön is adunk támogatást, ilyen volt például a gyermekek Ki mit tud? verse­nye, amire 400 ezret adtunk.- Egységes-e a képviselő-tes­tület a kultúra támogatásában, vagy vannak vitáik erről?- Ma már nincsenek erről vi­ták. A politikai változások után sok intézmény tönkrement az or­szágban. Mi elhatároztuk, hogy nem kezdünk leépítést, mert ami egyszer megszűnt, azt nagyon nehéz újraindítani. Ez fiatal vá­ros, az átlagéletkor 34 év. A fia­talok igényeit a művelődésben sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez persze nem jelenti azt, hogy az idősebbekről megfe­ledkezünk, hiszen két nagyon eredményes nyugdíjasklub is működik, amelynek rendezvé­nyein nem ritkán 200-300 ember is megjelenik. Magam is gyak­ran részt veszek ezeken.- Nem hallatszanak olyan hangok, hogy a kultúrára kifize­tett pénzt például városfejlesz­tésre kellene fordítani?- Nem, mert az infrastruktúra igen jól ki van építve. A gázbe­kötés lényegében 100 százalé­kos, a szennyvízcsatorna kiépí­tettsége szintén. A város 2600 lakása közül mindössze 5 nincs rákötve a csatornára. Száz lakás­ból 85-ben van telefon. Az utak­ról, vízről, villanyról nem is kell beszélni. Kétezer lakásban fog­ható kábeltelevíziós adás, így a saját városi tévénk adása is.- Honnan van minderre anyagi fedezet? Az itteni nagy ipari cégek befizetéseiből?- Abból is, de nem csak ab­ból. Nálunk a központi normatív támogatás a költségvetésnek csupán 30-35 százalékát fedezi. A többi az üzemek helyi adójá­ból jön össze, de jelentős az az összeg is, amely az önkormány­zat sikeres gazdálkodásából származik, például eredményes az ingatlangazdálkodásunk.- Milyen gond a munkanél­küliség?- A munkanélküliek aránya 6-7 százalék. De van kínálat is, csak nem mindenki él a lehető­séggel. A munkanélküliséget csökkentette, hogy mintegy 350 önálló telephellyel rendelkező vállalkozó él Martfűn. Adóked­vezményekkel támogatjuk őket.- Kissé elkanyarodtunk a kultúrától, de a dolgok össze­függenek.- A kultúrát nem lehet elvá­lasztani egy város életének egé­szétől, nélkülözhetetlen ahhoz, hogy lakói otthon érezzék ma­gukat a jelenben, és megalapoz­zák értelmes jövőjüket. B. A. Februártól újra nyit a Jász Múzeum (Folytatás az 1. oldalról) tudományos tanácskozások meg­rendezésére is. A múzeum február elejétől váija a látogatóit, de a hivatalos megnyitóra az első időszaki kiál­lítás berendezése után - Zor- kóczy Miklósné népi iparművész népművészeti babáiból - február végén kerül sor. A következő cél, hogy az állandó kiállítást korsze­rűsítsék. Az immár megszokott, 27 éve megnyitott kiállítás felújí­tása időszerűvé vált. Ennek mun­kálatai - ha a szükséges 3 millió forint összegyűlik - az év máso­dik felében kezdődhetnek el. Ez idő alatt már nem lenne szükség az intézmény bezárására. A 3 millióból az őskortól 1867-ig, a Jászkun Hármas Kerület felosz­lásáig tudnák a kor követelmé­nyeinek megfelelően megépíteni az állandó kiállítást. Ha ez meg­valósul, a 123 éves múzeumra sokáig nem kell költeni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents